Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

» Uü NÉPLAP * TÚRON INNEN ~ KÉVÉN TÚL » ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚt * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON IHNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNENI TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL » OJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚt * IM NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚt * ÚJ NÉPLAP * TÚRON IHNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP » TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL MEZŐTÚR Mezőtúr díszpolgára gyógyszergyárat álmodott a város laktanyájába A rákkutató szerint önpusztító nép a magyar Az olajlen termesztésére ösztönöznek Nem elvetendő a vetőmag fajtája A mezőtúri gazdakör legutóbbi ülésén a tavaszi vetést is meg­határozó téma került előtérbe: a termelési és értékesítési lehe­tőségek. Három felvásárló és termeltető cég képviselője ismer­tette ajánlatát a gazdákkal, segítendő döntésüket. Sírig kísérik az embert a gyökerek. Olyannyira „fogva tart­ják”, hogy gyakorta szemközeiben is maradnak, vetődjön bár­hová a nagyvilágban. Erről a szeretetteljes kötődésről árulko­dik dr. Lapis Károlynak, a rákkutatás professzorának, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Pathologiai és Kísér­leti Rákkutató Intézetében lévő dolgozószobája, ahol nyugal­mazott egyetemi tanárként szakírói tevékenységet folytat. Lapis professzor (balról a második) a Teijin japán gyógy­szergyár munkatársaival 1979-ben, Budapesten Alaposan meg kell fontolniuk a túriaknak, mit vessenek földje­ikbe a tavasz beköszöntével. A tájékoztató próbált ebben segí­teni, igaz, mindhárom társaság képviselője más és más árakat, feltételeket ismertetett. Az Agrorain üzletkötője, dr. Harangozó Károly az összefo­gás fontosságát emelte ki, mi­vel a külföldi vevők a nagy té­telű és homogén összetételű terményre a vevők, nem a kis parcellákon megtermett ma­gokra. Rövid prognózissal szolgált a búza várható értéke­sítési lehetőségeiről. Előrejel­zése szerint, mivel nagyon sok a betárolt kenyérgabona, ismét alacsony felvásárlási árra lehet számítani. Bordács Lajos, a Mentész Rt. ajánlatával érke­zett. Mint mondta, konstrukció­jukban vonzó lehet, hogy ter­meltetési szerződés keretében hektáronként maximum 20 ezer forint értékben vetőmagot, mű­trágyát és egyéb anyagokat biz­tosítanak, kétszázalékos havi kamat ellenében. A fénymagért 45 ezer, a napraforgóért 49 ezer forintot fizetnek tonnánként. A növényvédelem fontossá­gára, a gyomirtás szükségessé­gére hívta fel a figyelmet Szautner Sándor, az Aranymag Kft. ügyvezetője. A minőségi termelés alapvető feltételeként említette a megfelelő tisztaságú termény előállítását. Mindazoknak, akik velük szerződnek. 15 százalékos ter­meltetési előleget ajánlott, mely mindaddig kamatmentes, míg a gazda a megállapodást betartja. Több olyan terményt is megem­lített, melyet régebben már ki­próbáltak Mezőtúr környékén. Ilyen az olajlen, melynek ton­nájáért 46 ezer forintot kínál­nak. A hagyományos magokért, mint a borsó, 34 ezret, a pop­corn kukoricáért 42 ezret, míg az étkezési napraforgóért 59 ezer forintot kínált a cég képvi­selője tonnánként.-Látom, nézegeti a képeket a falon - mondja, s elsőként mu­tatja a bekeretezett, korabeli fényképen ábrázolt épületet, az alma matert, a mezőtúri Sze­gedi Kis István Református Gimnáziumot, ahol 1944-ben, a háború miatt igazi ballagása sem lehetett. A kép melletti másik nagy fotó az USA Bethesdai Nem­zeti Egészségügyi Intézetének telepéről készült, ahol élete legélvezetesebb, legterméke­nyebb éveit töltötte, alkalman­ként Sabin professzor, a gyer­mekbénulás kutatójának szom­szédságában dolgozva. Lapis Károly Túrke vén szü­letett 1926-ban, miután régi szokás szerint édesanyja haza­ment szülni Mezőtúrról Kevére, a szülői házba. Gyerekkora, diákévei Túrhoz kötik. A gim­náziumi indulás nem volt könnyű. így emlékszik vissza a kez­detekre a Kortárs 1980. évi 9. számában: „A behatási díj 40 pengő volt, és apám hiába igyekezett, a pénz nem jött ösz- sze sem a beíratás, sem a pótbe­Három évvel ezelőtt kezdődött a népzenei oktatás Mezőtúron, a közösségi ház, majd a zeneis­kola támogatásával. Ének-, furu­lya- és hegedűoktatással kezd­tek, majd kobozzal bővült a kí­nálat. A félévi vizsgát az elmúlt héten tartották. A zeneoktatást Szűcs Miklós, a kunszentmár­toni Dalamáris népzenei együt­tes vezetője végzi. Foglalkozá­saikat a közösségi ház termei­ben tartják, a szervezési felada­tokat azonban már átvette a ze­neiskola. Vásároltak egy ko- bozt, így bővülhetett az oktatás palettája, bár ez a hangszer je­íratás idejére. Egy héttel később vitt el kézen fogva, miután a tömött libákat eladtuk, beíratni. Mezey igazgató fogadott ben­nünket. Sajnálkozva mondta, már nem írhat be, jövőre jelent­kezzünk. Mikor meglátta végte­len nagy szomorúságomat, igaz embersége megtalálta a megol­dást: magántanulóként vett fel az I. gimnáziumba.” Az igazgató nem sejthette, valódi tehetség, a jövő rákkuta­tója szunnyad a fiúban. Mező­túr tavaly újra felfedezte az egykori fiút, a jelenkor nemzet­közi hírű tudós-kutatójaként. Díszpolgári oklevelet, címet - adományozott Lapis profesz- szomak.- Mit jelent Ön számára ez a fajta figyelmesség a város veze­tői és polgárai részéről?- Megható és megtisztelő. Azóta töröm a fejem, hogyan tudnék még hasznosabb polgára lenni Mezőtúrnak, attól függet­lenül, hogy távol lakom. A város fejlődése mindig érdekelt. Bár jómagam nem tartozom az üzleti körökhöz, voltak próbálkozá­saim. Japán gyógyszergyári ba­Harmadik éve népzenéinek lenleg pihen, tanulóra vár. Álta­lában 7-15 fiatal ismerkedik a népi kultúra zenei ágával. Je­lenleg tízen vesznek rész a heti egy oktatáson. Ketten furulyáz­nak, egy hegedül, a többiek énekelni tanulnak. A tánc, táncházi muzsika szerves részét képezi kultúránknak. Ennek el­sajátítására, és hogy tartásuk javuljon, a legtöbb dalolni ta­nuló rendszeresen táncol is. Az induláskor és jelenleg is a leg­rátaimmal szerettem volna meg­honosítani Túron a gyógynövé­nyekre alapozott gyógyszeripart, amikor a laktanyák eladósorba kerültek. Sajnos a terv csak terv maradt. Mondja, életében a véletlenek nagy szerepet játszottak. Ve­gyésznek készült, s amikor a ko­lozsvári orvosi egyetemen el­kezdte tanulmányait, úgy gon­dolta, később majd „visszavált”, hisz ugyanazt a kémiát tanulják. Ám megszerette az orvosi pá­lyát. Kórboncnok meg úgy lett, hogy a pesti Pápai Páris Ferenc Népi Kollégiumból az egyetemi órák után demonstrátori gyakor­latra küldték a Pathologiai Inté­zetbe, ahol Baló József profesz- szor vezette be a szakmába. Oly eredményesen, hogy a dagana­tos, rákos, illetve a májbetegsé­gek specialistája lett sok évtized alatt. Másik két nevet is említ. Kellner Béla akadémikus még őt küldte csatába a rákos megbe­tegedések egyik legnehezebb te­rületére, a daganatok áttétkép­zése kórokainak felderítésére, Tímár József fiatal professzor tanítványa pedig már az ő stafé­tabotját viszi tovább, nemzetkö­zileg elismert kutatásokat foly­tatva. Lapis Károly munkásságát a közel 20 hazai kitüntetés mellett - a Széchenyi-díjat 1996-ban kapta meg - számos külföldi el­ismerés, ösztöndíjas tanul­mányút - Londonba, Párizsba, Amerikába - minősíti. Szakmai sikerei közül kiemeli az 1984—85-ben az USA Maryland állambeli, Bethesdai Nemzeti Egészségügyi Intézetében „Fo­garty Scholar”-ként töltött egy évet, ami a szellemi műhely ve­zetőjeként, kivételes pozíciót je­lentett. A daganatok áttétképzé­sével foglalkozó sikeres nem­zetközi szimpóziumot is szerve­zett ekkor. Ézt követően 1986- ban Ekhardt Sándorral, az Or­szágos Onkológiai Intézet igaz­gatójával szervezte meg Buda­pesten a 14. nemzetközi rák­kongresszust 8 ezer résztvevő­vel, ahol elnökölt. Lapis professzor szomorúan sorolja, bár a rák elleni küzde­nagyobb gond a Kunszentmár- tonból való átjárás Szűcs Mik­lósnak. Komoly feladat szá­mára, hogy Trabantja állandóan üzemképes legyen, amiben nagy segítségére van édesapja, aki rendszeresen javítja az öreg járgányt. A vizsgán jól érezték magukat a tanulók, és oktatójuk szerint ez a fontos. Az osztály­zásról a csoport vezetője el­mondta, aki eljön és zenél, az már eleve ötöst érdemel. Nem tartja magát a szigorúan kötött pedagógiai módszerekhez. Aki ugyanis noszogatásra zenél, az úgysem állja meg a helyét. Dr. Lapis Károly rákkutató professzor fotó: scsj lemben nagy eredmények szü­lettek, e betegség egyre súlyo­sabb probléma hazánkban. A hörgőrák, tüdőrák okozta halá­lozás évről évre növekszik. Az elmúlt 20-25 év alatt a májzsu­gorban (cirózisban) elhunytak száma több mint tízszeresére nőtt. Ez utóbbi kór az 50-60 éve­sek körében arat.- Vacsora után, mértékkel én is elfogyasztok egy-egy nagy- fröccsöt, de a lakosság jelentős hányada esztelen önpusztítást visz végbe a nagymértékű do­hányzással, alkoholizálással - érvel a rákkutató.-Az alkoholisták 16-20 szá­zalékánál alakul ki májzsugor, majd ebből májrák. Ezzel szem­ben tehetetlen az orvostudo­mány. Számos rosszindulatú da­ganat kezelése terén, mint a fe­hérvérűség, a fiatal férfiakat sújtó hererák vagy a Hodgkin- kór, tiszteletreméltó eredmé­nyeket értünk el, de nem lehet a rákellenes küzdelemben arra hagyatkozni, hogy majd valami csodaszer megoldja a problémát. Az egészséget sokkal jobban kellene értéknek tekinteni. Lapis Károly ezernél több magyar és sok száz idegen nyelvű közleményt publikált. Több kötet szerzője. Tervezi egy népszerű nyelven megírt könyv kiadását a rákos betegségekről. Dolgozik töretlenül. A rák ellen 50 éve vívott csata még döntet­lenre áll. Pirinyó híradó Az 1. Sz. Napközi Otthonos Óvoda tavaly decemberben indította útjára hírlevelét. A hatoldalas „újságban” a szü­lők számára fontos informá­ciók, az óvodai életről szóló beszámolók és a gyerme­keknek rejtvényes feladatok találhatók. Tiba Mihályné, az intézmény vezetője el­mondta, a kiadvány nem he­lyettesíti a szülőkkel való személyes kapcsolattartást, azt csupán kiegészíti. Gazdagodtak. Február 11 -én, ünnepélyes keretek között ál­lította rendszerbe a Mezőtúri Önkormányzati Tűzoltóság az újonnan vásárolt fecskendőt. A modem, Mercedes alvázra épített tűzoltóautó átadásán jelen voltak a szomszédos te­lepülések polgármesterei is. * Télpótlék. Az elmúlt idő­szakban a havat ugyan szűkén mérte tél tábornok, de zúzma­rával szemet gyönyörködtető módon öltöztette fel a fákat. Az oldalt írták: Garancsi Gábor és Simon Cs. József A fotókat készítette: Takács Antal Budapestig tolták a nehéz „furik”-ot a túri kubikosok A mezőtúri Honismereti Kör 1990-ben alakult újjá, azonban előtte már hosszú évtizedeken ke­resztül dolgozott a helyi értékek megmentésén. Minderre az ösztönözte őket - ahogy Nagy Lajos, a kör egyik vezetője el­mondta -, hogy túri lokálpatriótának vallják magukat. Sajnos egyre keve­sebb az a hely, ahol tárgyi emlékek után kutathatnának. A régi eszközök java része a hulladéktelepre került, vagy eltüzelték. Kevesen élnek olya­nok, akik mesélni tudnának a régmúlt időkről, ezért is értékes minden anyag, amit a polgárok eljuttatnak hozzájuk.- Vannak-e jellegzetes motívumok, táji örökségek?-Sajnos nagyon kevés. Mezőtúr hányatott sorsú város volt a történe­lemben, hol a tatár égette fel, hol a tö­rök.- Megmaradt azonban a kézmű­veskultúra, azon belül is a fazekasság. A parasztság körében jelentős ha­gyományai vannak a sommásoknak. A túri vásár is immáron több mint 600 éves. Kutatásaink előterébe kerültek a tanyasi iskolák. Valaha több mint húsz működött a környéken. Ezek az ott élők áldozatkészségének köszön­hetően épülhettek fel. Sajnos 1974- ben kivétel nélkül mindet megszüntet­ték. Pedig hiányt pótoltak, a tanyasi ember gyermekének nem kellett ki­lométereket gyalogolni, míg a városi iskolába juthatott. A tanító oktatta a kicsiket, hasznos ismereteket adva a szülőknek is. A ’30-as években mint­egy 1500 gyermek tanulta az alapokat a tanyasi tanítóktól.- À kubikosok is nagy számban él­tek a környéken. Igen sokan tolták kis motyójukkal a talicskát egész Buda­pestig, mert útiköltségre nem volt pénzük. Ma sem tudni, hányán estek bele a Dunába, amikor a keskeny pal­lón tolták talicskájukat sóderrel. Ide­haza sem volt könnyebb az életük. Már a 10 éves gyerekeket is befogták, hogy tolják a nehéz „furikot” a Hor- tobágy-Berettyó töltésére.- A tanyasi ember életformája kü­lön tanulmány. A század első felében a közel 30 ezer túri közül csaknem 10 ezer lakott a város környéki tanyákon. Ezermesterek voltak ők, szinte min­dent maguk állítottak elő. Asszonyaik is kivették részüket ebből a munkából, hiszen szőttek, fontak, így ruhára sem kellet költeni a kevéske pénzből. A honismereti kör fontos feladatának tartja, hogy kiderítse, miért csökken évtizedek óta a város lakossága.-Vizsgálódásaink nyomán derült ki, hogy a századelőn 249 család ván­dorolt ki Amerikába. 1920-30 között közel kétezren mentek Budapestre, menekülve a gazdasági válság elől. A második nagy világégés után újfent a fővárosba indultak a túriak, elhajtotta őket a munkanélküliség.- Végül az erőszakos téeszesíté- sekkor költözött el sok, földjétől megfosztott család, az iparban re­mélve boldogulását. A lélekszám legnagyobb csökkenése ezekből a legújabb kori népvándorlásokból származik.- Kik vesznek részt az élet talán minden területét lefedő kutatómunká­ban?-Elsősorban Kissné Mikes Évát emelném ki, akihez 8-10 lelkes kutató társul. A nyugdíjaskluboktól igen sok támogatást kaptunk. De nem felejthe­tem el azt a sok túri polgárt sem, akik tárgyi emlékekkel, visszaemlékezé­sekkel segítik munkánkat. Kálnai Sándor tanyasi gazda archív fotó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents