Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

1998. február 4., szerda 3. oldal Megyei Körkép Európa-kabinet a főiskolán A lehetőségeket a régió is kihasználhatja Európai Unió-kabinet - így hívják azt az oktatási egységet, amelyet nemrégen alakítottak ki a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola külgazdasági tanszékén, és amely nem csak a hallgatók javát szolgálhatja. Várólistán a jelentkezők Van, akit lebeszélnek a nyelvtanulásról Nem mindennapi dolog, hogy egy önfenntartó nyelviskolában lebeszéljenek valakit a nyelvtanulásról. Pedig ez olykor előfor­dul a szolnoki BP Nyelvstúdióban. Többek között erről is be­széltünk Bozsó Zoltánnal, a stúdió vezetőjével. A gondolat az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében szü­letett, pontosabban akkor, ami­kor Szolnokon Európa-napot rendeztek - tudtuk meg dr. Molnár István főigazgatótól. Látták a törekvést, hogy Szol­nok is támogatja az uniós csat­lakozást, és úgy gondolták, hogy a főiskolának is tennie kell ezért a célért. Pályázati úton (Phare-prog- ram) 3 és fél millió forintot nyertek a kabinet kialakítására. Ebből másfél milliót könyvek, folyóiratok vásárlására fordítot­tak. Ritkaságszámba menő ki­adványok is vannak, közgazda- sági témáktól kezdve a jogi té­mákig - több nyelven is. Az Európai Unió-kabinet most újabb lehetőséggel bővült: a Magyar Televízió 14 millió forint értékben korszerű eszkö­zöket (kamera, videók stb.) bo­csátott a főiskola rendelkezé­sére. Ezzel lehetővé válik, hogy a diákok reklámfilmeket készít­senek, saját előadásaikat fölve­gyék és elemezhessék. Mindez elősegíti, hogy felkészült szak­emberekként kapjanak diplo­mát, akik bárhol az országban és a világban megállják a he­lyüket, illetve felvételt nyernek munkakezdéskor. Az önkormányzat az elmúlt években helyi védelem alá vont több népi szecessziós házat a városban, és támogatta azok ke­rítésének, külső homlokzatá­nak, nádtetejének felújítását is - tudtuk meg Szikra Zoltán fő­építésztől. Az öt magánház ese­tében elmondható, hogy egy fo­rint önkormányzati támogatás 3-7 forint magántőkét mozdí­tott meg. A város meglévő műemléke­inek (például a református templom, a szélmalom, a Morgó csárda, a Dózsa György út 62. alatti lakóház, a Kálvin út 2. alatti iskola, a Györffy István Nagykun Múzeum, a zsina­góga, a Kása-ház) védelmére, felújítására odafigyel a város­védő és -szépítő egyesület, va­lamint a Karcag Város Értékei­nek Védelméért Alapítvány is, s lehetőségeihez mérten támo­gatja is azt. A helyi értékvédelmi mun­kába a főépítész bevonta a Ker­tészeti és Élelmiszer-ipari Egye­tem tájvédelmi tanszékének hallgatóit is. Ők végezték el te­metők, sírkeresztek, vízügyi mű­A kabinet szobáit klubsze­rűén alakították ki, hogy lehe­tőséget adjanak a tanulásra, be­szélgetésre. Meghívott elő­adóik között szerepelnek egye­temi tanárok, az uniós csatlako­zás szempontjából fontos szak­emberek. Vendégük volt töb­bek között Otto von Lambs­dorff, volt NSZK-beli gazdasági csúcsminiszter, aki­vel a diákok németül és angolul beszélgettek. Idén újabb pályázatot adott be a főiskola, hogy folytathas­sák a kabinet fejlesztését. Az új részleg azonban nem csak a főiskolások javát szol­gálhatná. Az Unióhoz való csat­lakozásunk szempontjából fon­tos az úgynevezett EU-tisztvi- selők képzése. Vannak olyan szakemberek - köztisztviselői, igazságügyi stb. pályákon -, akiknek kötelező részt venni az uniós képzésben. Ez az oktatás megvalósulhat a szolnokiak és a régióbeliek számára a főisko­lán is. Hiszen a tárgyi és szemé­lyi feltételek adottak. Az uniós képzésben részt vevőknek így nem kellene a fővárosba vagy más városba utazni, hogy a munkájuk folytatáshoz szüksé­ges ismereteket megszerez­zék. - paulina ­tárgyak felmérését. A Budapesti Műszaki Egyetem építésztörté­neti és műemléki tanszékének 43 hallgatója pedig felmérte és megrajzolta a város középülete­inek nagy részét, így azokról is naprakész információkkal ren­delkezik a város. Az elmúlt időszak felújításai közül a szakember kiemelte a szélmalom új fakerítését, a Jókai úti tájház padlócseréjét, az Erkel Ferenc úti tájház tetejének javí­tását, tavasszal pedig a földbe ásott csőszkunyhó tetőszerkeze­tét hozzák rendbe. A legnagyobb munka jelenleg a Györffy István Nagykun Mú­zeum külső felújítása. A megyei területfejlesztési tanácstól el­nyert 11,5 millió forinthoz az önkormányzat 4,9 millió forintot biztosított. A felújítás generálki­vitelezője a városgondnokság, amely most hirdette meg az egy­fordulós versenytárgyalást a pince víztelenítésére és a hom­lokzat felújítási munkáira. Idő­szerű lenne a szélmalom vitorlá- zatának cseréje is, de erre már az idén az önkormányzat nem tud pénzt biztosítani. Valamikor több nyelvet is ok­tattak itt, de újabban annyian akarnak angolt és németet ta­nulni, hogy a stúdió átállt erre a két nyelvre, így sem győzi ki­elégíteni az igényeket. A jelentkezők tudását fölmé­rik, azután várólistára helyezik őket, ahol addig maradnak, amíg össze nem jön egy csoport a hasonló felkészültségű tanu­lókból. A várakozás ideje há­rom hét és fél év között válta­kozhat. Aki azonban várólistára kerül, még nem biztos, hogy megkezdheti a tanulmányait. Ezt ugyanis csoportmegbeszé­lés előzi meg, ahol hosszasan elbeszélgetnek a jelentkezők­kel, és akiről kiderül, hogy csak „hirtelen felindulásból” jelent­kezett, azt akár le is beszélik, hogy hozzáfogjon. A lemaradó, rendszertelenül A füredi munkaügyi kirendeltség képzési ügyintézője, Nyeste Bé- láné elmondta, a legnagyobb problémát az jelenti a térségben, hogy nem teremtődnek olyan új munkahelyek, amelyek hatéko­nyan tudnák enyhíteni a munka- nélküliséggel járó gondokat. Ha létesülnek is új munkahelyek, jel­lemzően szezonális jellegűek, és kevés embernek adnak munkát, főleg a kereskedelemben, a ven­déglátásban és az idegenforga­lomban. A jelenlegi átképzések kap­csán is ehhez a kényszerűséghez járó, végül lémorzsolódó tanuló a többieket is zavarná a tanu­lásban. A lemorzsolódás nem is jellemző itt, van olyan csoport, amely évekig változatlan lét­számban halad együtt. Mint Bozsó Zoltán elmondta, a BP Nyelvstúdiónál olyan igény mutatkozik az angol és a német nyelv tanulása iránt, hogy keresleti piac alakult ki, bizonyos értelemben a nyelvis­kola diktálja a feltételeket. Ez a lehetőség kihasználható a mi­nőségi munka érdekében. A tanulás a teljesen kezdőtől a középfokú nyelvvizsgaszintig hat szinten történik, minden szint egy-egy 100 órás (féléves) tanfolyamot jelent, a végén szi­gorú felméréssel. Ritkán, de előfordul, hogy valakit nem en­gednek át egyik szintről a má­sikra, ismételnie kell, és általá­igazodik a legtöbb résztvevő, hi­szen áprilisban 18 szakács végez egy tanfolyamon, folyamatban van a vállalkozói ügyintézői és a falusi-tanyasi vendégváró kép­zés, amelyen 19 fő végez ez év októberében. Népszerűek ezen­kívül az informatikával és az ide­gen nyelvekkel kapcsolatos kép­zések. A tűzoltóságon tanulók közül idén tavasszal 19 fő sze­rezhet számítógép-kezelői és gépíró képesítést, míg a gimnázi­umban húsz munkanélküli úgy lehet alapfokon számítógép-ke­zelő, hogy magas óraszámban ban ezt is vállalják. Vannak vi­szont, akik az egyéni felzárkó­zást választják, s tanulmányai­kat egy félév kihagyása után egy újabb - ezúttal sikeres - vizsga letétele után folytatják. Külön tanfolyamokat tartanak a nyelvvizsgára készülőknek, ezek az írásbelire és a szóbelire is 60-60 órát vesznek igénybe. Itt elsősorban a vizsgarutint igyekeznek biztosítani. Tapasz­talataik szerint a vizsgára kül­dött hallgatók 80 százaléka első nekifutásra levizsgázik, a mara­dék 20 százaléknak kell még egyszer próbálkoznia. Az iskola bővítés előtt áll, a teljesen kihasznált jelenlegi há­rom tanterem mellé rövidesen újakat állítanak be. A fejlesztést tanárhiány is akadályozza. Je­lentkező ugyan bőven akadna, hiszen a fizetések a középiskolai tanári fizetések többszörösét te­szik ki, a feltételek azonban szi­gorúak. Huszonöt-harminc je­lentkezőből jó, ha egyet föl­vesznek. B. A. angol és német nyelvet is tanul­hat. Úgymond kapós a kőműve­sek képzése azzal, hogy megnőtt a szakma iránti kereslet a térség­ben, így várhatóan ezen a tanfo­lyamon októberben végző húsz munkanélküli közül tudnak a leg­többen elhelyezkedni majd. A legnagyobb gond azonban az, hogy az átképzősök kereset- pótló juttatása csupán a mini­mumnyugdíj 90 százalékát érheti el. Az igazi ösztönző valóban az lenne, ha a térségben megjelen­nének azok a tőkeerős befekte­tők, melyek hosszú távon és na­gyobb létszámban foglalkoztat­nák a munkanélkülieket, mégpe­dig nem csak szezonális jelleg­gel. -p­A Hortobágy a világörökségben? A hortobágyi „vizes élőhelyek” természetvédelmi fejlesztései­nek nyomán nagyobb az esély arra, hogy nemzeti parkunk fel­kerül a világörökség listára. Er­ről Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter szólt a vizes élőhelyek hétfői világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Magyarországon 19 nem­zetközi jelentőségű vizes élő­hely található. A Ramsari Egyezményben, amelyet 106 ország, köztük hazánk is aláírt, a biológiai sokféleség megőr­zése szempontjából igen fon­tos vizes élőhelyek védelméért a kormányok vállaltak felelős­séget. Eligazodás az adórengetegben Az idei adó- és társadalombiz­tosítási jogszabályok változásai ismét nehéz helyzet elé állítják a vállalkozókat. Sikerült any- nyira bonyolulttá tenni a beval­lások rendszerét, a nyomtatvá­nyok kitöltését, hogy jól kép­zett szakember bevonása nélkül hovatovább képtelenség meg­oldani a feladatot. A Kereskedők Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szerve­zete (Kisosz) már évek óta ja­nuár-február környékén, az adóbevallások beadási határide­jét megelőző időszakban elő­adás-sorozat keretében kívánja segíteni tagságát az adórenge­tegben való eligazodásban. Tegnap délután Jászberényben a Déryné Művelődési Központ Ifjúsági Házában Temesvári Lajos, a Kisosz megyei titkára a legapróbb részletekre is kiter­jedő ismertetőt tartott az új sza­bályzókról. bcs Bérre is alig futja Jásztelken (Folytatás az 1. oldalról) A regisztrált munkanélküliek száma átlagosnak mondható, így az állami normatív támoga­tás összege is csökkent. Kisba- konyi Zoltánné hozzátette: rendkívül sok az olyan helyi la­kos, akinek ugyan munkája nincsen, de a regisztrációból már kikerült. A most bevezetett gyermek- védelmi támogatás kifizetése is megemelte a falu kiadásait. Ed­dig nevelési segélyre összesen 600 ezer forintot költöttek, eb­ben az évben a gyermekvé­delmi támogatásra jogosult 270 gyermek - a helybéli nebulók több mint fele - részére 2,5 mil­lió forintot különítettek el. A településen ennek ellenére megpróbálkoznak beruházá­sokkal, pályázatok révén. A szükséges önerő biztosítását - az útépítésre beadott pályázat­nál - a lakossági befizetésekből kívánják