Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

1998. február 7., szombat Megyei Körkép 3. oldal Randevúzó polgármesterek Mint arról már hírt adtunk, immár negyedik alkalommal - ezúttal március 6-án Kis­kunfélegyházán - találkoznak az ország önkormányzati tisztségviselői. A Városi pol­gármesterek randevúja elne­vezést viselő közéleti rendez­vény szervezője most is a Szféra Kft. Az eddigi tapasztalatok alapján a házigazdák legalább ezer résztvevőre számíthatnak - minden bizonnyal szép szám­ban képviseltetik magukat me­gyénk önkormányzatai is. A program több lehetőséget kínál a szakmai ismeretek bővítésére, a tapasztalatcserére, de a kikap­csolódásra is. Lesz például „te­ázás a miniszterekkel” és pódi­umbeszélgetés ismert gazda­sági és pénzügyi szakemberek­kel. Az idén is átadják az Év Pol­gármestere, az Év Alpolgár­mestere és az Év Jegyzője Dí­jakat. (Mint ismeretes, tavaly az év polgármestere dr. Magyar Levente lett Jászberényből.) Az est egyik sajátos szín­foltja lesz az országos karikatú­rapályázat díjkiosztó ceremóni­ája. Az egész napos programot gálaműsor és bál zárja. Fogyasztóvédelmi bírság (Folytatás az 1. oldalról) A békéltető testület - mely szin­tén új szervként jelenik majd meg - hivatott rövid határidővel dön­teni egy-egy ügyben, s a törvény lehetőséget biztosít arra is, ha az elmarasztalt kereskedő nem tesz eleget a határozatnak, akkor az ügyet nyilvánosságra lehet hozni. Ez pedig jelentős, a pénzbünte­tésnél is nagyobb „eredményt” érhet el. Az elmúlt év értékelésé­ről szólva Boros Lajos elmondta, hogy a hiányosságok száma stag­nált megyénkben. A karácsonyi vásárlási láz sem hozott panaszá­radatot, az átlagnak megfelelően alakult decemberben a bejelenté­sek száma. Tavaly összesen mintegy 800-an keresték meg a felügyelőséget, közülük 580-an tettek panaszt. Mintegy 200 ügy­ben konkrét intézkedés is történt, ám jogos vásárlói kifogást mind­össze 140 esetben állapítottak meg. A panaszok listáját to­vábbra is a cipő vezeti, melyet a ruházati termékek követnek. A felügyelőség vezetője meg­jegyezte, hogy az energia és az egyéb közüzemi árak növekedése miatt igen érzékenyek az embe­rek ezen szolgáltatásokra. A pa­naszok döntő többségének vizs­gálata során azonban nem állapí­tott meg problémákat a felügye­lőség, ugyanakkor a gázpalackok rendre kisebb töltősúllyal rendel­keztek a megadottnál. Annak ér­dekében, hogy a vásárló meg­győződhessen arról, vajon tény­leg annyi gázt kap-e mint amennyit kifizet, hitelesített mér­leget kell valamennyi cseretelep­nél elhelyezni. ein A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ egyik büszkesége a 150. számú Kertészek Áruháza a megyeszékhelyen. A huszadik születésnapját tegnap ünneplő üzlet megnyitástól kezdve szé­les áruválasztékkal és kulturált kiszolgálással várja vásárlóit. fotó: cs. i Szolnok és környékének munkaerő-piaci helyzete Lassan csökken a munkanélküliség A megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségéhez tar­tozó térségben - melyhez 17 település tartozik - az elmúlt év­ben januárhoz képest 395 fővel, 6,8 százalékkal mérséklődött a munkanélküliek száma. A tavaly decemberi zárónapon 5445 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. Az előző év ha­sonló időszakához képest 3,6 százalékkal csökkent a számuk. A szolnoki kirendeltség tegnapi tájékoztatóján a sajtó képviselői részletes, számadatokkal alátá­masztott információt kaptak a kirendeltség tavalyi tevékenysé­géről, eredményeiről dr. Tóth Éva kirendeltségvezetőtől. Egyebek mellett elhangzott, hogy jelentős volt a munkaerő­piaci mozgás, hiszen a térségben alapjában befejeződött a privati­záció. A munkanélküliségi ráta 1997 elejétől decemberig 0,8 száza­lékponttal csökkent. A január­ban mért 11,2 százalékról 10,4 százalékra csökkent a regisztrált munkanélküliek aránya. Tavaly mintegy 10 ezer személy kérte regisztrációba vételét, és 10 100-an léptek ki a rendszerből. Az újonnan jelentkezők 33,4 százaléka érkezett az iparból, 14,2 százaléka a mezőgazdaság­ból, 52,3 százaléka pedig egyéb ágazatból. Az év során a regiszt­rációba belépők 29,5 százaléka első ízben vált munkanélkülivé, és 70,5 százaléka már visszaté­rőként jelentkezett. Ez azt je­lenti, hogy bizonyos rétegek számára a munkanélküliség „csapdájából” továbbra is nehéz véglegesen kikerülni. Mint elhangzott, az év során 4909 főre vonatkozó új állást je­lentettek be a munkáltatók, az ál­láskereső ügyfeleik összesen 5653 betölthető új álláshely kö­zül választhattak. Magas volt a fizikai foglal­kozásúak iránt a munkaerő-ke­reslet, általánosan csökkent az igény a szellemi foglalkozá­súak iránt. Jelentős volt a beje­lentett létszámleépítések száma: 700-at megközelítő dolgozó leépítését jelentette be összesen 8 szervezet, főleg a feldolgozóipar, a honvédség, a biztosítási és banki szféra terü­letéről. A kirendeltésgen 1997-ben összesen 6891 közvetítést bo­nyolítottak, ebből 3055 esetben ez sikeresen zárult. A sikeres közvetítések aránya 44,3 száza­lék. Aktív eszközt érintő igényre tavaly 1756 személyt közvetítettek ki sikeresen, az arány itt 57,5 százalék. A tartósan munka nélküliek száma állandó mértékűnek te­kinthető a kirendeltség terüle­tén. A pályakezdő munkanélkü­liekről elmondható, hogy ará­nyuk egész évben 10 százalék körül alakult, és átlagosan 580 személy szerepelt havonta a re­gisztrációban. -bgy­A forgalom 30 százalékkal növekedett A Héliker meghozta az áttörést az Elkér Kft.-nél Az Élker elmúlt hét évéből a tavalyi volt a legsikeresebb, ugyanis a 12 bolt forgalma átlagosan mintegy 30 százalékkal növekedett 1997-ben, és összességében 1,6 milliárd forintot ért el. Tóth András ügyvezető úgy vélte, hogy a pozitív változás egyik záloga a Héliker-csoporthoz való csatlakozásban rejlett, egyébként is egy nagy céghez való tartozás ma már kulcskérdés a piaci pozíció megőrzésében. Az Élker Kft. 1996. novembe­rében került a Héliker Rt. tulaj­donába. A cég eladását köve­tően végrehajtott technikai fej­lesztések, az egységes arculatú áruházak, valamint a jó árszín­vonal meghozta az eredményt, s az 1996-os 1,2 milliárd forin­tos forgalom 1997-ben 1,6 mil- liárdra nőtt. Az Élker eladása szükséges és jó döntés volt, ugyanis az élelmiszer-vegyiáru kiskereskedelmi piacon az egyre élesedő konkurencia- harcban csak így maradhatott talpon a cég. Maga a Héliker egyébként négy megyében van jelen összesen 75 bolttal. Az Élkemél megvalósult forgalom-növekedés egyes bol­toknál elérte a 40-60 százalékot is. Összességében ez már jóval túltesz a korábbi években ta­pasztaltakhoz képest, hiszen ez egyúttal volumen növekedést is takar. A tavaly négy boltnál elvég­zett mintegy 100 millió forintos technikai és ingatlan felújítás nem csak a vásárlás-, hanem a dolgozók munkakörülményeit is javította. Tóth András elmondta, hogy a jövő tervei között szerepel a boltjaik felújításának folyta­tása, illetve az üzletek számá­nak gyarapítása is. Egyébként január közepétől mind a 12 boltjukban lehetőség van a bankkártyával történő vásár­lásra. (x) Creditanstalt-fiók Szolnokon Ügyféltoborzó bankmegnyitó Az Ausztria legnagyobb bank­csoportjához tartozó Creditans­talt tegnap nyitotta meg szol­noki fiókját. Mint a társaság vezérigazgatója, dr. Matthias Kunsch elmondta, az 1990-es újbóli megjelenést követően a bank egy fiókprogramot indí­tott el, s ennek keretében ké­szült el a szolnoki is. A követ­kező években még további 20 városban kívánnak megjelenni. Maga a Creditanstalt egyébként már 1854-ben, a megalapítás utáni évben megjelent hazánk­ban. Az 1945-ös változások miatt távozott Magyarországról a bank. A hazánkban hét év óta ismét működő rt. tavaly a 8. legna­gyobb magyarországi pénzinté­zet volt, s az éles konkurencia- harc ellenére töretlen, éves szinten mintegy 30 százalékos fejlődést produkált. A megnyitón résztvevő Vár­hegyi Attila polgármester el­mondta, a térségünkben megje­lenő egyre több pénzintézet remélhetőleg azt is jelenti, hogy Szolnok és a megye gazdasági­lag fejlődik. ein Biztonságos a répatermelés Noha a hazai cukorrépa-termesz­tők eltérő feltételek mellett tudják csak értékesíteni terményüket, a francia Eridania Beghin Say többségi tulajdonában levő sze­rencsi, selypi, hatvani és szolnoki cukorgyárral termelési kapcso­latban álló gazdák viszont úgy érzik, elfogadható biztonsággal tervezhetnek. Többségükkel öt évre szóló együttműködési szerződést kötöt­tek a feldolgozó üzemek. Tavaly 5250 forintot kaptak a répa tonná­jáért, hozzávetőleg egyelőre az idén is ugyanennyi - 60 kiló cu­kor tavaly október 1 -je és ’98 szeptember 30-a között érvény­ben levő termelői ára - lesz a tonnánkénti fizetség. Amennyi­ben a francia tulajdonosnak sike­rül árat emelnie, a termelőknek is többet fizet majd. A szolnoki gyár vezérigazgatója, Domon­kosi Imre szerint ez a kapcsolat mindkét fél számára viszonyla­gos biztonságot jelent. A francia cég négy magyarországi gyára tavaly mintegy 180 ezer tonna cukrot gyártott. (MTI) A járműpark cseréje létkérdés- Ha bekerülünk az Európai Unióba, akkor a közlekedési tárca nem engedi meg, hogy a külföldi cégek úgymond hirtelen rá­szabaduljanak a hazai fuvarozási piacra, mert az a magyar vál­lalkozások többségének végét jelentené - mondta tegnap Szé­kely András, a KHVM főosztályvezetője azon a szolnoki fuva­rozói fórumon, amelyet a Magánvállalkozók Nemzetközi Fu­varozói Ipartestülete (NIT) szervezett. A főosztályvezető azt is el­mondta, 2200 milliárd forintba kerülne, ha a belföldi fuvarpia­con teljesítő járműállományt le­cserélnék az európai környezet­védelmi normának megfelelő gépjárművekre. Erre nincs pénz, így fokozatosan kell teljesíteni a szigorú követelményeket. Ta­valy még csak az Euro I-es nor­mának kellett megfelelni kör­nyezetvédelmi szempontból, ma már az Euro II-nek. A járművek vásárlásakor éppen ezért a kör­nyezetvédelmi alap felemelte a támogatási normát tehergépko­csinként 1,3 millióról 1,5 milli­óra. A pályázatot február végén írják ki. Mint Dinéi Gábor, a NIT ügyvezető titkára kifejtette, a magyar fuvarozóknak az euró­pai csatlakozáskor hármas szempontnak kell majd megfe­lelniük: a pénzügyi teljesítőké­pességnek, a személyi és a mű­szaki feltételnek. Az ügyvezető is megerősí­tette Székely András szavait, miszerint a magyar gépjármű- park 85-90 százalékát ki kell cserélni, amely nemzetközi fu­varozást végez. Ez hatalmas té­telt jelent. Ugyanakkor az EU- csatlakozás esetén a fuvarozási idők lecsökkennek, hiszen nin­csenek vámhatárok, így nincs várakozás sem. ta Európai módon közlekedünk? (Folytatás az 1. oldalról) 1997-ben alkoholtól befolyá­solt állapotban csaknem százzal több baleset történt, mint az­előtt. Ez a körülmény sajnos a halálos közúti tragédiák alaku­lásában is szerepet játszott. Az ittasan balesetet okozókból a Mezőtúri rendőrkapitányság működési területére jutott a leg­több. Ezen a környéken ugyanis csaknem minden negyedik eseményért ők voltak a felelő­sek. Annak ellenére így van ez, hogy a rendőrség nagy hang­súlyt fektetett a bódult állapot­ban közlekedők kiszűrésére, ta­valy ugyanis kétszer több ittas vezetőt füleltek le mint a meg­előző esztendőben. A baleseti okok között azon­ban - közel egyharmados ré­szesedéssel - továbbra is a gyorshajtás vezet. Aggasztó to­vábbá, hogy jelentősen nőtt azoknak a baleseteknek a száma, amelyek a gyalogosok hibájából történtek. H. Gy. A ma embere kiszolgáltatott Művészek, írók a MAV-kórházban Szokatlan kezdeményezés indult a szolnoki MÁV-kórházban. Célja: lehetővé tenni, hogy a dolgozók művészekkel, írókkal ta­lálkozzanak munkahelyükön. A kórházban már hagyomány­nak számítanak az orvostalál­kozók, ahová más intézmé­nyekből is jönnek egészségügyi dolgozók. È fórumokon ezentúl nemcsak szakmai kérdésekről lesz szó, hanem művészeket is meghívnak.- Egy kórháznak intellektuá­lis központnak is kell lennie — foglalja össze véleményét a kezdeményezésről dr. Lóké Miklós főigazgató főorvos.- Tehát nem elég, hogy teljes körű egészségügyi szolgáltatást - megelőzést, gyógyítást és re­habilitációt - nyújt. Ide művelt emberek kellenek, akik intelli­gensek, tudnak tájékozódni. Úgy gondoltam - és ebben tá­mogattak a munkatársaim is -, hogy ezeken az orvostalálko­zókon bemutatunk például festményeket, kisplasztikákat, meghívunk írókat. A másik szempont, hogy ömlik ránk Nyugatról a kultúra „szemete”, ezt pedig valahogy ellensú­lyozni kell. Ha meghívunk egy- egy kortárs magyar írót, akkor kedvünk lesz a műveiket elol­vasni. A napokban megtartott or­vostalálkozó vendége Dippold Pál író volt, aki az „És majd ez történt velünk” című novellás kötetét mutatta be. Az író örömmel üdvözölte a MÁV- kórház kezdeményezését:- írói mivoltomban még nem találkoztam kórházi orvoskö­zönséggel. Jó dolognak tartom, bogy itt felismerték: a test har­móniájához a lélek, a szellem harmóniája is hozzátartozik.- A Ön írásai belső' monoló­gok, amelyek a mai ember élet­érzését fogalmazzák meg.- Az írónak az a dolga, hogy erről tudósítson. Minden kor­ban ezt tették.- A belső monológ azt je­lenti, hogy a ma embere befelé fordul?- Jó lenne, ha ezt tenné, mert akkor foglalkozna a leikével is. A ma embere kiszolgáltatott, el­idegenedett. Olyan világba szo­rult be, ahol az emberi értékek nem számítanak, csak a pénz. Ezek a kórház által szervezett találkozók lehetőséget adnak azoknak az embereknek, akik másról akarnak olvasni. A MÁV-kórház legközelebbi vendége Gyurkovics Tibor lesz. P. É. Kétnapos pedagógustanácskozás Jászberényben Csökken a Nat. támogatottsága Kétnapos oktatáspolitikai tanácskozást tartottak csütörtö­kön és pénteken Jászberényben. A helyi és környékbeli, va­lamint a közeli Pest megyei városokból érkező pedagógusok előadásokat hallgattak meg az oktatási törvény módosításá­hoz tartozó kormányrendelet-tervezetről, valamint a peda­gógus-továbbképzés és -átképzés távlati feladatairól. Moravcsik Béláné, a tanács­kozás fő szervezője elmondta, az esemény célja volt megis­mertetni a pedagóguskollé­gákkal egyrészt az oktatási törvény módosításához tartozó kormányrendelet tervezetét, melynek elfogadása a küszö­bön áll, másrészt áttekinteni a pedagógus-továbbképzés sza­bályozását szolgáló, decem­berben kiadott rendeletet. Az előbbi téma szakértője­ként dr. Szabó Lajos, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium főtanácsosa tartott elő­adást csütörtökön. Tegnap pe­dig dr. Sári Lajos, a szaktárca továbbképzési osztályának fő­osztályvezető-helyettese ismer­tette a továbbképzésről kiadott 277-es számú rendelet előzmé­nyeit, feladatait. Mint mondta, a rendelet jogi keretet teremt a szakmának, hogy a Nemzeti alaptanterv (Nat.) tartalmi megvalósításához szükséges pedagógus-továbbképzések megvalósulhassanak. Elhangzott, hogy a legújabb - ’98 januári - felmérések sze­rint csökkent a Nat. támoga­tottsága a gyakorló pedagógu­sok körében, viszont a tanítók- tanárok döntő többsége - 88 százaléka - támogatja az új ok­tatási törvény logikájából kö­vetkező helyi tantervek elkészí­tését. Sári Lajos szerint ez azt jelenti, hogy az oktatási tör­vényből következő kétszintű tantervi szabályozottság támo­gatottsága megvan, nem magát a Nat-ot veti el a szakma, csak annak a hibás elemeit. A szakember véleménye, hogy szemléletváltásra van szükség az oktatásban. Meg­szűnt az a rend, hogy az is­kola a tudás megszerzéséhez szükséges egyetlen forrás. Az általános iskolának a tudás megszerzéséhez szükséges készségek elsajátítására kell megtanítani a diákokat. Eh­hez többek között szükség van a Nat. műveltségterülete­inek tanítására képes taná­rokra. Itt lesz óriási szerepe az át- és továbbképzések­nek. -banka-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents