Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-27 / 22. szám
1998. január 27., kedd Látogatóban Kisújszálláson 5. oldal Kupicától is függ a „boldogság” Ahol a jóféle koronakerti pálinka fö Abból a jeles épületből, ahol a jóféle nedűk „párolognak”, a városban nem csak egy akad, de mi most a legismertebbet kerestük fel, a koronakerti pálinkafőzőt. A nevezetes hely nyúliramo- dásnyira a sínektől - ahová a vasút felől közelítve keskeny lejárón juthat az ember - található. Ahogyan hallottuk, ezt az épületet az itteniek 1924-ben építették, hogy legyen hol kifőzni a cefrét. Úgy tűnik, a hely kicsinek is bizonyult, is. A munkával, azaz főzéssel augusztus 20-án indulnak, és éjjel-nappal mennek, csak a karácsony meg az újév számít rövid szusszanásnak. Mint már jószerével minden, ez is maszek. A főzés literenként 295 forintba kerül, meg a fa, szén ára, annak persze, aki nem hoz tüzelnivalót magának. Ilyenkor összesen 340 körül fizet a tulajdonos, és a jóféle kisüstit errefelé 7-800-ra tartják. Amelyből ahogyan egy százéves kisúji mondta: egy Tavaly gyümölcsből közepes, esetenként valamivel jobb termés volt a kisúji gazdák szerint mert 1957-ben toldottak az épülethez. Messze földön nevezetes a koronakerti szilvapálinka. Főzetnek itt barackot, körtét, törkölyt és nagy ritkán epret kupica egészség, két kupica merészség, sok kupica részegség. Biztosan igaz az állítás, bár gyanítom, ez attól is függ, hogy mekkora az a kupica . . . A nagy találat még várat magára Szerencse fel, menjenek az új lottózóba! Éljen az új lottózó! Méghozzá lehetőleg sokáig, hiszen ezen oldalunkban van szerencsénk hírt adni arról, hogy a település központjában, a négyes főútvonal mellett a Szerencsejáték Rt. szegedi, területi igazgatósága üzemeltetésében megnyílt az új lottózó. A létesítmény a hét napja közül öt és fél napon várja a betérőket, mert még szombat délelőtt is nyitva vannak. Mi is vásároltunk néhány szelvényt, és ki is töltöttük mind az öt számot. Hogy az eredményről is beszámoljak, azért lett egy találatunk, így menjenek, kedves kisújiak, nyugodtan, mert a nagy nyeremény még várat magára. Hátha az önök tollában rejtőzött eddig ... Szeretnek varrni, de más pálya felé is kacsingatnak Amikor tizenhat éves az ember... Jó hangulatban a II. E, most az állítólag szerelmesek emelik a kezüket Haj, amikor az ember tizenhat éves!... Akkor, kérem, még akár boldog is lehetne, ha nem várná kis- és nagydolgozat, felelés, meg annyi, de annyi diáknyúzó megpróbáltatás. De hát az élet már csak ilyen tizenhat évesen vagy szikrányival öregebben, általában valahol tanul az ember - lánya. Igen, tanul, mondjuk az Hlésy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában, ahol napjainkban 480 diák várja a ki- és becsengetést. Akadnak közöttük szakmunkások, szakközepesek, de van szakmunkások szakközépiskolája is. Mi most a II. E osztályba kukkanhattunk be, akik ruhaipari szakközépiskolások. Összesen huszonhatan vannak helyből, továbbá Kenderesről, Tiszaburáról, Karcagról, Fegyvemekről, Berekfürdőről, Túrke véről, Kunhegyesről, Örményesről, Tiszaföldvárról, Kunmadarasról meg Ecseg- falvárói. Heten kollégisták, a többiek bejárók. Mivel ruhaiparisok, mindannyian szeretnek öltözködni. Sőt akad, aki maga varija ruháit. A többiek szerint Kelemen Kinga a legügyesebb kezű, és úgy tűnik, Kinga halmozza a címeket, hiszen ráadásul ő a legjobb tanuló is. Négyen a lányok közül rendszeresen fociznak, de úgy, hogy mindezt észre sem veszi a helyi üveges ... A huszonhat közül huszonketten tovább szeretnének tanulni, ki tesita- námak, ki számtek szakra készül, míg négyen zsarunak jelentkeznek. Ha esetleg elsőre nem sikerül a felvétel, benn maradnak ötödévre, és leteszik a technikumi minősítő vizsgát. Legtöbben közülük a történelmet, a testnevelést kedvelik, de sok voksot kapott a magyar és a matek is. Ami még érdekesség, a huszonhatból tizenhatan vallották magukat szerelmesnek. Pedig még csak januárt írunk ... Néhány millióból fejlesztésre is futotta A polgármester idén is bizakodik Száz munkanélkülinek tudtak foglalkoztatást biztosítani Veget ért egy szigorú, nehéz esztendő, és elkezdődött az 1998. Vajon hogyan látja az elmúlt év 365 napját dr. Ducza Lajos, a város polgár- mestere, és miképpen ítéli meg az idei kilátásokat?- Azzal kezdem, hogy tavaly 1 milliárd 81 millió forintból gazdálkodott az önkormányzat. Bizony húzni kellett a nadrágszíjon, ez az érem egyik oldala. A másik meg az, hogy az intézmények, létesítmények maradtak, akár a hatszáz közalkalmazott és a harminc köz- tisztviselő.- Mire kellett a legtöbbet költeniük?-Az intézmények fenntartására, ez mintegy 700 millió forintot jelentett. Korábban szűkös volt a fejlesztés, ehhez képest tavaly erre a célra 50 milliót áldozhattunk. Ebből 20 milliót terület- fejlesztési pályázatokon nyertünk, amelyeket utak építésére, a fürdő kútjának a felújítására áldoztunk. Az intézményeken kisebbjavításokat is végeztünk.- Ugyanakkor hallottam, december végére kifutottak a pénzből. Nehéz volt a tavalyi év, de azért egy kis fejlesztésre is futotta — mondja dr. Ducza Lajos polgármester- Szaknyelven fogalmazva 10 millió forint működési hitelt kellett felvennünk. Ily módon az adósságunk 30 millió körüli, amelyet a következő években törlesztőnk.-Az idei év jobbnak tűnik?- Hasonló a tavalyihoz, 1 milliárd 50 millió körüli költségvetést tervezünk. És mivel sok pályázatot készítünk, reméljük, ezek esetenként sikeresek lesznek és további milliókat jelentenek.- Egyről máris beszámolhatunk: nyertünk a Belügyminisztériumtól 61 milliót a szennyvízrendszer bővítésére, építésére. Ez egyébként 204 millióba kerül, és erre a település keleti részén 650 családi ház csatlakozhat rá. Eddig a lakók 80 százaléka igent mondott, ami házanként 60 ezer forintot jelent, és ezt havi ötszáz forintjával tíz évig törleszthetik.-Mi lesz a munkanélküliekkel?-A közmunkaprogram szerint a város északi, nyugati területein fekvő utakat, átereszeket szeretnénk rendbe tenni. Ez a tevékenység hét hónapig mintegy 100 kisúji állástalannak biztosít munkát. Meglehet, ez apró, ugyanakkor nagyon fontos lépés, hiszen aki dolgozni szeretne, helyben kap munkát, és még utaznia sem kell máshová.-A tapasztalatok szerint élnek ezzel a lehetőséggel?- A többség igen, bár kivételek nrindig voltak, és gondolom, lesznek is. Kalendárium - ez évre is Mint ahogyan megszoktuk, már az olvasók kezébe került az idei kisújszállási Nagykun Kalendárium. Kiemelt helyet kap benne, hogy 150 éve lobbant lángra az 1848-as forradalom. Azután szülőföldjükről vallanak a hajdani elszármazottak, búcsúznak a város neves halottaitól, bemutatják a kitüntetetteket, megismerhetünk néhány vállalkozót, láthatjuk a polgár- mestert meg a képviselőket apró gyerekként, így adott az összehasonlítás: mikor voltak aranyosabbak. Van benne konyhai és tarka oldal, találnak olvasnivalót az apróságok, verseket, költeményeket a líra szerelmesei és még sorolhatnánk. Háromszáz forint az ára, és aki még vásárolni szeretne, teheti: a könyvtárban, a parókián, a gyógyszertárakban, illetve a polgármesteri hivatalban is. Mi lett vele? Jó néhány megkeresés érkezett hozzánk, hozzám, mi is történt Száz Ferenccel, a kisújszállási sört palackozó és értékesítő kft. egykori ügyvezető igazgatójával. Szegeden értük utol.- Száz úr! Akadt, aki a halálhírét költötte, más a temetésén is volt. Mi az igaz ebből?- Szerencsére semmi, és lehet, hosszú életű leszek, ha már ezt költik rólam. Egyébként én is hallottam hasonlókat. Szóval, amikor 1993-ban a privatizáció elérte a sörgyárat, elkezdődött a dolgozók elbocsátása. Ezt rám bízta az új tulajdonos, majd 1994. december 21-én én következtem. Indok nem volt, mehettem, ahová tudok -harminc év után.- Hogyan viselte?- Hazudnék, ha azt mondanám, jól. Szóval nagyon nehezen. Bizony nem egy emberben csalódtam, de hát ezen már szerencsére túl vagyok.- Hol él?- Szegeden, nyugdíjasként. Generáloztatom magam, eddigi betegségeimet kezeltetem. Két műtéten is átestem.- Olvassa a lapunkat?- Édesanyám Kőtelken lakik, és amikor felkeresem, átnézem a lapokat, mi történt a megyében. Jó tudni a régi ismerősökről. Ezúton kívánok minden kedves olvasónak boldog új évet Szegedről, hiszen a szívemben Jász-Nagykun-Szolnok megyei maradtam. Külön köszöntőm a kisújiakat,és a kőtelkieket.- Száz úr, ezúton tolmácsoljuk a jókívánságait. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós A fotókat készítette: Mészáros János Ilyenkor beszorul az ember Ábri Károly ilyentájt ritkán megy ki a kapun. A hetvennyoicadikba jutott, egyedül él, nem parancsol neki senki. Sem hogy mikor keljen, sem hogy mikor vesse meg az ágyát. Nyugdíjas, az emelés előtt hozott neki a postás havonta 16 ezer körül. Csak a gáz volt 13 ezer, azután jön a víz, a villany, oszt kifutott. így azután nyaranta spórol. Akad egy kis földje, kiadta felesbe, nem szeret már hajolgatni. így is lett pálinkája, meg hektó- nyi bora. Minket is kínál, de előbb így szól huncutul:- Itt a sajtár, megfejem a tehenet, oszt hozom. Addig tanyázzanak egy versnyit... Tényleg, alig telik el pár perc, tele a sajtár jóféle vörösborral, amit Károly bácsi szőlője termett. Megkóstoljuk, és tovább fonjuk a beszéd fonalát. Elmondja, naponta főz, önnönmagának. A minap töltött káposzta volt, maradt még belőle. Annyira ízlett neki, hogy hatot eltüntetett egy ültő helyében, így másnap megtette a pirított tésztalevest is. Napközben olvasgat, olykor tévét néz. Reggelente három cent pálinka, estefelé vagy délután egy kis házibor az ebéd után. így telnek a napok, a 80 felé. Szerinte ez a drágaság a legnagyobb baj, az, hogy évek óta az árakat nem az átlagnyugdíjakhoz, átlagkeresetekhez szabják. Vagy legalábbis akik erről döntenek, aligha havi 16 ezerből élnek, mint ő is, meg olyan sokan. Még Afrikába is szállítanak Az a száznegyven ember, aki a Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Részvény- társaság kisújszállási gyáregységében teszi a dolgát, tavaly több mint 540 millió értékű terméket, eszközt állított elő. Mik voltak ezek? Szaknyelven szólva a mozgást, a helyváltoztatást és az életvitelt segítő eszközök, ortopéd cipők számítanak ezen kategóriába. Hogy közérthetőbben is szóljunk mindezekről: mankók, botok, járókeretek, utcai és szobai kocsik, kerekes székek, speciális fürdőszobai berendezések gyártása, készítése, összeszerelése jelenti tevékenységüket. A rendelést követően két-tíz nap alatt teljesítik a követeléseket, az ortopéd cipők kivételével. Mivel ezek egyéni méretre készülnek, ott másfél, két hónap a várakozási idő. A költségek 85 százalékát a társadalombiztosítás fizeti, bár van, aki ingyen is hozzájuthat az orvos által javallt termékhez, ha megfelelő igazolványa van. Legújabban gyártmányaikkal Afrika lakossága is megismerkedhet, ahová Franciaországon keresztül szállítanak nagyobb tételeket. A dolgozók a kerekes széket szerelik
