Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

1998. február 17., kedd Megyei Körkép 3. oldal A szemellenző nem lehet megoldás Közérzetünk „Kampány” az óvodában Megkezdődött, sőt javában folyik a kampány. Most nem a válasz­tásokra gondolok, habár hamarosan a pártok is elözönlenek ben­nünket ígéreteikkel, hogy kifejtsék: mennyire fontosak vagyunk a számukra. Ma azonban már nem csak a „nagypolitika” színteré­nek jellemzője ez a jelenség, hanem az üzleti életben, az egész­ségügyben, a kultúra és az oktatás terén is gyökeret vert. Nézzük például ez utóbbit. Az iskolák a napokban kezdték ver­buválni a leendő első osztályosaikat. Mivel kevés, sajnos egyre kevesebb a gyerek, a kampány, melynek legfontosabb frontvona­lai az óvodákban húzódnak, létfontosságú szerepet tölt be. Nagy eredmény a szabad iskolaválasztás, éppen ezért a tét nem csekély. Az oktatás finanszírozási rendszere könyörtelen, ahol nem sikerül elegendő számú lurkót a padokba ültetni, ott előbb- utóbb esetleg számottevő problémával kell szembenézni. A cél, a gyerekek, szülők megnyerése érdekében többféle módszert is bevetnek az iskolák, amelyek közül azonban nem egy bizony átlép a jó ízlés határain. Az intézmények döntő hányada „európai módon” kampányol. Egyrészt az óvodákban szórólapokon hirdeti magát, másrészt nyílt napokat szervez, ahol a kicsik és szüleik bepillantást nyer­hetnek az ott folyó oktató-nevelő munkába, és megismerhetik a tanítónőket, ezáltal is megkönnyítve az óvoda és az iskola közötti egyre mélyebb szakadék áthidalását gyermekük számára. Más iskolák sokkal merészebb eszközökkel igyekeznek első­sökre „szert tenni”. Nem ritka, hogy pedagógusaik nyíltan kam- pányolnak az óvodákban, sőt olykor maguk igyekeznek válogatni a gyerekek között, akár a zöldséget a piaci standon, mondván, ez tetszik, ezt megveszem, a többi viszont egyáltalán nem kell. A legdurvább módszer talán mégis az, amiről a minap értesül­tem. Az egyik szolnoki iskola azzal küldte az óvodákba az éppen gyesen lévő tanítónőjét, hogy ha nem sikerül toboroznia nebuló­kat, akkor nem veszik vissza a munkahelyére. Verseny van tehát, akár a gazdasági szférában. Ez tulajdon­képpen így helyes, ha mindez elfogadható erkölcsi keretek között zajlik. Feltétlenül jó a gyerekeknek és szüleiknek, hiszen így kap értelmet a szabad iskolaválasztás. De ha a kampány átlépi az írott-íratlan határokat, akkor már senkinek nem tesz jót. Sem a gyerekeknek, sem az iskolának, sem pedig az oktatás egészének. Laczi Zoltán Egyre többen elégedetlenek a közbiztonsággal Már csak rendőr kellene a szolgálati lakásba Gyerünk a Hemóba A karcagi önkormányzat tavaly vásárolta meg a Hemo épületét, s február­tól a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ kapta azt meg - bérleményként és kiegészítő tevékenység­ként - hasznosításra. Mint Türke Jánosne' igaz­gató elmondta, a művelő­dési központ ötödik telephe­lye lett a Hemo. Az épület működtetésé­nek nagy részét továbbra is a bérlemények hasznosítása teszi ki, kulturális rendez­vényeket a színházteremben és a pincében tudnak tartani. Itt működik az Origo-klub. A színjiáztermet a hét végén a zeneiskola használja, és itt próbál a Puszta Koncert és Szalonzenekar, és a fúvós- zenekar is. A közeljövő programjai közül néhány: február 19-én nyílik a rend­őrrelikviák kiállítása, már­ciusban fotókiállítás, a pin­cében pedig tánciskola lesz - persze elegendő jelent­kező esetén. de Reformátusok... (Folytatás az 1. oldalról) Helyhiány miatt februárban már nem tudtak felvenni új óvodáso­kat. Az írás azt is tartalmazza, hogy a Refi szívesen váija a Kiss Pál iskola alsó tagozatos tanulói­nak jelentkezését, a pedagógu­sokkal együtt, ha a városi intéz­ményrendszer „karcsúsítása” érinti az iskolát. Erre az ad alapot, hogy a református egyház, amennyiben létrejön a végleges megállapodás az önkormányzat és az egyház között, tartja magát korábbi ígéretéhez: Tiszafüred első helyre kerül a kárpótlás kér­désében. Ez utóbbira dr. Bölcs- key Gusztáv püspök és Nagy László püspökhelyettes is „áldá­sát” adta. Rente Ferenc, kézhez kapva- a levelet, a fentieket az alábbiak szerint kommentálta: „Tiszteletben tartom a levél tar­talmát, de az abban foglaltakra konkrét választ csak a törvényes előírások betartásával, a városi képviselő-testület döntése után tudok adni.” -p­A Videoton nem hátrál (Folytatás az 1. oldalról) Emiatt most híradás-technikai alkatrészek gyártásáról tárgyal­nak már jó ideje a megrendelő­vel, amelynél most van feldol­gozás alatt a projekt. A kábel­konfekcionálásra kiképzett dol­gozók egyébként majd az új munkához szükséges feladato­kat is el tudják látni. Sinkó Ottó azt is elmondta, a Videoton pá­lyázik a területfejlesztési támo­gatásra is, de lényegében nem az állami részvállalások tétele irá­nyítja a cég döntéseit. Megerősí­tette, ha minden a tervek szerint megy, akkor leghamarabb május végén kezdődhetnek az össze­szerelési munkálatok a kunhe- gyesi telephelyen. tóth A berekfürdői Megbékélés Há­zában tanácskoznak a refor­mátus egyházkerületek és egy­házmegyék nem református is­koláinak gyülekezeti kateche- tikai (hitoktató) előadói. A tegnap délutáni nyitó isten­tiszteleten dr. Bölcskei Gusz­táv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirde­tett igét. Elhangzott: hittanórákon a gyermekekkel nem sematiku­san, hanem személyre szabot­tan kell foglalkozni. S amikor a tantervekről, rendről, fegye­lemről van szó, soha ne felejt­sük el: semmilyen törvény (Folytatás az /. oldalról) A Szolnok felé robogó vonat Zagyvarékast elhagyva már mintegy 80 kilométerre növelte a sebességét. A vezető jó 130-200 méterről látta, emberek kutya­golnak a sínek között a nyílt pá­lyán. Dudált, dudált és fékezett. De hát hatalmas egy szerel­vény tömege ahhoz, hogy vil­lámgyorsan megálljon. Állítólag az egyik hátra is for­dult, felemelve a kezét. Talán azt gondolta: minek kürtölsz olyan vadul, hát elrohansz mellettünk és kész. Talán ilyesmit forgathattak a fejükben, és egy tapodtat sem léptek félre. Szegény vezető nem tehetett mást, fékezett és még dudált. Majd látta, hogy a gép szinte le- kaszália a hazafelé bandukoló- kat. Sokára bírt megállni. Az utolsó kocsik egyike alá került, ami a három áldozatból megmaradt. Órákig szünetelt a forgalom a helyszínelés miatt. nem helyettesítheti a Szent­írást, s ezáltal az Istennel való találkozás csodálatos élmé­nyét - figyelmeztetett a püs­pök, aki arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a jó keresztyén nevelés titka nem a nagy sza­vakban rejlik, hanem abban, hogy különbséget tudunk tenni bűn és bűnhődés, gyer­mek és gyermek között. Az istentisztelet után Mol­nár Miklós, a Református Pe­dagógiai Intézet igazgatója és P. Tóthné Szakács Zita móri lelkipásztor vezetésével vette kezdetét a tanácskozás. A három nap alatt a hitoktató feladatáról, az egyházmegyék­Ami még döbbenetesebb: a tragédia a tanyájukhoz nagyon közel történt. Boros Csaba, a Városi Rendőrkapitányság életvédelmi és akcióosztály-vezetője szerint a sokat megélt, látott, tapasztalt nyomozókollégái is megdöb­bentek, amikor a három ember összeaprított, nagy területen szétszórt maradványait meglát­ták. Fej csak az egyikükön ma­radt meg, félig, a kezek, a lá­bak, végtagok több darabban. Távolabb agy velő hevert, né­hány ujj társaságában. Bizony, órák teltek el addig, amíg a hullaszállítók mindent megtaláltak, zsákokba szedtek. Boncolásra ebben az esetben nem volt szükség, és nem is le­hetett volna mit felboncolni. Egy édesanya elveszítette két fiát, ráadásul az egyiknek árván maradtak a gyerekei. Az anya azóta sincs kihall­gatható állapotban. Az emberi tetemeket sem ő, hanem az élet­társa azonosította. A két fiút egyszerre kísérték ben folyó hitoktatói munkáról is szó lesz az ország 27 egy­házmegyéjéből érkezett kate- chetikai konferencián. Bodó Sára és Fodorné Ablonczy Margit a továbbképzéshez szükséges olvasmányokról tart előadást a résztvevőknek, akik a hitből fakadó erkölcs kérdéséről is beszélgetnek majd. Arról is szó lesz, hogyan lehet megtanítani a gyerme­keket arra, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz kö­zött, hiszen ma zúdulnak rájuk az információk, mely ellen azonban nem lehet a szemel­lenzőt felrakni. de utolsó útjára, ha már a halál is egyszerre érte őket a sínek kö­zött. A nő a fiatalabb fiú élettársa volt. A gyermekvárosból került oda, mint árva. És halálában is az maradt. Ugyanis a tegnapi napig sem volt senki, aki elte­messe. Ha nem lesz hozzátar­tozó, marad a szertartás az ön- kormányzatra. Akárhogyan is vesszük, a mozdonyvezető is áldozat, noha teljesen vétlen. Nem tu­dott, nem volt mit tennie, a sí­nek megszabták a szerelvény irányát. Talán azt mondhatják, nem kellett volna a talpfákon lép­kedniük, meg talán a bor, ital is több lehetett a kelleténél. A té­nyen ez már mit sem változtat. Azon, hogy eredetileg hazafelé, a tanyába indultak, és a szol­noki temetőben kötöttek ki. A nő kivételével, aki még el sem jutott az utolsó útig. Vajon lesz-e egyetlen ismerős a végső istenhozzádkor. ..? D. Szabó Miklós Tiszaszőlős azzal, hogy közigaz­gatásilag Tiszafüredhez tartozik, köldökzsinórral csüng az anyavá­roson, érezve annak szinte min­den rezdülését. Karácsony táján például akkor nőtt meg a segé­lyért sorban állók száma, amikor á füredi ipartelepről közel 20 sző- lősi vált munkanélkülivé. Hogy ez mekkora gond, jelzi: hiába foglalkoztat 9 szőlősit a he­lyi húsüzem, hiába él még a helybéliek által csak „föld nélkü­linek” nevezett mezőgazdasági szövetkezet, az önkormányzati intézmények számítanak a leg­nagyobb foglalkoztatónak, a né­hány „számypróbálgató” magán- vállalkozás mellett. A városhoz való kötődés kellemetlen velejá­rója, hogy a 8 kilométeres utazás idő- és pénzköltséges az elkerül­hetetlen ügyintézések esetén. Az átjárás másik szempontból is foglalkoztatja a szőlősieket, ugyanis hét éve a Tiszafüredi Vá­rosi Rendőrkapitányság (át)jár- őrözéssel oldja meg a városi „pe­remfalu” felügyeletét. Miután az elmúlt időszakban, különösen a hétvégék éjszakáin, eléggé veszé­lyessé vált a község, egyre többen kopogtattak a polgármesteri hiva­tal helyi kirendeltségének az ajta­ján, hogy közöljék: véleményük szerint ez az (átjjárőrözés nem szorítja vissza a randalírozókat, a garázdálkodókat, nem is beszélve arról, hogy az egyedülállók, az öregek kiszolgáltatottnak érzik magukat, még a „legpitibb” tyúk­tolvajokkal szemben is. Tény, hogy egy-egy „jól” sike­rült hétvégén is legtöbbször , a közvilágítás látja - illetve nem látjakárát afczaUhogy villany- égők, köztéri lámpák sorát törik össze a vandálok, akik egyébként szinte mindent eltipornak a köz­területen. Ezért kellene egy állandó sző- lősi rendőr, úgy, mint 1991-ig volt - mondják egyre többen ma­napság Tiszaszőlősön. A polgármesteri hivatal kiren­deltségén megtudtuk, hogy a rendőr fogadására Szőlős fel is készült, hiszen a Petőfi úton két- szoba-konyhás, cserépkályha-fű- téses szolgálati lakás vár arra a rendőrre, aki hajlandó lenne Sző­lősön élni és dolgozni. A lakás már hét éve „vár”! A panaszosok felvetésével fel­kerestük Tiszafüred Város Rend­őrkapitányságán Bana Ferenc al­ezredest, aki elmondta: az állást azonnal betöltetné, ha lenne je­lentkező a szolgálatra. Ám mivel nincs, marad az URH járőrszol­gálat, amit a felvetések nélkül is igyekeznek mind gyakoribbá tenni. Egyébként 1998-ban hiva­talosan is megpályázható lesz (újra) a szőlősi körzeti megbízotti állás ... percze Három fiatal tragikus halála a síneken Nők a (lényegében nő nélküli) közéletben Noha a társadalomnak, a né­pességnek több mint a fele a gyengébb, azaz a szebbik nemhez tartozik, valahogyan a hétköznapok politikája, közélete úgy alakult, hogy abban a nők szerepe még mindig nem számarányuk­nak megfelelő, noha részvéte­lük a mindennapok folyama­tában, a politikában egyre jobban felértékelődik. Mindez lehetett volna a mot­tója is tegnap este Szolnokon a Hozam Klubban annak a ren­dezvénynek, amelyen me­gyénk gazdasági életének női vezetői, a vállalkozók felesé­gei, a közéletben tevékenykedő lányok, asszonyok vettek részt. Áz est háziasszonya Szabó Rudolfné dr. SZDSZ-es képvi­selő volt, jó néhány szabadde­mokrata képviselőnő társasá­gában. Az est folyamán elhangzott, arról van szó, hogy ez a szerep erősödjék: részben a civil szer­vezetek révén, részben azért, mert az életnek sok olyan terü­lete van - oktatás, szociális el­látás, civil szerveződések, kul­túra -, ahol a nők munkája, így a közéleti szerepe is jelentős. Ugyanakkor egyre kézenfek­vőbb, hogy beleszólásuk nél­kül fontos döntések ma már aligha születnek. Nem másért, mert azokban a határozatok­ban, amelyekben a szavuk je­lentős, emberközpontúbb dön­tések keletkeznek. A tegnapi szolnoki fórum kötetlen esz­mecserével, beszélgetéssel fe­jeződött be. Ugyancsak a nők társadalmi szerepéről 'volt szó egy másik szolnoki eseményen is.- Bár a magyar jogban a nőkre nézve nincsenek disz­kriminatív törvények, az esély­egyenlőségtől mégis messze vagyunk - mondotta tegnap este a Technika Házában dr. Lévai Katalin szociológus a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolái Társaság soros Ta­báni disputa rendezvényén. Az előadó ismertette az angolszász, a német és a skandináv jóléti po­litika jellemzőit, az utóbbinál megemlítve, hogy az egyenlő­ségpárti szemlélet már a század ’20-as éveiben kialakult. Ahol a nők részesei a döntéshozatalnak, ott a nőpolitikái kérdések is a he­lyükön vannak - emelte ki. Ha­zánkban 1945-89 között civil mozgalom, nőmozgalom sem lé­tezett, csak állami nőpolitika volt. Az utóbbi időben a nonpro­fit szervezetek egyre többet fog­lalkoznak az egyenlő esélyekkel. Még mindig kevés a női vezető, és a férfidomináns politikai aré­nába az átlagnő nem kíván be­lépni. D. Sz. M. és S. Cs. J. A szolnoki Hozam Klubban sok érintett volt jelen Remek Hangulatú farsangi bált tartottak a tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskolá­ban a hét végén fotó: szf.rb Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents