Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

1998. február 3., kedd Szolnoki Tükör 7. oldal Felújították a szolnoki buszpályaudvar tetőzetét. Most világosabb, barátságosabb kör­nyezetben várakozhatnak az utasok. fotó: m. j. Már húszéves kor alatt is célszerű a rákszűrés A beteg minél gyorsabban akar meggyógyulni Ma már a legtöbb be­teg azzal megy be a kórházba, hogy olyan műtéti eljáráshoz ra­gaszkodik, amely biz­tosítja a gyors gyógyu­lást. A szolnoki MÁV-kór- ház nőgyógyászati osz­tályán már két és fél éve alkalmaznak egy olyan eljárást, amely ezt a célt szolgálja bizonyos mű­tétek esetében. Az Ell- man, magas frekvenci­ájú rádióhullámokkal U működő/1 sebészeti > ké­szüléket a méhszáj se- -'bttkv <egyl ibizonyos-.cso­portjánál használják. A betegek azonban nem mindig értesülnek az újdonságokról, sokan például ezért a műtétért még ma is Budapestre utaznak. ^A két és év fél év alatt - mióta a készülé­ket szponzorok és a MÁV Rt. segítségével megvette a kórház - száznegyvenöt műtétet végeztünk ezzel - tájékoztat dr. Krivácsy Gá­bor, a nőgyógyászati osztály vezetője. - tét után negyvennyolc órával a beteg hazame­het. A hagyományos műtéti eljárással ez a be­avatkozás kilencnapos bentfekvést jelentett. A készülék előnye, hogy az általa eltávolított rész szövettani diagnózisra alkalmas, a műtét során az ereket lezárja, utóvérzés nincs, illetve maga a készülék is alkalmas vérzéscsillapí­tásra.- Kiknek van szüksége ezekre a műtétekre ?- Méhszájseb minden korosztálynál előfor­dul, de két veszélyeztetett korcsoport van. Az egyik a nagyon fiataloké, a tinédzsereké. Évente hét-tíz ilyen műtétet az ő korosztályuk tagjainál végzünk. Tudomásul kellene venni - de sajnos, nem ez a gyakorlat - hogy azoknak a lányoknak, akik aktív nemi életet élnek, el kell menniük rákszűrésre ak­kor is, ha még húsz éven aluliak. Szerencsére, ha ezzel a készülékkel vé­gezzük a méhszáj seb operációját, sokkal na­gyobb az esélye, hogy a fiatal lány tud majd szülni, mint a hagyomá­nyos műtétek után. A másik veszélyezte­tett réteg a 45-50 éves korosztály, amelynek tagjai már nem járnak nőgyógyászhoz, így rák­szűrésre sem mennek el. Mióta a komplex szűrés, illetve a kötelező rákszű­rés rendszere tönkre­ment, nőtt az elhanyagolt esetek száma. Olyan kor­szakban történik mindez, amikor méhnyakráknak már nem lenne szabad előfordulnia az ország­ban, mert ha rendszere­sen elmegy rákszűrésre valaki, akkor megelőz­hető! Elgondolkodtató, hogy az ország nemigen akar áldozni a megelőzése, szűrésre, miközben egy elhanyagolt beteg kezelése több millió fo­rintba kerül. A szolnoki MÁV-kórházban viszont évek óta nagy gondot fordítunk a megelőzésre, és ebben sok segítséget kapunk a tulajdonos MÁV Rt.-tői.-Milyen gyakoriak az osztályon az Ellman készülékkel végzett műtétek?- A méhszájplasztikák harminc-negyven százalékát végezzük ilyen módon. Természe­tesen vannak olyan esetek, amikor a hagyomá­nyos műtét mellett kell dönteni. Én már évek óta érdeklődöm a nőgyógyászati onkológia iránt, tagja vagyok a Nőgyógyászati Onkoló­gia című folyóirat szerkesztőbizottságának, ott hívták fel a figyelmem az Ellman készülékre, és így került az osztályunkra. Paulina Éva Dr. Krivácsy Gábor évek óta érdeklődik a nőgyógyászati onkológia iránt FOTÓ: MÉSZÁROS A mu­Vizsgálat a szolnoki Baross úti telek eladásáról A hivatal nem volt jó gazda? A szolnoki önkormányzat januári soros ülésén végre pont került a vizsgálatra, amely a Baross út és Elek István utca kereszteződésében lévő, városi tulajdonban lévő telek érté­kesítésének körülményeit firtatta. Á lezárult vizsgálatról az Új Néplap Polónyi Jánost, a képviselő-testület vagyongazdál­kodási bizottságának elnökét kérdezte.- Kérem, elöljáróban ismer­tesse, miért került a telek adásvételi procedúrája a va­gyongazdálkodási bizottság elé?- A 3025-ös helyrajzi számú, 142 négyzetméter alapterületű önkormányzati tulajdonú földdarab értékesí­tésének körülményeit először Póta Sándor képviselő vetette fel a tavaly októberi ülésen. Akkor azt kifogásolta, hogy szerinte meglehetősen ala­csony áron értékesítették. Mi­után Póta doktor úr nem fo­gadta el a kérdésére adott vá­laszt, a téma a bizottsághoz került.- Meglehetó'sen hosszú ideig folytatták a vizsgálatot. Ennek mi volt az oka?- Mindig merült fel újabb és újabb információ, ezek va­lóságtartalmáról pedig köte­lességünk volt meggyőződni.- Akkor egy alapos vizsgá­lat után kérdezhetem, mit si­került kideríteniük?- Szabálytalanságokat nem találtunk, ennek ellenére azt kell mondanom, a polgármes­teri hivátal nem a jó gazda gondosságával bánt a város vagyonával. Ennek megérté­séhez tudni kell, hogy az ön- kormányzati telek mellett fekszik még másik kettő, azok is beépítetlenek. A város ren­dezési terve azt írta elő, a te­lektrió egy célért hasznosul­jon. Noha kulcspozícióban a polgármesteri hivatal van, anyagilag mégis az járt leg­rosszabbul.- Mire érti a kulcspozíciót?- A három telek közül elő­ször a két magántulajdonú kelt el, de a tervezett építke­zéshez mindenképpen szük­séges az önkormányzaté is. Logikusan azt gondolnánk, emiatt ez a harmadik a legér­tékesebb.- Ezzel szemben mi a való­ság?- Az, hogy az előző kettőt jóval drágábban, vagy meg­fordítva, a városét ezekhez viszonyítva jóval olcsóbban vették meg. Az értékesítés ugyanakkor szabályszerű, mert a város hivatalos érték- becslés után adta el négyzet- méterét 9500 forintért. Fur­csaságként állapítottuk meg azt is, hogy a telek megvéte­lére vonatkozó ajánlatok be­nyújtására mindössze három nap állt rendelkezésre, és eközben meg kellett szerezni a szomszédos telkek gazdájá­tól a telekegyesítési hozzájá­rulást is. Ez a háromnapos terminus sem kifogásolható, mert nincs jogszabály, ami előírná, mennyi időt kell hagyni a pályáztatásra. Az el­fogadott gyakorlat pedig nem jogi kategória. Mindent egy­bevetve a város is kaphatott volna jóval többet az ingatla­nért, ha az adásvétel bonyolí­tói egy kicsit úgy érzik, a ma­gukét adják el. L. J. Báli József Izraelben vezényelt Turnéra indul a szimfonikus zenekar Hat nap alatt hat városban ad koncertet a Szolnoki Szimfo­nikus Zenekar április elején. Műsorának gerincét két kor­társ zeneszerző egy-egy jelentős műve alkotja. A kapcsolat a Magyar-Izraeli Baráti Társaság titkárának, Édelman Illésnek a közvetíté­sével jött létre. Ő kereste meg még tavaly Báli Józsefet, a szolnoki együttes karmeste­rét, s hozta létre a kapcsolatot egy magyar származású izra­eli zeneszerzővel, Daniel Ga- layval, aki ismert zongoramű­vész is, és többször járt Ma­gyarországon. Elmondta, hogy csellómű­vész lányának írt egy cselló­versenyt, és szeretné, ha Ma­gyarországon bemutatnák. Elküldte a partitúrát Báli Jó­zsefnek, aki azt nagyon érde­kesnek találta, s jelezte, hogy a zenekar örömmel vállalja a bemutatását. A költségeket, amilyen például a jogdíj, az utazások, a honorárium, a magyarországi izraeli követ­ség vállalta. Dániel Galay csellóverse­nye tehát szerepel a szimfoni­kus zenekar műsorán, együtt Petrovics Emil I. kantátájával, amelyet maga a szerző vezé­nyel majd. Ä két kortárs zenei alkotás, kiegészítve még né­hány darabbal olyan műsort alkot, amellyel a szolnoki szimfonikusok egy hat elő­adásból álló turnéra indulnak. Ennek állomásai április 1. és 6. között: Budapest, Szolnok, Győr, Szeged, Veszprém, Debrecen. Báli József az elmúlt év végén személyesen is találko­zott Dániel Galayval Izrael­ben, és módja volt megbe­szélni a csellóverseny előadá­sának problémáit. Ez az izraeli tartózkodás úgy jött létre, hogy meghívták az ottani művésznövendékek táborába, ahol ötnapos, mes­terkurzus jellegű továbbkép­zést tartott ifjú zenészeknek. Ennek záróaktusaként hang­versenyen lépett föl növendé­keivel a tel-avivi konzervató­riumban. Sikerét bizonyítja az a na­pokban kapott köszönőlevél, amelyben jelzik, hogy ismét igényt tartanak a munkájára. B. A. Báli József és izraeli növendékei a hangverseny után megköszönik a közönség tapsát Teflon-vég Nem is oly rég múlt ifjúkorom egyik meghatározó „sarokpontja” volt Szolnokon a „ Teflon ” söröző'. Ilyen néven persze kár lenne ke­resni bármiféle sörözői is Szolnok távoli és közelmúltjában, mivel e becenevet mi, a nyolcvanas évek elejének gimnazistái ragasztottuk az általunk oly annyira kedvelt, a főtéren álló sörözőre. A Teflon nevet azért kapta „szakzsargonunkban” a korábban Halászcsár­daként ismert étterem, mivel az asztalok felett lógó lámpái kimon­dottan hasonlítottak a teflonedényekhez. S ma is, ha felhangzik e név: Teflon, szinte megrohannak az emlékek. Kedvelt találka- és randevúzóhelyünk volt akkoriban e söröző. Baráti társaságban igen sok időt eltöltöttünk ott. De ha csak úgy, egyedül tért be az em­ber, akkor sem unatkozott, mert a főutcára néző ablakán jó volt ki­bámulni, elbambulni egy-egy pohár sör vagy üdítő mellett. Es ha ismerős haladt arra, már lehetett is ugrani, hogy beljebb invitáljuk. Mondhatnám, törzshelyünkké vált a Teflon, amely később átalakult Gösser sörözővé. Ám a hely szelleme ott is megmaradt, s ha valaki nem csak hamburgerre, pizzára, vegetáriánus salátákra meg te­xasi, mexikói, olasz vagy kínai ízekre vágyott Szolnokon, hanem magyarosra is, akkor az útja ide vezetett. A kiváló konyha biztosí­totta, hogy a Gösserbe üzleti partnerrel, külföldi vendéggel is nyu­godt szívvel betérhettünk egy-egy ebédre vagy vacsorára. Ám ennek hamarosan vége lesz. A Gösser áprilistól kénytelen bezárni, hogy átadja helyét valamiféle irodának. Egy színfolttal, egy kedves emlékeket ébresztő hellyel ismét szegényebb lesz váro­sunk. S habár a száraz anyagi tények előtt kénytelenek vagyunk meghajolni, az egész biztos, hogy az emlékeinket nem vehetik el tő­lünk, semmi pénzért sem ... Baranyi György Rabul ejtette a hivatása Nem túlzás ezt állítani róla, hi­szen lényegében egész eddigi élete az óvodapedagógiáról, az óvodás gyerekek testi, értelmi és érzelmi fejlődésének elő­mozdításáról szól. Munkabírá­sáról, alkotóerejéről kollégái, pályatársai szinte kivétel nélkül csodálattal beszélnek. A magas szintű elismerés sem sokáig vá­ratott magára, a közelmúltban a magyar kultúra napja alkal­mából Magyar Bálint kultusz- minisztertől rangos kitüntetést vehetett át, a hazai óvodapeda­gógia úttörőjéről elnevezett Brunszvik Teréz-díjat. Nagy Jenőnét, akit szakmai kö­rökben leginkább csak Incinek szólítanak, Szarvason, az Óvó­képző Főiskolán „fertőzte meg” az óvodai légkör, ahonnan vörös­diplomával bocsátották útjára. A szolnoki Ady Endre úti óvodában ismerkedett meg a mindennapok pedagógiai gyakorlatával, itt sajá­tította el, hogyan lehet az aprósá­gokat szeretetteljes légkörben ki­bontakoztatni. Ezután Debrecen, majd ismét Szolnok következett. A Szapáry úti óvodában, ahol tíz évig dolgozott, lehetőséget ka­pott, hogy kipróbálja képességeit. Számos megyei szintű foglalko­zás, sikeres bemutató tapad a ne­véhez, amelyekkel gyorsan ki­vívta szakmai környezete elisme­rését. Idestova 13 éve került a megyei pedagógiai intézetbe.- Bevallom, még most sem szoktam meg igazán a hivatali munkát. Csak akkor érzem jól magam, ha szakmai kérdésekkel foglalkozom - vélekedik erről. Noha szíve mindig is vissza- húzta-húzza az óvodába, csak­hamar kiderült, hogy az intézet munkatársaként ugyancsak sokat tehet a kisgyerekekért, pedagó­gustársaiért. Miután elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Ka­rát, többféle kutatásba kezdett. Hosszú évek megfeszített mun­kájának gyümölcse beért, kutatá­sai egyikét Akadémiai Díjjal ju­talmazták, másikért pedig Hun­Nagyon sokat köszönhetek munkatársaimnak, szak- tanácsadó kollégáimnak és nem utolsósorban a csalá­domnak - mondja Nagy Je- nőné fotó: cs. I. garo-Didakt Díjat kapott. Kiad­ványok, kézikönyvek egész sora fűződik a nevéhez. „Termelé­kenysége” ma is töretlen, hiszen újabb és újabb pedagógiai prog­ramok, segédletek kerülnek ki a keze alól, hasznos, gyakorlati se­gítséget nyújtva a megye, sőt az ország óvónőinek. Jelenleg az Országos Közoktatási Intézet felkérésére a helyi pedagógiai programok elkészítéséhez alapot, útmutatót biztosító kiadványon dolgozik. Napi kapcsolatban van az intézmények napszámosaival, az óvodapedagógusokkal, szá­mukra továbbképzéseket, ren­dezvényeket szervez. Unatkozni tehát nincs ideje. Ha mégis marad szusszanásnyi, akkor azt a család­jával tölti. Férjének, aki szintén pedagógus, valamint két nagy fi­ának sokat köszönhet. Temérdek terhet levesznek a válláról, hogy elkötelezetten, teljes energiával végezhesse munkáját. Nagy Jenőnének azonban nemcsak a munkája hobbija. Gyermekkora óta vonzódik a ze­néhez, zongorázott, csellózott, most pedig énekel. Nem is akár­hol, a szolnoki Kodály Kórusban. Erről úgy fogalmaz: - Kimond­hatatlan érzés harmóniát terem­teni a vox humana, azaz az em­beri hang segítségével. L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents