Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-13 / 37. szám

1998. február 13., péntek Megyei Körkép 3. oldal Várhatóan egy F-104-essel gyarapodik a szolnoki szakgyűjtemény Márciusban újra nyit a repülőmúzeum A szolnoki repülőtechnikai szakgyűjtemény ma már biztos kezekben tudhatja magát. A korábban csaknem gazdátlan, ám a maga nemében páratlan jelentőségű repülőmúzeumban kiállított gépek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyilván­tartásába és szakmai felügyelete alá kerültek. A Magyar Repüléstörténeti Múzeum Alapítvány természe­tesen tovább segíti a múzeum sikeres működését. Az alapít­vány kuratóriumának titkára. Estók Sándor alezredes la­punknak elmondta, a szolnoki repülőmúzeum fennállásának három esztendeje alatt igen si­keresnek bizonyult. Ez idő alatt több mint harmincezren láto­gattak el a reptér tőszomszéd­ságában lévő parkba, a ritka látványosság kedvéért még külföldről is sokan eljöttek Szolnokra. Nagy Szilveszter mérnök-ve­zérőrnagytól, a Hadtörténeti Múzeum műszaki igazgatójától arról kaptunk tájékoztatást, hogy a honvédség átalakítását követően, azaz a Repülőtiszti Főiskola önálló intézményként való működésének megszűné­sével a múzeum is rendezetlen helyzetbe került. A tábornok éppen ezért kezdeményezte egy olyan fórum létrehozását, amely végül javaslatot tett arra, hogy a szakgyűjtemény megfe­lelő kezekbe kerüljön. A múzeum jelenleg 20 gé­pet, a MIG-család tagjait, va­lamint a polgári gépek néhány képviselőjét mutatja be. A fej­lesztési tervek azonban még sok jóval kecsegtetik a repülők iránt érdeklődő közönséget. Ez évben várhatóan gyarapodik a kiállítás egy MIG-23-as és egy SZU-22-es vadászgéppel, va­lamint egy L-39-es oktatógép­pel. Új látnivalót ígér még az AN-26-os szállítógép és a két helikopter is. 1998 igazi szenzációja talán mégis az az F-104-es lesz, amit a Bundeswehr közreműködé­sével a török légierőtől kap majd a szolnoki repülőmú­zeum. Azért, hogy a látogatók­nak nyújtandó szolgáltatásokat még változatosabbá tegyék, több gépet is teljes felújításnak vetnek alá. így mód nyílik még egy kis nosztalgiarepülésre is. A most még téli szüneten lévő múzeum, ha az időjárás is engedi, március közepén megnyitja kapuit. A keddtől szombatig tartó nyitva tartás vélhetően sok mindenkinek kedvez majd. H. Gy. A tiszasasi hármas ikreknek vitt tegnap pénzt és ajándékcsomagot Farkas Imre (jobbról) országgyűlési képviselő és Dani Csaba (balról), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei vezetője. Az OEP 40 ezer forintnyi gyorssegélyt adott a családnak, fotó: cs. i. Emelkedő térítési díjak Jászárokszálláson Oda lett a novemberi optimizmus Közmeghallgatással egybekötött testületi ülésen tárgyalták meg Jászárokszállás képviselői a város éves költségvetését. November­ben a költségvetés koncepcióját tárgyalva még optimista volt a hangulat - mely a kedvező évzárásból és a kormány ígéreteiből táplálkozott -, ám ez mára már a múlté. Mintegy 14 millió forint működési hiánnyal kellett jóváhagyni a tervezetet. Eddig eredménytelenek voltak a megyei külkapcsolat-építések Exportálni kell és tőkét hozni A fő cél régiónk vállalkozásainak élénkítése, ezt pedig egy­részt külföldi befektetők toborzásával, másrészt a kis- és kö­zépvállalkozások exportlehetőségeivel lehet elérni. Egyúttal szükséges az energiák és pénzeszközök koncentrálása is, hogy végre eredményesek legyenek a különböző üzletember­találkozók és külföldi látogatások, kiállítási részvételek. Röviden így összegezhető an­nak a tárgyalásnak a célja, me­lyet tegnap folytatott a három megyei gazdasági kamara és a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary). Dr. Sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy a kamarák megfogalmazták tag­jaik elvárásait. Az elnök meg­jegyezte, jelenleg több csator­nán az energiák és pénzeszkö­zök szétforgácsolódnak a kül­földi kapcsolatok építésében. A jövőben egységesebb, ösz- szehangoltabb fellépés szük­séges, ezt a tagok el is várják a kamaráktól. Az ITD Hungary a házas­ságközvetítő szerepét kívánja betölteni a hazai és a külföldi vállalkozások között - mon­dotta dr. Melega Tibor vezér- igazgató. A három kamara közvélemény-kutatást végez annak felderítése érdekében, hogy tagjaiknak milyen jel­legű külföldi terjeszkedési el­képzelései vannak. Az idén 430 millió forint támogatás áll rendelkezésre a magyar vál­lalkozóknak határainkon túli kiállítási megjelenéshez. A hazai exportlehetőségek felku­tatása mellett az ITD Hungary felvállalja a működőtőke-im­portot is. Az már a befektető­cégeken - s persze rajtunk - múlik, hogy éppen Jász- Nagykun-Szolnok megyét vá­lasztják-e. ein Kilencvenmilliója hiányzik Mezőtúrnak, de kétszázra is felduzzadhat A beletörődés költségvetése Az ország helyzete, makrogazdasági összefüggések is előkerül­tek a tegnapi háromórás vitában Mezőtúron, amelynek végén a város képviselő-testülete tizenkét igen és két nem szavazattal, 89 millió 536 ezer forint tervezett hiánnyal elfogadta a telepü­lés 1,7 milliárd kiadási főösszegű 1998. évi költségvetését. Szikra Ferenc polgármester elő- teijesztésében rámutatott, a város célja ’98-ban, hogy fenn tudja tar­tani intézményei működőképes­ségét. Az állami normatívák csak töredékét fedezik a feladatoknak. Az összes emeléssel együtt - melyben már a pluszfeladatok­hoz járó megemelt költségek is benne vannak - az elmúlt évhez képest mindössze 11 százalékos a növekedés. Az intézményekben feladatelvonás nélkül nem lehet tovább csökkenteni a kiadásokat, viszont akis számú vállalkozóré­teg által befizetett helyi adók nem fedezik a többletkiadásokat, el­fogytak a privatizációs bevételek, így ma még nem tudják, miből pótolják a működési hiányt. A karcagi cigány kisebbségi önkormányzat tegnapi ülésén többek között a továbbtanu­lási esélyegyenlőségekről is szó volt. Az etnikai kisebbséghez tartozó cigányság iskolázottsági szintje Karcagon lényegesen alacso­nyabb az átlagosnál. Sokan megrekednek az általános iskola alacsonyabb évfolyamain, jelen­tős közöttük a túlkoros és szak­képzetlen. Karcagon évekre visszamenőleg egy-két cigány- gyermek tanul tovább középis­kolában, szakmunkásképzőben. Sokat romlott a cigány családok anyagi helyzete, ami szintén a gyermekek kisebbségi érzetéhez vezetett. Sokan nem mernek kö­zülük tovább tanulni, mert el­vesztették hitüket, nincs meg a megfelelő motiválás. Ebben is szeretne a kisebb­ségi önkormányzat, az Arany János és a Zádor Úti Általános Iskola segíteni, hiszen itt tanul a cigánygyermekek 95 száza­léka. Az iskolák nevelői felada­Banka Ernáméi a pénzügyi bi­zottság véleményét ismertetve elmondta, nem lehetett elkerülni a térítési díjak (szemétszállítás, vízdíj, étkezési díj és lakbér) emelését. Hozzátette, ügyelni kell a takarékos gazdálkodásra, a költségvetés nem kerget illúzió­kat, csak reálisan várható bevéte­leket tervez. A képviselők közül többen szorgalmazták hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgo­zását. Döntöttek egy munkabi­zottság létrehozásáról, mely töb­bek között feltárja a városi mun­kahelyteremtés még kihasználat­lan lehetőségeit. A képviselők végül egy tartózkodás mellett fo­gadták el Jászárokszállás ez évi költségvetését. B. Cs. tuknak tekintik ezen gyerme­kek felzárkóztatását. Az esély- egyenlőség biztosítása érdeké­ben minden évfolyamon van tanórai és tanórán kívüli felzár­kóztatás. A Nat.-hoz kapcsoló­dóan összeállították a cigány­kultúra műveltségi anyagát is, a Zádor Úti Általános Iskola ne­velői pedig készítettek egy szö­veggyűjteményt, amely segít­ség lesz ahhoz, hogy az itt élő cigányság történetét, népha­gyományait ne csak a roma gyermekek, hanem az iskola minden tanulója megismerje. A cigány kisebbségi önkor­mányzat tagjai szerint az elmúlt két évben a felzárkóztató fog­lalkozások eredményesek vol­tak, csökkent a cigány tanulók­nál a bukások száma. Talán ez is hozzájárulhat majd ahhoz, hogy ne érezzék sikertelennek magukat, s ne adják fel a to­vábbtanulást, a cigány kisebb­ségi önkormányzat pedig pá­lyázatokon próbál pénzt sze­rezni a roma gyerekek tovább­tanulásához. de A vitában aktívan közreműkö­dött a térség országgyűlési képviselője is, aki tényinformá- cióival egyértelműsítette: az or­szág gazdasági helyzete miatt a következő években sem szá­míthat látványos fejlődésre Túr lakossága. Úgy tűnik, az örö­költ hátrányokat jó darabig kell még magával cipelnie a város­nak. A térség piacgazdaságának fejlődésére ható nehézségi erők „kézzelfogható” jelenlétére utaltak a költségvetési vitához csak közvetetten kapcsolódó hozzászólások, melyekben a vállalkozók a megemelt ipar­űzési adót panaszolták fel. Adámné dr. Bagdán Piroska polgármester hangsúlyozta, a tervezett hiány akár 200 milli­óra is felduzzadhat, amennyi­ben nem sikerül újabb bevételi forrásokat találni. Az évek óta feszített költségvetéssel gaz­dálkodó városnak erre igazán nem sok lehetősége maradt, az önkormányzati vagyon jó ré­szét - akár a többi magyar vá­ros - már felélte. Csupán az 56 milliós névértékű Titász-rész- vények és a bánhorváti ifjúsági tábor eladása (bár ez utóbbival évek óta sikertelenül próbál­koznak) nyújthat némi kapasz­kodót. Az önkormányzati moz­gástér nagyon kicsi, az intéz­mények magas számáról ismert városban az évek óta halogatott felújítások ketyegő időzített bombát jelentenek a folyamatos működtetetés biztosításában, amihez hozzájárul - különösen idén - a dologi kiadásokra for­dítható anyagiak katasztrofáli­san alacsony mértéke - hang­zott el többek között. Termelői árak alakulása Az ipari termelői árak tavaly de­cemberben 0,7 százalékkal nö­vekedtek az előző havi értékhez képest és 19,5 százalékkal ha- ladtág meg az egy évvel korábbi szintet - derült ki Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) gyorstá­jékoztatójából. A belföldi érté­kesítés árszintje decemberbem 0,2 százalékkal emelkedett no­vemberhez képest. Az export fo­rintban mért szintje 1,6 száza­lékkal haladta meg december­ben az előző havi szintet. Megbékélés Háza Egyre fontosabb a lelki gondozás A berekfürdői Megbékélés Házában a budapesti Kálvin téri református gyülekezet szervezésében nemzetközi konferenciát tartanak, mely­nek témája az ökumenizmus. Páll Lászlótól, a Kálvin téri gyülekezet egyik lelkészétől megtudtuk, a konferenciára el­jöttek a kolozsvári Farkas utcai, a kárpátaljai nagyszőlősi és zápszonyi gyülekezetek képvi­selői is. A tanácskozáson dr. Hafenscher Károly professzor emlékezett meg az 1948-ban Amszterdamban megalakult egyházak világtanácsáról, dr. Hegedűs Lóránt püspök pedig a magyar reformátusokról szólt. Beszédében hangsúlyozta: fon­tos, hogy tartsuk a kapcsolatot a világban élő magyar reformátu­sokkal, s igyekezzünk mindent megtenni azért, hogy más egy­házak tanításait is jobban meg­ismerhessék a gyülekezet tag­jai, hiszen csak így tudnak együttesen fellépni a szekták és a közömbösség ellen. A kábító- szeres gyerekek megmentéséért is össze kell fognia az egyhá­zaknak. Mai rohanó világunk­ban egyre fontosabb szerepe van a lelki gondozásnak. A gyülekezetek asszonyai dr. Sági Lajosné népi iparművész és Molnár Miklósné irányításá­val kézimunkákat készítenek a tanácskozás ideje alatt. -de­Faültetvény olasz megrendelésre (Folytatás az 1. oldalról) Az említett programok, va­lamint a ’96-ban indított erdé­szeti termelési integráció úgy tűnik, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s a nehéz időszakban nagy mértékben se­gítettek pótolni a hiányzó forin­tokat. Az idén 30 milliós nyereség­gel számolnak a cégnél. To­vább bővítik a tevékenységi kört, márciusban befejeződik a fapari rekonstrukció Abádsza- lókon, és több OMFB-pályázat is íródott annak érdekében, hogy ismét olyan „masszívvá” váljon a Nefag, akár egy élet­erős tölgy. L. Z. Az ezredfordulóra ötvenezer elhasznált hűtőszek­rény bontása a célja az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. tö­rökszentmiklósi hűtőszekrény-szétszerelő és -hasznosító üze­mének. A nemrég átadott részleggel a Lehel a zárt rendszerű termelési lánc kialakítását valósította meg. fotó: csabai S. Cs. J. Egész úton hányt, de azért behozták Beteg gyerekkel az óvodába? Egyre inkább szaporodik azoknak az eseteknek a száma, amikor a szülők beviszik a beteg gyereket az óvodába, mivel munkahelyi kötelességük és kötelezettségük miatt nem vállalják a táppénzt. Az intézmények a maguk módján próbálnak védekezni. Szolnokon, a Zengő óvodá­ban például minden öltözőbe kitették a kérést, amelyben külön felhívják a figyelmet arra, hogy beteg gyereket ne hozzanak óvodába a szülők.- Szülői kezdeményezésre és kolleganőim kérésére dön­töttünk így - foglalja össze véleményét az óvoda veze­tője, Teleki Éva. - Tavaly ok- tóberben-novemberben kez­dődött egy olyan betegséghul­lám, amely nagyon sok gondot okozott. Rengeteg hurutos, hányásos, hasmenéses gyere­ket hoztak be. Csoportjaink­ban egyébként is magas a gye­reklétszám, egy csoportban harmincketten vannak. Ami azt jelenti, hogy az óvónők ennyi gyerekkel nagyon leter­heltek, és ez nem teszi lehe­tővé, hogy külön foglalkoz­zunk a beteg kicsikkel, és nem is ez az óvoda feladata.- Említette, hogy maguk a szülők is kezdeményezték, hogy tegyenek lépéseket.- Sok szülő arra panasz­kodott, hogy a gyereke itt be­tegedett meg azoktól a tár­saktól, akiket már betegen hoztak be reggel. Előfordult olyan eset is, hogy a nagymama reggel el­mondta, hogy bár a gyerek végighányta az utat otthontól idáig, de ő azért csak be­hozta.- Mit tudnak kezdeni a be­teg gyerekkel egész nap?- Diétázniuk kellene, amit közösségben nem tudunk megoldani. Azonkívül, hogy fertőzik a többieket, nem tudnak részt venni a prog­ramban, sokszor fektetjük őket egész nap, mert pihe­nésre van szükségük. Helyzetünket súlyosbí­totta, hogy az óvónők is sok­szor elkapták a betegséget a kicsiktől.- Lett eredménye a kiírás­nak?- Igen, azóta jobban meg­gondolják a szülők, hogy mi­lyen állapotban adják be a gyereket. A jelenség hátteré­ben az a tény áll, hogy ma már nagyon sokan féltik a munkahelyüket, és a szülő nem mer elmenni táppénzre. Sokszor a nagymama messze lakik, vagy ő maga is dolgo­zik, nincs tehát kire hagyni a kis beteget. Az idejáró gye­rekek szülei egyébként na­gyon lelkiismeretesek, jó a kapcsolatuk az óvodával, nincsenek gondok az együttműködésben. Teleki Éva vezető óvónő a probléma megoldását abban látná, ha a humán értékek, például a gyereknevelés, nem lennének ennyire kiszorítva az életünkből. Akkor a csalá­dokat segítené a társadalom úgy, hogy a beteg gyerek fel­ügyeletét valamilyen módon el tudnák látni, nem kénysze­rülnének behozni lázasan is, hasmenéssel is őket az óvo­dába. Paulina Éva Sokan nem mernek tovább tanulni Karcagi romagondok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents