Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-23 / 299. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1997. december 23., kedd Dollár helyett forint. A jegybank tegnap közzétett adatai szerint november végén mintegy 2,6 milliárd dollár volt a lakossági devizaszámlákon, 400 millió dollárral kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a lakosság nettó pénzügyi megtakarításai dinamikusan, 27 százalékkal emelkedtek és elérték a 3043 milliárd forintot. Kamioncsncs. A határállomásokon megkezdődött a karácsonyi csúcsforgalom, s emiatt lelassult a teherforgalom is. Elsősorban a kamionok kényszerülnek hosz- szabb várakozásra. Tegnap a kilépő teherforgalomban Hegyeshalomnál 7, Nagylaknál 10, Tompánál 13, Röszkénél pedig 30 órát kellett várakozni. ÉMÁSZ-részvények. Elsősorban alanyi kárpótoltak vásárolhatnak kárpótlási jegy ellenében az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Rt. még állami kézben lévő részvényeiből. Az ÁPV Rt. december 29. és február 13. között összesen 198 638, egyenként 10 ezer forint névértékű névre szóló törzsrészvényt kínál fel. Csökken az európai gazdák jövedelme Az Európai Unióban termelő parasztok reáljövedelme átlagosan 3,1 százalékkal csökkent az idén. Egyes országokban kisebb emelkedés volt, a brit farmerek reáljövedelme azonban 23 százalékkal visszaesett. A legjobban a holland mezőgazdasági termelők reáljövedelme nőtt, 6,7 százalékkal, főleg a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztésből és a friss zöldségből. Ezeknek mind a termelése, mind az ára nőtt. Az EU-szerte tapasztalt csekély reáljövedelem-növekedést, illetve visszaesést főleg a gabona és az állati termékek árának csökkenése okozta. A paraszti jövedelmek reálértéke 1989 és 1993 között egy helyben topogott, majd 1994-ben átlagosan 9,3 százalékkal, 1995-ben 5,1 százalékkal, végül 1996-ban 5,5 százalékkal nőtt, és ezzel húszéves csúcsra érkezett. Portugáliában a reáljövedelem-csökkenés 14 százalékos volt az idén, Franciaországban 0,3 százalékos növekedést regisztráltak, Németországban 3,9 százalékos volt a javulás. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 336,84 Francia frank 33,91 Japán jen (100) 155,03 Német márka 113,58 Olasz líra (1000) 115,80 Osztrák schilling 16,14 Svájci frank 140,76 USA-dollár 202,21 ECU 224,86 Az új év első napjára várható az igazi tél érkezése - csikorgó hidegekkel Állták a fagyot a vetések Nem okozott károkat a földeken az idei első fagyhullám. A hótakarónak köszönhetően az ország leghidegebb részein sem károsodott a vetés, ott, ahol mínusz 17-20 fok is volt. A szőlővesszők - mivel a földtől magasabban vannak - szintén épségben megúszták az erős talaj menti lehűlést. Mínusz 25-30 fokig a gyümölcsösök sincsenek veszélyben. CSAPADÉKELOSZLÁS 1997. december 18. Forrás: WEATHER BUREAU ^LBUS GRAFIKA 1997.12.19. vonalak - az izohiéták - azokat a helyeket össze, ahol a csapadék mennyisége egyenlő volt A növényházakban termelőknek tetemes plusz kiadásokat okozott a hideg, mert erősebben kellett fűteniük. Ráadásul nem volt elegendő napsütés sem, amely csökkenthétté volna az energiaszükségletet. A következő napokra enyhe időjárás várható - mondja Stol- lár András agrometeorológus. Napfényre is csak módjával számíthatunk. A havazás gyakran vált majd havas esőre. Az enyhe, párás, ködös, csapadékos időjárás valószínűleg csak a karácsony utáni vasárnapig tart. Az óesztendő végén ismét csökken a hőmérséklet, újévkor pedig megérkezik az igazi tél: erősen szeles, derült, csikorgóan hideg idő. (újvári) Bővül a jákóhalmi drótüzem kapacitása Hatvan-nyolcvan embernek adna munkát a jákóhalmi üzem Mintegy 400 millió forintos árbevételre számítanak a következő évben Jászjákóhal- mán a drótkosár-, illetve hu- zalpolcgyártó üzemben. Ebben az évben folyamatosan történt az új, főleg az Electro- luxnak szállító üzem költöztetése Jákóhalmára s az ottani