Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

1998. február 9., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Éves közgyűlés a Lehel Horgászegyesületnél Pihenőpark a tó mellett? Éves közgyűlését tartotta tegnap Jászberényben a Lehel Hor­gászegyesület. A 164 felnőtt és nyolc ifi tagot számláló közös­ségben összegezték az elmúlt év tapasztalatait, körvonalazták az 1998-ban megvalósításra váró feladatokat, és megválasztot­ták az új vezetőséget is. Az 1970-ben megalakult egye­sületnek tavalyi költségvetése mintegy 800 ezer forint volt, melynek jelentős részét a keze­lésükben lévő, 2,7 hektáros Téglagyári-tó halállományának megtartására, a tó környékének rendben tartására fordították, valamint finanszírozták belőle az egyesületi kiadásokat (vil­lanyszámla, bérleti díj). Czakó Viktor, eddigi és most újra megválasztott egyesületi elnök elmondta: törekednek majd az idén is, hogy a kezelé­sükben lévő területen egy, a családok kikapcsolódására is alkalmas, rendezett pihenőpark jellegű környezetet tudjanak kialakítani ligetesítéssel, terü­letrendezéssel. A tó környékén az élet télen sem áll meg. A hét végén egy­részt a halállomány oxigénnel való ellátása érdekében vágtak lékeket a Téglagyári tavon, másrészt összegyűjtötték a ki­száradt, elpusztult aljnövényze­tet a tó környékéről. A közgyűlés végén egyper­ces néma felállással emlékeztek az elmúlt egy év során eltávo­zott tagtársaikra. Banka Csaba Idegen nyelvi lektorátus Mezőtúron A hallgatók helyben vizsgáznak A GATE Mezőtúri Főiskolai Karán angol, francia, német, orosz nyelvek tanulását választhatják a hallgatók. Az idegen nyelvi lektorátus tevékenységéről 1989 óta nem készült beszá­moló. A közelmúltban Bélley Ferencné lektorátusvezető össze­gezte a végzett munkát, s egyúttal lapunkat is tájékoztatta. Az orosz nyelv mellett 1989-ig csupán fakultatív formában ta­nulhattak angolt és németet a mezőtúri főiskolások. Ekkor tér­tek át a választott idegen nyel­vek oktatására, ugyanis a dip­loma feltételévé vált a legalább alapfokú nyelvvizsga. 1990-ben a francia nyelv tanulására nyílt lehetőség, 1993-94-ben pedig az angol nyelv oktatását sikerült újabb nyelvtanárok felvételével megerősíteni. Segíti a nyelvoktatást, hogy a hat nyelvtanár közül négyen két nyelv szakos végzettségűek. Az 1997/98-as tanévtől külön cso­portba kerültek az agrár és a gé­pész szakos hallgatók, ami ese­tenként magas létszámú nyelvi csoportok kialakulását eredmé­nyezi. A lektorátus munkáját ne­hezíti, hogy a harmadik félév vé­gén szakirányok szerint „szétszó­ródnak” az alapfokú nyelvvizs­gával még nem rendelkezők, kö­rülményesebbé válik az oktatás. A lektorátus jó munkáját mi­nősíti, hogy bár a hallgatóknak joga lenne az ország bármely vizsgaközpontjában számot adni tudásukról, döntő többségük a helyben történő vizsgáztatást vá­lasztja. Mióta háromszorosára növekedett a hallgatói létszám, erre évente kétszer is lehetőség nyílik a mezőtúri főiskolán. Saj­nos az is tény, hogy egyre nő azon hallgatók száma, akik nem teljesítik a nyelvi követelmé­nyeket, s emiatt nem tehetnek záróvizsgát. A középfokú nyelvvizsgázta­tás terén előrébb léptek. Míg a ’90-es évek elején egy-két fő ért el a végzős évfolyamokon közép­fokú minősítést, addig számuk mára eléri a negyvenet is. A lek­torátus kiemelt feladata az okta­tás mellett a karra érkező idegen nyelvű levelek, dokumentációk fordítása, külföldi delegáció ér­kezésekor a tolmácsolás. Saját dolgozóik, tanáraik nyelvoktatá­sáról sem feledkeznek meg. 1985 óta angol nyelvből 12-en, német­ből pedig 18-an tettek középfokú nyelvvizsgát. S. Cs. J. Sínen a kazak konzulátus ügye (Folytatás az 1. oldalról) A nagykövet azt szeretné, ha karcagi és kazak gyermekcso­portok is felvennék egymással a kapcsolatot, hogy minél job­ban megismerkedhessenek a két nép történelmével. A kon­zuli iroda nyitásán egy kazak általános iskolás fiúkórus éne­kel - ígérte meg a nagykövet. Horváth László, az L. A. C. Holding Rt. elnök-vezérigazga­tója, a Kazak Köztársaság tisz­teletbeli konzulja hamarosan megkapja a működési enge­délyt, s február 26-án megnyitja a tiszteletbeli konzuli irodáját Karcagon. A vállalkozó két ka- zak-magyar vegyes vállalat tu­lajdonosa. Az egyik központja Almatiban, a másik Budapesten van. Ez utóbbinak egy kihelye­zett irodája is lesz a nagykun fővárosban. Horváth László Varga Mihály országgyűlési képviselő jóvoltából már több­ször járt Karcagon, így ismeri a kazahsztáni mérkei testvérvá­rost is. A konzuli iroda műkö­dési rendjének kialakítása után Karcagon és vonzáskörzetében szeretné elősegíteni a kazak gazdasági kapcsolatok elindu­lását. D. E. Vigadtak Jászapáti barátai Műsoros est és bál a művelődési házban Hatvannyolcadik születésnapja alkalmából tortával kö­szöntötték Mihály Béla látványtervező művészt fotó: s. j. A szervező Jászapátiak Ba­ráti Egyesülete csak egy dol­got nem tudott elintézni, amikor a civil szervezet má­sodik jótékonysági estjét és bálját készítette elő. Nem tudták megnagyobbítani a helyi művelődési házat. Óriási érdeklődés mellett zaj­lott ugyanis a hét végén, szombat este tartott rendez­vény. A vacsoraasztalokat négyszázötven személyre terí­tették meg, ami két és félszer több volt, mint a tavalyi első bálon. A színes, operett- és musi­calrészletekkel, néptánccal és polkával fűszerezett, a humo­ros műsorszámot sem nélkü­löző rendezvényen Lóczi Mik­lós, az egyesület elnöke kö­szöntötte az egybegyűlteket, majd ár. Szekeres Imre or­szággyűlési képviselő, a bál fővédnöke nyitotta meg az eseményt. Az egyesület nevében az elnök díszplakettel, a húszéves Jászapáti Néptánc Együttes pedig tortával köszöntötte a február 8-án 68. születésnapját ünneplő helyi születésű, vi­lághírűvé vált Mihály Béla lát­ványtervező művészt, a bál díszvendégét. A gyönyörűen megterített svédasztal finomságainak el­fogyasztása után kezdődhetett az éjszakába nyúló báli viga­dalom. B. Cs. Jeltolmács segíthet a választásokon Mi akadályozhat meg egy siket vagy nagyothalló emberi abban, hogy elmenjen a választásokra? A tájékozatlanság kerékkötő le­het. Most egy új kezdeményezés ezt a hátrányt akarja leküzdeni. A Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetsége megyei szer­vezetének titkára, Dénes Pálné, valamint Bende Lajos hivatásos jeltolmács és Faragó Péter au- diológiai műszerész arra az elha­tározásra jutottak, hogy igény szerint jeltolmáccsal is segítik, hogy a siketek és nagyothallók kellően tájékozódni tudjanak a választások idején. A politikai nagygyűlésekre ugyanis ők hi­ába mennek el, még azok sem értenek mindent tisztán, akik nagyothalló készüléket viselnek. A terem ajtaja, a távolság za­varó, ráadásul sok nagyothalló ember szájról olvas, tehát a mé­terekre lévő előadót már nem érti. Ha viszont elismerjük, hogy nekik is ugyanolyan joguk van részletesen tájékozódni a válasz­tások idején, mint másnak, akkor nem elégedhetünk meg azzal, hogy olvassák el a szórólapokat. Mint ahogy az ép hallású ember elmegy a választási gyűlésre, és ott kérdezhet az előadótól, miért ne adassák ez meg a siket vagy nagyothalló embernek? A probléma sokakat érint, hi­szen Magyarországon a lakos­ság tíz százaléka szenved va­lamilyen fokú halláskárosodás­ban. Az elkövetkező ország- gyűlési választások, illetve ké­sőbb, a helyhatósági választá­sok idején is a megyei szerve­zet, illetve Bende Lajos jeltol­mács vállalja, hogy nagygyűléseken ingyen jeltöl- mácsol siket, illetve nagyot­halló választópolgároknak. Az ötlet most már csak kivi­telezésre vár. Az igénnyel a megyei szövetségnél Dénes Pálnénál lehet jelentkezni, il­letve a MÁV-kórházban Faragó Péternél. P. É. A területfejlesztésről a Túri Polgári Körben Felvetődött az ipari park gondolata A nemrégiben alakult Túri Polgári Kör összejövetelén a me­gyei területfejlesztési tanács idei pályázatairól kapott a hallga­tóság részletes tájékoztatást. Az egyesületet tizennyolc alapító taggal jegyezték be, elnöke Juhász Béla, a mezőtúri Altek Tégla- és Cserépipari Kft. ügyvezetője. A kör, melynek elsősorban a polgári értékek ápolása, a helyi várospolitika és közélet formá­lása a célja, a nemzettudat fej­lesztését is felvállalta. Széles körrel szeretnék megismertetni a magyarság történetét, a törté­nelmi és a mai Magyarország földrajzának jellemzőit. Mind­ezeket rendszeres összejövete­lek és programok révén kívánják elérni. Az ülésen, melyen a ta­gokon kívül több kívülálló is megjelent, Magyar Béla, a me­gyei területfejlesztési tanács tit­kárságvezetője tartott előadást. Ismertette a megpályázható for­rásokat, megosztotta a hallgató­sággal a rendelkezésére álló in­formációkat, az idei pályázato­kat, azok elnyerésének módjait. Mint elhangzott, előnyben ré­szesítik a számítógépen elkészí­tett anyagokat. Beruházási szán­dék esetén minden szükséges engedély csatolására szükség van, különben a tanács a kére­lemmel érdemben nem tud fog­lalkozni. Fontos, hogy a munká­latokat a pályázat elfogadása előtt nem szabad megkezdeni. Mind a vállalkozók, mind az önkormányzatok kérhetnek for­rásaikhoz kiegészítést. Előnyben részesítik a munkahely-terem­tési és -megtartási szándékú cé­lokat. Mivel Mezőtúr kedvez­ményezett térségben fekszik, akár 30 százalék vissza nem térí­tendő támogatás is elérhető, me­lyekre 150 százalékos garanciát kér a területfejlesztési tanács. Lehet termelő infrastruktúrákra is pályázni. Ilyen céllal Mezőtúr önkormányzata legutóbb 150 millió forintot nyert az újvárosi szennyvízcsatorna II. ütemének építésére. Kérdésként vetődött fel, hogy a volt állami gazdaság területét ipari park jelleggel lehetne-e üzemeltetni. Ennek pályázati feltételeiről szeretett volna in­formációt kapni az érdeklődő. A párhuzamos pályázási lehetősé­gekről is érdeklődtek, melyre válaszként elhangzott, hogy a közeljövőben egységes formá­tumot dolgoznak ki. így egy megírt anyagot ugyanabban a formában egyszerre akár több helyre is be lehet majd nyúj­tani. ses A fiatalok éve az idei Sikeres karcagi galambászok A szombaton megrendezett tenyésztői esten is kiderült: jelentős eredményeket ért el a tavaly újjáalakult karcagi galamb- és kisállattenyésztő egyesület. Dr. Kovács Tibor alpolgármester az önkor­mányzat nevében az idei évre is sok fajtagyőztes cí­met kívánt a tenyésztőknek. A megjelent galambászokat Bazsó István egyesületi elnök köszöntötte, majd Bajor Ist­ván, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke szólt el­ismeréssel a karcagiak munká­járól. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetségnél 1998 a fiatalok éve, így a húsz év alatti tenyésztők ingyen vehet­nek részt országos kiállításo­kon, s két győztes fiatalt a szövetség eljuttat majd a né­metországi galambászmúze- umba is. A karcagiak ezután tiszte­letbeli örökös taggá választot­ták Kírják Imrét, aki hetven évig volt maga is tenyésztő. Ebből az alkalomból Horváth György, a szövetség bírálótes­tületének tagja Mesterte­nyésztő plakettet adott át a nyolcvanhét éves tenyésztő­nek, aki galambjaival walesi versenyről is elhozta a fajta­győztes címet. Az egyesület 1997-es ered­ményeit Bézi István titkár is­mertette. Eszerint hat országos versenyen voltak ott, s több fajtagyőztes címmel térhettek haza tagjaik, akik között több fiatal tenyésztő is volt. -de­Kutyaszorítóban a kutyafelvásárló (Folytatás az 1. oldalról) Az eladóknak ez esetben sem kellett feltétlenül gyanakod­niuk, ugyanis nemcsak hogy minden szabályos volt a felvá­sárló céggel kapcsolatban, de még a fizetségként átadott készpénzfizetési utalvány és a rajta szereplő bankszámlaszám is valódi volt. Csakhogy a számlán egy fitying sem volt éppen akkor, amikor a kuncsaf­tok a bankban jelentkeztek jus­sukért. Az eset Karcagon robbant ki, ám mivel a sorozatban érkező feljelentések azt igazolták, hogy egy országos, nagyon nagy kárértéket feltételező ügy­ről van szó, a nyomozás a főka­pitánysághoz került. A büntetőeljárás gyanúsított­ját a közelmúltban Szolnokon fogták el, jelenleg előzetes letar­tóztatásban van. A rendőrség - mivel néhány napja is érkezett feljelentés - nem tartja kizárt­nak, hogy még a jövőben is te­rebélyesedhet az ügy. Éppen ezért mihamarabb jelentkezze­nek azok a károsultak, akik el­adott kutyájukért csak egy fede­zetlen csekket kaptak. H. Gy. Az egri érsek is köszöntötte Asztalosékat Csak a szépre emlékezem... Gyula bácsi és Irénke néni megújítja 60 éve tett esküjét A hűség, a köszönet és az ér­tékek ünnepének nevezte Gyenes Gyula, Jászárokszál- lás esperesplébánosa az árok- szállási Asztalos Gyula és fele­sége, Legény Irén házasságkö­tésének hatvanadik évfordu­lóját, amikor a helyi zárda Jézus szíve kápolnájában há­laadó szentmisét celebrált az ünnepeltek tiszteletére. Az elmúlt évtizedekben Árok- szállás közéletében aktív szere­pet vállaló család (Gyula bácsi tagja a helyi ipartestületnek, az Árokszállásiak Baráti Körének, a Kertbarát Körnek, sokáig ve­zetője volt a sportkörnek) a ba­rátok, ismerősök, szomszédok részvételével tartott misén az esperes felolvasta Seregély Ist­ván egri érsek levelét, melyben a főpap elismerését fejezte ki Asz­talosék - akiknek két lányuk és két unokájuk született — példás családi életéért, és evangéliumi boldogságot kívánt nekik. Az esperes kiemelte: a házaspár élete során fontosnak tartotta, hogy Istennel mindig megle­gyen a kapcsolat, így el tudták érni céljaikat. Megajándékozták családjukat, barátaikat a szeretet gyémántjával. Az ünnepeltek csak annyit mondtak: ennyi évig csak a szeretet tarthatja együtt az embereket. Életükben renge­teg rossz, fájó dolog is történt, de azt el kell felejteni, csak a szép dolgok maradnak meg, arra emlékeznek ... bcs „A jövő kiárusítása kezdődött el” (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF elnöke kijelentette, a kormányzatnak a magyar parla­ment felhatalmazásával lehetne csak tárgyalnia a szlovákokkal. Amely delegáció most tárgyal, az látszatdelegáció. Lezsák Sándor nem tartotta véletlennek, hogy az SZDSZ is szembefordult az MSZP-vel „gátügyben”. Éppen ez sejteti a háttérben zajlott titkos paktumokat, amelyeket az SZDSZ nem vállal fel. Négy-öt­száz milliárd forintról van szó, és ennél sokkal olcsóbban is meg lehetne oldani ezt az ügyet. Kiss Gyula kijelentette, azon, ami itt történik, nem kell csodál­kozni, mert ugyanazok ugyanazt csinálják, mint a rendszerváltás előtt. Hangsúlyozta, a múlt kiáru­sítása után most a jövő kiárusí­tása kezdődött meg, hiszen a nagymarosi Duna-szakasz után van Közép-Európa legnagyobb édesvíztartaléka. Biztos benne, hogy a nagymarosi gát eredmé­nyeként pár év múlva stratégiai anyag lesz az ivóvíz. Dobos Krisztina kijelentette, az MSZP tudatosan téveszti meg az országot a gátépítéssel, aho­gyan tette ezt az oktatás, a nyug­díj és az egészségbiztosítás terü­letén. Úgy tüntetik fel, mintha az emberek járnának jól, de valójá­ban egyéb érdekekről van szó. Szerinte komoly hatásvizsgálat kell az építkezés ügyében. Bős-Nagymaros ügye mellett sarkalatos kérdése lesz a válasz­tási kampánynak a privatizációs bevételek elszámolása és az ezek körül kipattant botrányok, vala­mint a belső biztonság - amelyet Lezsák Sándor inkább bizonyta­lanságnak nevezett - kérdése. Ezek közül kiragadta, hogy az országban immár 800 ezer család van, ahol valamilyen díjhátralé­kot halmoztak fel. Ezzel a kor­mányzat által is elismert adattal lényegében tetten érhető a ma­gyarországi szegénység. Az MDF politikusai a kisebb­ségek parlamentbe jutásáról el­mondták, a kormányzat szándé­kosan halasztotta el ennek napi­rendre kerülését a legutolsó hó­napokra. Ami most zajlik ekörül, az a politikai cinizmus magasis­kolája - jellemezte a helyzetet Lezsák Sándor. Pedig a kéthar­mados többségű kormányzatnak ezt meg kellett volna időben ol­dania. Az MDF-nek egyébként az a véleménye, hogy a kisebbsé­gek képviseletének ügyét csak a kétkamarás parlament oldja meg. Lezsák Sándor végezetül kije­lentette, bízik abban, hogy meg­ismétlik ’94-es eredményüket, de azt is reálisnak tartja, hogy még több képviselője lesz a Ma­gyar Demokrata Fórumnak pár hónap múlva a parlamentben. Részvételük az Országgyűlésben már csak azért is fontos, hogy ne csak látszat-, hanem igazi de­mokrácia legyen hazánkban. T. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents