Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

* ÚJ NÉPLAP » A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK » UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUN A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NEPLA Karcag Az új igazgatónő egységes intézményt szeretne Tervekkel, tettre készen A Karcagtej állta a versenyt Készül a literes tej A képviselő-testület december 1-től Türke Jánosnét nevezte ki a Déryné Művelődési és If­júsági Központ igazgatójává. Ez alkalomból mutatjuk be. Türke Jánosné Az igazgatónőt mindig vonzotta az emberekkel való foglalkozás, a szőkébb és tágabb értelemben vett tanítás, nevelés; így szerzett pedagógus és népművelő vég­zettséget. Mint mondja, a nép­műveléshez kifejezett affinitása, megfelelése is volt. Lánya gyógypedagógus lett, s már most látni, hogy 4 éves unokája is örökölt nagymamájától bizo­nyos szervezői készségeket. A művelődési központ isme­rős volt Türke Jánosné számára, hiszen hét évvel ezelőtt került egyik telephelyére, a Gyerme­kek Házába vezetőnek. Az eltelt idő alatt újraformálta az intéz­ményt, bővítette tevékenységi körét, az igényekhez igazodó szakköröket szervezett. Az igazgatónő kimondottan jól érezte ott magát, de mint meg­fogalmazta: sokkal több minden van benne, ezért is pályázott a nagy intézmény vezetői állására. Úgy érzi, itt hatékonyabban tudja megvalósítani elképzelé­seit. Egységes szerkezetben kí­vánja működtetni az intézményt. Legfontosabb változtatása volt a szakmai irányítás egy kézbe vo­nása. A hatékonyabb munka­végzés érdekében munkaköri át­csoportosításokat is tervez, s egy gondnokkal meg kívánja erősí­teni a gazdálkodást. Az idegenforgalom új terület az intézménynél. A pályázat út­ján elnyert Tourinform-iroda ja­nuár végi Szélmalmi fogadóházi nyitásával a térség idelátogató turistái kaphatnak majd infor­mációt. Az igazgatónő új ren­dezvényeket is tervez. így csip­keverők országos találkozóját, kunmagyar történelmi játékokat. A természeti értékek tudatos bemutatása is a céljai között sze­repel. A Dérynében jobban kí­ván igazodni a lakossági igé­nyekhez, ezért létrehoz egy igazgatótanácsot, melyben he­lyet kapnak a támogató cégek és társintézmények képviselői. A ház belső képét is átalakítja. A földszinten lesz egy olvasósarok és egy információs iroda, a por­tára kerül a fénymásoló, így aki betér a házba, itt rögtön kaphat információt, nem kell felmennie az emeletre. Most készül a havi műsorfüzet. A hagyományos rendezvények mellett nyugdíja­sok matinéja, pódiumműsor, művészettörténeti előadások, videofilmklub filmesztétikái előadással is szerepel a tervek között. A Gyermekek Háza továbbra is több korosztálynak kínál programot, és a felnőttek által megkedvelt rendezvényeket is folytatják. A berekfürdői ifjú­sági tábor a legnagyobb bevételi forrása az intézménynek. A fa­házak külső festése elsődleges feladat, melyet csak önkor­mányzati támogatással tudnak megoldani. Türke Jánosné a ké­sőbbiekben nemcsak szállás­helyként szeretné eladni a férő­helyeket, hanem szaktáborokat, programokat is akar itt rendezni. A tavalyi év eredményeiről, gondjairól, az idei évi fejlesz­tésekről, új termékekről is kérdeztük Kása Csabát, a Karcagtej Kft. ügyvezető igazgatóját.- Fel tudták-e venni a versenyt a külföldi cégekkel?-Csak nehezen, mert 1997- ben teret nyertek a multinacioná­lis kereskedelmi cégek, és a nyu­gati termelési technológia, mar­keting meghonosításával ők elő­nyösebb helyzetbe kerültek, mint mi. Az általuk diktált nyomott árakkal nagyon nehéz volt az ér­tékesítésünk, és ehhez még jöjt a kormány alapanyagár-politikája is. így az inflációtól lényegesen magasabb mértékben nőtt a fel- vásárlási ár, melyből következett a magasabb tejtermékár, ami to­vábbi fogyasztás-visszaesést eredményezett. Ennek ellenére eredményesen zártuk a tavalyi évet, nem szorultunk ki egyetlen lényeges piacunkról sem, nem kellett nagyobb leépítést sem végrehajtanunk.- Volt-e elég alapanyaguk?- Igen. Elsősorban a környező települések és Hajdú-Bihar me­gye délkeleti részének magán­gazdáitól, szövetkezeteitől vásá­roljuk fel a tejet. Az értékesíté­sünk Tiszafüredtől Törökszent- miklósig teqed. Karcagon jelen­tős forgalmat bonyolít le disz­kontáruházunk, ahol kedvező áron vásárolhatnak tejterméket magánszemélyek és viszontel­adók. A januári áremelés után itt A Szentannai Sámuel Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában és Gimnáziumban ottjártunkkor is több osztály volt gyakorlaton. Gyökeres Sándor fő-gyakor­latvezető a gépésztechnikus­képzésért felelős. Mint el­mondta, a növénytermesztőgé- pész-képzést kísérleti tanterv alapján végzik 3—4—5. évfo­lyamon. Szeptembertől a Nat.- nak megfelelően szétválasztják a képzés pedagógiai és szakmai részét, utóbbit 5-6.-ban folytat­ják majd. Kialakítják a forgá­csoló- és a járműelektromos- szerelő képzéshez szükséges műhelyeket is. Várhatóan a KITE támogatásával, pályázat útján öt hegesztőberendezést vásárolnak. A járműparkjuk - például John Deere, Rába trak­torok - téli javítását az üzemi napos szolgálat keretében a szakoktatók irányításával jelen­leg végzik a tanulók. Kovács István tanterület-ve- zető irányítja az iskola 100 hek­táros tangazdaságának, 10 hek­tár erdőjének és 1 hektár legelő­jének művelését. A tangazda­ságban elsősorban kalászosokat vetettek tavaly, és vetőmagter­egy liter tejért 76, egy pohár tejfö­lért pedig 43 forintot kérünk.- Tavaly ömlesztett sajtokkal bővült kínálatuk. Lesz-e új termé­kük ebben az évben?- Az első félévben jelenünk meg a 4 napos szavatosságú, dobozos Karcagi friss tejjel. A beruházást önerőből végezzük. Remélem, ez a termékünk is olyan keresett lesz, mint a tejfö­lünk, túrónk, melyet az egész országba szállítunk. Paraszt- kolbászos vajkrémünkre tavaly újabb két évre meghosszabbí­tották a Kiváló Aruk Fóruma kitüntető címet. Bár nem min­denben értünk egyet a multina­cionális cégek üzletpolitikájá­val, az egyik cég minden egy­ségében megtalálható a karcagi túró. Emellett termékeinket több nagy tejipari cég is for­galmazza. meléssel is foglalkoznak. Az őszi vetés állapota a mostani kedvező időjárásnak köszönhe­tően közepes. Az állattenyész­tési telepen szarvasmarha, ser­tés, juh, ló gondozása vár az üzemi naposokra. A tehéntejet az iskolai konyhára adják, ugyanide kerül az évi 80-100 darab sertés is. Az üszőboijúkat megtartják, a bárányokat felhiz­lalják, a gyapjút értékesítik, a lovakat pedig igavonásra és lo­- A külföldi cégek megjelenése okozott-e a Karcagtejnek finan­szírozási problémát?- Fizetési problémákat nem, azonban sok beszállítónk - cso­magolóanyag, segédanyag, alkat­rész - felé lényegesen meg kellett hosszabbítanunk fizetési határ­időnket. Ez érzékenyen érintette a háztáji tejtermelőinket is, akik felé tavaly néhány nappal meg­hosszabbítottuk a fizetési határ­időt. Míg 1996-ban a tárgyhót követő hó 25-én fizettünk a kis­termelői tejért, ez tavaly - körze­tenként változóan - 30-a és a kö­vetkező hónap 5-e között történt. Bízom abban, hogy ez nem tart sokáig, mert tudjuk, hogy a tárgyhót követő 20-a körül a gaz­dáknak is sok fizetési kötelezett­sége van. így hosszú távon igyekszünk visszatérni a régi fi­zetési időponthoz. vaglásra használják. Tervezik a baromfi újbóli tartását is. A szarvasmarha-férőhely 2x5 ál­lásos bővítésére, korszerűsíté­sére 1,1 milliót nyertek, s az is­tállók építésével egy időben ki­alakítják a felső vezetékes fe- jési rendszert is. A kertészetben a jövő hó­napban indul a munka. A sa­láta, uborka, paradicsom, pap­rika nevelése is tananyag részét képezi. Jubiláló zeneiskola A zeneiskola e tanévben ün­nepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alka­lomból jelent meg a Zene-Szó iskolaújság. A lap szerkesztői - az iskola tanárai - elsősor­ban a zeneiskolás diákoknak kínálnak ismeretanyagot, de a szülőkkel is igyekeznek meg­ismertetni az intézmény min­dennapjait. Az iskolában már készül a Nat.-hoz kapcsolódó zeneiskolai nevelési program, melyhez szintén várják a szü­lők, diákok véleményét, kéré­sét. A jubileumi rendezvé­nyek programja is kész. Az iskola méltóképpen szeretne megemlékezni erről a jeles évfordulóról, melynek ren­dezvényeit az iskolaújság is nyomon követi majd. Az olvasókat segítik A Városi Csokonai Könyvtárért Alapítványt öt évvel ezelőtt hozta létre a könyvtár azzal a szándék­kal, hogy ezzel is segítsék a város lakosságának művelődését. Mint Nagy Mihályné titkár elmondta, az eltelt idő alatt az alapítvány segítségével a könyvtár nyugdí­jas és gyermek olvasói részére különböző rendezvényeket - jó­tékony délutánt - tudott így tar­tani. A támogatásoknak köszön­hetően évente több olyan kirán­dulásra vihették el nyugdíjas ol­vasóikat és a bibliatörténeti ve­télkedő nyertes gyermekeit, me­lyen megismerkedhettek az or­szág nevezetes kulturális öröksé­gével. Az egyszázalékos törvény révén tavaly 15 291 forinttal gya­rapodott az alapítvány vagyona, melyből a nyugdíjasokat ősszel el tudták vinni egy történelmi sétára Sárospatakra és Tokajra. A ki­rándulók között volt hatvan- és nyolcvanéves is, s azóta is mind­annyian szeretettel gondoltak azokra, akik az alapítványnak ajánlották fel adójuk egy százalé­kát, hiszen így juthattak el a sá­rospataki várba, melyet régóta szerettek volna már megnézni. A kultúra napján A Himnusz születésének évfor­dulója, azaz a magyar kultúra napja alkalmából a „Kultúrapár­toló önkormányzat” - tavalyi or­szágos elismerés - tagjaival lesz beszélgetés január 22-én, 16 óra­kor a városi Csokonai könyvtár­ban, Mit jelent a kultúra a város vezetőinek? címmel. A Déryné Művelődési Központban 24-én 14 órától Réti Zoltán festőművész akvarellképeiből és dr. Ötvös László kutatólelkész Károli Gás- pár-bibliafordításaiból nyílik ki­állítás, majd a 35 éves karcagi kamarazenekar ad hangversenyt. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet A fotókat készítette: Csabai István Üzemi naposok a tangazdaságban A II. A-sok üzemi naposai a lovakat is ápolják Gondos kezekben az idősek taszeren, legutóbb a Budapesti Nagycirkuszban és Varga Mi­hály országgyűlési képviselő segítségével a Parlamentben is szétnézhettek. Az ezermester Negyvennégy tagja van a családsegítő és gondozási központ idősek klubjának. A gondozónők a napi foglalkozások mel­lett kirándulni és a strandra is elviszik a tagokat. A klubban az idős emberek té­vét, videót nézhetnek, olvashat­nak. Mint Vargáné Jánosik Etelka, a klub vezetője el­mondta, hetente egy alkalom­mal református istentisztelet is van, valamint fürdési és mosa­tási lehetőséggel is igyekeznek segíteni tagjaiknak. A varrodai részen mindenki kijavíthatja, átalakíthatja ruháját, s a mosa­tást a város lakosai is igénybe vehetik. Aki nem tudja behozni a mosnivalót, ahhoz kimennek, és pár nap múlva viszik neki a tiszta ruhát. A klub tagjai ré­szére idén is vásárolnak fürdő­bérletet a karcagi és berekfürdői strandra. Emellett kirándulnak, ismerkednek a várossal és az országgal is. Jártak már Ópusz­szolgálatot is elindították, így a kisebb javításokat elvégeztethe­tik a tagok, akik együtt ünnepük meg a névnapokat is. A szociá­lis étkeztetést és a házi segít­ségnyújtást is sokan igénybe veszik. A gondozónők bevásá­rolnak, ellátják a háztartást is, s ha kell, kiváltják a receptet. Karcagiak a parlamenti padsorokban fotó: b. l. Akinek 1998 a bizonyítás éve lesz Hangyási Attila egy ónszoborral Novemberben nyert felvételt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületé­nek kép-grafikus szakosztályába Hangyási Attila, így mostantól a szakma által is elfogadott grafikusművész lett. Az alkotó tus-, pácrajzai, grafikái, rajzai mellett tavaly kisplasztikákkal, szob­rokkal is foglalkozott, mert úgy érezte, hogy „ki kell lépnie a térbe”. Most úgy­nevezett viaszveszejtéses bronzöntéssel valósítja meg figuráit. Ez a munka elmé­lyült, hosszú szakmai tanulást is meg­követel. Egy szobor a mintázástól a ki­öntésig általában három hónap alatt ké­szül el. Hangyási Attila plasztikáival októ­berben Debrecenben mutatkozott be, és a kisújszállási alkotóházban is láthatóak voltak munkái. Otthoni műhelyében most ónszobrokat készít, de érmet, port­rét is tervez. A bronzöntés technikájával Györfi Sándor szobrászművész műhelyében ismer­kedett meg. Hangyási Attila idei munkái az 1848-as szabadságharc 150. évfordulója jegyében készül­nek, s több megmérettetésen - például a színesnyo­mat-, akvarellbiennálé, mexikói vizuális költészeti pályázat - is részt vesz, képverseit, grafikáit pedig az Új Forrás és a Párizsi Magyar Műhely jelenteti meg. A Fehér Holló Fogadó és Étterem Galériájában Szeivolt Katalin munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents