Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
Előrelépés a hitelezésben Az agrárkormányzat 1997-ben jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy csökkenjen a mezőgazdaságra jellemző tőkehiány és javuljanak a termelés pénzügyi feltételei. Ennek eredményeként bővült a pénzintézeti termelési és beruházási hitelek kamattámogatása, sikerült kiterjeszteni az állami garancia vállalást, növekedtek a kihelyezhető banki hitelforrások. Mindezek következtében az éven belüli kamattámogatásos hitelállomány 52 százalékkal növekedett ’97-ben a megelőző évhez képest. A tárgyév első 11 hónapjában engedélyezett hitelek ösz- szege 134,6 milliárd forint. Kedvező, hogy egyre több hitelintézet kapcsolódik be az agrárágazat finanszírozásába. Az éven belüli hitelek az egyes ágazatokban jelentősen növekedtek. E hitelfajta szerepe különösen a szezonális jellegű növény- termesztési ágazatban jelentős. Például az egyes növényi termékek termeléséhez kamattámogatás mellett engedélyezett éven belüli hitelek összege 1997. november 30-án 89,1 milliárd forint volt. Ez 21 milliárd forinttal több az 1996. évi ugyanezen időpontjában fennálló hitelállománynál. A sok nehézséggel küszködő állattenyésztés, vadgazdálkodás, halászati tevékenység finanszírozásához is növekvő összegű hitelt vettek igénybe a termelők ’97 első 11 hónapjában. Kamattámogatás mellett engedélyezett ilyen célú hitelek összege 34,2 milliárd forint. Ez 12,2 milliárd forinttal több az előző évnél. A piaci tevékenység javítására a tárgyévben engedélyezett hitelek összege 11,4 milliárd forint volt november 30-án. Az előbbiekből kiemelve az 1998-as esztendő érdekében végzett mezőgazdasági munkákra nyújtott hitelt, annak összege 9,7 milliárd forint. Az őszi munkákra nyújtott hitelállomány csökkent az előző évhez viszonyítva. Ennek alapvető oka, hogy a tőkepótló hitelkonstrukció keretében a termelők jelentős része hosz- szabb távon, kedvezőbb feltételek mellett tudott kölcsönhöz jutni. A jól működő szövetkezetek esetében a tagi kölcsön sem elhanyagolható nagyságrendű. A tagi kölcsönök állománya - az új felvétel és visszafizetések figyelembevételével - 7,2 milliárd forint volt 1997. november 30-án. Ez 3 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Teijedőben van a közraktári fedezettel történő hitelfelvétel is. Az ilyen címen igénybevett, kamattámogatás mellett folyósított hitelek állománya 1997. november 30-án 2,1 milliárd forint volt. A tavalyi folyósítás 3,8 milliárd forint, s a törlesztés pedig 5,3 milliárd forintot tett ki. Az éven túli hitelállományok az agrártermelés fejlesztésének forrásai között növekvő szerepet töltenek be, s különféle hitel- konstrukciók léteznek. Jelentős, hogy az új építéshez engedélyezett hitelek állománya egy év alatt 2,4 milliárd forintra, több, mint háromszorosára, az épületek, építmények korszerűsítéséhez engedélyezett hitelek összege pedig egy milliárd forintról 3,3 milliárd forintra emelkedett. Az egyes élelmiszer-feldolgozási beruházások megvalósításához kamattámogatás mellett nyújtott hitelek összege az 1996. november 30-i 165 millió forintról 1997. november 30-ra 1,1 milliárd forintra változott. Ültetvénytelepítéshez 209 millió forint kamattámogatásos hitelt vettek igénybe a gazdálkodók 1997-ben. Meliorációhoz, öntözési beruházások finanszírozására a tárgyévben november 30- ig 217 millió forint kölcsönt folyósítottak, a záróállomány pedig 618 millió forint. A konstrukció kezdetétől ezen a címen 850 millió forint hitelt helyeztek. Fontos lépést jelentett a mező- gazdaság tólceellátottságának javításában a középlejáratú forgóeszköz hitelezési konstrukció bevezetése. Az elmúlt év őszétől - alig néhány hónap leforgása alatt - a pénzintézetek november 30- ig 43,4 milliárd forint hitelt nyújtottak kamatpreferenciával és állami kezesség vállalás mellett a termelőknek. Meglepően kevés hitelt folyósítottak viszont ’97- ben a bankok a földvásárlás céljára. Mindössze 4 millió forint kölcsön folyósítására került sor Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az agrárkormányzat hosszú távon is számít a bankhitel szerepének további növekedésére. Ehhez szükség van az agrárvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítására, valamint a pénzügyi intézményi rendszer további fejlesztésére. Összességében megállapítható, hogy a kereskedelmi bankok agrárfinanszírozási tevékenysége az elmúlt években javulást mutat. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a kis-, közepes agrárvállalkozások és őstermelők finanszírozási módszereivel. Ennek kapcsán új finanszírozási technikák, intézmények bevezetésének, már meglévő intézmények tevékenységének az agrárfinanszírozás érdekében történő kiszélesítési igénye merül fel. Továbbá jelentős erőfeszítések és új konstrukciók szükségesek ezen a területen a bankokon kívül a megyei agrárkamarák részéről is, valamint a szaktanácsadásban és a gazdaképzésben is. Megfontolandónak tartom egy speciális agrárfinanszírozási intézet létrehozásának szükségességét, amely „testre szabottan” foglalkozik az életképes, piacra termelő, de tőkehiányos agrárvállalkozások pénzügyeivel. Nagy Frigyes miniszter Piacot szerezni: létkérdés Ez a traktor amerikai, négykerék-meghajtású, elöl-hátul gépet lehet szerelni rá. Az ajtóban a tulajdonos, Váczi Géza. fotó: cs. i. Váczi Géza eredetileg jászberényi, de a diplomás szakembert hosszú évek óta Tószeghez kötik a mindennapok. Az életéről annyit, hogy noha pedagógus családból származik, így elég korán sok tapasztalatot szerzett erről a hivatásról, ebből következik: messze ívben elkerülte ezt a pályát. Igaz, azért teljesen nem tudta kikerülni, hiszen a felesége is pedagógus. Bár mostanság már a két éve létesült Gerje Bio Kft.-jük ügyvezető igazgatója. De gyanítom, közelebb állok az igazsághoz, ha azt írom le, hogy mindenese, amibe a könyveléstől kezdve mondjuk a sepregetésig - amit, volt szerencsénk személyesen figyelni - minden belefér. Végül is Váczi Géza a műszaki egyetemet végezte el. A családot több helyre sodorta a munka, meg a véletlen. Akadt ezekben jó is, kevésbé jó is, de ami a lényeg, most már Tószeghez húz a szívük. Mintegy 200 hektárt művelnek, ráadásul biogazdák, így a tábláikról száműzték a permetezést, vegyszerezést. Tulajdonképpen Váczi Géza azt folytatja, amit két nemzedékkel korábban csináltak a szántóvetők. Ezen kívül van egy üzemük, ahol gilisztákat, lisztkukacokat tenyésztenek: igen-igen keresett áruféleség mindkettő nyugaton. Fő termékük az étkezési búza, és nincsen eladási gondjuk. Azután héj nélküli tökmaggal is foglalkoznak, meg lucernát is vetnek. Nem meg kárba a takarmány, hiszen 120 birka ropogtatja, meg akad öt szürkemarhájuk, illetve 5 shagi arab lovuk is. A temérdek bundás csaholóról nem beszélve, amelyek nélkülözhetetlen hírharsonái, hozzátartozói a tanyának. Mivel biodinamikus gazdálkodást folytatnak, a trágyát visszaforgatják a földbe. A tavalyi éves árbevételük 60 millió körüli volt, és az sem mellékes, hogy 21 embernek adnak munkát. Mint évek óta ezzel foglalkozó farmergazda állítja: nem a termelés a nehéz, hanem inkább az, ha már az ember eny- nyi területen, ennyi mindennel bajlódik: biztos piaca legyen annak, amit előállít. Mintegy öt év alatt építette ki a saját piacát, ami nem volt egyszerű, pedig idegen nyelvet is beszél. Azután szerinte akad még néhány nagyon fontos követelmény: az egyik a minőség, a másik a pontosság. Ezek nélkül Hegyeshalomtól nyugatra lehetetlen betörni egyetlen piacra sem. Hát még tartósan ott ragadni ! Mellesleg Váczi Géza mostanság rövidtávú fogyókúrába fogott, mert a mérleg nyelve 120-at mutatott. Ez nem ígérkezik sétagaloppnak, hiszen elmondása szerint legkedvesebb eledele a birkapörkölt, meg a töltött káposzta. Egyik sem kimondottan fogyókúrás étek, bár felséges finom ez is, az is. Két gyereket nevelnek: a fiú gimnazista, a lány még az általánosba jár. Hogy egykoron közülük ki veszi majd át a stafétabotot, arról korai még beszélni, hiszen a kft. másik •ügyvezetője, Váczi Géza, a családfő még csak 42 éves. D.SZ.M. Szerte a -világon egyre inkább teret hódítanak azok a gépek, amelyek egymenetben képesek többféle munka elvégzésére. A direktvető masinák például, mint a képünkön is látható német Howard gyártmányú gép, a talajművelést és a vetést egyszerre végzi el, segítségével tehát akár tarlóba is vethetünk. A szerkezet lelke tulajdonképpen egy talajmaró, amely után tömörítőhengert kapcsoltak, előkészítendő a „terepet” a vetőmag számára. A magtakarást szintén a talajmaró végzi, kései által feldobált földdarabok ugyanis a vetőcső után érnek ismét talajt, befedve ezzel a magot. i. z. Támogatás meliorációhoz A meliorációs - így például az öntözésfejlesztési és talajjavítási - beruházások támogatására idén is lehetőség nyílik. A gazdálkodóknak a kamatpreferencia igénybevételét a az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan most is előzetesen kell jelezniük a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A beruházó megnevezését, címét, a fejlesztési célt, az érintett terület nagyságát, valamint a kalkulált költséget is tartalmazó bejelentést január 29-éig kell eljuttatni a megyei FM hivatal címére. Itt összesítik a megye támogatási igényét, majd felteijesztik a szakminisztériumba elbírálásra. A megyei pénzkeret ismeretében következhet a benyújtott pályázatok értékelése, a támogatás odaítélése. Az idei támogatási kondíciókat egyébként a 109/1997 FM rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny tavalyi 121. számában jelent meg. Ezzel kapcsolatban azonban az FM hivatalban is szívesen adnak tájékoztatást az érdeklődő gazdáknak. Növényvédelmi távelőrejelzés Gyapottok-bagolypille. Tavaly a megelőző évekhez képest drasztikusan lecsökkent az egyedszáma. Ez főként a számára kedvezőtlenebb időjárásban keresendő. (A tavasz és a nyár eleje csapadékos volt és nem száraz meleg.) A vegetációs időszak túlnyomó részében csak néhány százalékos fertőzöttséget okozott, de csemegekukoricában, másodvetésben, öntözött körülmények mellett és száraz meleg augusztusi, szeptemberi időjárásban, védekezés mellett is 25 százalékos fertőzöttséget is találtunk. Idén arra kell számítani, hogy ha a kártevőre kedvező környezeti tényezők alakulnak ki, akkor a védekezést az érzékeny kultúrákban be kell tervezni. Ellenkező esetben csak újra észlelési szinten lesz megtalálható. Talajlakó kártevők. Ide főként a cserebogárpajorok és drótférgek tartoznak. A kártevők jelentősége évről évre nő. Megszűnt a különböző termesztési rendszerek által automatikus és kötelezően előírt talajfertőtlenítés, így azok ott is elmaradtak, ahol szükséges lett volna. Az elmúlt években már tábla méretekben is (burgonya, kukorica, cukorrépa, napraforgó) okoztak jelentős tőszámpusztulást. Ha a termelők továbbra sem fordítanak figyelmet a kártevőkre, azok kártételi veszélyessége fokozódni fog. Ezért fontos, hogy a ritka állományú kultúráknál vetés vagy ültetés előtt a kártevők mennyiségi felmérését, és szükség esetén a talajfertőtlenítést elvégezzék. Kasza Imre JNSZ megyei NTÁ Lótenyésztési programot indít az FM Hosszú távú lótenyésztési programot indít az idén a Földművelésügyi Minisztérium. A koncepció szerint az országban 10 tenyésztési központot hoznak létre az elkövetkezendő években az állomány genetikai megújítására - jelentette be a minap Nagy Frigyes, az agrártárca vezetője. A miniszter elmondta: ugyan a magyar népet lovasnépként ismerik világszerte, ma már nem álljuk ki az összehasonlítást a fejlett lótenyésztési kultúrával rendelkező országokkal. A következő két-három évben összességében több száz millió forintnyi pályázati pénzt használhatnak fel a lótenyésztéssel foglalkozó gazdasági társaságok a tenyésztés körülményeinek, az állat-egészségügyi és állatorvosi szolgáltatások javítására. A támogatás mértéke akár a beruházások 70 százalékát is elérheti. Mindettől a tárca azt várja, hogy egy évtized múlva a mainál sokkal jobb genetikai tulajdonságú, ezáltal értékesebb, nemzetközileg versenyképes lóállománnyal rendelkezik majd az ország. Ez az értékteremtésen túl jótékony hatással lehet a turizmusra és a lovassport fejlődésére. Juhtejfelvásárlás Kétmillió liter hazai termelésű, első osztályú juhtej felvásárlására hirdet pályázatot a földművelésügyi miniszter. A felvásárlási kvóta után literenként 25 forint agrárpiaci támogatás vehető igénybe, összesen 50 millió forintos értékhatárig. A támogatott felvásárlási mennyiségből a termelők úgy részesülhetnek, hogy nevükben azok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek tejfeldolgozó üzemmel rendelkeznek, és a pályázat egyéb kitételeinek is megfelelnek, továbbá tagjai a Juh Terméktanácsnak. A tejfeldolgozó az első osztályú juhtej felvásárlásakor elszámolt, és kifizetett árból 25 forintot literenként visszaigényelhet támogatásként az illetékes adóhatóságtól, ha a támogatási feltételeknek megfelel. Házunk táján Több fény - több tojás Nem törvényszerű, hogy ősszel és télen - amikor amúgy is jobb ára van a tojásnak - kevesebbet tojjanak a tyúkok. Ha ismerjük a jószág bioritmusát, akkor több tojásra ösztönözhetjük szárnyasainkat. A tyúkok tojástermelése és a fény között szoros összefüggés van, ami lényegében azt jelenti, hogy ha csökken a fény mennyisége, kevesebbet tojnak az állatok. Egy idő után - késő ősszel, ha már a természetes fény napi kilenc óránál kevesebb - teljesen abba is hagyják, és vedleni kezdenek. Ez mesterséges világítással elkerülhető. Szereljünk fel a tyúkólba 40-es vagy 60-as villanykörtét úgy, hogy az ól minden részét egyenletesen megvilágítsa. A tyúkoknak ősszel, az esős, borús idő beköszön- tével kezdjük adagolni a fényt reggel hét órától egészen addig, míg ki nem világosodik. Délután 3 óra tájban ismét gyújtsuk fel a villanyt, és kezdetben fél 5-kor, 5-kor oltsuk el. Ezután minden nap három perccel később kattintsuk le a kapcsolót, egészen addig, amíg el nem jutunk a 8 órai villanyoltásig. A reggeli 7 órai villanygyújtás marad. így végül reggel 7-től este 8-ig állandóan kapnak megvilágítást az állatok, s nem vedlenek éppen akkor, amikor a tojás a legdrágábban eladható. Lengyel Zoltán
