Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-15 / 12. szám
1998. január 15., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A köztársasági elnök döntés előtt jogértelmezést kér Melyek a választható napok? Az Országos Választási Bizottság jövő hétfőn tárgyalja a köztársasági elnöknek levelét. Ebben Göncz Árpád arra kér választ a testülettől, hogy a választójogi törvények alapján mely napokat kell munkaszüneti napnak tekinteni. Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnöke elmondta, az államfő leveléből kitűnik, hogy a hatályos magyar jogszabályok nem egyértelműek e kérdésben. A választójogi törvény legutóbbi módosítása kizárja, hogy az országgyűlési választások első, illetve második fordulója munkaszüneti, azt megelőző, vagy azt követő napra essen. A Munka törvénykönyve felsorolja a munkaszüneti napokat, melyek a következők: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., december 25. és 26. Ezzel ellentétben más anyagi és eljárásjogi szabályok - például a Polgári és a Büntető törvénykönyv - alkalmazása során a szombatot és a vasárnapot is munkaszüneti napnak kell tekinteni, vagyis ezek az okmányok más értelemben használják ezt a fogalmat. A köztársasági elnök az esetleges későbbi viták elkerülése végett kért előzetes állásfoglalást az Országos Választási Bizottságtól, bár valószínűsíthető, hogy a választójogi törvény megalkotói a Munka törvény- könyve szerinti munkaszüneti napokat vették számításba. Az államfő gyors döntést kért az OVB-től. Egyre öregebb autókkal közlekedünk Európa fél évet távolodott Egyre öregebb autókkal járunk, és nem is a legjobb minőségű utakon - derült ki a Közlekedési Főfelügyelet szerdai tájékoztatóján. A hazai közutakon közlekedő személygépkocsik átlagélet- kora 11,7 év, a tehergépkocsiké 9,6 év, az autóbuszoké 11,1 év. Egy év alatt fél évet öregedett a magyar személygépkocsipark, ennyivel is távolabb kerültünk az európai színvonaltól - mondta Tóth István, a főfelügyelet főigazgatója. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy 6 százalékkal több a nyugati gyártmányú autó. Á mintegy 2,2 millió személygépkocsiból a felmérések szerint 367 ezer rendelkezik katalizátorral. A főfelügyelet 1997-ben 82 millió forint bírságot szabott ki. Tavaly 1,425 millió jármű szigorú műszaki vizsgáztatását végezték el. A tájékoztatón elhangzott, hogy a főfelügyelőség januártól a vámhatósággal közösen lép fel a gépjárműlopások visszaszorításáért. Ezt segíti az a közvetlen informatikai hálózat, amelyen már nemcsak a gépjárművek műszaki adatait továbbítják, hanem a vámeljárás eredményét is. így elkerülhető lesz, hogy a Közlekedési Főfelügyelet hamis okmányok alapján helyezzen forgalomba külföldről behozott járművet. Katolikus rádió Pénz és országos frekvencia híján regionális adóként kezdi majd meg működését a katolikus rádió. Nem tudni azonban, hogy mikor. Létrehozásáról tavaly határozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A lehetőségek számbavétele után született az a döntés, hogy kísérleti jelleggel Egerben indítsák a rádiót. A elképzelések szerint egy átjátszóadó üzembe helyezésével Miskolc térségében is hallható lenne az adás. Egerben már folynak az előkészületek, a stúdió akár ez év végén megkezdhetné adását. Az Országos Rádió és Televízió Testület azonban még nem döntött arról, hogy mikor ír ki pályázatot a helyi frekvenciákra. A Szonda Ipsos közvéleménykutatása szerint Kelet-Ma- gyarországon tavaly decemberben a pártok népszerűsége a már hónapok óta tartó tendenciák szerint alakult. A megkérdezettek 22 százaléka az MSZP-t helyezte a népszerűségi lista élére, míg a Fideszt és az FKGP-t 15-15 százalék támogatta. Az SZDSZ 4, a Kereszténydemokrata Néppárt és az MDF 2-2 százalékot ért el. Az országos népszerűségi listán tovább növelte előnyét az MSZP, így jelenleg 7 százalékkal előzi meg a Fidesz-MPP-t és 9 százalékkal a Független Kisgazdapártot. Az MSZP népszerűsége közel kétszerese az év elejinek, míg az ellenfeleké változatlan maradt vagy inkább csökkent az év során. A keleti országrész megkérdezett polgárainak 64 százaléka úev nvilatkozott. hoev a most Munkaszüneti napokon több a látogató az üzletközpontokban Változóban a vásárlói szokások Nem a munkaszüneti napokon való foglalkoztatás, hanem az üzletek hétvégi, vasárnapi és ünnepnapi nyitva tartása a bevásárlóközpontok körül kialakult érdekütközések lényege - hangsúlyozta a munkaügyi tárca államtitkára a témáról tegnap tartott konferencián. Héthy Lajos természetesnek tartotta, hogy a bevásárlóközpontok hazai elterjedése vitákat vált ki és ellentmondásokkal jár. Ezek feloldására elképzelhető, hogy az új szabályozás során a Munka törvénykönyv előírásait hozzáigazítsák a megváltozott vásárlási szokásokhoz és az új típusú üzletközpontok igényeihez. A boltok munkarendje nem munkajogi, hanem kereskedelmi kérdés - hangsúlyozta Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség elnöke. Ennélfogva a munkaszüneti napokon való nyitva tartás miatt fellángolt vita nem a dolgozók munkajogi védelméről szól, hanem kereskedelmi érdekek ütközését mutatja. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének vezetője annak a véleménynek adott hangot, hogy a liberalizálás érdekében nem szabad fellazítani a Munka törvénykönyvében előírt szabályozást. 200 ezer munkavállaló érdekét sérti, ha engedélyezik a dolgozók munkaszüneti napokon történő foglalkoztatását. Pósch Péter, a Pólus Center Menedzsment Vállalat igazgatója szerint a bevásárlóközpontok megjelenésével korábban nem létező kereskedelmi egységek jöttek létre. Felméréseik szerint a közönség elvárja a folyamatos nyitva tartást. Ezt bizonyítja, hogy munkaszüneti napokon a látogatók száma az átlag két és félszeresére ugrik. Jövőre költségtérítéssel 8500 diák tanulhat az egyetemeken A pénzhez a tudást is megkövetelik Az idén ismét meghirdették a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses képzést. A tavalyi 2500-zal szemben az új tanévben már 8500 érettségizett számára nyílik lehetőség az egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra ebben a formában. Az intézmények maguk határozták meg, hogy hány költség- térítéses diákot vesznek fel az új tanévre. Először tavaly vált lehetővé, hogy az eredményesen pályázók, de az „állami” felvételi ponthatárt el nem érő diákok a képzési költségek kifizetése ellenében beiratkozhassanak az egyetemekre, főiskolákra. A pályázóknak azonban nemcsak azt kellett tudomásul venniük, hogy fizetniük kell, hanem azt is, hogy nem kapnak ösztöndíjat, tankönyv- támogatást, és nem részesülhetnek kedvezményes kollégiumi ellátásban. Némi bizonytalanság mutatkozott a felvételi ponthatárok meghatározása körül. Az egyetemek azonban - helyesen - nem adták alább a színvonalat, ragaszkodtak egy bizonyos tudáshoz. Csak pénzért nem lehetett bejutni a felsőoktatásba - hangoztatták a rektorok -, és ez még inkább így lesz az idén. A művelődési tárca rendeleté szerint ugyanis a költség- térítéses képzésre jelentkezők számára a felvételi ponthatár legfeljebb 10 százalékkal lehet alacsonyabb, mint az azonos követelmények mellett folyó, államilag finanszírozott képzésre meghúzott ponthatár. Továbbtanulásra egyébként - legyen az a képzés bármely formája - az idén is ugyanúgy lehet jelentkezni, mint eddig és a határidő - március 1. - sem változott. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató az idén a költség- térítések összegét is feltünteti. A legkevesebbet - félévente 30-35 ezer forintot - általában a tanárképzőkben kell fizetni, a legtöbbet - szemeszterenként 534 555 forintot - a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kérik. (deregán) Sínen vagyunk. Mobil vasúti őrsnek nevezték el a rendőrök és a MÁV-osok azt a vasúti kocsit, amelyet tegnap mutattak be a Nyugati pályaudvaron. Korszerű berendezéseivel hatékony eszköz lehet a vasúti bűnözés elleni harcban. fotó: feb/diósi imre Lassítják Nemcsókot. A részletesebb elemzések elkészítéséig a bősi ügyben tárgyaló magyar delegáció ne kötelezze el magát egyetlen megoldás mellett sem. Erre kérte Nemcsók Jánost, a magyar küldöttség vezetőjét az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága szerdán megtartott zárt ülésén. MDF: Xénia-láz. A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy a Magyar Televízió vegye le műsoráról az Ürgam- mák című sorozatot - hangzott el az MDF szerdai tájékoztatóján. A párt követeli továbbá, hogy a Xénia Láz Egyesület számoljon el az általa felhasznált közpénzekkel, mielőtt jogutód nélkül megszűnne. Garé: még sincs engedély. Megsemmisítette a garéi égetőmű építésére kiadott önkormányzati engedélyt a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal, és elrendelte az új elsőfokú eljárás lefolytatását, amelyre Siklós város önkormányzata jogosult. A határozat jogerős. Gyermekétkeztetés. Az óvodákban és iskolákban étkező gyermekek szervezett étkeztetésének támogatására az idén mintegy 13 milliárd forint jut a központi költségvetésből - jelentette be Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Az előző évben egy-egy tanulóra és óvodásra átlag 8800 forint jutott, idén a tervezett összeg 13 700 forint lenne. Hegedűst felmentették. Horváth Lóránt, a Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke felmentette Hegedűs Csabát, a Telesport szerkesztőségének eddigi vezetőjét. A szerkesztőség irányításával határozatlan ideig az Információs Főszerkesztőség és annak vezetőjét, Heltai Pétert bízta meg. Elnapolták Palotás perét. A .Fővárosi Bíróságon szerdán kezdődött volna Palotás János büntetőpere. Az ismert üzletembert, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét az ügyészség háromrendbeli, 100 millió forintot meghaladó adócsalással, valamint magánokirat-hamisítással vádolja. Harc a szoftverkalózokkal. Ma Magyarországon több mint száz eljárás folyik az informatikával kapcsolatos jogok megsértése miatt. Eddig három jogerős bírói ítélet született, s valamennyi ítéletben börtönbüntetéssel sújtották a vádlottakat. A számítógépek számának ugrásszerű növekedésével elkerülhetetlenné vált a határozott rendőrségi fellépés az illegális szoftverek felhasználói ellen - hangsúlyozta Berta László ezredes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány. Nem változott a pártok megítélése a keleti országrészben Növelte előnyét az MSZP vasárnap tartandó választáson biztosan részt venne, s e csoport közel háromnegyede megnevezte a pártot is, amelyre szavazna. Ebből a körből az MSZP 40 százalékot kapna, a Független Kisgazdapárt 23, a Fidesz pedig 20 százalékot. Az országos arányok hasonlók: a pártot is választani tudó biztos szavazók 39 százaléka adná voksát az MSZP-re, 20 százalék az FKGP-re és 19 százalék a Fideszre. Az SZDSZ helyzete 1997-ben a keleti országrészben valamelyest tovább gyengült, jelenlegi támogatottsága 6 százalék. Az MDF 4 százalékot, a KDNP 2 százalékot érne el. Az ellenszenvlistát a Kisgazdapárt vezeti 24 százalékkal, mögötte áll az MSZP 17 százalékkal, a legkevesebb el- lenszenvszavazatot (1 százalékot) az SZDSZ kapta. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. december 10-20. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 482 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan
