Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
1998. január 21., szerda 7. oldal Törökszentmiklós És Környéke A negyvenéves községből közösséget formálni Teremtsünk múltat! A tavalyi falunappal kezdődött Tavaly november 16-a óta polgármester Örményesen Török Csaba, aki korábban alpolgármester volt. A választásig szóló megbízatásban nagy dolgokra már nincs lehetősége, de terveit lelkesedéssel igyekszik megvalósítani. Krízishelyzetben lehet rájuk számítani Tanácsot adnak, nem segélyt Több mint két és fél millió forint támogatást nyert a másfél milliós önerőhöz a Népjóléti Minisztériumtól a törökszentmiklósi önkormányzat családsegítő központ létrehozására. A központ a Tiszatáj téesz volt irodaépületében februárban kezdi működését. Három főállású dolgozót alkalmaznak. A családsegítő nem olyan hely lesz, ahol segélyt osztanak. Krízishelyzetben lévő családoknak adnak tanácsokat, életvezetési kérdésekkel foglalkoznak, megoldási lehetőségeket ajánlanak a nehéz helyzetben lévőknek. Az épület most még lakatlan, de nemsokára sok látogatója lesz A munkanélküliség 17 százalékos Örményesen Van, akin segített az átképzés- Elsősorban arra törekszem ez alatt az időszak alatt, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Ennyi idő már nem elég ahhoz, hogy a költségvetésen vagy a terveken nagyot változtassunk, legfeljebb arra van mód, hogy finomítsunk valamit. Azt hiszem, hogy a község stratégiáját megváltoztatni sem lenne okos dolog, ebben is legfeljebb kisebb eltolódások lehetnek csak, de polgármesterként már el is kezdtem ezt a fajta váltást.- Konkrétan mire gondol?- Örményes nem tartozik a nagy hagyományokkal rendelkező települések közé. Közel negyvenéves a község, az ötvenes években alakult. Ez önmagában is jelzi, hogy milyen hiányosságaink vannak, lehetnek. Például az, hogy nincsenek minták, amelyekre fel lehetne nézni, közös múlt, amelyre fel lehetne fűzni a falut. Mást nem tehetünk hát, mint hogy magunk teremtünk most „múltat”, hagyományokat. Olyan értékeket, tevékenységeket kell behozni a községbe, amelyeket magukénak éreznek az itt lakók. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy közösség együtt mozogjon, ne pedig egymás mellett'menjenek1 el az emberek. Nem jó az, ha mindenki csak a maga gondjával van elfoglalva. Lenniük kell pontoknak, ahol találkoznak az itt élők. Legyenek értékek!- Régen ez nem volt ilyen nehéz, mint napjainkban - folytatta a polgármester. - Itt volt a gépgyár, a téeszmozgalom, amelyek mozgatták, összetartották az embereket. Ma nincs ilyen. A falu közösségét újra kell formálnunk, ismét értékeket kell teremteni, állítani, hogy ezek ez értékek, hagyományok - mint egy-egy eredő- egy irányba mutassanak.- A hagyományteremtést már elkezdték tavaly, a falunappal.- Még sosem ünnepeltük így augusztus 20-át. Nemcsak az volt benne a jó, hogy együtt mozgott község, és mindenki nagyon jól szórakozhatott, de a vállalkozók, helyi cégek jóvoltából Örményes történetében először tűzijátékot is láthattak. Nagyon sok olyan idős ember és gyerek él itt, aki nem látott még „élőben” tűzijátékot. A falunappal hagyományt akartunk teremteni, a jövőben is meg szeretnénk rendezni. A másik fontos lépés, hogy sikerült a sportegyesületet is feléleszteni - Örményes SE néven. Régebben ugyanis élénk sportélet folyt itt, csak aztán elveszett, megszűnt valahogy. Most úgy tűnik, hogy sikerült újra beindítani. A labdarúgószakosztály már életre kelt, szerveződnek a testépítők is. A sportegyesületet egyébként az önkormányzat és a vállalkozók tartják fenn. Örömteli hír, hogy a kézilabdázók is mozgolódnak, korábban erős csapat volt itt, Örményesen. Külön öröm, hogy a sportélet fellendülése megmozgatta a helybeli fiatalságot. Szervezünk egy helyi újságot is, Örményesi Hírvivő címmel, március 15-re szeretnénk megjelentetni. Kéthavonta adnánk ki.- Ez nem kis feladat.- A fenntartása közös lenne, az önkormányzat, az iskola, a község, a vállalkozók együtt vállalják. De miért is van szükség egy ilyen helyi „hírvivőre”? Az elmúlt időkben, amikor Örményesen működött a gépgyár, és sokan dolgoztak a téeszben is, a munkahelyeken keresztül az emberek értesültek arról, hogy mi történik a világban és szűkebb környezetükben. Ezzel szemben ma sokan munkanélküliek vagy egyéni vállalkozók, esetleg jövedelempótlósok. ők el vannak szigetelve a világtól, általában nincsenek napi kapcsolatban emberekkel, sokszor csak hallomásból értesülnek dolgokról. Nagyon fontos lenne, hogy a helyi közéletről tudjanak az itteniek, és hogy az az információ, ami a tudomásukra jut, pontos legyen és hiteles. Útburkolás lesz- E tervek megvalósítása nem egyszerű egy olyan községben, amely forráshiányos, vagyis a költségvetése mínuszban áll már tervezéskor.- Az idén is marad a forráshiány, így az intézmények fenntartása a fő feladatunk. Arra azért gondot fordítunk, hogy sikerüljön visszaállítani a Szabadság út burkolatát - persze, lakossági összefogással. Örményesen idén tizenhét százalékos munkanélküliséggel kell számolni. Jelenleg hatvan jövedelempótlósuk van, és a munkanélküliek száma összességében általában száz-száztíz személyt érint a községben. A munkanélküliség két rétegnél jelentkezett. Az egyiket Gondolom, Törökszentmikló- son, de a megyében is nagyon sokan emlékeznek még Pap Ferenc tanár úrra. Tanított a miklósi gimiben, majd Szolnokon a Vásárhelyiben, ráadásul vagy húsz évig kosáredzőként is tevékenykedett. Egyik tanítványát vette el feleségül, született két fiuk. Hogyan, hogyan nem, megromlott a házasság, és Feri 1990 óta a gyerekekkel Németországban, Stuttgartban él. Bizony, kezdetben iszonyatosan nehéz napok, hetek szakadtak rájuk. Németországban a kóbor kutyákat, macskákat esetenként hamarabb istápol- ják, mint az odaverődött, keletről jött embereket. Bő három hónapig egy személyautóban éltek, aludtak. Akkor figyelt fel rájuk az egyik pap és kaptak gyorsan emberhez méltó otthont. Ezt azóta csodálatosan berendezték. Pap tanár úr kertészetben dolgozik, havi 3 ezer márkát keres, amelyet nagyjából fel is élnek. A srácok szerencsére egészségesek, jól tanulnak, remekül sportolnak. Gergely az idősebbik, 14 éves azok alkotják, akik korábban bejártak más település nagyüzemeibe dolgozni. Ilyenek az építő- és húsipari munkások. A másik réteg pedig, amely az utcára került tömegesen az utóbbi években, a helyi gépgyár szakmunkásai közül került ki. és 176 centi magas. Nyolcadikos, németül már jobban beszél, mint magyarul. Kosarazik. Az öccse, Szabolcs a 11-et számlálja. Ő 166 centi, és korábban 800 méteren korosztálya ottani bajnoka volt. Ma már ő is kosarazik. Mivel Németországban nincsen kettős állampolgárság, egy éven belül dönteni kell Pap Ferencnek: marad-e kinn, vagy hazatér a fiúkkal, ő nem szeretné, hogy németté váljanak, eddig is magyarnak nevelte Bár a szövetkezet talpon maradt, de 63 személyre csökkentve működik. A munka nélkül maradtak egy része részt vett átképzéseken Török- szentmiklóson és Szolnokon. Van, aki vállalkozó lett, és olyan is, aki vállalkozásban dolgozik alkalmazottként. őket, és azt tervezi, végleg hazaköltöznek. Ez némi gubancot okoz, mert Szabolcs, a kicsi már jobban kedveli a kintlétet, mondván, többet keresnek, jobban élnek arrafelé az emberek. Egyébként köszönik, megvannak, és évente háromszor jönnek haza. Legközelebb hús- vétkor, mivel ha Gergő nyáron végez, német nyelvű középiskolát kell neki nézni. Természetesen nem Némethonban, hanem itthon, a Duna-Tisza környékén. D. Sz. M. Sorokban A kastélyban Sokáig bizonytalan volt az örményesi kastélyépület sorsa. Korábban a művelődési ház, a mozi, az idősek otthona kapott helyet az épületben, az utóbbi időben azonban többnyire csak üresen áll. Egyedül az iskola hasznosítja a nagytermet. Az önkormányzat úgy döntött, hogy egy helybeli vállalkozónak adja bérbe, aki színvonalas szórakozóhelyet akar működtetni. Internet A vállalkozók segítésén fáradozik az örményesi önkormányzat és a könyvtár. Az a tervük, hogy ha beindulna az úgynevezett Teleház országos program, akkor csatlakoznának hozzá. Ez azt jelenti, hogy támogatást kapnának arra, hogy a könyvtárban számítógép, fax, fénymásoló és a többi álljon rendelkezésre, és később az Internetbe is belépjenek. Ez segítené a vállalkozókat, hogy megismerjék ezeknek a működési formáját, illetve az első időkben, amikor még saját vállalkozásukban nem tudnak hasonló felszereltséget biztosítani, használhatnák is az eszközöket. Rendőrmúzeum A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőrmúzeum című kiállítása január 22-től a törökszentmiklósi pincegalériában látható. A tervek szerint a kiállítás február 7-ig tart nyitva. Több támogatott Nyolcszorosa a gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma Örményesen, mint amennyien rendszeres nevelési segélyt kaptak. Korábban húszán kaptak nevelési támogatást, gyermekvédelmi támogatásra (amelynek összege havi 2 ezer 740 forint) viszont száz- hatvanan jogosultak. A gyermekvédelmi támogatás kifizetése az idén elviszi a helyi szociális keret nagy részét. Ugyanis a támogatás 70 százalékát az állam adja, míg az ön- kormányzatnak 30 százalékot kell hozzátennie. Ez a 30 százalék ebben az évben másfél millió forint lesz. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotó: Mészáros János Török Csaba polgármester bizakodó Az élet sodrásában Németországba került a tanár úr Kint is magyarnak neveli a fiait Pap Gergely (balra) és öccse, Szabolcs fotó: M. j. A gimnáziumban értékes hagyományápoló munka folyik Szobor Bercsényiről Györfi Sándor március 15-ére készíti el Március 15-én szobrot avatnak a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium udvarán. A szobrot névadójukról mintázták. A gimnáziumnak van már ilyen szobra, amelyet Marton László adományozott az intézménynek. A gipsz mellszobor fölött azonban eljárt az idő, újra van szükség. A gimnázium igazgatója, Szabó Lajos pályázatot nyújtott be a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz, és 200 ezer forint támogatást sikerült szereznie a szobor elkészítéséhez, amely- lyel Györfi Sándor szobrász- művészt bízták meg. Az iskolában kultusza van a névadónak, Bercsényi-emlékérmet is alapítottak például, amelyet jó munkájukért a pedagógusoknak, illetve diák(ok)nak adományoznak. Az idén harmadik alkalommal kerül sor az érem átadására, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen. Bercsényi Miklós érettségi tételként is szerepel (fiával, Lászlóval egyetemben). Az érettségizőnek, aki ezt a tételt húzza, a Bercsényiek történelmi szerepéről kell beszélnie. A helyi hagyományok ápolása nemcsak a gimnázium névadójára terjed ki. Az irodalomtételek között Szélpál Árpád helyi származású költő szerepel, Vihar Béla pedig most fog bekerülni. Még mindig nagy a kereslet a gimnázium jubileumi évkönyve iránt, amelyet fennállásuk 50. évfordulójára adtak ki. Az évkönyvet az intézményben árusítják. Elsősorban azok között számít nagy érdeklődésre, akik itt végeztek. Ez sem elhanyagolható szám, hiszen ötezer diákról van szó. Közülük sokan híresek is lettek az idők folyamán, mint Endrei Judit bemondó, Maczó Ágnes politikus, Ghyczy Tamás bűvész, dr. Hámori József és dr. Muszbek László akadémikusok, dr. Somfai Attila egyetemi tanár, dr. Száz Árpád és dr. Hegedűs Jenó' matematikus, dr. Somogyi Béla biológus. Öt számítógépet kapott a közelmúltban az örményesi iskola. így összesen már hat gép van, ezzel megvalósíthatják tervüket, hogy a hetedikes-nyolcadikos diákoknak szeptemberben elindítsák a számítógépes oktatást. Képünkön a gyerekek ismerkednek az új gépekkel az oktatás céljára kialakított helyiségben.
