Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

1998. január 13., kedd Megyei Körkép 3. oldal „Közhasznú” partrendezés Mint arról lapunkban is hírt ad­tunk, a Tisza-tó téli, alacsony vízszintje főleg azoknak az ön­kormányzatoknak kedvező, amelyek csak ilyenkor tudják rendbe tenni a kezelésükbe tar­tozó vízpartot. Abádszalókon, ahol az önkormányzat 900 méte­res partszakaszt bérel a Kötivi- zigtől, ennek igen nagy jelentő­sége van. Az alacsony vízszint adta lehetőséget, no meg a korán jött tavaszt használta ki az ön- kormányzat, amikor a kunhe- gyesi munkaügyi kirendeltség­gel kötött szerződésük alapján tegnap 25 tartósan munka nél­küli kezdte el a munkát a szabad strand területén. Először a hullámfogó kövek rendezését kezdték el, majd ha­sonló célból akácfa cölöpöket ásnak le a közhasznú munkások, akik egyúttal megtisztítják a nyári szeméttől a most lábon be­járható területet. A parti törmelék elhordása után az önkormányzat által meg­rendelt fövennyel teszik még biztonságosabbá a néhol bizony még elég veszélyes altalajt. Amíg a téli vízszint engedi, itt is fognak dolgozni a közhasznúak. Miután ismét beáll a körülbelül másfél méterrel magasabb nyári vízszint, a parti táborokat - ba­kancsos és ifjúsági -, valamint a kemping területét teszik rendbe, s komfortosítják az önkormány­zat által 1996-ban megvásárolt, s azóta ide telepített negyven fa­ház jelentős részét. A szalóki közhasznúak, akiknek foglal­koztatását legalább kilenc hó­napra tervezik, egyébként fel­adatként kapták az üdülőközös­ség közterületeinek csinosítását és az önkormányzati intézmé­nyek aktuális karbantartási munkáinak az elvégzését is. -p­Gyengélkedik a búza Kenderes lakóinak többsége a mezőgazdaságból él, .vagy ebből szármaál'.jjíevéöílkljegészíti ki jövedelmét. All 124 hektárból 7100 hektár a szántó, 473 a bel­terület, a többi gyep, halastó, major. A szántó nagyobbik része jó termőképességű, fele öntöz­hető vagy azzá tehető. A telepü­lésen tavaly közel ezer fő váltott ki őstermelői igazolványt. Jelenleg 2300 hektár az őszi búza területe. Az állomány fej­lettsége sajnos gyenge. A rend­kívül száraz őszi időjárás miatt lehetetlen volt jó magágyat ké­szíteni, a talaj-előkészítési mun­kákat is csak jelentős többletrá­fordítással tudták elvégeztetni a gazdák. Az időben elvetett búza sem tudott kikelni, csak a no­vember közepén lehullott csa­padék után. Jelentős károkat okozott a pocokinvázió. Ezek a negatív tényezők rányomták bé­lyegüket az őszi kalászosok ál­lapotára. Az elvetett repce nem kelt ki, így annak a helyére is búzát kellett vetni. Az őszi mélyszántást is csak az utóbbi időben tudják végeztetni a ter­melők, hektáronként 8-10 ezer forintért. -de­A rövidesen kezdődő jelentős fejlesztés miatt néhány nap múlva több hónapra leáll a termelés Zagyvarékason, a ConAvis baromfi-feldolgozójában. Jelenleg az utolsó szárnyaso­kat dolgozzák fel. Az idén eddig 40-50 ezer csirkét és kacsát vágtak le. fotó: mészáros „A felvásárlási árak bizonytalanabbak a lottószámoknál” Számvetés előtt a túrkevei szövetkezet Az év elején mint minden társaság és magánszemély, a túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet is számvetésre készül. Vizsgálják az elért eredményeket, a kudarcokat, illetve az idei gazdálkodás előtt álló akadályokat. Simon József elnököt erről faggattuk. A kevi szövetkezet holding rend­szerben működik, a termelés a társaság által alapított tizenkét kft.