Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

1997. december 4., csütörtök 1 9. oldal Körkép Valamit tenni kell az elesett időskorúakért! A gondozóház csak terv marad? A karácsony közeledtével egyre többször kerül előtérbe a má­sokról való gondoskodás, a karitatív tevékenység. Nemrégiben Budapesten adtak át egy új hajléktalanszállót, a minap pedig lapunk is hírt adott a jászsági karitatív napok megrendezésé­ről. Az átlagosnál több szó esik a hajléktalanok és az idősek el­látásának, gondozásának különböző formáiról is. MfeiÉ Molnár István Jászszentandráson régóta beszédtéma az idős, család nél­kül maradt emberek életének segítése, nehéz életkörülmé­nyeik javítása. Sze­rencsére a község­ben nincsen egyet­len hajléktalan sem, de a majd’ három­ezer helyi lakosból több mint 880 idő­sebb 60 évesnél. Köztük vannak olyanok, akiknek a magas életkora vagy a betegsége, akár a kettő együtt meg­akadályozza abban, hogy magukat ellás­sák. Az elmúlt év­ben megkezdte mű­ködését az idősek napközi otthona, de úgy tűnik, ez a megoldás nem ho­zott eredményt. Molnár István nyugalmazott iskolaigazgató, helyi önkor­mányzati képviselő, az egész­ségügyi és szociális bizottság tagja a témával kapcsolatban elmondta, mindenképpen tenni kell valamit, hogy megfelelő módon gondoskodjon Szent- andrás az öregjeiről. Nem egy járóképtelen, beteg ember egyedül él, akinek még a szo­bából a konyhába való eljutás is órákig tartó nehéz feladat. Az idősek napközi otthona, mint az eltelt időszakból kiderült, nem jelent tartós megoldást. Aki még járóképes, ha nehezen is, de gondoskodik magáról, nem keresi fel az intézményt. Aki yiszont már beteg és elesett, egyszerűen nem tudja felke­resni a napközi otthont. A képviselő szerint igazi megoldást egy bennlakásos gondozóház létrehozása jelen­tene. Meg kellene vizsgálni, hogy mennyi rászoruló él hely­ben, mennyi szentandrási nyert elhelyezést más települések idősek otthonában, s milyen támogatások szerezhetők a gondozóház létrehozására. Előzetes becslései szerint legalább 15-20 olyan személy lenne, aki igénybe venné az in­tézmény szolgáltatásait. Az ott­hon létrehozásával nem csak a helyiek gondjain lehetne enyhí­teni, de a környező idősek ott­honaiban is felszabadulhatna néhány hely. A gondozóház megvalósítá­sára a helyi önkormányzat idei költségvetéséből körülbelül há­rom-négy millió forintot kellene elkülöníteni, így egy alkalmas épület - például a mostani idősek napközi otthona - átalakításával olcsóbban lehetne megoldást ta­lálni - vélekedett a képviselő. A működtetésre már lehetne állami támogatást igényelni, valamint az intézmény három-négy munka­helyet is teremtene.- Sajnos a közeljövőben nem látok lehetőséget egy bennlaká­sos otthon megvalósítására - nyi­latkozta Nagy Sándor polgár- mester, majd felsorolta az eléjük magasodó akadályokat. A gondozóház megvalósítá­sára nem igényelhető állami tá­mogatás. A községnek erre nincs fejlesztési kerete, lehetősége. Az esetleges megvalósítás után pe­dig szembetalálkoznának azzal, hogy a központilag biztosított normatíva messze nem fedezi a felmerülő költségeket. Megíté­lése szerint a helyi igénylők száma összesen nem lenne több három-négy főnél, erre pedig nem lehet alapozni egy többmil­liós beruházást. Beszélgetésünk során kiderült: a közeljövőben át­alakul a szentandrási szociális gondoskodás rendszere. Terve­zik, hogy egy intézmény irányí­tása alá vonják annak minden te­rületét. Egyéb változtatásra, be­ruházásra sajnos nincsen mód­juk. -banka­Az ország második legerősebb embere Doppingszerek helyett a tepsis hurkára esküszik Amikor az egyik Szolnok me­gyei községben, Kőtelken Ul- vicki Mihály e világra érke­zett, 51 centinek mérték, amelyhez éppenhogy két és fél kiló tartozott. Sopánkodtak a sokat megélt, lá­tott öregasszonyok, és az egyi­kük félig tréfásan meg i$ je­gyezte az édesanyjának:- Jaj, lányom, tegyél rá sza­kajtót, hogy a macska el ne vi­gye! Azóta annyit változott a hely­zet, hogy eltelt negyvenhárom esztendő, és Ulvicki Mihály 187 centi meg 120 kiló. A vállai ak­korák, hogy egy keskenyebb fo­lyosón csak oldalazva tudna ha­ladni. Fekvenyomásban 200 kiló a csúcsa, és az erős emberek versenyében 1994-ben Jász- Nagykun-Szolnok megyei baj­nok, 1995-ben is, 1996-ban or­szágos első, és 1997-ben orszá­gos második.- Mindig erős volt?- Inkább vézna kislegény. A szülőfalumban az Arany János utcában cseperedtem. Tízéve­sen már dolgoztam, és akkori­ban faluhelyen sokat számított a virtus. Több erős embert tar­tottak nyilván, és mi gyerekek is sokszor összemértük az erőnket: birkóztunk, lapátot, ta­ligát tartottunk ki, ki bírja to­vább. Fociztam, majd amikor Szolnokra kerültem ipari tanu­lónak, Kocsis tanár úr megkós­toltatta velem az atlétikát. Gere- lyeztem, távolt ugrottam, súly­zóztam, és ez a sokoldalúság jó alapnak bizonyult. Holott em­lékszem rá, elsőnek 33 kilót szakítottam és 54-et löktem. Azután a szakításcsúcsom 170 lett, a lökésé 200 kiló.- Súlyzózott is?- Később súlyemelő lettem, és 1970-86 között versenyez­tem, majd edzősködtem is. Fél­nehézsúlyban junior magyar bajnoki címig jutottam, nehéz­súlyban pedig ötször voltam or­szágos harmadik helyezett. Kisújszálláson kezdtem az edzősködést, a munka után hét csodálatos évig oda vonatoz­tam. Természetesen napközben dolgoztam, hétvégeken meg ott voltak a versenyek, amelyeken 1986-ig én is indultam.- Az erős emberek közé mi­kor került?- Majdnem negyvenévesen, 1993-ban. Egyszer országos bajnok lettem, igaz, akkor nem indult Fekete László. Most pe­dig néhány hete négy ponttal lemaradva, negyvenhárom éve­sen országos második.- Mennyit edz?- Naponta, itt Szolnokon a Mátyás király úti sporttelepen vagyok, kettőtől hétig. Vagy száz srác, lány nálam gyakorol, badizik, súlyzózik, erősít körü­löttem, nekik is segítek.- Melyek az erős emberek versenyszámai ?- Többfélék lehetnek. Például fel kell a fej fölé emelni egy fa­rönköt, ami mondjuk 145 kiló. Felbontani egy hétmázsás ko­csit, eldobni a 70 kilós malom­követ. Ez az egyik kedvenc számom, négy méter a csúcsom. Cipelni kell, és tilos letenni két olyan tejeskannát, amelyiknek az összsúlya százhatvan kiló. Én 122 métert tettem meg velük. Azután egy 155 kilós kőgolyót minél gyorsabban rá kell rakni egy százhúsz centis asztal tete­jére. Vagy egy 70(!) mázsás kamiont elhúzni 20 méteren. Én ezt harminckét másodperc alatt teljesítettem. De akad egy speci­ális Szolnok megyei számunk is, a száz-százhúsz kilós búzás zsá­kokat egyedül fel kell venni a földről, vállra emelni és rárakni egy kocsira.- Értem. Szóval lehet gyako­rolni, aki erős ember szeretne lenni.- Azért ha javasolhatok va­lamit, a fiatalok ne ezekkel kezdjék. Ússzanak, fussanak, atletizáljanak, ugráljanak, szó­val erősítsék az izmaikat, szí­vüket, tüdejüket, így készítve fel a szervezetüket a még na­gyobb megterhelésekre. Ter­mészetesen az akarat, a tűrőké­pesség, a kitartás is mind-mind nélkülözhetetlen.- A doppingszerekről mi a véleménye?- Nem az én világom, mert Ulvicki Mihály kedvenc „szerével” a 70 kilós ma­lomkővel, amelyet négy mé­terre dob el az ár, az évek múlva jelentke­zik. Ezért a gyerekeknek sem javaslom, hiszen ez rövid tün­döklést, hosszú kínlódást jelent. Az én legjobb doppingszerem a sok munka, meg utána a ha­lászlé, birkapörkölt, de a tepsis hurka se kutya! Gyanítom, ezért lehetek még 43 évesen is a legjobbak között.- Tudunk róla, született egy új szövetség.- Igen, létrehoztuk a Magyar Erősport Szövetséget, ahol el­nökségi tagnak választottak.- Család?- A feleségem an NB I-ben röplabdázott, a nagyobbik fiam focizik, súlyt emel, a lányunk kosarazik, a legkisebbik fiú fo­cizik. Örülök annak, hogy ben­nük is tovább él a mozgás, a sport szeretete.- Hogyan tovább?- Jövőre vagy az idén szeret­nék elindulni az erős emberek valamelyik világversenyén, negyvenen túl ennyi a terven. Viszont akad vagy öt olyan ta­nítványom, akik ha sportsze­rűen élnek, kitartóan edzenek, közülük bármelyik lehet az or­szág legerősebbje, esetleg a vi­lág egyik legjobbja. Persze, eh­hez nem árt egy kis szerencse sem, hogy a betegségek, sérülé­sek elkerüljék őket... D. Szabó Miklós Szabadidős szolgálat Abádszalókon idén kezdte el működését a Szabadidős és In­formációs Szolgálat. Az önkor­mányzat „égisze” alatt működő szervezet elsődleges feladata az üdülőközség szabadidős, kultu­rális programjainak a szervezése, valamint az ifjúsággal kapcsola­tos érdekvédelem ellátása. Ez utóbbi tevékenységük részét ké­pezte a nyári „Rockkal a szenve­délybetegségek ellen” elneve­zésű nemzetközi programsoroza­tuk. Most újabb sikerükről adha­tunk hírt, hiszen a budapesti központú Mobilitás Ifjúsági Szolgálat pályázatán ismét nyer­tek: ennek eredményeként me­gyénket egy harmadik osztályos gimnazista, Lugosi Barbara képviseli azon a dániai tanul­mányúton, amelyen 1998. má­jus 10-17-e között a 19 ország­ból érkező fiatalok azokat a kulturális, közösségi módsze­reket ismerhetik meg, amelyek hazájukban is hatékonyabbá te­hetik a szenvedélybetegségek elleni „küzdelmet”... -p­/ Életerő, nemcsak egészségügyieknek Közel száz kórház - köztük a szolnoki MÁV - csatlakozá­sával megalakították a Kór­házszövetség és az Orvosi Kamara kezdeményezésére az Életerő Magánnyugdíj Pénztárat, amely elsősorban egészségügyi dolgozók belé­pésére számít. A pénztár a minap regionális ér­tekezletet tartott a MAV-kórház- ban a keleti országrész egészség- ügyi intézményeinek képviselői számára. Az értekezleten részt vett dr. Szabó Tamás országgyű­lési képviselő is a Kórházszövet­ség képviseletében. Mint lapunk­nak elmondta, véleménye szerint az a legoptimálisabb, ha egy-egy nagy szakma összefog és létre­hozza saját nyugdíjpénztárát, mert a pénztár független lesz, nem pedig alárendelve bankok, biztosítók érdekeinek. Ezek a pénztárak kevesebbet költenek piacszervezésre, mert a munka­hely maga adja a szervezeti kere­tet. A munkahelyek által szerve­zett pénztáraknál a kontroll is a szakmából szerveződik, így job­ban van beleszólása a tagoknak a történésekbe. A szakmai szerve­ződéseken kívül dr. Szabó Tamás szerint még a regionális pénztá­rakban lenne nagy lehetőség. Az Életerő Magánnyugdíj Pénztár szeptemberben alakult, eddig több mint kétezer tagja van. Az autó hétszáz kiló, aki felborítja: százhúsz fotó: cs. i. Vakvezető kutyával a telefonközpontban Újra érezheti, hogy számítanak rá A karcagi háziorvosi intézményben a fehér bot napján, októ­ber 15-én kezdett el telefonközpontosként dolgozni Erdősné Onda Marica. Első munkanapján vakvezető kutyáján sokan meglepődtek, mára Deisyt elfogadták a betegek, dolgozók is. A gyerekek pedig szűri után keresik a kutyus társaságát. Erdősné Onda Marica jelenleg rokkantnyugdíjas, egyik szemé­vel egyáltalán nem, a másikkal is csak minimálisan lát. A fiatal- asszony nagyon örül annak, hogy az intézmény vezetője, Brankovics László a rehabilitá­ciós munkahely kialakításakor őt hívta napi hat órában telefon- központosnak, portásnak, hiszen így közösségben lehet, nem kell bezárkóznia otthonába, és a ke­resetkiegészítés is jól jön a csa­ládnak. Az eltelt másfél hónap alatt mindenki megszerette or­das német juhászkutyáját. Deisy öt éve vizsgázott le vakvezetés­ből, azóta jelent Marica számára biztonságot, szabadságot az eb, hiszen elkíséri mindenhová, és nem kell egy családtagot leköt­nie, ha valamit el akar intézni. A fiatalasszony korábban két évig a szolnoki Centrumban dolgo­zott, így a telefonközpontosi munka nem szokatlan számára. Ha Marica délelőttös, akkor Deisyvel először elviszik a két­éves Viktorkát a bölcsődébe, majd jönnek dolgozni, munka után pedig mennek a kisfiúért. Ha délután dolgozik, akkor dél­előtt elvégzi a házimunkát. Szabadidejében szívesen ír verseket. Ám mint mondta, ez nem úgy megy, hogy van másfél órám, amíg nem kell menni a bölcsibe, s addig írok egy verset. Ahhoz ihlet kell. Munka után férjével - aki váltólakatos a II. pályafenntartási szakasznál Karcagon - sokat foglalkoznak Viktorkával, aki a bölcsődében megtanult beszélni. Ha beteg a gyermek, akkor anyósáékra és sógornőjére bizton számíthat Marica, aki legfőképpen egész­séget szeretne családjának. D. E. Gond a drága eszközök beszerzése Több mint 13 millió forint árbevétele volt az idén a szolnoki Egészségünkért Alapítványnak. Fennállása óta az alapítvány közel 150 millió forint bevételt könyvelhetett el. Annak idején többes céllal ala­kultak. Szerettek volna olyan orvosi műszereket, eszközöket biztosítani a rászorulóknak, amely segíti a hatékony gyógyí­tómunkát, a megelőzést. Úgyan- így cél volt, hogy támogatják az oktató-, a tudományos munkát is. A megalakulás óta 145 millió forintot költöttek ezekre a cé­lokra. Megalapították a Vidra József-díjat, hogy a megye kór­házaiban dolgozó szakemberek magas színvonalú tevékenysé­gét elismerjék. Mivel az orvosoknak nagyon nehéz, (de fontos) eljutni konfe­renciákra, az alapítvány ezt is támogatja. Sőt, az alapítvány maga is szervez hasonlókat, vál­lalkozói alapon, amelyek jelen­tős bevételt hoznak. Együttműködve a Hetényi kórházzal, olyan szakmai ren­dezvényeket szerveznek, amelynek során lehetőség nyílik arra, hogy ismereteket átadhas­sanak orvoskollégáknak. Ilyen rendezvény a családorvoskép­zés, a kazuisztikai napok. Fontos szerepet tölt be az ala­pítvány életében a nagy értékű gépek, eszközök beszerzése a Hetényi kórház osztályai szá­mára. Az igényekhez igazodva már több gépet szereztek be, így operációs mikroszkópot, ultra­hangkészülékeket, csontsűrű­ségmérőt. Mivel a kórház több osztálya rendelkezik saját ala­pítvánnyal, sokszor a saját pénz kiegészítését kérik az Égészsé- günkért Alapítványtól. Mint dr. Krasznai Géza, az alapítvány képviseletében el­mondta, a kórházaknak, intéz­ményeknek a nagyon drága esz­közök beszerzése jelent valódi gondot. Az Egészségünkért Alapítvány jelentős lakossági támogatást is élvez. Az szja 1 százalékos felajánlásából több mint egymillió forint gyűlt ösz- sze. P. É. PILÓTA KEKSZ 200g Merido Mocca KAVE 250g Carefree TISZTASÁGI BETÉTEK Africana TEJNUGÁT táblás csokoládék lOOg sr V Garrone CHERRY Delikát 8 ÉTELÍZESÍTŐ 250o ne * wNCM Az akciós választék a készlet erejéig érvényes! Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk! Érvényes 1997. december 5-13-ig az ország összes ÁFÉSZ és COOP üzletében. A nyereményakció részleteit keresse az üzletekben elhelyezett plakátokon!

Next

/
Thumbnails
Contents