Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

Kamatmentes hitel az újrakezdéshez 3. o. Gazdasági tükör 4. o A megkésett tél pillanatai 6. o, Látogatóban a Tiszazugban 7. o. Sport 10., 11. o, Állami garanciát kémek Százmillió forint értékű garan­ciavállalást kér a kormánytól az AFEOSZ az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek üzlet­részjegyeinek visszavásárlásá­hoz. Zs. Szőke Zoltán, az AFEOSZ alelnöke elmondta, a kormány tavaly októberben vállalt kötelezettséget arra, hogy anyagi eszközökkel is se­gíti az ipari és fogyasztási szö­vetkezetek üzletrészjegy-visz- szavásárlását. A vagyonrészek a rendszerváltás után kor­mányzati nyomásra lettek ma­gánszemélyekre nevesítve. Az azóta eltelt évek alatt bebizo­nyosodott, hogy azzal az ak­kori vezetés sokmilliós kárt okozott a szövetkezeteknek. Az ügyben érdekeltek többsége fogyasztási szövetkezet. Február 15-ig még megegyezés születhet Postássztrájk a „borítékban” Vasutasok, mozdonyvezetők, egészségügyiek, villamosipari dolgozók, volánosok - mind-mind olyan szakma, ahol az utóbbi időben a sztrájk közelébe kerültek a munkavállalók a béremelés mértékének ügyében. A sorba most a postások is „beálltak”, hiszen ha február 15-ig nem születik megállapodás, akkor általános sztrájkba lépnek a dolgozók. A Magyar Posta Rt. vezetősége eredetileg 12,5 százalékos kere- setszínvonal-növekedést ajánlott a szakszervezetnek, amit leg­utóbb 15 százalékra emelt, ám a Postás Szakszervezet ragaszko­dik a 21 százalékos béremelés­hez. A postánál megalakították a sztrájkbizottságot, hiszen ha feb­ruár 15-ig nem születik megálla­podás bérügyben, akkor sztrájkba lépnek a dolgozók. A szolnoki postafeldolgozó üzem szakszervezeti bizottságá­nak titkára, Pete Péter érdeklődé­sünkre elmondta: a dolgozókat foglalkoztatja a sztrájkhelyzet, ám bíznak abban, hogy sikerül megegyezni. De ha nem történik megállapodás, akkor nincs más lehetőségük. Az esetleges sztrájk alatti, úgynevezett szükséges és A január közepén mért 5 fok­ról a mostani hideg napokban 0,4 fokra esett le a Tisza vizé­nek hőmérséklete, ami gon­dokat okoz a Szolnoki Víz- és Csatornaművek Rt.-nél is. Mint Kovács Géza műszaki igaz­gatótól megtudtuk: a Tiszába beé­pített mederpilléres vízkivételi műnél tartós hideg és alacsony vízállás esetén két probléma je­lentkezik. Az egyik az alacsony vízhőmérséklet, amely kedvezőt­lenül hat az úgynevezett derítési folyamatokra. Időnként megnő a víz ammóniatartalma, ami íz- és még elégséges szolgáltatásokról folyik az egyeztetés, hiszen ez nem csak a szakma dolga, ebbe minisztériumi szinten is bele­szólhatnak. A szakszervezeti tit­kár elmondta, hogy munkabe­szüntetés esetén is mindenképpen ki kell vinni például a pénztar­talmú küldeményeket, pénzes- utalványokat. Mivel azonban a postánál még nem volt sztrájk, ezért a dolgozók is úgymond csak most „barátkoznak” a gon­dolattal. A postások keresete egyébként jelentősen elmarad a népgazda­sági átlagtól. A Magyar Posta Rt. dolgozóinak jelenleg 50 300 fo­rint az átlagilletménye, de van olyan munkavállaló, aki csupán ennek felét kapja. A bértárgyalá­sok ma folytatódnak. B. Gy. szagelváltozásokat okozhat. Ezen segít majd a technológiába illesz­tendő, az év végén már működő ózonos kezelés és aktív szenes szűrés. A másik gond, amikor a szivattyúknál úgynevezett jégkása alakul ki. Ezt úgy érzékelik, hogy megnő a gépek áramfelvétele. Ilyenkor egy könnyűbúvárcsapat merül alá, és megtisztítja a szívó­kamrát a jégtől. Mindezek egy pil­lanatra sem akadályozzák Szol­nok és a környező hat település ivóvízszükségletének kielégítését, hiszen 25-30 ezer köbméter víz fogy el naponta, ami nagyjából mostani kapacitásuk fele. Jákóhalmi igen a szeméttelepre Jászjákóhalma képviselő-testü- lete soron kívüli ülésen egy­hangú szavazással kötelezte el magát a Jásztelek határában épülő regionális szeméttelep mellett. A községre emiatt ez évben több mint 4 millió forin­tos teher hárul, viszont a beru­házás távlati haszna, hogy né­hány éven belül megszűnhet a község szélén - a környező te­lepülésekéhez hasonló látványt nyújtó - szeméttelep, amely kedvezőtlenül befolyásolja a környéken lakók nyugalmát és egészségét. Korai még a korcsolyázás Az igazi fagyok beköszönté- vel egyre többen merészked­nek a folyók és az állóvizek jegére. A csúszkálás előtt azonban sokan megfeledkez­nek a jég állapotának ellenőr­zéséről. Hol és mikor léphe­tünk rá? Torday Szabolcs, a Szolnoki Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnokhelyet­tese elmondta, csak megfelelő állagú jégre szabad rálépni, ami 10 centiméternél vasta­gabb, kásás, színe nem kifehé- redeít. Életveszélyes a hidak, stégek, növénnyel benőtt part­részek környéke is. Jelenleg folyóink nincsenek befagyva. Az Alcsi-Holt-Tisza jege vi­szont már 7-8 centiméteresre hízott, ám korcsolyázásra, szó­rakozásra még nem megfelelő. Abádszalókon ajég lucskos. A hét végére, ha marad az igazi téli időjárás, talán rá lehet majd lépni a Tisza-„tóra”. Torday Szabolcs felhívta a figyelmet a lékekre, valamint arra, hogy az előírások meg­szegőit feljelentik. Egyébként három éve nem történt a jéggel összefüggő halálos baleset. T. ZS. Szökevény kislányt találtak Kedden délután Tiszaföldvá- ron a rendőrjárőr egy 14 éves lányt igazoltatott. Kiderült, hogy a kislány a kisújszállási Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetből szökött meg. A jégkása a hideg jele a vízműnél Készülnek a nagyméretű Miska kancsók Tóth János karcagi fazekas korongján. Kán­tor Sándor egykori műhelyében ma már három generáció dolgozik. Főleg nyugati megrende­lésre készítik a híres Miska kancsókat, melyek között a felvételünkön láthatónál nagyobbak is vannak. fotö: mészáros Mennyibe kerül a mindennapi kenyerünk? Ahány üzlet, pékség - annyiféle ár Mivel a magyar ember általában aligha a köménymagos leves­sel vagy a tejbegrízzel, inkább a kenyérrel tűr, nem mindegy, mennyibe kerül a betevő kilója. Ez egyáltalán nem egyszerű kérdés, hiszen függ attól, hol él valaki, merre vásárol. Mert ahány üzlet, annyiféle ár. A Szövetség ABC a panelóriá­sok árnyékában várja Szolno­kon a betérőket. Králik Jó- zsefné boltvezető-helyettes a pékáruk szakavatott ismerője. - Nálunk kialakult az a hagyo­mány, hogy inkább a kis péksé­gektől vesszük a kenyeret, mert ők az olcsóbbak. így mi is ke­vesebbért adhatjuk, ami nem mindegy, hiszen hozzánk aligha a leggazdagabbak jön­nek.- Mit jelent ez forintban ?- Eddig nem emeltünk árat, és hogy pontos legyek: a ke­nyér kilója 87 forint. (Folytatás a 6. oldalon) Ezrek vitatják a nyugdíj összegét A nyugdíjfolyósító január végéig értesítette határozatban az érintetteket az új nyugdíjösszegükről. A közölt nyugdíj azon­ban számtalan esetben nem egyezik a jogosultak számításaival, s ezért - csak Szolnokon - naponta közel kétszázan keresik fel a nyugdíj-biztosítási igazgatóságot. Pedig mindössze annyi tör­tént, hogy új számítási módszert alkalmaznak. A januártól érvényes 19 száza­lékos nyugdíjemelés kapcsán a lakosság harmada ragadott tol­lat, hogy kiszámolja: mennyit is hoz majd a postás januártól. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által közölt nyugdíjösszeget látva azonban sokan felháborod­tak, mivel az kevesebb az általuk kalkuláltnál. A legtöbb gondot az özvegyi nyugdíj jelenti - mondotta ér­deklődésünkre Petyi Béláné, a megyei nyugdíj-biztosítási igaz­gatóság vezetője. Hozzátette: a panaszokat a fővárosban mű­ködő folyósító orvosolja, ők csak tájékoztatást adnak a problémás esetekben. A nyugdíjfolyósító egyébként egy tájékoztatóban példákkal szemlélteti a nyugdíj kiszámítását. Ezt a kiadványt rö­videsen eljuttatják valamennyi önkormányzathoz és a nyugdí­jasszervezetekhez. Az özvegyi nyugdíj tekintetében ez a tájé­koztató is kiemeli, hogy a jelen­legi számításoknál az elhunyt házastárs 1997 decemberére kalkulált nyugdíját veszik ala­pul. Ennek az összegnek a 20 százalékát emelik meg 19 száza­lékkal, s adják hozzá a sajátjogú - szintén 19 százalékkal emelt - nyugdíjhoz. A számítás bonyo­lult, s két egyforma eset alig adódik. Ráadásul a korábban al­kalmazott együttfolyósítási ösz- szeghatár is újabb variációt eredményez, míg a különböző kiegészítések folyósítása is köz­rejátszik a nyugdíj összegének megállapításában. ein Az utolsó út is egyre drágább Lassan szállóigévé válik, hogy élni is nehéz, meghalni azonban luxus. Magasak a temetkezési költségek, panaszolják egyre többen. Mezőtúron érdeklőd­tünk, mennyibe kerül az utolsó utunk. A Neptun Bt. tájékozta­tása alapján elmondható, 30 ezertől 60 ezer forintig terjedő árskálán rendelhető meg a ke­gyeleti szertartás. Legtöbben a 40 ezres sávban mozgó „ki­szolgálást” igénylik. Az ár ma­gában foglalja a szertartás teljes költségét, a kegytárgyakat és a koporsót is. Igaz, ehhez az ösz- szeghez hozzá kell még adni a sírhely 8-12 ezer forintos árát és a sírásók 8-10 ezres java­dalmazását is. A megvásáro­landó koszorúk teszik teljessé a végösszeget, ami szerény szá­llításaink szerint a legolcsóbb izolgáltatás megrendelése ese- én is meghaladja az ötvenezer orintot. ses ÍJj egységgel gyarapodott a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a külgaz- \ dasági tanszéken működő Európai Unió kabinettel. A Magyar Televízió több mint 10 millió I forint értékű felszerelést bocsátott az intézmény rendelkezésére, amely nagy segítséget je- I lent a hallgatók felkészítésében. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: m. j ! Milliók hiányoznak a falu kasszájából Bérre is alig fűlj a Jásztelken Az év eleji áremeléseket követően, talán az egész országban is egyedülálló, hogy egy önkormányzat kevesebbet különítsen el az idén dologi kiadásokra, mint az elmúlt évben. Pedig ez tör­tént Jásztelken. A takarékosságnak kényszerű okai vannak, egyszerűen nincs miből finanszírozni a kiadásokat. Jásztelek képviselő-testülete évek óta kénytelen forráshiánnyal ter­vezni költségvetését, és az idén sincs ez másként. Kisbakonyi Zoltánná polgármester elmondta, a település 87 milliós költségve­tésében négymillió forint ki­adáshoz hiányzik a fedezet. Jellemző a helyzetre, hogy ta­valy a dologi kiadásokra 17 mil­lió forintot fordítottak, idén - bárhogy is szerették volna - erre a célra 16 milliónál többet nem tudtak elkülöníteni. Az önkor­mányzat három éve - amióta ál­landósult a forráshiány - folya­matosan egy-két fővel csökken­teni kényszerül munkatársainak létszámát. Az egyik legnagyobb teher a község nyakán a gázberuházásra annak idején felvett hitel törlesz­tése. A jelenleg 12 millió 900 ezer forintos tartozás idei részle­teire 6 millió forintot fordítanak. A polgármestertől megtudtuk, az eredetileg 2000-re kifutó hitel tör­lesztését az idén még önkor­mányzati ingatlanok és az ÉMASZ-részvények eladásából fedezni tudják, de jövőre a köl­csön átütemezésére is sor kerül­het. Kevés az esély ugyanis, hogy a jövőre esedékes 8 milliós tör­lesztőrészletet fel tudja vállalni a település. Csak nehezíti a helyze­tet, hogy a legújabb besorolás szerint Jásztelek már nem hátrá­nyos helyzetű település. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents