Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-24 / 46. szám

Gazdasági Tükör 1998. február 24., kedd 4. oldal Az idegenforgalom új motorjai Kilenc regionális bizottság a turisztikai értékek feltárására A hazai idegenforgalmi szervezetek eddig csupán az ország mintegy 10 százalékát kitevő kiemelt üdülési területeken fejtet­ték ki tevékenységüket. A vendégfogadás lehetőségei azonban másutt is bővíthetők és kiaknázhatok. Ezért az Országos Ide­genforgalmi Bizottság úgy határozott: kilenc regionális idegen- forgalmi bizottságot hoz létre, amelyek - a várakozások szerint - az eddig turisztikai szempontból gazdátlan országrészeken előmozdíthatják az idegenforgalmi ágazat fejlesztését. __________Apósarok__________ T andíjkedvezmények j Új jegybanktanácsi tag. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a mi­niszterelnök javaslatára ki- J nevezte Száz Jánost a Ma­gyar Nemzeti Bank Jegy­bank Tanácsa tagjává. Tőzsdeláz. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 150 ponttal emelkedett, 8091 ponton zárt hétfőn. A Mol-részvényck ára 5300 forintra nőtt, s egy 201 ezer darabos csomag is gazdát cserélt. A Matáv piacán egy çsaknem 1,5 millió darabos kötés keltett izgalmat. Az óriásüzlet 990 forinton jött létre, de végül 994 forintra emelkedett a távközlési részvény ára. A nap legna- I gyobb üzlete a Richterre született: 122 ezer darab részvényért több mint 2,76 milliárd forintot fizetett a vevő. A gyógyszergyári pa­pír 300 forintot drágult. ! Prosperáló pénztár. Az ÁB-Aegon nyugdíjpénztá­rának taglétszáma a tervek szerint az év végére 300 ezerre növekszik - jelentette be Zatykó Péter, a pénztár I nyugdíjalap-kezelő kit. ! ügyvezető igazgatója. A pénztájba eddig 282 millió forintot fizettek be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 1 egységre, fo •rintban) Ango 1 font 341,20 Franc ia trank 34,22 Japán jen (100) 162,12 Némc :t márka 114,71 Olasz líra (1000) 116,33 Osztri ák schilling 16,31 Svájci frank 141,84 USA­dollár 208,70 ECU 226,82 Az új bizottságok működéséről, feladatairól Pócs Ervin, az ipari tárca főosztályvezetője el­mondta munkatársunknak: e testületekben a régiókhoz tar­tozó megyék legjobb szakem­berei dolgoznak majd, szorosan együttműködve a helyi önkor­mányzatokkal, a megyei terü­letfejlesztési tanácsokkal. Első teendőik egyike, hogy föltárják és számba vegyék: melyek azok a turisztikai adott­ságok, idegenforgalmi szem­pontból vonzó értékek, ame­lyek érdeklődésre tarthatnak számot a hazai és a külföldi vendégek körében egyaránt. Most mindenekelőtt azt kell megoldani, hogy adottságaik­kal élni tudjanak az érintett ré­giók. Mert nem elég a lovaglás lehetőségeit megteremteni va­lamilyen szép környezetben, gondoskodni kell a turisták kul­turált szállásáról, étkeztetéséről is. S nem elég valamilyen ese­ményt, látványosságot megren­dezni, a vendégmarasztalásra is föl kell készülni. A testületek ennek jegyében turisztikai csomagot állítanak össze, amelyből azután a vendégek íz­lésük, érdeklődési körük szerint válogathatnak.- A programok megvalósítá­sához pénzkeretet biztosítunk a régióknak, amiből maguk gaz­dálkodhatnak. Ebből a kisebb beruházásokat is támogatni tud­ják, a nagyobb lélegzetű vállal­kozások pályázat útján kaphat­nak pénzt az Országos Idegen- forgalmi Bizottságtól. Módunk lesz a Phare-programba is be­kapcsolódni, ami szintén jelen­tős segítséget adhat majd. Koós Tamás Egyre nagyobb anyagi meg­terhelést jelent manapság a továbbtanulás. Éppen ezért jó tudni, hogy a személyi jöve­delemadó bevalláskor adó- kedvezményt igényelhetnek azok, akik az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákok tandíját befizetik. Az úgynevezett tandíjked­vezményt azok érvényesíthe­tik szja-bevallásukban, akik a felsőoktatási intézet által kiál­lított igazoláson befizetőként szerepelnek - tudtuk meg dr. Andrási Jánosnétól, az APEH tanácsosától. Az iskolákban minden esetben annak a nevét tüntetik fel befizetőként, akit a diák megjelöl. A kedvez­ményre ily módon jogosult lehet maga a hallgató vagy hozzátartozói közül a szülő (az örökbe fogadó, a mostoha Új hetilap segíti a cégeket, közületeket eligazodni a gazdasági élet egyre bonyo­lódó útvesztőiben illetve tá­jékoztat a vállalkozásokat érintő legfrissebb esemé­nyekről. A Gazdasági Érte­sítő hétfőnként 54 ezer pél­dányban jelenik meg. T. András Emil főszerkesztő a megjelenés alkalmából el­mondta, hogy az újságot azok forgathatják haszonnal, akik­nek kevés az idejük, ám sok gazdasági információra van szükségük. A 32 oldalas ki­advány egy-egy hírt csak na­gyon röviden, maximum 15 és a nevelőszülő is), a nagy­szülő, a házastárs vagy a testvér. Az adóból levonható ked­vezmény az éves tandíj, il­letve költségtérítés 30 száza­léka, de hallgatónként és ta­nulmányi hónaponként legfel­jebb 6 ezer forint. Ez a tandíjkedvezmény csak a felsőoktatási törvény­ben felsorolt állami vagy ma­gánegyetemeken és főiskolá­kon, az első diplomáért tanuló hallgatóknak jár. Azokat a hallgatókat, akik a saját felső­fokú. intézményükben vállal­nak munkát a hallgatói mun­kadíj kapcsán is adókedvez­mény illeti meg. Esetükben azonban a már elszámolt ked­vezmény összegével csökken­teni kell a tandíjat megillető kedvezményt. N. Zs. mondatban közöl. Nincsenek hagyományos értelemben vett rovatai, e tekintetben forma­bontó a folyóirat. A hétfői megjelenést az indokolja, hogy az adóügyi információk­tól a tőzsdén át a társadalom- biztosításig így lehet az előző hét gazdasági eseményeiről a legfrissebb képet adni. A Gazdasági Értesítőt a Hírtőzsde Holding Rt. érdek­körébe tartozó Értesítő- és Közlönykiadó Kft. adja ki. A hetilap 8 ezer példányban ke­rül az újságárusokhoz, a töb­bit zárt terjesztésben cégek és közületek kapják meg. Cs.J. A közbiztonság kifizetődő üzlet Sajátos közjátéknak, afféle üzenetpingpongnak lehettünk tanúi az elmúlt napokban a közbizton­ság valamennyiünket érintő ügye kapcsán. Emlé­kezhetünk rá: a miniszterelnök a nyilvánosság előtt sommásan megállapította, hogy „ami itt van, az nem közbiztonság Az üzenet nyilván a koalíciós miniszterelnök-helyettesnek és belügy­miniszternek szólt, s a címzett nem is késlçkedett a válasszal. Amelynek lényege az volt, hogy úgy 10 milliárd forint körüli összeg kellene az egyen­súlyából kibillent közbiztonság helyzetének jobbí­tásához. Az üzenetváltás azonban ezzel nem ért véget. A pénzügyi kormányzat s egy miniszterelnökségi ál­lamtitkár is bekapcsolódott a polémiába. Az előbbi annak kifejtésével, hogy a rendőrség for­rásai sem nőhetnek jobban, mint az egész or­szágé, s különben is: az idei költségvetés tavalyi előkészítése során kellett volna az igénytöbbletet benyújtani. Ami azt sugallja, hogy abban az eset­ben bizonyára az átlagosnál többet is kaphatott volna a „szükség kosarából" a mostohán kezelt belbiztonsági ágazat, többet lehetett volna köl­teni megerősítésükre. Mit mondjak, Kunc(z)ogásra ingerlő e két érv, mivel enyhén szólva feleselnek, ellentmondanak egymásnak. Azt hiszem, minden kormánynak, minden köz­hatalomnak alapvető érdeke és kötelezettsége, hogy kiemelt feladatként kezelje a rend és a jog- biztonság helyreállítását. Az állam szerepét bon­colgató különböző politológiai iskolák abban megegyeznek, hogy ez az az elengedhetetlen mi­nimum, amely nélkül hatékony államról nem le­het beszélni. Gazdálkodni, üzletet kötni s teljesíteni ugyanis csak szilárd jogrendben lehetséges. Ezért azok a befektetések és költségek - köztük a megfelelő technikai eszköztár beszerzése és működtetése -, amelyek ennek biztosításához szükségesek, végső soron igen jó üzletnek számítanak. Megfelelő mélységű költséghaszon elemzéssel ki is mutat­ható, hogy mekkora összegre rúg a bűnözés okozta károk megelőzése vagy csökkentése; mennyi többletet jelent, hogy a biztonság hiánya miatt nem maradnak el kül- vagy belföldi forrá­sokból finanszírozott befektetések. Bácskai Tamás Űj gazdasági hetilap cégeknek, közületeknek Folyóirat rovatok nélkül BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A szervezett­ség, az integ­ráció elkerül­hetetlen köve­telmény a korszerűen termelő kertészeti ágazatban is. A kis­termelők, a családi gazdaságok nem tudnak kellő hatékonyság­gal fellépni a terményeiket fel­vásárló feldolgozóiparral és a kereskedelemmel szemben, a vitákban, az árharcokban rendre alulmaradnak. Az összefogás erejét és hasznosságát láttam bebizo­nyosodni a szentesi Árpád Szö­vetkezetben tett látogatásom során. Itt 650-700 szövetkezeti tag egységes technológiai elő­írásokat követve termel a fólia­sátrakban és az üvegházakban korai paprikát, paradicsomot, uborkát és kínai kelt. Egyön­tetű, kiváló minőségű, korsze­rűen csomagolt árujuk nagy­részt külföldi piacokon értéke­sül és tisztességes jövedelmet nyújt a termelő vállalkozóknak. A zöldséghajtatás a szentesi polgárok anyagi jólétének meghatározó tényezőjévé vált. A kiskertek terményei főként a család ellátását szolgálják, a felesleg pedig a barátok, isme­rősök konyhájában landol. A most már nagyon időszerű ve­tési tervet tehát úgy kell össze­állítani, hogy tavasztól őszig fo­lyamatosan érjenek a termé­nyek, változatos legyen a kert növényállománya és a várható termésmennyiség csak kismér­tékben lépje túl a család szük­ségletét. Égy négyfős család egész évi zöldségmennyiségét 100 négyzetméter területen elő lehet állítani (a fejes káposzta és a burgonya kivételével). 25 tő paradicsom, 100 tő paprika, 4 bokor cukkini, 10 négyzetmé­ter zöldbabvetés elegendő ter­mést ad a család ellátásához. Érdemes hozzálátni a sző­lőskert támberendezésének karbantartásához. A szőlőkaró­kat vizsgáljuk át és a törött, el­korhadt karókat cseréljük újakra. A támberendezés oszlo­pait meg kell erősíteni és a víz­szintes huzalokat meg kell fe­szíteni abból a célból, hogy a később rájuk nehezedő hajtás­tömeg súlyát elviseljék. Az öntözés megoldást jelentene, de kevés helyen alkalmazható Szomjaznak a földek a megyében Az aszály ’82 óta folyamatosan „felhalmozódott” a Jászságban. A sokéves átlaghoz képest - ami 550 milliméter csapadékot je­lent - általában kevesebb hullott a régió szántóföldjeire. A ’93- as katasztrofális szárazság után lassan emelkedik a csapadék éves mennyisége, de a talajok szinte kimerült vízkészletét dön­tően ez még nem befolyásolja - derült ki a Lantos Tibor jász­berényi agrármérnökkel folytatott beszélgetés alkalmával.- A talaj felszíne mintegy 40-50 centiméter mélyen tartalmaz nedvességet. A növények leg­többjének ebből a rétegből kell felvennie a fejlődéséhez szüksé­ges vizet, és a tápanyagokat. A legtragikusabb, hogy ez alatt, az egyes területeken eltérő mérték­ben, de mintegy két és fél, négy méter mélységig egy úgynevezett légszáraz réteg alakult ki.- Miért jelent ez problémát?- Korábban, a felszíntől lefelé haladva folyamatosan nyirkos volt a talaj. Ennek köszönhetően, ha a sokéves átlagnál esetleg ke­vesebb csapadék is esett, a nö­vénykultúrák nagyobb eséllyel tudták átvészelni a szárazságot.- Mit nevezne aszálynak?- Három szintet említhetnénk. Egyrészt, amiről az előbb szól­tam, a mély rétegekben jelent­kező szárazságot, másrészt, ha az adott évben kevesebb eső esik az átlagosnál, harmadrészt pedig, mikor megemelkedik a hőségna­pok száma, amikor tartósan 30 fok fölé emelkedik a hőmérsék­let. A három tényező együtt je­lentkezett a ’93-ban.- Lehet védekezni ez ellen ?-Mindenképpen át kell gon­dolni a szárazságtűrő növények lehetőség szerinti alkalmazását. Megoldás lehetne az öntözés, vi­szont a Jászságban korlátozott az öntözhető terület nagysága. A gondokat csak tetőzi, hogy a po­tenciálisan öntözhető területek a jórészt szikesek. A talaj nedves­ségtartalmának mind hatéko­nyabb megőrzése érdekében sok lehetőség rejlik a korszerű talaj­művelésben is. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az erdőte­lepítésben rejlő lehetőségeket sem. Az 5-15 aranykoronás - másra alig használható földeken célszerű lenne minél több erdőt telepíteni.- Sokszor szóba kerül a jász­sági főcsatorna megépítésének lehetősége, terve.- A főcsatornával meg lehetne oldani a problémákat, viszont ez a vállalkozás méretei miatt állami szintű beruházást igényelne. A Jászság legjobb minőségű szán­tóföldjei válthatnának így öntöz- hetővé. Kapcsolódva ehhez, előbb-utóbb át kell alakítani nö­vénytermesztésünk, főleg a kalá­szosokat előtérbe helyező ha­gyományos szerkezetét. A kerté­szeti területen ugyanis óriási elő­relépést lehetne elérni. Banka Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents