Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-23 / 299. szám
1997. december 23., kedd Megyei Tükör 11. oldal Tartalmas időtöltés, történelem, hazaszeretet Évzáró a „felfedezőknél” A rendszerváltással egyidős gyermekszervezet a Pro Patria Magyarország Felfedezői Szövetség jászberényi közösségeiben is egész évben tartalmas programokkal próbálják kitölteni a fiatalok idejét. Karácsonyváró, óévzáró rendezvényükre a minap került sor a herényi Gyermekek Házában. Amit erre a mozgalmi évre terveztünk, sikerült is megvalósítanunk - mondta Faragó László, a helyi Hármas Számú Jászkürt Hagyományőrző Csapat vezetője. Az országos szövetség - melynek összesen harmincötezer tagja van - történelmi tagozatán belül a jászberényiek főleg az 1848^4-9-es forradalom és szabadságharc történetének kutatásához, megismeréséhez állnak közelebb, mivel a Jászság fővárosának egyik jelentős eseménye volt, mikor a tavaszi hadjárat kezdetekor a szabadságharc teljes vezérkara a városban tartózkodott. Már hagyomány, hogy márciusban, 15-e előtt a fővárosban, a Kerepesi úti temetőben nagyjaink sírhelyeit felkeresve emlékeznek a dicső napokra. Májusban pedig Buda visszafoglalásáról emlékeznek meg az országos szövetség rendezésében Budai váijátékok címmel a Várban, történelmi emléktúra, akadályverseny keretében. Más országos rendezvények mellett augusztusban részt vettek az évenként megrendezett sárospataki nemzetközi találkozón is. A jászberényiek szervezték ebben az évben a Damjanich Vörös sipkás emlékexpedíciót. Ennek keretében kerékpárral végigjáiják azokat a csatatereket, ahol annak idején a gyermekhonvédek is harcoltak a szabadságért. Sportolásra is lehetőség nyílik az évenként megrendezett Jászkürt-kupán, ami kapcsolódik a helyi város napja rendezvényeinek sorába. Minden évben hazánk különböző tájait keresik fel, amelyekkel egy kicsit közelebbről ismerkednek meg. Idén Palócországba látogattak, Hollókő, Balassagyarmat, Szécsény nem maradhatott ki a túrából. A napokban már zajlik és néhány napig még eltart az egyik közösség hagyományos betlehemes játéka, amivel a város több intézményében, hivatalában megjelennek a gyerekek, felelevenítve a régi betlehemes hagyományokat. Az évet mindig a karácsonyi ünnepséggel zárják, ahol a herényi csoport három közössége műsorral kedveskedik a többieknek. Jászberényben az ország egyik legnagyobb csapata működik a szövetségen belül, több mint hetven fővel, folyamatosan növekvő létszámmal, lemorzsolódás szinte ismeretlen. A csapat már előre készül a következő évre, mikor is a ’48-as forradalom 150 éves jubileumát ünnepeljük. Országos nagy játékot hirdetett meg a szövetség Kossuth Lajos azt üzente... címmel, amihez hazánk szinte minden gyermekszervezete csatlakozott. A programsornak egyik legnagyobb eseménye lesz, amikor szeptember 29-én Pá- kozdon elevenítik fel a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Érdekesnek ígérkezik az „Ifjak útja”, amikor is végigjárják Budapesten a március 15-i események főbb színhelyeit, a Pilvaxtól a Múzeumkertig, bcs A hagyományőrzés a nehéz időszakban is fontos Jól sikerült műsoros esten gyarapodott szombaton este a Tiszafüredi Népművészeti Alapítvány. A sportcsarnokban megrendezett esemény megnyitóján azt hangsúlyozta dr. Beranek László kuratóriumi elnök, hogy a helyi kulturális értékek védelme, a hagyományok megőrzése különösen a város nehéz időszakában nagyon fontos, mert képletesen szólva olyan kincset tart a kezében a település, ami már az övé, s amire tervezheti a jövőjét. Rente Ferenc polgármester ünnepi megnyitójában azt húzta alá, hogy a városi önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekezett megtenni mindent a gazdag néptáncos hagyományok megőrzéséért, az igen tehetséges utánpótlás támogatásáért. Tudja, hogy ez néha kevés, éppen ezért reményét fejezte ki, hogy a város pénzügyi helyzete javul, így több „jut” majd a kulturális értékek védelmére, a táncosok támogatására is, mert ők és elődeik már megszolgálták idáig is a „befektetést” azzal, hogy nem csak Magyarországon, hanem Európában s a világ többi részén is jó hírét keltették a városnak. Ezt igazolta a gyerekek karácsonyi meglepetése, amihez a nemzetközileg is jó hírű Morotva népzenei együttes biztosított minőségi „talpalávalót”. Az est jó hangulatához hozzájárult ifj. Orosz Győző zenekarának, a Junior Bandnek igényes zenéje is, amely kifulladásig táncba hívta az est vacsoravendégeit, akik közül a bátrabb párok sza- lontáncversenyen is összemérhették tudásukat. Általuk - több mint 250-en voltak - is gyarapodott az alapítvány, anyagilag is. Persze a legfontosabb, amit láttunk: azt a lelkesedést, azt a tehetségmuníciót, amit több mint 70 gyermek reprezentált - ők a Tiszafüred Néptáncegyüttes. Ha nem hagyjuk őket magukra, akkor nagyon sok örömet okoznak még: nem csak a tiszafüredieknek.-pKellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben yazday, botdoy új esztendőt kívánunk minden kedves partnerünknek, Vásárlónknak. T T rí titán (o mail, dravanet.hu http:Wwwvv.titan.hu Szolnok megyei Értékesítési Centrum Diszkont Áruház Szolnok. Csaba utca 26. Tel.: 56/422-401 Negyedik nemzedék alkot a Kántor-műhelyben Kun Gazda Ferenc festi a falu bikáját A karcagi Kántor Sándor neve még ma is fogalom a fazekasok világában. Mellesleg amikor 1958-ban a brüsszeli világkiállításon a munkásságát nagydíjjal jutalmazták, én is karcagi diák voltam. Ezt az elismerést az ősz mester a Kossuth-díjnál is többre értékelte, mert az állítása szerint a nagydíj az egész világra szól. Miska kancsói ma is élnek, és amikor utoljára interjút készítettünk vele, már keveset beszélt:- Figyeljék a kezem, szól az helyettem - miközben odaült korongozni keveset a munkapad mellé, a fotós meg az újságíró kedvéért. Szép kort ért meg, 96 évesen fejezte be küzdelmes, sikerekben gazdag földi létét. Szerencsére a műhelyére nem szakadt a néptelenség, bezártság néma terhe. Veje, Kun Gazda Ferenc folytatta tovább a hivatást, a szakmát, illetve az ő veje, Tóth János, aki Feri bácsi egy szem lányát vette cl. Úgy tűnik, ebben a famíliában általában hölgyek születnek, lám-lám, Jánoséknál is megvan a következő nemzedék: bizonyos Tóth Éva személyében, aki egy híján húsz esztendős. Hogy mi a hitvallásuk? Továbbvinni, megőrizni a kántori hagyományokat, az igények és a kor szelleme szerint bővíteni a választékot. Tóth Jánosnak az a véleménye, hogy amit agyagból meg lehet formálni, el lehet készíteni, annak neki kell veselkedni, próbálkozni vele: életet, színeket, formákat lehelni az élettelen masszába. Átépítette, újraépítette az egyik kemencét, amelyik gáz helyett azóta fát eszik: tölgyet, bükköt, fenyőt, mikor mivel eteti a gazda. Ráadásul kisebb belterületű, így hamarabb megtelik. Mert a kilincset sűrűn megfogják: magyarok, nem magyarok, akik hallottak valamit erről a karcagi fazekasról, meg az utódairól, és valamit venni szeretnének tőlük. Mostanság karácsonyi csengőkkel jelentkeztek: nagy a keletjük, népszerűek az apróka zajkeltők, melyek így adják tudtul a világnak, hogy a történelem időtlen folyamatában ismét egy új esztendő kopogtat. És akik ezt veszik-viszik, bizonyára abban is hisznek, hogy végre-valahára 1998 jobb lesz az elődeinél. Mi tagadás, ez sokunkra ránk férne. D. Szabó Miklós Kun Gazda Ferenc és Tóth János a karácsonyi csengőkkel A turizmus rejtett előnyei A Tisza-tó több településén már nagyon gyakori az olyan külföldi turista, aki az évek során szinte baráti kapcsolatba került magyar vendéglátóival. Közülük többen, látva a térségi gondokat, problémákat, sajátos eszközeikkel kívánnak segíteni az itt élőknek. Ki pénzzel, ki otthonról hozott ruhaneműkkel. Ez utóbbi történt esetünkben is, amikor a tiszaderzsi iskola vezetése ilyen ruhaadományokhoz jutva, praktikus karácsonyi meglepetést készített elő: ezeket a ruhákat valóban jelképes áron értékesítette, s az így befolyt összegből karácsonyi ajándékokat vásárolt. Mondhatnánk ezek után, hogy az ilyen praktikus ötletek is bizonyítják, hogy a Tisza- tavi turizmusnak vannak rejtett értékei. Ez még akkor is igaz, ha hozzátesszük: biztos lesznek olyanok, akik megkérdezik, hogy miképpen lehet vagy illik egy adományt „üzleti” célra fordítani? Ők bizonyosan megnyugszanak majd, ha megtudják azt, amit az iskola igazgatónője nekünk elmondott: azzal, hogy ezeket a ruhákat az úgynevezett turkálókban megszokott olcsó árakhoz viszonyítva, ők még további 80 százalékkal leértékelték, közel száz derzsi család jutott meleg ruhaneműkhöz. És talán az sem mellékes, hogy az így befolyt „bevétel” azt is lehetővé teszi, hogy az iskola mind a 142 tanulója ajándékcsomagot vihessen haza a karácsonyi ünnepség után. P. M. Ajándék a rászorulóknak A Vöröskereszt Karcagi Területi Szervezete tegnap kétszázötven karácsonyi csomagot osztott szét idős, egyedül élő karcagi, kun- madarasi és berekfürdői lakosok között. Mint Ébner Józsefnétől, a területi szervezet titkárától megtudtuk, az évi szociális árusításból befolyt összegből tudták a 250 csomagot összeállítani. Az alapvető élelmiszereket tartalmazó csomagnak nagyon örültek a megajándékozottak, hiszen többek csak így tudnak a karácsonyi asztalra meleg ételt rakni. Nem feledkeztek meg a fogyatékos gyermekekről és az idősekről sem. A Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának és az Általános Iskola és Speciális Szakiskola diákjainak édességet, az Idősek Klubja tagjainak mézeskalácsot ajándékoztak. A nagy- családosok is kaptak nyolcvan csomagot, és a behozott használt ruhákat a cigány kisebbségi ön- kormányzat segítségével szintén eljuttatták a rászorulóknak. Nem mondhatjuk, hogy álljunk meg, mert itt van már a Kánaán A kórházigazgatók magányosak lesznek Dr. Jakus Zoltán a jászberényi Erzsébet kórház igazgató főorvosaként dolgozik 1989 óta. Úgy tartják: a kórházat sikeresen, de keményen kormányozza - egy olyan időszakban, amikor kórházigazgatónak lenni nem éppen leányálom. Munkája titkairól, hátteréről kérdeztem a vezetőt.- Ön szerint milyen a jó kórház?- Nagyon nehéz válaszolni erre. Röviden: saját kategóriájában meg kell felelnie az ellátandó lakosság nagy százaléka elvárásainak. A kórházba felvett betegek lehetőség szerint a teljes ellátást kapják meg, és nagyon kevés legyen az, akit tovább kell küldeni. Egy jó kórháznak el kellene tartania a dolgozóit is, tisztességes bért adva.- Az Erzsébet kórház megfelel ezeknek az elvárásoknak?- Úgy érzem, hogy az itt lakók nagy része hozzánk fordul. Kórházunknak most a diagnosztikáját kellene elsősorban fejleszteni - ez körülbelül 150 milliót igényelne. A dolgozók eltartása pedig olyan, mint amilyen a gazdasági helyzet az egész országban. Gondjaink közé sorolom, hogy néhány osztályra több orvos kellene, a fiatal orvosok ugyanis szívesebben mennek nagyobb városokba.- Adódik-e konfliktusuk abból, hogy az igények meghaladják a lehetőségeket?- Amire szüksége van ennek a városi kórháznak, akár gyógyszer, akár műszer szempontjából, azt meg tudjuk adni. Azért nem marad el gyógyszer- adás, beayatkozás, mert nem volna rá pénzünk.- Tehát nem kell azt mondani, hogy ennek a betegnek egy másfajta eljárással vagy gyógyszerrel többet tudnék segíteni, de nem tudom ezt megadni?- Nem. Az tény, hogy a túlságosan drága és széles spektrumú antibiotikumokat csak úgy adjuk ki, hogy előtte megvizsgáljuk a beteget, hogy jogos legyen az adása.- Mi a titka, hogy kórházuk gazdaságilag stabil?- Nagyon egyszerű: amennyi a bevételünk, annyit költünk el. Az ember tervezget, és akkor azt is elérjük, hogy mindig egy kicsit tudunk bővíteni is. Visszatérve a jó kórház kategóriára: ha egy vezető azt mondaná a saját intézményére, hogy ez jó kórház, az nagyon szomorú lenne, tudniillik akkor ez azt jelenti, hogy ő már nem akar továbblépni.- Vagyis nincs meg benne az egészséges elégedetlenség?- Igen. Olyan soha nincs, hogy azt mondhatnám: most már megállunk, mert itt van a Kánaán. Nálunk is fejleszteni kellene például a diagnosztikát, úgy tervezni a műtéteket, hogy ne feküdjön sokáig a beteg a kórházban - tehát sokkal jobban kell ütemezni a dolgokat.- Azt mondják, hogy Ön kemény kézzel irányít, nehezen befolyásolható, túl szigorú a beosztottakkal.- A szigorúság abban merül ki, hogy ha észreveszem a hibát, egyszer szólok, másodszor pedig fegyelmezek. Ha valaki nem végzi el tisztességesen a munkáját, nem szigorúság, ha figyelmeztetem, hogy ne legyen az a szemlélet, hogy csak ellógatjuk itt a lábunkat. Szóval, vannak dolgok, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Régebben - azt hiszem - keményebb voltam. Hogy nehezen befolyásolható vagyok-e? A legkönnyebb befolyásolni azt az embert, aki valahol elkötelezett.- És Ön nem az?- Nem lehet hagyni, hogy az legyen az ember. Ennek persze van negatív oldala is. A kórház- igazgatók a jelen helyzetben nagyon magányos emberek lettek. Mert ha túlságosan jóban vannak valakivel, akkor az igyekszik a saját hasznára fordítani a kapcsolatot, bizonyos előnyöket kicsikarni magának. Ezért a kórházigazgatóknak inkább nincsenek barátaik.- Es megéri?- A kórházigazgatás? Alapjában véve azt hiszem, hogy nem. Különösen a mostani időszakban.- Mégis vállalják emberek.- Kénytelenek, a kórházukért, hogy azoknak az embereknek, akik ott vannak, legyen munkahelye, a lakosságnak pedig ellátása. A kórházigazgatásban a kiszámíthatatlanság a legrosszabb, a változó rendeletek, a finanszírozás. Ezt a bizonytalanságot ellensúlyozom azzal, hogy gyógyítok is. Úgy érzem, hogy vannak betegek, akik ragaszkodnak hozzám, és ennek nagyon örülök. Talán ők adják meg az igazgatáshoz azt a pluszt, amiért érdemes csinálni. P. E.
