Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-07 / 5. szám

Mi a baj a sertészsírral? Mindenképpen csínján bánjunk vele! Ezekben a hetekben aktuális a disznóölés táplálkozási konzek­venciáiról beszélni. Sokan karácsony előtt, mások viszont ja­nuárban töltik fel a családi fagyasztóládát disznóhússal.. koleszterinszintje magasabb a kí­vánatosnál. Mi is a probléma a sertészsír­ral? Telített zsírsavat tartalmaz, amely felelős a kolesxterinszint emelkedéséért, kétszer olyan mértékben növeli azt, mint amennyi a táplálék koleszterintar­talma. Ugyanakkor a növényi eredetű zsírokban nincs egyetlen milligramm koleszterin sem. Mit kenjünk tehát a kenye­rünkre, használjunk, sütésre-fő- zésre? A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek jelentős része nem csak egyfajta zsiradékot használ. A legutóbbi felméréskor pél­dául a sertészsírt fogyasztók fele válaszolt úgy, hogy gyakran használja, de mellette mást is. A táplálkozással foglalkozó szakemberek véleménye szerint tarthatunk otthon sertészsírt, hogy a hagyományos magyar konyha ízeit is meg tudjuk őrizni. A mennyiséggel azonban vi­gyáznunk kell. Vagy felváltva használjuk más zsírokkal, vagy vegyesen, hozzáadva például nö­vényi eredetű zsiradékot, olajat. (Természetesen azok, akik tud­ják, hogy magas a koleszterin­szintjük, zsír és vaj helyett olajat és margarint használjanak.) Emellett az olyan sütési eljárá­sokkal kell többet élnünk, ame­lyek zsírmentesek - például alu­fóliában, teflonban, cserép­edényben, nütőzacskókban. A táplálkozással foglalkozó szakemberek évek óta óva inte­nek bennünket a sertészsír fo­gyasztásától. Azétól a sertés­zsírétól, amely frissen kisütve igen csábítóan áll ezekben a he­tekben a kamrákban, a bödönök- ben... Dr. Pados Gyula, a Táplálko­zási Fórum elnökének tájékozta­tása szerint sertészsírból még az elmúlt években is elképesztően sokat fogyasztottunk a nyugati vagy mediterrán országokhoz képest. (Amellett, hogy valójá­ban 1994 körül, mivel akkor emelkedett a sertészsír ára, sokan az olajra tértek át, tehát a statisz­tikákban csökkent a disznózsír- fogyasztás. Közben azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a sok millió sertésvágásról sem, amely a háztartásokban történik, és az úgynevezett fogyasztási adatokba nem kerül bele.) Évente személyenként körül­belül huszonhárom kiló sertés­zsírt fogyasztunk, miközben olajból csak hét kilót, margarin­ból négy kilót, vajból pedig ket­tőt. Ezek a háztartási zsiradékok kiegészülnek a húsokban, tész­tákban, csokoládékban, tojásban lévő telített zsírokkal, ez összes­ségében tehát ötven kiló össz-zsírfogyasztást jelent évente személyenként. Nem véletlen, hogy a magyar lakosság koleszterinszintje meg­haladja az ideálist. A felmérések szerint a lakosság kétharmadának Dr. Tarján Péter negyvenkét évet dolgozott az egészségügyben Emberségesen kell gyógyítani Negyvenkét évet dolgozott az egészségügyben, harmincat a szolnoki MÁV-kórházban dr. Tarján Péter. Nyugdíjba vonu­lása a kórházban is egyedüli esemény, hiszen ő volt az I-es bel­gyógyászati osztály vezető főorvosa - harminc éven át.- Amikor az orvostudományi egyetemen tanultam Budapes­ten, elsősorban a sebészet és a szülészet érdekelt - vallja a fő­orvos.- Reméltem, hogy ezen a te­rületen sikerül elhelyezked­nem. Ám egy katonai behívó keresztülhúzta a szakmai ambí­cióimat. Egy megfellebbezhe­tetlen döntés eredményeképpen kerültem Szolnokra 1955-ben vezető orvosnak egy műszaki alakulathoz.- Szerencsére ennek a keserű időszaknak hamarosan vége szakadt, majd a megyei tüdő­gyógyintézetbe, később pedig a dr. Vidra József vezette megyei kórházi belgyógyászatra kerül­tem. Amikor megnyílt a MÁV- kórház, pályázaton elnyertem az I. belgyógyászati osztály ve­zető főorvosi állását.-Harminc évig vezetni egy kórházi osztályt nem kis tett. Mit tart fontosnak egy osztály- vezető' munkájában?- Hogy azt a közeget, amit rábíztak, egységben tartsa. Hogy kiszűrjön mindent, ami ronthatja a beteg javulását.- Nagyon fontos például egy osztályon, hogy milyen vi­szonyban vannak az orvosok egymással. Fontos, hogy nem akarunk egymásnak betartani, hogy nem vagyunk irigyek. Ez ugyanis csapatmunka, senki nem mondhatja azt, hogy nem érdekel, mit csinál a másik. Én azt tartottam, hogy a legfiata- labbnak is lehet jó ötlete, győz­zön meg róla, és én elfogadom.- Az elmúlt 42 évben nagyon sok emberrel találkozhatott.- Ebben az időszakban több tízezer orvos-beteg kapcsolat is benne van. A munkatársa­immal - akiket szerettem és tiszteltem - nagyon sok öröm­teli és sajnos szomorú ese­ményben is társak voltunk.- Mi jelenti önöknek a si­kert?-Természetesen az, amikor a beteg meggyógyul, és öröm­mel távozik. A kudarc pedig, amikor az orvos tehetetlen. De én azt látom, hogy a betegek többségénél a betegségen kívül van még egy lelki teher is, ami ránehezedik. Ilyenkor meg kell nyugtatni őt, mert egyébként szorong, rágódik. A jó szó még azokon is könnyít, akiknek sú­lyos betegsége van.- Ehhez viszont kell egy kis empátia is.- Meg kell érteni a szorongó embert, aki várja a jobbu- lást. És a gyógyulás nemcsak injekció és gyógyszer kérdése.-Hogy ez meny­nyire nem szólam, azt akkor érezzük, amikor a másik ol­dalon állunk, ami­kor például beteg a hozzátartozónk.- Nekem is volt műtét a csa­ládomban, így én is tudom, mit jelent a másik oldalon állni. Azóta még erősebb bennem az érzés, hogy orvosként is em­bernek kell maradni, mert ez egy olyan szolgálat, amit csak alázattal szabad végezni.-- Az én életemnek is voltak nehéz időszakai, de mindig ta­láltam olyan feladatokat, ame­lyek átsegítettek a nehézsége­ken. Paulina Éva Tudom azt is, milyen dolog a másik ol­dalon állni FOTÓ: CSABAI Sokszor azt sem tudják, hogyan kerültek ebbe a helyzetbe Tinédzserterhesség Tinédzserterhesség. Gyakran foglalkoznak a testi és társa­dalmi következményeivel, de elég kevésszer esik szó arról, hogy miért kerülnek ezek a fiatal lányok ilyen helyzetbe. Dr. Lehozcky Helga gyermek- nőgyógyász a negyedik szol­noki gyermekgyógyász-talál­kozón a tinédzserterhesség hátteréről beszélt. Elgondol­kodtató tapasztalataiból idé­zünk néhányat az alábbiak­ban:- Amikor középiskolában fölkérnek felvilágosító elő­adás megtartására, gyakran megkérdezem a diákoktól: tudjátok-e, mi az a reproduk­ció? Meggyőződésem, hogy a Földön a legnagyobb dolog - saját magunk újraépítése, új­bóli létrehozása, az életünk, a gondolkodásunk, a viselkedé­sünk továbbadása.- Ilyenkor szoktam arról az igazságról is szólni a gyere­keknek, hogy: az életedet to­vábbadhatod, de nem mind­egy, hogy hogyan, milyen környezetben.- Nem mindegy például, hogy házasságra lépsz, és 40- 50 százalék esélyed van a vá­lásra, vagy pedig leélsz egy életet szeretetben, békesség­ben egy ember mellett.- Ahhoz, hogy egészséges emberek éljenek a társada­lomban, ahhoz az egészség­ügy szegénységén nem tudunk annyira segíteni, hogy az szá­mottevő változást hozzon.- De a fiatalok magatartását lehet úgy befolyásolni, hogy egészséges újszülötteket hoz­zanak a világra. Az újszülöt­tek egészsége azonban nem­csak fizikai értelemben fon­tos, hanem legalább annyira fontos a szellemi, a lelki, a tu­dati egészség is.- A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az egészséges lelkü­letű családban sokkal nagyobb a sansz arra, hogy egészséges lelkületű gyereket nevelnek.- A szülő és a gyerek kö­zötti kapcsolat akkor kezdő­dik, amikor a terhes anya ráte­szi a kezét a hasára. Fontos, hogy hogyan várja a gyereket.- És hogy várhatja a gyere­két az a tizennégy éves kis­lány, aki azt se tudja, hogy hogyan lett terhes?- Előfordult olyan eset, hogy egy tizennégy éves kis­lány szeptemberben azzal ke­reste meg az orvost, hogy ké­sett a vérzése, és az egyik volt osztálytársával kétszer együtt voltak. Szerencsére ő nem volt terhes, de elgondolkodtató, hogy miért történt ez így. A harmadik beszélgetésnél már tudok olyan kapcsolatot te­remteni, hogy rá merek kér­dezni, és akkor kiderül, hogy a kislánynak az volt az igénye, hogy valaki végre elfogadja, hogy valaki végre azt mondja neki: szeretlek.- Ha az otthonában valóban szeretetet kap egy gyerek, ak­kor képes lesz arra, hogy a kapcsolatait megfelelően ke­zelje.- Először is megtanulja sa­ját magát tisztelni. Majd meg­tanulja a másikat becsülni. És hol kezdődik a másik ember becsülete? Ott, hogy magamat is tudom becsülni. ^ mm* ^ I M Ételünk és vérnyomásunk Befolyásolhatjuk-e táplálko­zásunkkal a magas vérnyo­mást, amely a szív-érrend­szeri megbetegedések egyik legfontosabb rizikófaktora? Igaz, hogy a magas vérnyomás kialakulásában szerepe van a hajlamnak, a genetikai ténye­zőknek is, ám nem elhanyagol­hatóak a környezeti ártalmak, így azok az ételek sem, ame­lyek asztalunkra kerülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas vérnyomással gyakran párosul elhízás. Ezért van az, hogy ebben a betegség­ben szenvedők első kezelési módszere a fogyókúra, mert sokszor a testsúly csökkenése is együtt jár a vérnyomás csökke­nésével. Más pácienseknek az alko­holfogyasztás megszüntetését ajánlják, hiszen az alkohol a be­tegségek kialakulásának mint­egy 10 százalékáért felelős. Vigyázni kell a só használa­tával is. Már az 1940-es évek­ben felfigyeltek arra, hogy a só­szegény étrend csökkenti a vér­nyomást. A magas vérnyomásban szenvedő betegek okosan te­szik, ha kerülik a magas zsírtar­talmú ételeket, ugyanis szoros az összefüggés a zsíros táplál­kozás, az elhízás és a hipertónia között. A betegség kialakulásában fontos szerepe van a kálium­nak, a kalciumnak és a magné­ziumnak. Hogy a magas káli­umbevitel csökkenti a vérnyo­mást, azt már a század elején megfigyelték. Számos vizsgálat alátámasztotta azt is, hogy a magnézium is szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, tehát kerülni kell a magnézi­umhiányt. A kalcium szerepéről az utóbbi időkben esik csak szó. A kalcium- és D-vitamin-hiányos állapot egyébként is kerülendő - mert például elősegíti a csont- ritkulást -, de az utóbbi időben az is bebizonyosodott, hogy a magas vérnyomás szempontjá­ból is kedvezőtlen. Miután asztalunk táján „ren­det tettünk” (növényi zsírokat, elegendő gyümölcsöt, zöldsé­get, tejet, tejterméket, halat fo­gyasztunk), már csak rendsze­res fizikai terhelésünkről kell gondoskodni, ha el akarjuk ke­rülni a hipertóniát. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Ha rosszul tanul az iskolában, azt mondják, azért, mert epilepsziás Az előítélettől jobban szenvednek Az epilepsziás beteggel szemben még ma is van előítéletet. A betegségről a köznapi emberek, de a pedagógusok, orvosok ismeretei is elmaradtak a lehetőségektől. Ebből rengeteg gond szár­mazik, különösen a gyerek ek szenvednek lelki sérülést. Er­ről beszélgettünk dr. Nemes András gyermekideggyó­gyásszal, a Hetényi kórház főorvosával.- Nagyon sokan nem isme­rik az új gyógyszereken, pe­dig azok annyira jók és eredményesek, hogy tíz gye­rekből hét meggyógyul a ha­tásukra, és tíz gyerekből nyolc rohammentessé válik.- A köztudatban az epilep­sziás gyerekeket még sok­szor bolondnak tartják, pedig csak 15 százalékuk értelmi fogyatékos. Ők kisegítő isko­lába járnak, nyolcvanöt szá­zalékuk azonban normál is­kolába iratkozik be, ahol kü­lönböző ártalmak érhetik őket.- Például?- Az előítélet, a megbé­lyegzés, ami a legrosszabb. Áz epilepsziás gyerekek és szüleik a legtöbbet nem a be­tegségtől szenvednek, hanem az előítélettől.- Ha például az iskolában rosszat tesznek, vagy rosszul tanulnak ezek a gyerekek, arra fogják rá, hogy azért, mert ők epilepsziásak. El kell érni, hogy a pedagógusok hozzájussanak azokhoz az új ismeretekhez, amelyek segí­tenek eloszlatni ezt az előíté­letet.- Mi az igazság ezekkel a diákokkal kapcsolatban ?- Nagy részük elvégzi az általános iskolát, középisko­lába, egyetemre kerül.- Azt mondják, ez a beteg­ség nem mindig látványos formában nyilvánul meg.- Különböző típusai van­nak. Akadnak olyanok, ame­lyek csak csecsemőkorban vagy kisiskoláskorban je­lentkeznek. Ezeket sokszor a pedagógus veszi észre. Van egy olyan típus például, ami­kor a gyerek figyelmetlennek tűnik, elbámul, egy pontra néz, szólnak hozzá, és nem válaszol. A másik típus, amikor írás közben elakad, megáll, és egy krikszkrakszot vagy vo­nalat rajzol 15-20 másodper­cig, aztán folytatja az írást normál betűkkel. Ez például nagyon jól gyógyítható epi­lepsziaforma. Állandó orvosi felügyeletet igényel és labo­ratóriumi vizsgálatokat.- A pedagógus nagyon so­kat tud segíteni a szülőnek, az orvosnak, ezek a tanulók ugyanis általában kisebbren­dűségi, neurotikus betegség- tudattal élnek. Pedig a gyógyszerszedés mellett ők is teljesen ép értelmű, hasz­nos tagjai lehetnek a társada­lomnak. Ózont károsító vegyszerek tilalma Százezreket ment meg a bőrráktól A fluor-klór-szénhidrogének tilalma több mint 2 millió embert véd meg a bőrráktól. Az utrechti egyetem tudósai a „Nature” című tudományos fo­lyóiratban megjelentették felmé­résük eredményét az ózonréteg elvékonyodása és a bőrrák közti összefüggésekről. Az ózonréteg az atmoszférá­ban ernyőként védi a földi életet a Nap veszélyes ibolyántúli sugara­itól. A ’80-as évek közepén fe­dezték fel először, hogy az ózon­pajzs súlyos károkat szenvedett, különösen a sarkok közelében, ahol egyenesen ózonlyukakról beszéltek. A tudósok az ózonré­teg elvékonyodását a főként a hű­tőszekrényekben alkalmazott fluor-klór-szénhidrogének ózon­rétegre gyakorolt hatásával ma­gyarázzák. 1992-ben számos kormány megegyezett, hogy az ózont elbontó 21 vegyszer gyár­tását 1995 végéig befejezik. A holland tanulmány bizo­nyítja, hogy az eddigi erőfeszíté­sek máris eredménnyel jártak. Az ózont károsító vegyszerek kon­centrációja az atmoszférában csökkent. Eltarthat azonban egé­szen 2008-ig is, amíg az Antark­tisz feletti ózonréteg elkezd rege­nerálódni. Néhány tudós szerint további 50 évre van szükség, mire az ózonréteg teljesen „meg­gyógyul”. Az összefogás az ózont károsító vegyszerek terme­lése ellen nem küszöbölte ki a ve­szélyt, csak csökkentette. A bőr­rákos megbetegedések száma Európában és az Egyesült Álla­mokban növekedni fog, de nem a négyszeresére, hanem csupán tíz százalékkal. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents