Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-25 / 47. szám
ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG Ä TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉP Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJS József, Bamaky Ferenc, Czikó József és 1990-től Domokos László elnökletéhez kötődnének. Horgászversenyek megyei és országos sikereivel, emlékezetes halas-napokkal, környezetvédő és tisztasági akciókkal, játékos családi összejövetelekkel, jutalomüdülésekkel, kirándulásokkal, az irodaház felépítésével, a part, a víz gondozásával, társadalmi munkákkal, a mozgássérült sporttársak támogatásával, a fiatalok természetszeretetre való nevelésével. A lényeg azonban talán mégis az, hogy a hőskor ma már nem élő legendái büszkék lennének az utódaikra, akik nemcsak értékes örökségüket ápolják sikeresen, hanem a Tisza szerelmeseivé is váltak. Annak ellenére, hogy azt azóta itt Tisza-tónak hívják, s ahol talán már nincs is annyi csuka, kárász, törpeharcsa, ponty, kecsege, máma, balin és süllő, mint a 25 adópengős időkben volt... A II. világháború után Kovács József kereskedőnél lehetett huszonöt adópengőért horgászjegyet vásárolni. Ekkor még Egerből kellett beszerezni a fényképes igazolványokat, hiszen Fürednek nem volt önálló horgászegyesülete. Egészen 1948-ig, amikor is az alapítótagok - Csiszár Elek, id. Asztalos Lajos, Szabó Gyula, Silye Pál, Antal János, Trencsényi Gyula, Szabó Mária, Fekete Gáspár létre nem hozták azt három facsónakkal és Kovács József órás és ékszerész elnöklésével. Később Vincze Pál vasúti tiszt, csend, a nyugalom, a szőke Ti- majd Baranek József vezetésé- sza és a természet szerelmeseivel már 15 evezős csónakja lett a nek, akiknek már önálló kabinja Az alapítótag Szabó Gyula (képünkön jobbról a második). A fotó az ’50-es években készült. FOTÓ: Szabó Gyula családi gyűjteményéből A füredi sporthorgászok fél évszázados jubileuma A szőke Tisza halpárti szerelmesei is volt a holt-tiszai strandon. A fürediek ma is szívesen emléAz eszköz is szentesítheti a célt Képünk a logopédiai foglalkozáson készült A megyei közoktatási alapítvány tavaly novemberében hirdette meg pályázatát az oktatás egyes területeinek a fejlesztésére. A tiszafüredi pályázó intézmények közül a Zrínyi iskola másfél millió, a gimnázium 800 ezer, a zeneiskola 600 ezer, a szakmunkásképző és szakközép- iskola félmillió, a Kossuth iskola 400 ezer, a Bán Zsigmond református iskola és óvoda pedig 350 ezer forint „könnyítést” kapott oktatási, nevelési feladatainak ellátásához. A minap nemcsak azért kerestük meg a Zrínyi iskola igazgatóját, mert ők kapták a legnagyobb támogatást, hanem azért is, mert kérelmük egy érdekes elképzelés sikeres végrehajtásához igényelte az alapítványi segítséget. Arról van szó, hogy az iskola az 1997/98-as tanévben egy pedagógiai szakszolgálati decentrum kialakítását kezdte el. Bódi György igazgató lapunknak elmondta, hogy ez a decentrum a logopédiai oktatás fejlesztését, a gyógytestnevelő és mozgásfejlesztő foglalkozások rendszeressé tételét, valamint a heti egy alkalommal működő nevelési tanácsadó szakmai igé- nyességű munkáját segíti. Ezzel az iskola területi feladatokat vállal fel, olyan szempontból, hogy a város vonzáskörzetében ez az intézmény foglalkozik szakszerűen a magatartási, tanulási, mozgászavarokkal küszködő gyerekek gondjainak, problémáinak kezelésével. Mivel a személyi állomány - gyógytestnevelő, mozgásfejlesztő szakember, logopédus, pszichológus, gyógy- és szakpedagógus - már a rendelkezésükre áll, így az alapítvány támogatása a háttér, az eszközállomány fejlesztésével járul hozzá az iskolai célok megvalósításához. A százötvenedik évforduló is kötelezi a várost Megszépítik az emlékműveket Már hagyomány Füreden, hogy a Kiss Pál iskola „b” osztályai ápolják névadójuk sírját. Most a hatodikosok tették ezt. Kiss István építész, a település- és városfejlesztési bizottság vezetője arra hívta fel a figyelmet a tiszafüredi önkormányzat legutóbbi ülésén, hogy szinte már elodázhatatlan két városi emlékmű rendbehozatala: az egyik a bíróság épülete előtt álló első világháborús emlékmű, amelynek a talapzata süllyedt meg, a másik az 1848/49-es szabadságharc tábornokának, Kiss Pálnak, a már bezárt Örvényi úti temetőben lévő sírhelye, amelynél szintén az idő múlása okozott jól látható statikai problémákat. A bizottság vezetőjének nem sokat kellett érvelnie ahhoz, hogy a képviselő- társai megszavazzák azt az 500- 500 ezer forintot, amelyből megoldható lesz a márvány és gránit emlékművek védelme, rendbehozatala. Kiss Pál tábornok síremléke talán abból a szempontból „előnyt” is élvez, hogy közeleg március 15-e, azaz a 1848/49- es forradalom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulója. keznek erre a szép fürdőhelyre, ahol Koncz Jancsi (a .Matróz” - szerk.) felügyelte a fürdőzőket. Talán azt sem mellékes megemlíteni, hogy a sporthorgászok bázisa csúszdás és két ugródeszkás trambulinjával, hangulatos kiskocsmával, a szigettel, a majálisok állandó színhelyével, az Erzsébet térrel együtt igazi víziparadicsom volt. A Holt-Ti- sza ekkor még az egyesület saját vize volt. Mindaddig, amíg meg nem épült a Tisza II. víztározó. Az emlékek sorát olyan legendás horgászok gyarapítják, mint Kovács Gabi és G. Tóth Jani bácsi, akik úgymond ingyen tartották rendben a csónakokat, valamint Balogh Pali bácsi, az örökös iskolai pedellus és Burai János, a pék, akik nem A horgászok ünnepeikkel is egy nagy családot alkotnak. csak a jó fogás reményében jártak ki a vízre, hanem azért is, hogy kimentsék a kubikgödrök- ben rekedt uszonyosokat, hiszen horgászhitvallásuk szerint sportbizonyítják, hogy ők bizony FOTÓ: A horgászegyesület archívumából szerűen adtak esélyt a nemes ellenfélnek. A füredi sporthorgászok múltjával megtelne egy regény is. A fejezetek címei Andrási T iszafüred feszítő munkaellátottsági gondjait ismerve egyáltalán nem hat közhelynek, hogy az idén 21 éves Kuntej Rt. maga a biztonság szigete a városban. Ötvenötezer forintos bruttó átlagkeresettel, 141 dolgozónak munkát adva, egyre növekvő feldolgozott tejmeny- nyiséggel, termelési értékkel, nyereséggel, valamint félévente egy-egy havi jutalomfizetéssel. Tavaly 19 millió liter tejet dolgoztak fel, az árbevétel egymilliárd 344 millió forintot ért el, az adózás előtt nyereség pedig 70 millióra rúg. így egyáltalán nem meglepetés, hogy a Kuntejnek annak ellenére sincs adóssága, hogy jelentős fejlesztéseket végzett. Mára elérték, hogy 12 és 14 tonnás teherautójuk hűtve szállítja az árukat, valamint egy ötezer liter óránkénti kapacitású pasztőrgép és három, egyenként kilencezer literes üzemi tartály is segíti meglévő termelőberendezéseik gazdaságosabbá tételét. Ezek a fejlesztések már a várható „EU”-s csatlakozáEttől a fától nem is eshetett messze az alma Az ezredfordulóra megduplázzák a sajt- termelést Zárszámadásra készül a Kuntej Rt. A „tejúton” rendben mennek a dolgok sunk jegyében is történtek, a termékszerkezet fokozatos átalakításához kapcsolódva ugyanis a mostani 500 tonnás éves sajttermelésüket meg szeretnék duplázni az ezredfordulóra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jelenlegi termékcsaládjuk ne lenne kapós. Főleg Budapest, de Gyöngyös és Eger vonzáskörzetében népszerű a Kuntej-cé- géres tej, túró, tejfel, valamint a gomolya és trappista sajt, amelyekből az éves termelés negyede a Tisza-tó településeire kerül. Röviden a fenti tények adják a Kuntej Rt. biztonságát, a napra, sőt órára kész számítógépes kereslet-kínálat adattárukkal együtt. Ezt a biztonságot dolgozók is igazolják: „M^eg kell dolgozni itt a pénzért, de 10-én tudjuk, hogy azt, ami jár, kézbérét - idén is nyugodtan készülhet tavaszi zárszámadására, amelynek egyik fejezete lesz az is, hogy a zsír és fehérje árának emelkedésével 8-9 forinttal kellett emelni a tej literenkénti felvásárlási árát, ami azt is jelenti, hogy a szövetkezetek és magángazdák 55-57 forintot kaphatnak extra minőségű tejük literjéért. A Kuntej kiszámíthatósága és biztonsága talán csak egy esetben okoz csalódást az idén Tiszafürednek. Ugyanis amikor megkérdeztük, hogy továbbra is ugyanolyan példamutatóan szponzorálják a tiszafüredi népi táncosokat, a városi sportot és középiskolai oktatást, mint eddig, azt válaszolta Szakács Tivadar ügyvezető igazgató: „Nem tudom, mert a városi önkormányzatnak befizetendő iparűzési és építményadó több mint 10 százalékát elviszi a nyereségünknek. hez kapjuk” - mondták még azok is, akiknek havi keresete nem éri el a havi bruttó 55 ezer forintot. Mindezek ismeretében a Kuntej, amely januárban 16 százalékkal emelte dolgozói határozta: elege van az albérletekből, saját kezébe veszi sorsának jobbítását. Vállalkozásba fogott. Sikerrel, hiszen az első kócerájszerű bérleményétől eljutott az önálló autójavító műhelyig és alkatrész boltig, melyet az Orosz és Fia cégér népszerűsít. A satupadtól azonban nem csak a cégalapításig jutott el, hiszen miután vállalkozása megizmosodott, vissza-visszatért a A satupadtól a rockfesztiválig Lapunknak már nagyon sokszor adott munkát egy fiatal tiszafüredi dobos tehetség, iß. Orosz Győző'. Egyrészt, mert a tizenharmadik évét taposó muzsikuspalánta önálló Junior Band-je számtalan rendezvényen szolgáltatott zenét, másrészt a kis dobos nem csak elnyerte az Alba Regia Jazz Fesztivál különdíját, hanem szerepelt a Friderikusz-show-ban, valamint a Tv2 Kö- lyökszínpadán. Közben nemcsak koncertezett Friderikusz Sándor kedvenc zenekarának, a „Teá”-nak a magját adó Fúsió Quartettei, hanem CD-t is jelentetett meg velük közösen. Ez idő alatt édesapja, úgymond jó szülőként és szponzorként, a háttérben maradt. Pedig az ő esetükben felettébb igaz lehet a mondás, miszerint: az alma nem esik (esett) messze a fájától. idősebb Orosz Győző ugyanis világ- életében vonzódott a rockzenéhez. A történet talán akkor kezdődött, amikor egyszerű, kétkezi munkás szülei egy kis hegyaljai faluból, Geszthelyről Miskolcra küldték, hogy tanulja ki az autó- karosszéria-lakatos szakmát. A kor divatja szerint ekkor fogott először dobverőt kezébe az élte- Jó ütemű a családi összhang sebb korú Orosz. Dobos-énekesként nemsokára összehozta első zenekarát, a He- liost, s bebarangolták egész Borsod megyét. Profi karosszéria- lakatosként dolgozott, és amatőr zenészként muzsikált, ha munkája és a családja engedte, mert időközben megnősült. 1988-ban, már három gyerekkel, s persze feleségével, költözött Tiszafüredre. Itt egészen addig tartott a vendéglátó-zenés(z) fizetés-kiegészítés, míg el nem régi nagy szerelemhez, a muzsikához. Nemcsak a fia zenei karrierjét istápolta, hanem maga is a dobok mögé ült és énekelt. Olyan sikerrel, hogy az Abádsza- lóki Szabadidős és Információs Egyesületen keresztül felkérték a szervezők, lépen fel a franciaországi Duran Du rockfesztiválon. így most a fia csak kíséri őt majd áprilisban. Bár illik hozzátenni, hogy ez a kíséret zenei szempontból igen nívós lösz, hiszen a Fusió együttes tagjai most nem a Teát, hanem a 13 éves Orosz Győző Junior Band-jét erősítik. Nem is beszélve arról, hogy Magyar- ország zenei követei között lesz Francia- országban az aranylemezes zenészekből verbuvált budapesti Cikk-Cakk Company és a varázslatos kezű kunhegyes! szólógitáros, Farkas Kálmán is. Már ez utóbbiért is megérdemelte a „fa”, hogy egyszer róla, s ne csak a „gyümölcséről” írjunk pár sort. Persze ezt azzal is kiérdemli, hogy Füreden Orosz Győző támogatása nélkül alig múlik el városi rendezvény: amikor lehetősége van, a karosszéria-lakatos zenész segít, ha másképp nem, úgy, hogy zenél a fiával, Olyan „oroszosán”, szívből és szeretetből, ami eljuttathatja az embert a satupadtól igen messzire is ... Praktikus együttműködés A munkaügyi központtal kötött szerződéssel egy évek óta folyó előkészítési szakaszt zárt le, és egy régóta fontolgatott tervnek adott törvényes kereteket a Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola. A gimnázium így módosítani, illetve bővíteni tudta profilját azzal, hogy a térségben lakó, leérettségizett fiatalok és szakmunkások, akik elhelyezkedési gondokkal küszködnek, szakmát adó képzésben vehetnek részt. Ez a felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás az intézmény kereskedelmi szakközép-iskolai jellegével függ össze. Dobrosi György iskola- igazgató tájékoztatása szerint a munkaügyi központtal kötött szerződésüknek köszönhetően a tiszafüredi és térségi munkanélküliek helyben kaphatnak olyan képzést, ami enyhíthet elhelyezkedési gondjaikon. Ez az együttműködés az iskola számára is praktikus, a füredi gimi így többletbevételekhez juthat. A közös érdekek egyesítésének hasznát remélhetően nagyon sokan látják majd a jövőben, főleg azért, mert az együttműködés révén egyre több vállalkozó szellemű boltvezető, pénztáros és egyéb szakképzést kapó felnőtt tanuló juthat így a gimnáziumból kikerülve nagyobb esélyhez a munkaerőpiacon. Az oldalt írta: Percze Miklós
