Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök 9. oldal Körkép Szopjon a baba! Amerikai gyermekorvosok véleménye szerint az újszülöt­teknek életük első hat hónap­jában kizárólag anyatejen kell élniük, de határozottan java­solt, hogy az édesanyák leg­alább a gyermek egyéves ko­ráig folytassák a szoptatást, de semmiféle gondot nem okoz, ha az édesanya gyermekét egyéves korán túl is szoptatja. A gyermekorvosok hang­súlyozták azt is, hogy a babát mindig meg kell szoptatni, amikor az éhség jeleit mu­tatja. Javasolják azt is, hogy az első hat hónapban semmiféle kiegészítést - még vizet se - adjanak a csecsemőknek. A második félévben bizonyos szilárd ételek - az anyatej melletti kiegészítésként - már adhatók a babának. A szerelemben tán nagyobb szerencséje lesz . .. A tévében szerepel, focizik, és közben a kezét töri Dr. Kókai Gábor színes egyéniség, hiszen húsz-egynéhány esztendeje alatt már annyi minden történt vele, hogy mással feleannyi sem. Elmondhatja magáról, becsületes focista volt, mert rájött a lab­darúgás lényegére, amelyet hivatásos társai még csak gyanítanak: ez az a sport, ahol iszonyatosan sokat kell lo­holni, futni. Ezt ő sem vállalta, így ifista korában a rendszeres focitól visszavo­nult. Hobbiszinten azért tovább kergeti a bőrt, olyannyira, hogy a minap a kezét törte az újszászi teremtornán. Csinos „kis” gipszkesztyűt kapott a bal­jára, ami szerfölött jól mutatott a bíró­sági tárgyalásokon. Mert azt elfelejtettem mondani, hogy Kókai úr immáron 1997. október 1 -je óta önálló ügy­véd. Nem is akárhogyan, 4,5 feletti átlaggal végezte Szegeden a jogi kart, és napjaink­ban Szolnokon is, Új­szászon is akadnak munkái, feladatai. Polgári peres ügyek éppúgy, mint büntető­peresek. Szerepelt a televízi­óban is, ahol három fordulót jutott előre a Mindent vagy semmit vetélkedő sűrűjében. Végül ott neki a semmi jutott, bukott vagy 220 ezret. Nem adta fel, ha nem nyert, bízik: a sze- . Esztendőre, vagy ket- D. Sz. M. A gyerekek egyre nagyobb része súlyos tanulási problémákkal küszködik Idegrendszeri zavarok, vagy az oktatás csődje? Több szakember már jó ideje kongatja a vészharangot, mondván, a gyermekek egyre növekvő hányada küszködik különféle tanulási zavarokkal. Civilizációs jelenségről van szó, vagy az oktatás rend­szerében is keresendő ennek oka? Egy biztos, a kis emberkék ké­sőbbi boldogulását alapvetően befolyásoló problémahalmaz meg­oldására létezik recept, ám nincs elég fejlesztő pedagógus, aki hoz­záértő módon tudna segíteni, az iskola pedig lényegében nem tud mit kezdem a lemaradókkal. A kör itt sajnos be is zárul. Többek között ezt állapította meg az az egyedülálló szűrővizsgálat, amelyet a közelmúltban végeztek Szolnok óvodáiban. Az önkormányzat oktatási alapja anyagi támogatása révén Rédai Etelka logopédus, megyei szak­értő, a Magyar Gyógypedagógu­sok Egyesülete Diagnosztikai Munkacsoportjának tagja, vala­mint kolléganője, Kovácsáé Bö- gödi Beáta a megyeszékhelyen élő, 4-6 éves korú gyermekek va­lamivel több mint felének, össze­sen 1743 apróságnak az úgyne­vezett részképességeit vizsgálta meg. Csak az maradt ki a szűrés­ből, aki éppen hiányzott az óvo­dákból. A szakemberek hatféle gyors­tesztet végeztettek el a gyerekek­kel, amelyek során képet alkot­hattak a korosztály képességeiről. A vizsgálatok kiteijedtek a be­szédhibákra, a ritmusérzékre, a fogalomalkotásra, a beszédkész­ségre, valamint a mennyiségfoga­lom vizsgálatára. Lesújtó eredmények Az adatok összegzéseként sajnos lesújtó képiét alkothattak a logo­pédusok. A gyerekek mindössze 51 százaléka minősült tiszta be- szédűnek, következésképpen a fennmaradó 855 lurkónak szak­emberre lenne szüksége. Ezek közül mintegy kétszázzal rend­szeresen foglalkozik logopédus, 655 óvodás azonban szakember közelébe sem férkőzhet, miután csak a megyeszékhelyen a be­szédhibás gyermekek ellátáshoz legalább 16 ilyen pedagógusra lenne szükség a jelenlegi hat he­lyett. És akkor még más hibák korrigálásáról szó sincs! Szaknyelven fogalmazva az akusztiko-motoros integrációt vizsgáló feladatot, azaz a ritmus visszatapsolást, amely az olvasás, a helyesírás szempontjából na­gyon fontos, 45 százalék oldotta meg hibátlanul, a gyerekek egy­negyede viszont - a fejlesztő pe­dagógusok megfogalmazása sze­rint - gyakorlatilag ,.nullára” vizsgázott.- A nehéz szavak utánmon- dása a gyerekek 42 százalékánál nem okozott problémát, 9 száza­lék azonban képtelen volt meg­birkózni például azzal a szóval, hogy tevekaraván vagy kozmo- politizmus, ami bizony ebben a korban már komoly beszédészle­lési gondokat feltételez - magya­rázza Rédai Etelka. Az összefüggő beszéd, szókincs vizsgálatánál a nagy többség ugyan elfogadhatóan teljesített, a gyerekek 24 százaléka viszont nagyon alacsony szintű produk­cióra volt csak képes. A maga­sabb szintű gondolkodásról szol­gáltat megbízható információkat a fogalomalkotás vizsgálata, melynek során hasonlóan lehan­goló eredmények születtek. A mennyiségfogalomra kiterjedő teszt sem hozott különösebb meglepetést a szakembereknek, miután 59 százalék hibátlanul, 15 százalék azonban nagyon ala­csony szinten tudta elvégezni a feladatokat. Utóbbiak azok, akik - a felmérést végzők kifejezése szerint -, masszívan számolási zavarokkal küszködnek, illetve fognak küszködni. Sokaknak kínszenvedés lesz az Iskola Rédai Etelka és Kovácsné Bö- gödi Beáta szerint az eredmé­nyek aggodalomra adnak okot, több szempontból is.- Az adatok azt tükrözik, hogy a 4-6 éves gyerekek kö­rülbelül fele problémamentes, számukra az iskola nem fog gondokat okozni, mert képesek beszippantani, tárolni és a fel­dolgozni a világ ingereit, in­formációit. Némi túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők a jég hátán is megélnek, adottsá­gaik, képességeik révén. Az óvodáskorúak 10-15 százaléka (Szolnokon négy osztályra való gyerek) ezzel szemben gyakor­latilag nulla teljesítményű, s ez jelenti az igazi kihívást. Ők azok, akik ugyan nem értelmi fogyatékosok, de valamilyen idegrendszeri károsodásuk mi­att már most borítékolható, hogy számukra az iskola kín- szenvedés lesz - összegzik a logopédusok. A problémás gyerekek egy része ugyan találkozik szakem­berrel, viszont mindenkivel nem tudnak foglalkozni, ehhez ugyanis háromszor ennyi fej­lesztő pedagógusra lenne szük­ség csupán Szolnokon. Azt már csak zárójelben jegyzik meg, ha a megyeszékhelyen ilyen mérvű a szakemberínség, akkor mi lehet a helyzet a kistelepülé­seken? A jövőt tekintve különösen aggasztó az a tény, hogy a kor­osztályon belül növekvő ten­denciát mutat a gyenge képes­ségű gyermekek aránya. Ennek okai rendkívül sokrétűek. Nyil­vánvalóan szerepet játszanak bizonyos genetikai törvénysze­rűségek, valamint a terhesség, a születés alatt, illetve a korai csecsemőkorban bekövetkezett rendellenességek is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.- Egyértelmű, hogy rohanó életvitelünk, életminőségünk romlása is hozzájárul mindehhez. A felnőttek alig beszélnek a gye­rekeikkel. A csúcstechnika beköl­tözött otthonainkba, de arányai­ban nem jól használjuk. Órákat ülnek a gyerekek a tévé, a videó előtt, miközben szóban alig érintkezünk velük. Természete­sen a civilizációs ártalmak közé sorolható a környezetszennyezés, a zaj is - hangsúlyozza Rédai Etelka. Hogy mégis mit lehet tenni? A logopédusok szerint a gyerekére odafigyelő szülő elmegy szak­emberhez, akit viszont nem érde­kel a csemetéje, az akkor sem fordul logopédushoz, ha erre az óvónők, tanítónők nyomatékosan felhívják a figyelmét. Általáno­san elmondható, hogy a későbbi zavarokról leginkább a megkésett beszédfejlődés árulkodik.- A tehetséges óvónők sokat tudnának javítani a kevésbé prob­lémás gyerekek képességein, azonban a 25-30 tagú csoportok­ban erre már nem jut idő. Megfi­gyelhető, hogy a belvárosi óvo­dákban kevesebb a leggyengébb képességű, személyes fejlesztésre szoruló emberke, mint a lakóte­lepi és peremkerületi óvodákban. Egyes óvodákon belül is van szó­ródás, hiszen gyanúsan alultelje­sítő csoportot éppúgy találtunk, mint kimagaslót, ami nyilvánva­lóan az óvodapedagógusok mun­káját minősíti, például ritmus-, mennyiségérzékelés terén - fejti ki Rédei Etelka. Ördögi kör Kovácsné Bögödi Beáta a prob­lémahalmaz egy újabb aspektu­sára is rávilágít.- Egyre mélyül a szakadék az óvoda és az iskola között. Mi­közben az óvoda az európai gya­korlatnak megfelelően változott, szabadelvűbbé vált, játékkal fej­leszti a gyerekek érzékszervi csa­tornáit, az iskola maradt a régi, teljesítményközpontú, követke­zésképpen a fejlődésben lema­radó gyerekekkel az iskolák nem tudnak mit kezdeni. Megoldást jelentene, ha minden óvodában, iskolában fejlesztő pedagógust alkalmaznának. Mit tehetünk mindehhez? Annyit feltétlenül, hogy a szü­lőknek, az óvodáknak, az isko­láknak, és nem utolsósorban az oktatáspolitika irányítóinak épp ideje megfelelő súllyal kezelni ezt az összetett problémát, ami túlzás nélkül évtizedekre előre befolyásolhatja egyes társadalmi csoportok helyzetét. Laczi Zoltán Elképesztő látvány tárul Szolnokon, a szabad strand­hoz vezető úton a szemlélődő elé. A kiserdőben a fákat le­tarolták, sőt, a gáton a póznákat sem kímélték a tüzelő­anyagra éhes „környezetvédő” barbárok. Csak halkan je­gyezzük meg - nehogy megsértődjenek a fatolvajok -, még jó, hogy enyhe volt a tél. Mert mi lett volna, ha sokkal cuda- rabb ...? fotó: csabai István Beolvadt a tiszafóldvári áfészbe a kunszentmártoni A piac kikényszeríti az egyesüléseket Hosszas előkészítő munka után. ez év elejével olvadt be a Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ a Tiszaföldvár es Vi­déke ÁFÉSZ-be. Az egyesülés országosan egyedülálló mó­don ment végbe, mert az erősebb nem bekebelezte a gyen­gébbet, hanem mindkét szövetkezetnél a tagság döntött. Várható, hogy hasonló lépések történnek a fogyasztási szö­vetkezetek életben maradása érdekében. Valójában nem egyesülésről, hanem beolvadásról beszélhe­tünk - mondotta Tóth József, a Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A helyzetet a kényszer szülte, mert a kun­szentmártoniak szinte minden vagyonukat felélték, már az adó- és tb-kötelezettségüket is a földváriak fizették ki helyet­tük. Pedig korábban a kun­szenti a harmadik legnagyobb megyei fogyasztási szövetke­zet volt, nagyobb területen is működött, mint a fogadó szö­vetkezet. A földvári székhe­lyű kereskedelmi cég ugyanis csak 4 településen üzemeltet 26 egységet, míg a kunszen­tiek 11 településen voltak je­len. Igaz, mindössze 4 boltjuk maradt saját működtetésben, a többit - szám szerint tizenket­tőt - bérbe adták. Az elnök elmondta azt is, hogy az átvett egységek rend­kívül rossz állapotban van­nak. A folyamatos felújítás a hosszú távú program szerint több mint 100 millió forintos nagyságrendű kiadást jelent majd. Szintén e program tar­talmazza azt is, hogy minden jelentősebb településen coop- üzletet kívánnak kialakítani. A földvári áfész - az egyre élesedő piaci versenyben - az „egyesüléssel” új piacot szer­zett, és a tavalyi közel egymil­liárdos árbevételt az idén már több mint 100 millióval kí­vánják növelni. Szintén cél a taglétszám növekedése. Most 468 taggal, összesen 3468-ra emelkedett a tiszafóldvári áfész tagjainak száma. A biza­lom erősödése újabb tagokat hozhat - vélekedett az elnök. A dolgozók döntő részét tovább foglalkoztatják, csak néhányuktól váltak meg, s most - összesen - mintegy^ 190 embernek adnak mun­kát. ein Bemutatták Szöulban a Samsung Csoport autógyártó egységének első termékét, az SM525V szedant. A cég eddig 12 000 autóra kapott megrendelést, de 80 000 darab eladását tervezik erre az évre. feb/reuters Vezsenyről költözött Abonyba, ahol patikát nyitott Algopyrin és gyógytea a sláger Megnyílt Abony harma­dik gyógyszertára, ame­lyet a köznyelv Csontos­féle patikának nevez. En­nek az az oka, hogy a tu­lajdonosa: Csontos Ildikó. A Csontos-patika minden munkanapon, sőt szombat délután is fogadja a betérőket fotó: m.j. A tulajdonos tősgyökeres vezsenyi református csa­ládból való. Korábban dolgozott Karcagon is, majd itt talált helyet. Szü­lői segítséggel a Vasút ut­cában megvásárolták a Csupák-féle házat, és eb­ben alakították ki a- hangu­latában, kinézetében is igényes patikát. Mostanság errefelé is az Algopyrin számít sláger­nek. De a zord időkben a vitaminoknak, gyógyte- áknak is megvan a maguk keletje. A választék döntő többsége előrecsomagolt. Ezenkívül készí­tenek magisztrálisát, amelyet kézzel kell össze­keverni, összeállítani. És nem utolsósorban előál­lítanak itt szépítő kenőcsöket is. D. SZ. M. A jogász úr már csak hol biból focizik FOTÓ: I. C már a játékban semmit relemben mindent elér tőre kiderül. . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents