Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1998. január 5., hétfő • • Ügyeskedés az igazolványokkal Országszerte csaknem nyolcszázezer őstermelői igazolványt adtak ki a múlt esztendő végéig az Agrár­kamara megyei szervezetei. Különösen sok dolguk volt a kamarásoknak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol ez a szám egymagában megközelítette a 110 ezret. A szakemberek megpró­bálták feltérképezni a kivál­tott igazolványok mennyi­sége mögött meghúzódó okokat. Az ország keleti ré­szén például a magas szá­mot az indokolta, hogy meghaladja a 70 ezret a ki- sebb-nagyobb földterülettel rendelkezők száma. Néhány vidéken hasonlók a tapasz­talatok. Különösen a nyár elején volt nagy roham a gazda­jegyzőknél, s nem csupán S zabolcs- S zatmár- B ereg megyében. Ekkor kezdődött ugyanis a meggy szedése, és az átvevők az őstermelői igazolványt felmutatóktól nem vontak le adóelőleget. Az őstermelőknek tudniillik 250 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni, s ezt némely ügyeskedők igye­keztek kihasználni. Ha egy négytagú család­nál például mindenki ki­váltja az őstermelői igazol­ványt, adómentesen ter­melhet összesen egymillió forintos árbevételig. Ennek továbbfejlesztett formája a mások, javarészt idős nyugdíjasok részére kivál­tott igazolvány, így az élelmes őstermelők az ő nevükben is jogosulttá vál­nak a kedvezményre. He­lyenként akár tízezer forin­tot is fizetnek egy ilyen do­kumentumért. Állástalan falusi fiatalok Hazánkban vannak olyan kistelepülések, ahol a 8. általános is­kolát végzettek aránya a lakosság 70 százalékát teszi ki, míg számos faluban 30 százalékra rúg azok aránya, akik még ilyen iskolázottsággal sem rendelkeznek - derül ki a munkaügyi tárca felméréseiből. Nem csoda hát, ha e települése­ken változatlanul az egyik leg­nagyobb problémát a pályakez­dők elhelyezése jelenti. A hely­zetet további tényezők is sú­lyosbítják, s ezen még az a tény sem szépít, hogy az EU-tagor- szágokban is 1994 óta fokoza­tosan romlik a helyzet. A pályakezdők munkanélkü­liségének legfőbb oka a MüM vizsgálata szerint az, hogy a fia­talok nem rendelkeznek megfe­lelő információval arra vonat­kozóan, hogy mire is van éppen kereslet a munkaerőpiacon. Ebben sajnos része van az okta­tási rendszer elavultságának, hiányosságainak is. Minderre még „rárakódnak” olyan tényezők, mint a gazda­ság teljes átalakulása, s az ezzel kapcsolatos megváltozott igé­nyek a munkaerőpiacon. Meg­határozó befolyásoló erő lehet a családi háttér is, hiszen a ma­gyar családok háromnegyed ré­szében legalább egy munkanél­küli van. A családok egyne­gyede él a minimálbér körüli munkabérből. Több tízezer csa­lád különféle szociális ellátá­sokból tartja fenn magát. Ilyen háttérrel nehéz az „indulás” - állapítja meg a jelentés. Külön probléma a falusi munkanélkü­liség, van, ahol a fiatalok 90 százaléka nem talál munkát. Megoldást jelenthetne, ha bi­zonyos munkaügyi szolgáltatá­sokat a civil szervezetek vehet­nének át. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltétele­ket. Figyelembe kell venni a megyéken belüli különbözősé­geket. A parlagföldek bérbe­adásával, hitelnyújtással és a termelést segítő ismeretek szé­les körben való elterjesztésével is javítható a helyzet. A különféle közmunkaprog­ramok itt is jelentős szerepet játszhatnak a jövőben - állítja a MüM jelentése. (szalóky) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A hozzám ér­kezett leve­lekből, meg az utcai meg­szólításokból az tűnik ki, hogy a kertészkedő emberek már ké­szülnek a tavaszra. Tervezge­tik, milyen vetőmagokra, nö­vényvédő szerekre és műtrá­gyákra, szerszámokra és eszkö­zökre lesz szükségük. Jó volna, ha a gazdaboltok és a kertészeti áruházak is idejében felkészül­nének a tavaszra és feltöltenék raktáraikat, nehogy a legsürge­tőbb időszakban a vásárlóknak sorba kelljen állniuk. Sokan panaszolják, hogy az idős gyümölcsfák törzsének tö­véről vagy gyökereiből sarjak törnek elő. Ha ezeket levágták, akkor a számuk megsokszoro­zódik, egy helyen több sarj fej­lődik. Nos, a téli napok jó el­foglaltsága ezeknek a sarjaknak a szakszerű eltávolítása. A tő- sarjak körül kapával húzzuk el a földet és amikor a tő szabaddá vált, ne metsszük le a sarjat, hanem egy erőteljes, ellenkező irányú rántással szakítsuk le. így keletkezik ugyan egy ron­csolt sebfelület, de az gyorsan beheged: előnye az eljárásnak, hogy ily módon a rejtett rügye­ket is megsemmisítjük, tehát új sarj biztosan nem fog fejlődni. A gyökérsarjak eltávolítása hasonlóan történjen: bontsuk le a földet a gyökerekről és tépjük le a sarjat, majd takarjuk vissza a gyökeret. A téli hónapok kiváló za- matú, friss levélzöldsége a zsá­zsa. Magja a vetőmag-kereske­delemben kapható. A barna magokat ültessük el ládikába vagy cserépbe, friss kerti földbe vagy homokba, és a magok fölé szórjunk fél centiméter vastag takaróréteget. A vetést alaposan öntözzük meg és az edényt te­gyük meleg, napos helyre - legcélszerűbb a konyhaab­lakba. Gondoskodjunk róla, hogy a föld sohase száradjon ki, legyen mindig nyirkos. így hat­nyolc nap alatt a zsázsa kikel és további néhány nap múlva már vágható a zöldje. A torma ízére emlékeztető termény vajas ke­nyérre szórva, ételek ízesítésére és díszítésére használható. Ér­demes hetenként vetni, hogy tavaszig mindig legyen kéznél ebből a kedves csemegéből. Agrárgazdasági kilátások A Gazdaságkutató Rt. egy-két százalékos növekedést prog­nosztizál 1998-ra az agrárgazdaságban. A szakemberek a belső kereslet további bővülésével, a beruházások terén megindult élénkülés folytatódásával számolnak, ugyanakkor meglehető­sen kedvezőtlen képet festenek a kivitelről. Házunk táján Sokhasznú csicsóka Csicsókát ősszel is, tavasz- szal is telepíthetünk. A táp­anyagokban gazdag, laza ta- ' lajt és a csapadékos időjá­rást kedveli, de öntözéssel száraz vidéken is jól ter­meszthető. A talajt ősszel bőségesen istállótrágyázzuk, a csicsó­kagumót 8-10 milliméter mélyre, 70x40 centiméteres sor- és tőtávolságra ültes­sük. Ezután már nem sok gond van vele. Kártevői szinte nincsenek, perme­tezni nem kell. A szárat ak­kor vágjuk le, amikor a leve­lek a téli fagyok hatására megbámulnák. A csicsókaszárat a kuko­ricaszárhoz hasonlóan tö­megtakarmányként juhok­kal és húsmarhákkal etethet­jük meg. A gumó lovak ab­rakpótlására, szarvasmarhák és sertések hizlalására, nyu- lak számára, sőt emberi fo­gyasztásra is alkalmas, ősz­szel vagy tavasszal kiszed­hetjük a talajból. Télen hideg pincében, nedves ho­mokban tároljuk, de a föld­ben is hagyhatjuk, saját szá­rával és trágyás szalmával betakarva nem fagy meg. Mindig kiszedhetünk belőle annyit, amennyire éppen szükségünk van. A csicsóka a megfelelő talajutánpótlást és a vizet hosszú évekig bő terméssel hálálja meg. Fontos tudni, hogy ha egyszer csicsókát telepí­tünk, nehezen tudunk majd tőle megszabadulni, erősen terjed, és szinte minden mást elnyom ez az élelmes növény. Lengyel Zoltán Tavaly az élő állatok és az állati termékek felvásárlási ára 23,2, illetve 23,9 százalékkal emel­kedett, szemben a növények és a kertészeti termékek 9,3 száza­lékos árnövekedésével. Az ál­lattartók tenyésztési kedve szempontjából fontos a takar­mányárak idei várható csökke­nése, ez azonban feltételezhe­tően maga után vonja majd az élőállatok felvásárlási árának mérséklődését is. A mezőgazdasági beruházá­sokban 1996-ban megindult élénkülés az elmúlt évben is folytatódott. A kutatók a nem­A csekket az aktív dolgozók közvetlenül nem vehetik meg. Csak akkor juthatnak hozzá, ha a munkáltatójuk megvásárolta azt a rendszer bevezetőjétől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-től. A csekket a kft. ezer, ötezer és tízezer forintos névér­tékben bocsátja ki. A munkálta­tók pedig az üdülési csekk név­értékének feléig, személyen­ként legfeljebb tízezer forintig adó- és tb-járulékkönnyítést kapnak. zetgazdaság ágazatai közül - 1997 második negyedévében - az agrárgazdaságban regisztrál­ták a legnagyobb, 38,6 százalé­kos növekedést. A gépberuházáson belül el­sősorban a nagy teljesítményű, nagy értékű mezőgazdasági gé­pek vásárlása volt jellemző. Ilyen befektetésekre az agrár- vállalkozóknak csak egy tehe­tősebb rétege képes, viszont ez a szűk gazdálkodói kör állítja elő már ma is a mezőgazdasági árutermelés döntő részét. A gazdaságkutatók az idén a mezőgazdasági termékek iránti Az új rendszer előnye lesz az is, hogy az eddigiektől eltérően az utalványok nemcsak az egy­kori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban, ha­nem igénytől függően minden olyan vendégfogadó helyen felhasználhatók lesznek, ame­lyek tulajdonosai megállapod­nak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi mint­egy 130 ezerrel szemben leg­belső kereslet - erőteljes diffe­renciálódással kísért - bővülé­sével számolnak. Az exportot illetően már bo­rúlátóbbak, mivel külpiaci lehe­tőségeink kihasználásának ed­dig sem keresleti, sokkal in­kább kínálati korlátái voltak. Tavaly visszaesett az OECD-, illetve az EU-országokba irá­nyuló agrárkivitel, jóllehet számottevően növekedett a kö­zép- és kelet-európai, főként a CÉFTA-országok piaca, amely elsősorban a gabonakivitelnek, a növényi olajok, valamint az élőállat és az állati termékek exportjának volt köszönhető. Összességében 1998-ra az elmúlt évivel azonos mértékű, 2,8 milliárd dolláros agrárex­portot valószínűsítenek a szak­emberek. U. G. alább 200 ezren élnek a támo­gatott üdülés lehetőségével. A szociálturizmusban résztvevők számának növekedése azt is elősegíti, hogy a hazai szállás­adók nagyobb üzleti biztonság­gal működhessenek a jövőben. A rendszerbe viszont csak azok a vendégfogadók, hotelek, fa­lusi turistaszállás-adók, pan­ziók kapcsolódhatnak be, ame­lyek megfelelnek a követelmé­nyeknek, illetve amelyekkel a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerződést kötött. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol a csekkek be­válthatók. Az utalványok a Hunguest Travelnél és a Tou- rinformnál rendelhetők meg. Kedvezmény a munkáltatóknak / Életbe lépett a szociális üdültetési csekkrendszer Életbe lépett januártól a francia mintára kidolgozott, új szociá­lis üdültetési csekkrendszer. Az állam ezentúl nem közvetlen költségvetési támogatást nyújt az üdülni vágyó hazai polgá­roknak, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhasználására, illetve alkalmazot­taik üdülésének elősegítésére. A kormány az idén 5 milliárd fo­rinttal járul hozzá a rendszer működtetéséhez. H mint Hajrá, Hazai! Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piacvé­delmi akciósorozat első sza­kasza 1997-ben, melyet a Pécsett működő^ Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egye­sület indított tavasszal. Weinreich László, az 1995- ben alakult egyesület elnöke elmondta: a kampány társa­dalmi méretekben tudatosí­totta a reformkori magyar po­litikusok, Széchenyi és Kos­suth által felismert törvény- szerűséget, hogy a magyar termékek vásárlói hosszú tá­von a hazai gazdaság fejlődé­sét, új munkahelyek létrejöttét támogatják. Az akció ismertté tette a piacképes hazai termé­kek megkülönböztető védje­gyét, a piros-fehér-zöld négy­zetet, melynek jobb alsó sar­kában hazánk nemzetközi jele, a H betű látható. A megkérdezett vásárlók csaknem hatvan százaléka fontosnak mondta, hogy ma­gyar árut vegyen, ám csak alig több mint egyharmaduk választ hazait. A MÁK ezért lényegesnek tartja az egysé­ges termék védj egyet, amely első pillantásra megkülönböz­teti a hazait a külfölditől. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt álló Ma­gyarországon is fontos a hazai termékek védelme, s ez egyál­talán nem ellentétes a közös­ségi normákkal - mutat rá a MÁK elnöke. Határidők cégvezetőknek Január 5.- A jogi személy felelősségvál­lalásával működő gmk-k járulé­kának befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szerve­zethez;- gyakorított áfabefizetés;- tejtámogatás igénylése. Január 6.- Összesített kimutatás szőlő­borból. Január 7.-A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a magánnyugdíjpénztámak szóló bevallás;- a NYEENYI-lapok kiadása;- információszolgáltatás az MNB részére. Január 11.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesítte­tése a vámhivatallal. Vágómarha-felvásárlás 1998. január 1-jétől azok a természetes vagy jogi szemé­lyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb társaságok pályázhatnak a vá­gómarha garantált árú állami felvásárlásának lebonyolítá­sára, akik megfelelnek a 81/1997. (XI. 21.) FM rende­letben meghatározott feltéte­leknek. A szállítás, feldolgo­zás, fagyasztás és tárolás költ­ségeit az állami költségvetés megtéríti, a rendelet 1. számú melléklete szerinti mértékben. A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat vágómarha állami felvásárlására” jeligével ellátva kell benyújtani a Földművelés- ügyi Minisztérium Agrárrend­tartási Hivatalához, a tárgyévet megelőző év október 1-jétől december 31-éig. A pályázati lapot a rendelet 2. számú mel­léklete tartalmazza. A vágómarhát tenyésztő és feldolgozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb tár­saságok - a 82/1997. (XI. 21.) FM rendelet mellékletében meghatározott fajtacsoportú és minőségi osztályú - vágómar­háit az állam garantált áron (150-230 Ft/kg) vásárolja fel. Ez az ár nem tartalmazza az áfát és a kompenzációs felárat. Amennyiben a vágómarha piaci ára (beleszámítva a minő­ségre adott támogatást is) a ga­rantált ár alá csökken, a föld­művelésügyi miniszter gon­doskodik a garantált árú felvá­sárlásról. Az állami felvásárlás akkor fejeződik be, ha egymást követő két héten keresztül a ga­rantált ár fölé emelkedik a vá­gómarha piaci ára. A termelő a terméktanácsnál jelentheti be vágómarhájának állami felvásárlása iránti igé­nyét, legalább 24 nappal a vá­gósúly elérését megelőzően. A termelők bejelentését követően a Terméktanács megküldi ja­vaslatát az állami felvásárlásra a Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hivata­lának, és tájékoztatást ad a vá­gómarha piaci árának alakulá­sáról. A miniszter tíz napon be­lül dönt a felvásárlásról, vala­mint annak területi kiterjedésé­ről és időpontjáról. Intervenciós támogatás Intervenciós támogatásra jogo­sultak a vágómarha-alapanyag- termelők, -feldolgozók és -ke­reskedők. A támogatás feltételeit a 97/1997. (XII. 1.) FM rendelet tartalmazza, amelyből - őszin­tén valljuk be - számunkra nem derült ki sem az, hogy a vágómarhát hogyan lehet ter­melni, sem az, hogy ki minősül vágómarha-alapanyagtermelő- nek és milyen a „saját előállí­tású” vágómarha, ráadásul a magyartalanságoktól hem­zsegő jogszabályból a jogo­sultság feltételeit sem sikerült megértenünk. Talán az olvasó­nak több szerencséje lesz az el­igazodásban. Á jó bornak is kell a cégér Tavaly 270 millió forint állt rendelkezésre bormarke­ting- programok finanszíro­zására, ez az összeg az idén várhatóan 470 millióra emelkedik - nyilatkozta la­punknak Herpay Balázs, a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára. A szakember kiemelte: a jó bornak is kell a cégér, főként mert ma már csak minőségi borokkal lehet meghódítani az európai és a tengerentúli piacokat. Azokban az orszá­gokban, ahol átgondolt mar­ketingtevékenység folyik, nemcsak az export mennyisé­gét, hanem az árszínvonalat is emelni tudták. Magyarország ez utóbbi tekintetében, a hektoliteren- kénti 157 márkás, német pia­cokra kerülő boraival a hete­dik helyen áll az exportőrök listáján. Ennél alacsonyabb áron csak Macedónia, Bulgá­ria, Románia, Ciprus és Algé­ria szállít. A 197 márkás olasz, a 424 márkás francia és a 245 márkás spanyol borok mind árban, mind mennyi­ségben többszörösen felül­múlják a magyar italokat. A hazai borok menedzselé­sét két esztendeje az Agrár Marketing Centrum végzi. A testület szakemberei szerint az elkövetkezendő években 3-3,5 százalékkal növelhető minőségi boraink aránya a vi­lágpiacon. ■ Â borkultúra színvonalá­nak javításával reális esély van arra is, hogy 10-15 száza­lékkal növekedjen a hazai fo­gyasztás. (újvári) ü íiíüLliiéf íiüJálíJiJ/üii íiüij ijiJüJjJ, VÁRJUK ÖNT hétközben 7" - 1 éréig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421 -766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9.1: 56/375-620

Next

/
Thumbnails
Contents