-ben történik. A tulajdonosok közel 1,2 milliárdos vagyont működtetnek, mely az elmúlt öt­éves ciklusban szerény mérték­ben gyarapodott. Az elnök el­mondta, a hárorft növényter­mesztéssel foglalkozó kft. nehéz évet zárt, mivel a tavaszi csapa­dék miatt jelentős belvízkárok keletkeztek. Az őszi-tavaszi ve­tések jó része kipusztult. Nehéz­ségek voltak a betakarításkor is, mivel a géppark elöregedett, sok volt a meghibásodások miatti le­állás. Több tízmilliós árbevétel­kiesést okozott a napraforgó. Mindezeket tetőzte, hogy állan- , dósult a. piaci-zavar. ll « ^gáhuiitqtkk'uiudafuk/tal- ható rendetlenség elképesztő, ilyet még nem látott a világ - fo­galmazott Simon József. Az állattenyésztési ágazat a négy kft.-ben az előző évekhez képest jobb pozíciót érhet el. Be­tudható ez a piaci kereslet emel­kedésének és a reálisabb felvásár­lási áraknak. Sajnos a juhtenyész- tési ágazat tavaly olyan csapást volt kénytelen elviselni, melyet talán majd csak két év múlva he­ver ki. A csaknem 20 milliós veszteség nem térül meg, mivel a biztosító csak részleges kártérí­tést fizetett. A sertésállományt si­került kismértékben gyarapítani. A kiegészítő tevékenységgel foglalkozó társaságok folyamato­san vesztenek piaci pozíciójuk­ból. A papírdobozgyártás meg­rendeléseinek csökkenését első­sorban az újabb technológiák elő­retörése okozza. A földtörvény módosítása Sítf nos a fiókba került. A társas gaz­daságok a továbbiakban sem vá­sárolhatnak földet, a bérleti díj pedig évről évre emelkedik. Az árendába megkapható területek nagysága csökken, s így a szö­vetkezet mozgástere is szűkül. A kevi szövetkezet egykori 17 ezer 600 hektáros területével szemben ma mindössze 7 ezer 922 hektá­ron gazdálkodik. A földhaszon­bérleteket hosszabb, 5-10 éves időszakra kötötték meg, mely vi­szonylagos gazdálkodási bizton­ságot ígér. Az idei évre még nehéz lenne prognózist készíteni, mivel a ki­kelt növények sokat alszanak még a határban, az időjárást pe­dig nem lehet előre látni. A repce ki sem kelt, a pockok nagyon el­szaporodtak.- Szomorú, hogy a földműve­lési tárcánál milliárdok maradtak meg, mégsem adnak segítséget. A költségek tovább emelkednek, változatlanul nincs termelői biz­tonság, a felvásárlási árak bizony­talanabbak, mint a lottószámok. Mindezek ellenére talán szerény nyereséget elkönyvelhetünk majd - mondotta az elnök. S. CS. J. Egyre többen használják bankkártyájukat vásárlásra A készpénzes bérkifizetés a múlté Egy kormányrendelet értelmében valamennyi közalkalmazott és köztisztviselő jövőre fizetését már nem kaphatja meg kész­pénzben. A kifizetés egyik módja a bankszámlára történő uta­lás, ahol ez nem lehetséges, ott postai úton megy a bér. A fővárosi székhelyű közigazga­tási szervek dolgozóinak már ez év elejétől, a megyei jogú váro­sokban július 1-jétől, míg a többi településen 1999. január 1-jétől nem történhet meg a munkabér készpénzes kifizetése. Helyette vagy bankszámlára kell utalnia a munkáltatónak a fizetést, vagy pedig postai úton, csekkel juttat­hatja el alkalmazottainak a munkabért. A legnagyobb lakossági ügy­félkörrel rendelkező bank, az OTP már korábban megkereste a munkáljatok egy részét. Az eredmény megyénkben sem el­hanyagolható, hiszen tavaly, év végén - az 1997-ben megtörtént több mint 9 ezres növekedéssel - közel 67 ezerre nőtt az OTP- nél vezetett lakossági folyó­számlák száma, amelyből mint­egy 50 ezerre érkezik munkabér vagy nyugdíj - mondta érdeklő­désünkre dr. Lévy Zoltánné, az OTP megyei igazgatóságának vezetője. Hozzátette: a folyó­számlákhoz kapcsolódó bank­kártyák száma meghaladja az ötvenezret. Az igazgatónő to­vábbi növekedést vár a folyó­számlák tekintetében az életbe lépett szabály következtében. Az OTP-nél azt is megtudtuk, hogy megyénkben összesen 26 bankjegykiadó automatát üze­meltetnek, és - az általuk telepí­tett - kártyaelfogadó kereske­delmi egységek száma pedig meghaladja a 150-et. Ma már egyébként egyre töb­ben használják kártyájukat a vá­sárlás során. A megyeszékhely nagyobb üzleteiben a napi forga­lom meghaladja az egymillió fo­rm tol is. A kártyás vásárlást maga a bank is ösztönzi azzal, hogy ilyen esetekben nem szá­mít fel díjat. ein „Lábadozik” a Hetényi kórház A sajtótájékoztatón (balról jobbra) Kató Gábor, dr. Krasz- nai Géza és dr. Molnár Imre fotó: m. j (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap járt le a kórház főigaz­gató főorvosi állására a pályáza­tok benyújtásának határideje. Az eddigi információk szerint van­nak kórházbeli és külső pályá­zók is. Az új főigazgató kineve­zése február 20-a körül várható. Addig a kórházban előkészítik a száz dolgozót érintő létszámle­építést. A dolgozók felmentése március végétől kezdődik. Elkezdték a fölösleges eszkö­zök értékesítését is. Még semmit nem sikerült eladni, a leginkább piacképesnek a két gépjármű tű­nik, az orvosi műszerek, gépek értékesítése el fog húzódni. A közgyűlésen döntés szüle­tett arról is, hogy a kórházban bizonyos tevékenységeket (taka­rítás, étkeztetés stb.) vállalko­zási formában működtetnek majd, ennek előkészítése azon­ban hosszabb időt igényel. Kató Gábor önkormányzati biztos elmondta, hogy idén jú­nius végére szeretnék megállí­tani a kórházban az eladósodási folyamatot. Amíg a kórház megfelelő gazdasági igazgatóját megtalál­ják, addig - egy évig - Lakos Edit közgazdász, aki a marcali kórházban dolgozott ebben a beosztásban, látja el ezt a fel­adatot. Dr. Krasznai Géza megbízott főigazgató főorvos elmondta, hogy a változások közepette - bár vannak átmeneti nehézsé­gek - a betegellátás nem sérül­het. A változások része lesz, hogy a kardiológiai osztály és a bábaképzőben lévő pszichiátria beköltözik a Hetényi fő telep­helyére. Az Új Néplap megkérdezte a megbízott főigazgató főorvost: Igaz-e, hogy a kórházban vizs­gálat folyik egy halva született csecsemő' ügyében arra vonat­kozóan, hogy történt-e mulasz­tás? Dr. Krasznai Géza meg­erősítette a hírt. Elmondta azt is, hogy az ügyben fegyelmi ta­nács fog állást foglalni, a vizs­gálat szempontja orvos-szak­mai és ápolási.-paulina­___________Közérzetünk___________ / É hségsztrájkkal telítve Az utóbbi időben megszaporodtak az éhségsztrájkok hazánk­ban. Hogy csak a közelmúlt vagy éppen a jelen néhány esetét említsük: e figyelemfelkeltő módszerhez nyúlt a neves szívse­bész, a zalaegerszegi kórház főorvosa a betegeiért, vagy éppen egy szolnoki vasutas. Még ma is éhségsztrájkol Tatabányán a helyi brikettgyár munkástanácsának elnöke - immár 13. napja - az üzem további sorsának rendezéséért, valamint a dolgozók elmaradt, többhavi munkabérének és egyéb jogos járandóságá­nak mielőbbi kifizetéséért. És ugyancsak Komárom-Esztergom megyében kezdett néhány napja éhségsztrájkba egy nagycsalá­dos édesapa. Érdemes elgondolkodni azon, vajon ki miért határoz eme, a saját egészségére, sőt akár életére is veszélyes módszer mellett. Mi az a végső lökés, az utolsó csepp a pohárban, ami miatt ezek az emberek nem vesznek magukhoz a vízen kívül