Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
I TALLÓZÓ I Fenyegető űrszemét 2.o. Ki hol tölti a szilvesztert? 3. o, Fogyóban a hízó 4. o. Szavaztak a sportági szakszövetségek 8. o, Hatvanon túl 9. o, A gyermekelőadás varázsa 11. o HÍVOTT MR BENNÜNKET? TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTEL: (52)92^29 A megelőzésről nem lehet eleget beszélni Magyar Szív Egyesület: szolnoki elnök Dajka Miklós személyében négy évre szolnoki elnöke lett a hazai szívbetegeket tömörítő Magyar Szív Egyesületnek. Az egyesület új vezetője a legfontosabb teendőnek azt tartja, hogy a szívbetegségek megelőzéséről az eddigieknél szélesebb körben kapjanak ismereteket az emberek. A Magyar Szív Egyesület 1988- ban alakult meg az Országos Kardiológiai Intézet égisze alatt, és a budapesti kezdeményezés az évek alatt országossá terebélyesedett. A helyi tagegyesületek klubformában elsősorban ott működnek, ahol egy-egy kórházhoz vagy szívspecialista orvoshoz kötődnek. A hajdani Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Dajka Miklós egy szívinfarktus után lett tagja a szolnoki egyesületnek, és kezdettől fogva ambiciózusan segíti a közösség munkáját. Elsősorban nagyfokú aktivitásának tulajdonítható, hogy az év végi tisztújításon országos elnökké jelölték és választották. (Folytatás a 3. oldalon) Szinte már menetrendszerűen, az energiahordozókkal együtt Januártól drágul a kenyér és a tej Nem emelkedik a hús és a baromfi ára a jövő év elején. Drágulnak viszont januárban a tejek és tejtermékek, továbbá a sütőipari termékek közül a kenyér és a finompékáruk - közölték az illetékes terméktanácsok vezetői. Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint nem emelnek árat, mivel az év elején a baromfipiacon a fogyasztás visszaesése várható. Emellett a takarmánypiacon is alacsonyak az árak, így a termelési költségek is elfogadható szinten vannak. Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke szintén úgy véli, hogy áremelésre nem lehet számítani a húspiacon annak ellenére, hogy az energiahordozók és a vágóhidak által felhasznált más anyagok és kellékek árai emelkednek. A kínálati piac miatt azonban az árak inkább lefelé, mint felfelé mozdulnak. Erre utal az is, hogy a karaj még mindig nem érte el a kritikusnak tartott ezerforintos árat. Csákvári László, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: pontosan még nem lehet megmondani, hogy a tej és tejtermékek árai mikor és mennyivel emelkednek. Az előrejelzések azonban arra utalnak, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók csak mérsékelten növelik majd áraikat. Szakértők szerint 10 százalék körüli drágulásra lehet számítani e termékek körében. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója szerint az év elején mintegy 10-12 százalékkal kerül majd többe a kenyér. Ez elsősorban a sütödék költségeibe begyűrűző áremelkedések - például a szállítás és az elektromos energia drágulása - miatt következik majd be. Az igazgató 1998 egészére az inflációval megegyező mértékű kenyéráremelést, a finompékáruk körében pedig ezt 2-3 százalékkal meghaladó drágulást prognosztizál. „Kettészelt” mezőtúri téglaipari cég Kiváltak a hajdúsági gyáregységek Az Alföldi Téglaipari Kft. erősen karcsúsodva dolgozik tovább januártól Mezőtúron. A cég harmada Hajdú Tégla Kft. néven önállósul, leválik a gyárról. A hajdúsági gyáregységek kiválása érzékenyen érinti a túriakat, hiszen a legkevésbé eredményes tápiógyörgyei gyár az átalakult cég tulajdona marad. Juhász Béla ügyvezető szerint bár sokakat váratlanul ért a szétválás híre, ez előre látható volt. A tulajdonosok egy része már az év elején felvetette néhány gyár kiválásának lehetőségét. Mára az elképzelések valósággá váltak. Az ügy hátteréről, a szétválás módjáról kérdeztük az Altek Kft. ez év december 31-ig hivatalban lévő ügyvezetőjét.- A cég kettéválása elsősorban a tulajdonosok akaratán múlott - nyilatkozta lapunknak. - Úgy vélték, hogy a Hajdúságból nincs megfelelő rálátásuk a vállalkozás részegységeinek működésére, ezért inkább önálló társaságot alapítanak.- Milyen cégek jönnek létre az Altek alapjain?- A debreceni és a hajdúnánási gyáregységekből az ottani tulajdonosi körrel megalakul a Hajdú Tégla Kft. mintegy 100 milliós jegyzett tőkével. Az Altek Tégla és Cserépipari Kft. mezőtúri székhellyel fogja össze a tápiógyörgyei, a tiszaföldvári, a kunszentmártoni tégla- és a mezőtúri cserépgyárakat. E cég jegyzett tőkéje csaknem 200 millió forint.- A további gazdálkodást hogyan tervezik?- Az év elején magánszemélyekkel egy új termékcsalád bevezetésére kft.-t alapítottunk, melyet év közben teljesen felvásároltunk. A cserépgyár termékeivel mind ismertebbé válik, bár nehéz a nagy gyárak mellett egy ilyen kicsinek, mint a túri, a piacra betömi. Másfél év távlatából azonban úgy tűnik, sikerül. A továbbiak tervezésében sokat segít a nemrég Mezőtúron járt Phare- szakértő véleménye is. Az építőiparban, a megelőző időszakot figyelembe véve, fejlődés észlelhető, mely talán jótékony hatást gyakorol a túri üzemre is. scs A cigányság felemelkedésébe be kell vonni a magyarokat is Jelentős lépések a „hosszú úton” Nagy sikert aratott a Budapest cigányzenekar kamarazenekarának műsora FOTÓ: i CS A kisebbségek napja alkalmából - mely az Országgyűlés határozata alapján december 18-án van - eló'ször rendezett kisebbségi napot Szolnokon szombaton az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ), a Szolnoki Jogvédő Iroda és a Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ). A programban lezajlott előadásokból és hozzászólásokból kicsengett a reménykedés a szebb, a jobb jövőben. Rá is fémé már a szebb jövő a hazai cigányságra, de ezért a jelenben kell minél többet tenni. Erről szólt az a kisebbségi politikai fórum, amelyen Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke a cigányság jelenét és jövőjét ecsetelte, továbbá dr. Pálfi Miklós jogász a kisebbségek ország- gyűlési képviseletét, míg Kerékgyártó T. István társadalom- kutató a többségi társadalom kisebbségéletképét taglalta. Az eseményen kitüntetéseket is átadtak. A CKÖ elismerését három magyar kapta: Csilléi Béla, a Roma Esély Szakiskola igazgatója, Oláh Angyalka és Kerékgyártó T. István. Farkas Flórián az ezt követő sajtótájékoztatón jelentős eseménynek nevezte a kisebbségi napot, mert Szolnokon az országot átfogó cigánypolitikai kérdések és igények fogalmazódtak meg, amelyek jelzésértékűek a kormányzatnak. Szombaton ismét felvetődött az az igény, amely visszafordíthatatlan, és az a követelmény, amely nélkül nincs kisebbségi önkormányzatiság, de még inkább nincs cigánypolitikai jövő. A nemzetiségi törvény készülő módosításáról az elnök úgy vélekedett, hogy az önmagában garanciát és erkölcsi sikert jelent a kisebbségek részére. Ugyanakkor úgy vélte, a kisebbségi törvény csak a kisebbségek egyetértésével születhet meg. Az OCKÖ úgy dolgozta ki a kormányzatnak átadott elképzeléseit, amely minden kisebbség érdekeit szem előtt tartja. (Folytatás a 3. oldalon) Aki nem jelenik meg, az eleve elégtelent kap Megkezdődött a vizsgaidőszak a főiskolán Ma kezdődik és január 31-ig tart a vizsgaidőszak a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán. Az intézményben már szokás, hogy karácsony előtt nem vizsgáztatnak, csak a két ünnep között indul be a szezon. Mint dr. Ferenczy József főigazgató-helyettes elmondta, 3 ezer 200 hallgató vizsgázik. Az öt hét ezerkétszáz vizsgaalkalmat tartalmaz. A vizsgák 60 százaléka írásbeli, 40 százaléka szóbeli. Az intézményben szeptemberben 3 ezer 400 hallgató kezdett. A lemorzsolódás mögött általában évkihagyás vagy külföldi tartózkodási lehetőség van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók négyötöde nehéz anyagi körülmények között él, illetve nehezen teremti elő az oktatás költségeit. Nappali tagozatra ezerötszáz hallgató jár, 20 százalékuk tan- díjmentes. Az elsősök közül 550-en nappalisok, több mint ezer pedig levelezős. A vizsgaidőszakot mindenki másképp éli meg, és ez függ a vizsgák számától, nehézségétől is. Számuk évfolyamonként és szakonként változik: általában 3-6 között van. Bár nehéz lenne azt mondani, hogy a hallgatóknak van kedvenc vizsganapjuk, de tény, hogy a hét első napjaiban szívesebben vizsgáznak. Aki nem jelenik meg a vizsgán, az eleve elégtelent kap. A tapasztalatok szerint a lemorzsolódás 10 százalék alatt van. P. É. Emelkedik a vízdíj Kisújszállás vízellátását a helyi víz- és csatornaművek végzi, amelyik 30 dolgozónak biztosít munkát. Összesen 18 fúrott kút- ból érkezik a városba az éltető nedű: ezek mélysége váltakozó, 200 métertől 760-ig. Az idei, nyári napi fogyasztási rekord 2900 köbméter volt. Hogy a strandról is essék szó: kitisztították az ottani kutat, és azóta a vízhozam - szaknyelven mondva - stabilizálódott. Sajnos, nem mondható el ugyanez az árakról, hiszen a kisúji ivóvíz köbmétere a mostani 94 forint plusz áfáról jövőre 110 forint plusz áfa lesz. A csatornadíj köbméterenként 68 forint, és az itteni lakások 18 százaléka kapcsolódik erre a rendszerre. Az elképzelések szerint a település délkeleti részén további 650 lakás szennyvizét magába foglaló csatornahálózat megépítését tervezik. A munkát áprilisban kezdenék, amelynek megvalósításához a város állami támogatást is kapott. D. Sz. M. Nemrég vehették birtokba az autósok Jászalsószentgyörgy új benzinkútját. A Wecamó Kft. üzemeltette létesítmény tavasztól büfével, kamionparkolóval és tizenkét szobás panzióval bővül. fotó: csabai istván Elmúlt a karácsony, munkához láttak a betörők Községházi rombolók A szeretet ünnepe csendben telt, így látták ezt maguk az ünnepi szolgálatot ellátó rendőrségi ügyeletesek is. Ám most, hogy a karácsonyi dátumokat is ellapoztuk a naptárban, újra „begerjedtek” a bűnözők. Hiába, már csak néhány nap maradt számukra arra, hogy tovább rontsák az idei bűnügyi statisztikát. Bár közülük a legtöbben az elmúlt hét végén is a mások vagyonára pályáztak, azért az ünnepek „klasszikus” bűnére, az ittas járművezetésre is volt példa. Törökszentmiklóson személyautójának visszapillantó tükrével sodort el szombaton este egy kerékpározó asszonyt az a vezető, akiről az intézkedő rendőrök azt feltételezik, hogy nem színjózanul vezette kocsiját. Szerencsére a hölgy sérülése nem súlyos, az ittas járművezetés gyanúsítottjától azonban a helyszínen elvették a jogosítványát. Ismeretlen betörők után nyomoznak többek között a törökszentmiklósi kapitányság detektívjei. Vasárnapra virradóra fedezték fel*hogy valakik hatalmas pusztítást végeztek az örményesi polgármesteri hivatalban. Amellett, hogy a tolvajok magukkal vitték az önkormányzat telefaxkészülékét és tízezer forintját, meglehetősen drasztikus nyomokat hagytak maguk után. Az épület helyiségeit végigjárva megrongálták a bútorokat, felfeszegették a szekrényeket. A kunszentmártoni zsaruknak vézetéktolvajok adtak munkát a hét végén. Á város külterületén, a 44-es főút mentén lévő oszlopokról hat kilométer hosszúságban vagdosták le a drótot. -hgy-