előteremteni. Fejlesz­tésre csak ilyen módon van le­hetőségük. bcs Nem hagyják pusztulni a település értékeit A karcagi önkormányzat költségvetésében évente egymillió forin­tot biztosít műemlékek felújítására. A műemlékek és a helyi vé­dettség alá vont épületek állagmegóvására fokozottan ügyelnek. Jelenleg helyi védelem alatt áll 24 kunhalom, 20 középület, egy ke­rekes kút, öt téglajárda, öt lakóház és egy törpemandula-cserje. Új szakmákhoz új munkahelyek is kellenek Tiszafüred térségében ’97. augusztus végétől közel 500 fővel nőtt a munkanélküliek száma. A 2212 állástalan közül jelenleg 105-en vesznek részt átképző tanfolyamokon. Országjáró körútra indult az Axel Springer Magyarország Kft. sajtófotó-kiállítása. A kaposvári bemutató után tegnaptól február 15-ig Kecskeméten láthatók az országos pályá­zat díjnyertes alkotásai. Képünkön dr. Bayer József (balról), az ASM Kft. ügyvezető igazga­tója és dr. Balogh László, Bács-Kiskun megye közgyűlésének elnöke megnyitja a kiállítást. Tavaly hetvenötén 33,1 millió forintot kaptak megyénkben Kamatmentes hitel az újrakezdéshez Az elmúlt évben az úgynevezett önfoglalkoztatás elősegíté­sére indult újabb program keretén belül 75 volt munkanél­küli 33,1 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott me­gyénkben. A hitelre részletes üzleti tervvel lehetett pályázni, fedezetül pedig lakatlan ingatlanról kellett gondoskodni. Az idén március elejéig írja ki a pályázatot a megyei munkaügyi központ, és a keretösszeg is nagyobb, 40 millió forint - tud­tuk meg Juhász Éva osztályvezetőtől. A hitelkonstrukció nagyon ha­sonló a korábbi újrakezdési kölcsönhöz, ám a pénzhez nem olyan könnyű hozzájutni. Egy­részt minimálisan három hó­napja regisztrált munkanélkü­liek pályázhatnak, másrészt a kölcsön összegére fedezetet is kell biztosítani. Ez utóbbi ha nincs, akkor a pályázat meg­írása is felesleges. Tavaly 144-en éltek a lehető­séggel, ám közülük csak 75 munkanélküli jutott, átlagosan több mint 400 ezer forintnyi hi­telhez. Maximálisan egyébként félmillió forint igényelhető. A pályázatnak részletes üzleti ter­vet kell tartalmaznia, s nem árt jól megalapozott, gazdasági számításokat is tartalmazó el­képzelést leírni, melynek ráadá­sul hosszú távra kell szólnia. A hitelt ugyanis egy év türelmi idő után, 60 hónap alatt fizetik vissza a támogatottak, így legalább hat évig működnie kell a vállalko­zásnak. Ha hamarabb megszűnik a „cég”, akkor egyből kamatot is kell fizetni. A pályázat elbírálása egyedileg történik, helyszíni szemlével, szakértőkkel. Az 1997-ben támogatáshoz jutottak többsége - 35 munka- nélküli - mezőgazdasági vál­lalkozást indított, közülük 33- an őstermelőként foglalkoztat­ják saját magukat. A sort a ke­reskedelem, majd a szolgálta­tási ágazat követi, s mindössze ketten nyertek hitelt ipari vál­lalkozáshoz. Ennek oka az le­het, hogy a szükséges 30 száza­lék önerőt inkább a kisebb tőkét igénylő tevékenységekhez - kereskedelem, szolgáltatás - tudják a munkanélküliek előte­remteni. A nyertes pályázók számát tekintve Szolnok vezeti a listát, a második helyen pedig Kun- szentmárton szerepel. Míg a megyeszékhelyen elsősorban a szolgáltató szférában, addig Kunszenten a mezőgazdaság­ban indult a támogatott vállal­kozások döntő része. ein A Szolnoki Járműjavító Kft. egyik fő profilja a vasúti személykocsik javítása. A cég töretlenül fejlődik, hiszen 1994 óta minden évben 400-500 millió forinttal nő az árbevétel. A jelenleg mintegy 1100 embert foglalkoztató vállalkozás tavaly közel 3 milliárdos forgalmat bonyolított. fotó: mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents