Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

1998. február 12., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Nemzetközi szakácsmüvészeti kiállításra neveztek be Ismét külföldön a szolnoki gasztronómia Elkészült az új komplejáró a tiszaroffi oldalon, £gy magas vízállásnál is tudnak közle­kedni. Közel hathetes szünet után indult meg a forgalom Tiszaroff és Tiszasüly között, fotó: m,j Hat szolnoki versenyző utazik pénteken Stuttgartba, a XVI. nemzetközi szakácsművészeti kiállításra, ahol nemcsak váro­sunkat, megyénket, hanem az országot is képviselik. A szolnoki csapatot még tavaly, a sikeres karlsruhei szereplésük után hívták meg az idei nem­zetközi kiállításra. A Tisza Szálló étterméből három versenyző indul: Zoboki Zoltán, Bakó József és Mihályi Péter. A csapat tagjai még: Tör­jék Attila a Róza vendéglőből és Németh János, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- iskola tanulója, valamint Sár­vári Soma, az iskola szakokta­tója. Zoboki Zoltán és Törjék Attila a Nestlé Food Service Hungary szakácscsapataként indul a versenyen, de munkahe­lyeiket is képviselik. (A két fia­tal ugyanis a Nestlé bemutató­szakácsa lett az idén.) A többi versenyző egyénileg indul a ki­állításon. A csapat tagjai nagy remé­nyekkel utaznak ki, hiszen so­kuk 7-8 éve versenyez már si­keresen, és négy éve nemzet­közi megmérettetéseken is részt vesznek. És hogy milyen ételekkel szerepelnek a kiállításon? Lesznek hideg dísztálak 8 sze­mélyre, valamint melegen ké­szült, hidegen tálalt éttermi tá­lak 2 személyre, háromfogásos tájjellegű menü, hétfogásos Gourmand menü. A cukrász al­kalmi dísztortát mutat be, va­lamint vegyes teasüteménytálat díszmunkával és tányérdesszer­teket. Az ételkülönlegességeket név szerint felsorolva igen hosszú listát kapunk. Nézzük hát közelebbről például a tájjel­legű menüt, ami derített gulyás­levest, gödöllői töltött galambot és Horthy-rétest jelent. A versenyzők kijutását mun­kahelyeiken túl szolnoki élel­miszer-ipari cégek és éttermek segítették, valamint a költségek előteremtésében sokat jelentett a polgármesteri, alpolgármes­teri, illetve képviselői keretből juttatott támogatás is. P. É. Előbb tájékozódni, utána téglát venni Az építkezőket januártól szigorúbban ellenőrzik Az építkezést szabályozó valamennyi rendelet megváltozott idén januártól. Az építkezőket egyik legjobban sújtó változás az, hogy a bevezetett építésügyi bírság elérheti vagy meghalad­hatja az épület bekerülési költségeit is, s a kényszerbontásra is kaphatnak pénzt az önkormányzatok. Décsei Sándor, a szol­noki építésügyi hatóság osztályvezetője arra hívta fel a figyel­met, hogy a szabálytalankodókkal szemben bírságolniuk kell, nincs mérlegelési jogkörük. Az új építési törvény, valamint a hozzá kapcsolódó hét kormány- és 16 miniszteri rendelet jelentő­sen megváltoztatta az építkezé­sek szabályozását. Egyrészt az építési engedélyek kiadásának jogát is korlátozta, ugyanis idén­től csak a városok, illetve néhány község jegyzője járhat el ilyen ügyekben. Megyeszékhelyünk önkormányzata immár nemcsak Szolnokon, hanem további 11 környező településen is ellátja e feladatot. Décsei Sándor osztályvezető kérdésünkre megerősítette, hogy az elmúlt év végéig szinte tehetet­lenek voltak az építésügyi ható­ságok az engedély nélkül vagy a tervtől eltérően építkezőkkel szemben. Bírság lényegében nem volt. Az idei évtől ez jelentősen változott, bár az osztályvezető hangsúlyozta, számukra a bírsá­golás nem cél. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a rendelet szerint nincs lehetőségük semmilyen méltányosság gyakorlására sem. A büntetés összege is független az építmény bekerülési vagy for­galmi értékétől, összege pedig az egekbe szökött. Mértéke az épü­let bruttó légköbméterére van meghatározva, s egy megyei jogú városban - épülettől függően - például 86 ezer forint légköbmé­terenként, bár igaz, ennek csak fele a bírság. A lakásépítések száma ugyan csökkent az utóbbi időben, ezzel együtt viszont növekedett a vál­lalkozásokkal összefüggő építke­zések, épületátalakítások száma. Ezek az eljárások bonyolultab­bak, több az ellenérdekelt. A munka is növekedett januártól, mert többszöri helyszíni ellenőr­zést ír elő a jogszabály, s még számtalan eljárást is a hatóságra testál. Az osztályvezető szerint nem mindennaposak az engedély nél­küli vagy a szabálytalan építke­zések. A mostani jogszabályok pedig már elriasztó mértékű bün­tetést írnak elő. Érdekességként említette - mely összefüggésben van az új törvény elnevezésével is -, hogy például a homlokzaton végzett bármilyen átalakítás is engedélyköteles, így akár egy konvektor vagy egy klímaberen­dezés elhelyezése is. ein Amiről tudni kell Hasznos, hasznosabb... Hamarosan megnövekszik a forgalom a cégbíróságokon. Indul a civil szervezetek versenyfutása a közhasznú és kiemelkedően közhasznú fokozatok bejegyeztetéséért. A nyilvántartásba vétel­hez megszabott 1998. június 1-jei határidő meglehetősen rövidnek tűnik. A szemfülesebbek máris köröztetik a Magyar Közlöny 1997/119-es számát, amelyben teljes terjedelemben olvasható az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. A nonprofit szektor működését szabályozó jogszabály 1998. január 1-jén lé­pett hatályba, nem egészen olyan tartalommal, mint amire a civi­lek számítottak. A bírálatokkal nem fukarkodtak a Parlamentben a hét végén megtartott második országos civil szeánszon sem, ahol az is elhangzott, a törvényt ugyan az eredeti elképzelésnél jobb változatban fogadták el, ám indokolatlanul sok benne a bürokrati­kus, adminisztratív elem. A jogszabály azt az érzetet kelti, mintha az államigazgatási szervek lebontásakor kiemelkedő szerephez jutott közhasznú tár­saságoknak kedvezne, és valójában nem az egész nonprofit szek­tor lenne fontos. A törvény, noha két fokozatról beszél, három tí­pusba sorolja a szervezeteket. Nonprofit célra létrejött és átsorolást nem kérő, közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek működhetnek a jövőben, ami az eltérő kedvezmények miatt prob­lematikus. A kedvezményeket tartalmazó törvényekből látható, hogy már nem a nonprofit, hanem a közhasznú szervezetek a pre­feráltak. Ugyanis besorolásuktól függően eltérő mértékeket hatá­roz meg a társaságiadó-törvény a civil szervezetekre, a személyi- jövedelemadó-törvény pedig a velük kapcsolatban lévő támoga­tókra. Vagyis a most alkotott törvény nem szektorsemleges. A közhasznúsági fokozatok valamelyikébe történő átsorolás egyik tétje, hogy kedvezményre jogosító igazolásokat 1999-től nem ad­hatnak ki azok a szervezetek, amelyek nem tudták vagy nem akar­ták átsoroltatni magukat. A szabályozás a .nagyoknak” kedvez, a „kicsik” életben maradási esélyei a nullával lesznek egyenlők. A törvény hol közhasznú szervezetekről, hol közhasznú tevé­kenységekről beszél. Valójában egy szervezetnek lehet egyszerre cél szerinti, közhasznú, kiemelkedően közhasznú és vállalkozói tevékenysége is. Elegendő lesz-e vajon a jogszabályban felsorolt húszféle közhasznú tevékenységek egyikét folytatni, az alapsza­bályt ekként módosítani, s akkor már a nonprofit szervezet meg­kapja a közhasznú besorolást? A tevékenységek és besorolások sokfélesége miatt a jövőben tevékenységfajtánként kell elhatárolni a szervezetek bevételeit és kiadásait, ami bonyolultabbá teszi könyvvezetésüket. A kedvezmények a kiemelkedően közhasznú szervezet bejegyeztetésére késztetnek. Ehhez viszont az önkor­mányzat vagy minisztérium(ok) igazolását kell beszerezni arról, hogy e szervektől átvállalt közfeladatot lát el a kérelmező. A civi­lek bizonytalanul keresik a helyüket, miközben a melléknév foko­zásával bíbelődnek: hasznos, hasznosabb, leghasznosabb. Simon Cs. József Egyedülálló a szolnoki pénzügyi dokumentáció „Fajsúlyos” költségvetés Egy kiló 70 dekás, kétkötetes, 331 oldalas, 7800 forintért állították elő és 15 szakértő 98 napig dolgozott rajta. Ez Szolnok 1998. évi költségvetése tömören. Sajátossága még, hogy egyedülálló az or­szágban készült önkormányzati költségvetések közül, minthogy ilyen szerkezetű költségvetést máshol nem állítottak össze - tud­tuk meg azon a szolnoki városházi sajtótájékoztatón, amelyen Kéri József, a polgármesteri hivatal gazdasági főosztályának veze­tője ismertette sarokszámaiban a pénzügyi tervezetet. Kezdődik a tiszaburai szociális fóldprogram A Közép-Tisza menti települé­sek pályázati lehetőségei kap­csán a Népjóléti Minisztérium szakemberei arról tájékoztatták az önkormányzatok képviselőit Abádszalókon - mint erről hírt adtunk -, hogy idén várhatóan előnyt fognak élvezni a földdel kapcsolatosan munkát adó pá­lyázatok. Nos Tiszaburán, ahol évek óta jól működik ez a szoci­ális földprogram, igen hamar re­agáltak erre a felhívásra, már el­kezdték a szervezést. Az önkormányzat felhívására eddig 103 cigány és 3 magyar család jelentkezett. Az előzetes tervek szerint idén körülbelül 20 hektáron tököt - héj nélküli maggal - és konyhakerti növé­nyeket termelhetnek az arra ér­demesek. Erre február 15-ig még lehet jelentkezni. Ezek után a népjóléti és szociális bizottság a kisebbségi önkormányzat be­vonásával február 28-ig dönti el, hogy melyek lesznek azok a csa­ládok, amelyek ha szerényen is, de ily módon kaphatnak segítsé­get a megélhetéshez. Részükre húszórás tanfolyamot is szer­veznek, amit a gazdajegyző ve­zet majd. -p­TiszafÖldváron is Hálás a gyermekközönség A tiszaföldvári művelődési ház idén is a lehető legtöbbet igyekszik nyújtani a helybéli­eknek - tájékoztatta lapunkat ifj. Dobróka András, az in­tézmény igazgatója. A város és egyben a művelő­dési otthon egyik nagy beruhá­zásáról, a romos, elavult mozi­épület felújításáról már több­ször írtunk. A hírek szerint egyébként a város képviselő­testülete pozitívan áll az elkép­zeléshez, a kedvező döntésben bízik az igazgató is.- Széles körű igényekre kell odafigyelnünk - magyarázta Dobróka András - Ennek szel­lemében a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola debreceni konzervatóriumának ütőegyüt­tese ad műsort február 27-én, s ott vannak a fiatalok, akiknek könnyűzenei programokat szervezünk. Külön öröm szá­momra, hogy a gyerekeknek is sikerült színvonalas műsorokat Tiszaföldvárra csábítani, már­ciusban például a békéscsabai színház gyermekelőadását te­kintheti meg a legkisebbek. A legifjabb korosztály hálás közönsége a földvári előadá­soknak, a tavalyi példa is azt mutatja, hogy érdemes rájuk számítani, hiszen ők mindig megtöltik a nézőteret.- Természetesen különböző iskolák rendezvényeinek is he­lyet biztosítunk, lesz itt például Ki mit tud?, nyelvi vetélkedő és még hosszan sorolhatnám az ilyen eseményeket. Tavaly elég sokan kerestek fel minket, bí­zom abban, hogy az idei évünk még sikeresebb lesz. PE Az úgynevezett programkölt­ségvetés készítésének „törté­nete” már négy évre tekint vissza Szolnokon. Mára már teljes körűvé vált, ami azt je­lenti, hogy minden feladatra, intézményre, problémára kiter­jedően azt próbálták meg a do­kumentumba belefoglalni, mit is tud ez a város, mit tud a költ­ségvetéssel felvállalni. A szol­noki költségvetés tiszta, világos és őszinte, valamint nem kerget illúziókat - jelentette ki a fő­osztályvezető. Három komoly csomópont alkotja a pénzügyi dokumen­tumot: a hitel (890 millió), a vagyongazdálkodás és az in­tézmények gazdálkodása. A 9,6 milliárd bevétellel számoló költségvetés főössze­géből egy lakosra vetítve 118 ezer forint jut. Ennek 41 száza­léka saját bevétel, 50 százalékot az állam ad, és 9 százalék a hi­tel. A 118 ezerből napi felada­tokra 86, fejlesztésre, beruhá­zásra 26, hiteltörlesztésre 6 ezer forint jut. Arányait tekintve a költség- vetés 33 százaléka a kommuná­lis ellátásra, szociális felada­tokra és egészségügyre 11, ok­tatásra és közművelődésre 50 százalékot fordítanak. Jellemző adat, hogy a városban 20 ezer embernek 25 féle jogcímen ad­nak segélyt és támogatást. Az önkormányzat a város egyik legnagyobb munkáltatója, hi­szen 4 ezer embernek ad mun­kát, és a költségvetés 42 száza­léka a bérekre és járulékaira megy el. A költségvetést feb­ruár 19-én vitatják meg. ta Sok vagy kevés a harmincötmilliós tartalék? Marad a takarékosság Berényben Jászberény képviselő-testülete tegnapi, soron kívüli ülésén fo­gadta el egyhangúan a város ’98-as költségvetését. A 3,4 milli­árdos büdzsé 80-85 százalékát a működési kiadások fedezésére fordítják. Összesen 130-140 milliót különítettek el fejlesztésre ebben az évben, és mintegy 35 millió forintos gazdálkodási tar­talékot is jóváhagytak a herényi városatyáknak. Magyar Levente polgármester bevezetőjében kiemelte, ha rendkívüli esemény nem lesz az év elkövetkező időszakában, akkor kiegyensúlyozott műkö­dés biztosítható a városi intéz­ményekben. Az állami norma­tívák az intézmények működte­tésének városi szinten csak 36 százalékát fedezik, ehhez az önkormányzatnak 49 százalék­ban, az intézményeknek saját bevételként további 15 száza­lékban kell hozzájárulniuk. Mégis mód van a nyugodt mű­ködés megvalósítására. A vál­lalkozások által befizetett - szabadon felhasználható - helyi adók biztosítanak erre lehető­séget. Kiemelt fejlesztések közé tartozik a céltámogatási pályázat elnyerése esetén kez­dődő kórházi rekonstrukció és a városi szennyvíz-gerincvezeték építése. A bizottsági elnökök, ta­nácsnokok pozitívan értékelték a városi költségvetést, de töb­ben takarékosságra intettek, utalva a lassan elfogyó privati­zációs bevételekre. A polgár- mester a magyarországi átlag­hoz képest kielégítőnek, egyes képviselők a jászberényi száz­millió forintos korábbi össze­gekhez képest kevésnek ítélték az idén elkülönített 35 milliós gazdálkodási tartalékot. B. Cs. Nyugdíjas-küldöttértekezlet, csonka fórummal Idősek: ígéretek és a valóság (Folytatás az 1. oldalról) Orosházi és más példákkal többen hivatkoztak arra, hogy Szolnokon „mostohagyere­kek” a nyugdíjasok, mert me­gyei egyesületük méltatlan körülmények között dolgo­zik. Elismeréssel szóltak vi­szont a Városi Művelődési Központnak a klubokat segítő tevékenységéről. Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke erkölcsi és anyagi támogatást ígért az egyesületnek. Gyúró Imre, a Nyugdíjasok Országos Szö­vetségének alelnöke azt hang­súlyozta, hogy a szövetség pártsemleges, de nem politi­kamentes. Mint mondta, azt a pártot támogatja, amely képvi­seli a nyugdíjasok érdekeit. Ezért kötött egyezséget az MSZP-vei. A délután folyamán köz­A nyugdíjasok több helyen is „mostohagyerekeknek” számítanak fotó: mészáros János életi fórummal folytatták a ta­nácskozást. A nyugdíjasok arra voltak kíváncsiak, hogy mit várhatnak a pártoktól. Erre sajnos csak részben kaptak vá­laszt, mert a meghívottak zöme távolmaradt. Csupán Mizsei Zsuzsanna (KDNP) és Dögéi Imre (FKGP) jelent meg, és támogatást kérve fej­tette ki véleményét a nyugdí­jasok helyzetéről. S. B. Kisebb támogatás -kevesebb napközis (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős csökkenésre Nagy Jó­zsefié igazgató nem számít, mivel többségében olyan szü­lők gyermekei étkeznek az is­kolában, akiknek az otthoni el­látása nem lenne biztosítható. Napközibe 205-en, menzára 88-an jártak decemberben a Rákóczi Úti Általános Iskolá­ban. Ez a szám februárra a nap­közinél 182-re csökkent, a menzánál 94-re nőtt, ami ösz- szességében 15 fős csökkenést jelent. Azonban a közétkezte­tésből kikerült diákok többsége az otthoni ebéd elfogyasztása után visszamegy tanulni az is­kolába. Juhászáé Szigeti Erzsé­bet igazgató félt a változások­tól, nagyobb csökkenésre szá­mított. Szerinte az önkormány­zat jó szervezésének köszön­hető, hogy ilyen kis létszámban léptették ki a szülők gyermeke­iket a közétkeztetésből. ses

Next

/
Thumbnails
Contents