fogadókészség megteremtése. Az eredetileg Erdőtelken üzemhelyiséget bérlő cégnél néhány napon belül befejezik a drótko- sárgyártó gépsorok áttelepítését, és ’98 első negyedévében a teljes gyártási kapacitás a jászsági településre kerül. Szeremi Sándor üzemigazgató elmondta, hogy Erdőtelken az egyre növekvő mértékű bérleti díjat már nem tudták beépíteni az eladási árakba, költségessé vált az ottani termelés, ezért döntöttek az átköltözés mellett. Megrendeléseik nagysága miatt gondolkodni kell a gyártási kapacitás növelésén is. A következő évben mintegy négyszázmilliós árbevételre számítanak. Erre minden lehetőségük megvan, hisz Jákóhalmán saját tulajdonukban lévő egyhektáros területen eddig mintegy kétezer négyzetmétert építettek be. Az Electroluxon kívül szállítanak Ausztriába, Svájcba és Németországba. Megtudtuk, egyik új termékükből a német partnereik évi egymillió márkás beszállításra számítanak. A kedvező képet mutató tervek ellenére gondot jelent a dolgozói létszám feltöltése. A termelés már megindult. Teljes kapacitás esetén körülbelül 60- 80 ember számára tudnának munkát biztosítani, de az már most látszik, hogy ezt a helyiekkel nem tudják megoldani. A Jászság egész területéről próbálják kiválasztani a megfelelő munkásokat. -bankaDe mi hasznunk belőle? Luxemburgban - nem kis vita után - döntöttek az EU-t alkotó államok politikai vezetői arról, hogy hazánkkal is megkezdik a tárgyalásokat felvételünkről az Európai Unióba. Kevéssel korábban, mint ismeretes, a NATO is felvételünk mellett foglalt állást. Kérdés, hogy e számunkra kétségtelenül pozitív fejlemények jámak-e olyan előnyökkel, amelyeket esetleg már 1998-ban is érvényesíteni tudunk? Kínálnak-e olyan lehetőségeket, amelyekkel már jövőre is élhetünk - nem várva a tagfelvétel 2002-2005-re tehető időpontjáig? Mert nagyon is igaz a régi római mondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Nos, úgy vélem, a két döntés, kivált a NATO- csatlakozásunkat igenlő állásfoglalás jelentősen fokozhatja a külföldi tőkebefektetők, hitelintézetek, a megtakarításaik egy részét magyar értékpapírokban tartó, Un. tárcabefektetők bizalmát hazánk iránt. Országunk megítélése a hitelképesség, a befektetések biztonságos volta szempontjából az elmúlt két évben folyamatosan javult - köszönhetően a belső és a külső egyensúlyhiány sikeres mérséklésének, a privatizálás következetes végigvitelének és a megindult növekedési folyamatnak. A tőke- és pénzpiac - hosszú és rövid lejáratú befektetéseivel, erősen csökkenő kamatlábaival - eddig is nagyra értékelte, hogy a befektetések nálunk magas hozamot ígérnek. Az a körülmény, hogy az esetleges külsőfenyegetéseket eleve elriasztja a NATO védőpajzsa, s hogy a nagyszámú jelentkező közül bennünket azok szűk körébe soroltak, akikkel tagfelvételi tárgyalásokat kezdenek, újabb bátorítás a külföldi partnereknek, a hazai üzletembereknek és a megtakarítóknak egyaránt. Ez utóbbiak szintén fontosak, hiszen számukra is adott a választás lehetősége hazánk és más országok közt. Az EU-tárgyalásokra való alkalmasság maga is minősítés. Azt jelenti, hogy Magyarország - jogrendszerével, piaci intézményeivel, egyensúlyhiányának mérséklésével - a külföldi üzletember számára az általa elvárt biztonságot nyújtja. Ez pedig, földrajzi helyzetünkkel, munkaerőnk színvonalával és bérköltségeivel együtt - tőkevonzó erőt, s egyben több százalékpontot kitevő kamatmegtakarítást jelent - ami nem csekélység. Bácskai Tamás 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban Egymilliárdos támogatás Az Alma Terméktanács mérleget készített arról, hogy mennyi támogatást nyújtott az állam az ipari alma feldolgozásához. A számvetés eredménye: 15 feldolgozó cég összesen több mint 1 milliárd forintot igényelhetett vissza az adóhivataltól. A tervezett 270 ezer helyett 280 ezer tonna alma átvételére kaptak ártámogatást azok, akik az október 1-je és november 30-a között átvett ipari almánál vállalták a 21 forintos kilónkénti árat. A feldolgozóknak kilónként 3 forint 80 fillér ártámogatást biztosított a költségvetés. A terméktanács véleménye szerint azonban célszerű lenne változtatni azon a gyakorlaton, hogy a termés nagyobb részét ipari célra hasznosítják. Mint Inántsy Ferenc, a terméktanács titkára elmondta: idén a termésnek csak egyharmada jutott étkezési célokra, s az export alig tízezer tonna volt. Becslések szerint még mintegy 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban, ennek zömét exportra szánják. A feldolgozott ipari alma összesen 422 ezer tonna volt. Az ebből nyert sűrítmény egy részét még a feldolgozók tárolják, mert a világpiaci ár jóval alacsonyabb a vártnál. Élénkülő agrárdiplomácía Jövőre várhatóan élénk lesz a magyar agrárdiplomáciai tevékenység. A szaktárca ugyanis offenzívát indít a magyar mező- gazdasági termékek még jobb eladhatóságának, valamint magyar törekvések megismertetése érdekében. E tevékenység során elsősorban az Európai Unió déli szárnyának országaira, a FÁK-államokra, a CEFTA-együttműködés bővítésére, és a délkelet-ázsiai térséggel fenntartott kapcsolatok dinamikusabba tetelere koncentrálnak. Az FM jövő évre vonatkozó előrejelzéséből kitűnik: hazánk EU-integrációjának előrehaladtával, 1998 első felében meginduló csatlakozási tárgyalások szükségessé teszik, hogy az unió déli tagországaival a kapcsolataink az eddiginél dinamikusabbak legyenek. Ezt a magyar agrárdiplomácia elsősorban a gyakoribb, magas szintű kétoldalú találkozókkal szeretné elérni. Magyarországnak ugyanis fontos, hogy a hasonló fejlettségi színvonalú Spanyol- ország, Portugália és Görögország tapasztalatait megismerhessük. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) működésének kedvező tapasztalatai és az iránta megnövekedett érdeklődés következménye az a döntés, hogy ősszel a CEFTA-országok portorozsi kormányfői találkozóján úgy döntöttek a jelenlévők: lezárják az agrárkoncessziós tárgyalásokat. Előreláthatólag e megbeszéléseket a jövő év elején befejezik. A szaktárcánál úgy ítélik meg, hogy célszerű tovább bővíteni a FÁK-orszá- gokkal fenntartott gazdasági és termelési együttműködést. E folyamatnak fontos eleme - elsősorban az európai FÁK-orszá- gokkal - a vállalatközi és regionális kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar külgazdasági együttműködési rendszerében jelenleg még viszonylag kicsi a délkelet-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolatok jelentősége. Ám a szakemberek úgy ítélik meg, hogy e térség országaival fontos tovább bővíteni a kapcsolatokat. (MTI) __________A VILÁG PIACAIN______________ A ggályok a Távol-Kelet miatt Általános árcsökkenés jellemezte az elmúlt napokban a nemzetközi piacokat: tonnánként 3-4 dollárral is gyengült a búza- és a kukoricajegyzések árfolyama. A visszaesést a piacelemzők elsősorban az ázsiai pénzügyi krízis miatt mérséklődő keresletnek tulajdonítják. A chicagói határidős piacon a múlt hét elején még stabilnak tűntek, s a korábbi szinten mozogtak az árak. A hét közepén azonban olyan vélekedések terjedtek el, hogy a Nemzetközi Valutaalap által Dél-Koreának összeállított, eddigi legnagyobb ösz- szegű pénzügyi segélycsomag sem lesz elegendő a stabilizálódáshoz. Ennek nyomán az árak fokozatosan esni kezdtek. Az Agrograin elemzői szintén arra intenek: nem hagyható figyelmen kívül, hogy Dél- Korea a világ legnagyobb kukorica-importőre és nagy tételben vásárol takarmánybúzát is. Jelenleg, amikor 85 százalékkal gyengült a helyi valuta, az áru ellenértékének kifizetése rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ez egyébként problémákat okozhat régiónkban is, mivel a fekete-tengeri kikötőkből ösz- szesen már 1,5 millió tonna kelet-európai áru került a dél-koreai piacra. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kínai szállítások is. Wágner Katalin Galambmustra Karcagon A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének Karcagi, „V” 139. Sz. Egyesülete a hét végén a gimnázium tornatermében tartotta az idei nagykun területi galambkiállítást, melyre a tenyésztők négyszáz galambot hoztak el. Mint Bazsó István egyesületi elnöktől megtudtuk, a kiállítást hagyományőrző és -teremtő céllal is rendezték, hiszen Karcagon negyven éve folyik szervezett galambtenyésztés. A mai rohanó világban azonban egyre kevesebb figyelem jut a természetre és annak szépségeire. így a galambtenyésztés is gyakran alábecsült jelentőségében, pedig ez a tevékenység a szabadidő eltöltésén túl fontos az ember természet iránti kötődésében. Éppen ezért az egyesület szeremé az ifjú nemzedékekkel is minél szélesebb körben megismertetni és megszerettetni ezt a szép hobbit. Erre jó alkalom volt a mostani kiállítás is. A megmérettetésre Újszásztól Kábán át Szeghalomig jöttek kiállítók. Fehér István vezető bíráló és társai a 400 galambból 80-nak adtak kiváló és 15-nek fajtagyőztes címet. Kiállítóik a karcagi ön- kormányzat és a tiszafüredi Legá- tor Kft. támogatásának köszönhetően serleget vehettek át dr. Fazekas Sándor polgármestertől. A legtöbb induló a Texán csoportban volt. Itt a fajtagyőztes címet Benedek Zoltán és Bazsó István, a csapatversenyt pedig Bézi István (mindhárman karcagui tenyésztők) érte el. Az amerikai óriás-postagalamboknál több kü- löndíjat is kiadtak. A fajtagyőztes Jacsó János (Karcag) és Tóth Károly (Kisújszállás). Aktívan részt vesznek településük szépítésében Az iparosok elégedetlenek a kamarával A Karcagi Ipartestület hét évvel ezelőtt alakult újjá. A testület céljai között szerepel a magyar kézművesek kis- és közép- vállalkozásai versenyképességének, stabilitásának, foglalkoztatási képességének növelése. A Karcagi Ipartestület munkájáról Kurucz István elnököt kérdeztük. Az ipartestület első, alakuló közgyűlését 1888. szeptember 30-án tartották. Az 1901-ben megválasztott Kása József elnök minden szaktudását a szervezet előbbre jutása érdekében hasznosította, és anyagilag is hosszú éveken át támogatta azt. Az ő idejében kezdődött el a testületi otthon építése, mely 1903 novemberében készült el. Az épületet 1950-ben államosították. A karcagi önkormányzat 1992 júniusában az ingatlan emeleti részének tulajdonjogát visszaadta az iparosoknak. Kurucz István példaértékűnek tartja a képviselő-testület döntését, és azóta is jó az iparosok viszonya a karcagi önkormányzattal, valamint az Ipartestületek Országos Szövetségével. Az alsó szintre továbbra is igényt tartanak az iparosok, és annak visszaszerzése érdekében mindent megmozgatnak. Az elmúlt években a szervezet több személyt is javasolt városi díjakra, melyet az önkormányzat meg is ítélt. A vezetőség rendszeresen jutalmazza ipartestületi tagjainál azokat a tanulókat, akik mind szakmailag, mind pedig a tanulásban jó eredményeket értek el. A szakmunkásvizsgára megfelelő végzettségű szakembereket jelölnek. Az elmúlt években az iparosság aktívan részt vett a város építésében, szépítésében is. Elvégzett társadalmi munkájukkal szobrokat alapoztak, kőműves-, ács-, tetőfedő-, útépítő- és földmunkákat végeztek az intézményeknél és a köztereken. Az Iposz tagjai részére térítésmentes és kedvezményes szolgáltatásokat is biztosít a tanácsadástól a könyvelésen át az iparosközvetítésig. A kötelező kamarai tagsággal a karcagi iparosok nem értenek egyet, nincsenek megelégedve a köztestület tevékenységével. Három éve csak a tagdíjat fizetik, és azon kívül, hogy küldik nekik az újságot (sokan vissza is küldik azt), semmit nem kaptak a kamarától. Helytelennek tartják, hogy 50 százalékos tagdíjat követelnek a gyesen lévőktől és sorkatonáktól. Azt pedig elítélik, hogy idős, 70-80 éves tagoktól több tízezer forintos tagdíjat követelnek, holott azok ennyit nem is keresnek, így inkább sorban leadják ipari engedélyüket.