semmit? Mert bizony kijelenteni azt, hogy akkor én holnaptól nem eszek semmit, óriási felelősséggel jár. Erre a döntésre nem csak úgy, találomra jut az emberfia. (Olcsó poén lenne persze eközben azt emlegetni, hogy Magyarországon akaratukon kívül is éheznek naponta éppen elegen. Olcsó poén, de sajnos igaz.) Természetesen ezek a sztrájkok - mint mindegyik - jelzésér- tékűek. Ők azok, akik - miután már mindenki feladta a reményt - mintegy utolsó mohikánként belevágnak ebbe az igencsak kockázatos demonstrációba. A társadalom figyelméért kiálta­nak ily módon a sztrájkolok, ha már az illetékesek figyelmét, megértését, intézkedését normális módon - mint például tár­gyalások - nem tudták kiharcolni. És az már a hatalmon múlik, hogy odafigyel-e ezekre az egyéni akciókra, vagy megvárja, míg a kezelőorvos azt nem mondja: holnaptól már ne folytasd az éhezést, mert könnyen végzetessé válhat. Mint most a bri­kettgyári dolgozó esetében. Ilyenkor aztán lehet dörzsölni a ke­zet, és kipipálni a problémát. A legutóbbi éhségsztrájkotokról az mindenesetre elmond­ható: nem önmagukért vagy éppenséggel nem csak önmagukért választották az önkéntes koplalást. Az orvos a betegeiért, a vas­utas, a brikettgyári dolgozó a munkatársaiért. Közvetve, ha úgy vesszük, a csendes többségért is. Azokért, akik tudják, hogy mit vállaltak az éhségsztrájkolók, azokért, akik hallgatják a híreket róluk, látják ezeket az éhségtől egyre erőtlenebb, mégis szik­rázó szemű embereket a tévében - és közben igencsak nagyokat nyelnek. Mert tudják, hogy az ő bőrükre is megy a „játék”, egy olyan játék, amelyben egyre inkább kiszolgáltatottakká válhat­nak mint munkavállalók, mint betegek vagy éppen nagycsalá­dosok, egy olyan játék, ahol az erkölcsnek régóta már csak epi­zódszerep jut.. . „Baranyi György Bőven van javítanivaló Kunszentmártonban Megújul a művelődési ház Alapos felújítás vár a kun­szentmártoni művelődési házra, s ezt a költségvetés el­készülte után meg is fogják kezdeni - tudtuk meg Hevesi Ferenctól, az intézmény igaz­gatójától. Az, hogy mi jut erre az évre a sok-sok javítanivalóból, majd csak később derül ki, ám az biz­tos, szinte mindent meg kell csinálni a nemrégen önkor­mányzati tulajdonba került épü­leten. Nagyon fontos a nagyte­rem fűtésének a korszerűsítése, ezzel együtt a páraelszívó rend­szernek a kiépítése. A külső és a belső festésen túl a tetőszer­kezetre vár nagyobb mértékű felújítás, de ráférne a parkettára is a teljes csere, sőt, a világítás sem éppen a legkorszerűbb. Az intézmény, amit csak le­het. igyekszik pályázati pénz­ből megoldani. Erre jó esély is van, ugyanis az idén mintegy négymilliárd forintot osztanak fel a pályázó művelődési in­tézmények között. A kunszen­tiek most például négyszázezer forintot nyertek a hangtechnika korszerűsítésére, s ezt kiegé­szíti még a város ugyanennyi­vel, hogy a jövőben is tökélete­sen működhessen minden. Hevesi Ferenc hozzátette: természetesen mindent most megcsinálni anyagilag is lehe­tetlen lenne, ezért részletekben újítanak, ahogyan azt a város kasszája engedi. PE EZ MOST VICC? Sajnos nem. A nyugdíjasok anyagi gondjairól szóló fanyar tréfák ma még nagyon időszerűek. Tegyen róla, hogy elavuljanak! Lépjen be még most, fiatalon a Pannónia Magán­nyugdíjpénztárba és szerezzen magának jobb nyug­díjat - egy fillér többletfizetés nélkül. Ingyenes telefonszámunkon elérhet bennünket: 06 80 28 28 28 PANNÓNIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents