Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

1997. december 11., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Nobel-díjasok és aranylábúak Magyar világhírességeket tüntetett ki a miniszterelnök Élő világnagyságok, két lábon járó legendák találkoztak teg­nap a parlament kupolacsarnokában. Itt nyújtották át a kor­mány által a közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat tizenhét itthon és külföldön élő neves magyar tudósnak, művésznek, politikusnak, sportolónak. Szent-Györgyi Albert kereken 60 évvel ezelőtt, december 10-én vette át Stockholmban - első magyarként - a Nobel-dí- jat. Az eseményre emlékezve ezentúl minden évben e napon kapják meg a magas elismerést azok a személyiségek, akik az ország felemelkedéséért, jó hírnevének öregbítéséért pél­damutatóan tevékenykedtek. Horn Gyula miniszterelnök hangoztatta, hogy csak azok az országok számíthatnak igazán a nemzetek között rangos helyre, amelyek minden kö­rülmények között megőrzik önbecsülésüket. Ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy meg­becsüljük élő nagyjainkat. A díjat a következők kapták: Fejtő Ferenc történész (Fran­ciaország), Habsburg Ottó po­litikus (Németország), Harsá- nyi János Nobel-díjas közgaz­dász (USA), Kornai János közgazdász, Andre Kostolany pénzügyi szakértő (Franciaor­szág), Kurtág György zene­szerző, Tom Lantos politikus (USA), Marton Éva operaéne­kes (Monaco), Oláh György Nobel-díjas kémikus (USA), Rubik Ernő építész, tárgyter­vező, Sütő András író (Romá­nia), Szabó István filmrendező, Teller Ede fizikus (USA), va­lamint a legendás aranycsapat élő tagjai: Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor és Puskás Ferenc. Néhány díjazott, köztük Tel­ler Ede, nem tudott személye­sen megjelenni. Az idős fizikus videoüzenetet küldött, ame­lyen elmondta: büszke ma­gyarságára; Amerikában ma is azzal dicsekszik, hogy olyan országból származik, amely a világnak számos nagyságot adott. (németh) A szellemi, művészeti, politikai és sportélet nagyjai a kormányfővel fotó: feb/kallfs györcív Megkezdődött az autonómok kongresszusa Ismét beszélő viszonyban Az utóbbi két évben az auto­nómok szerint a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált a kapcsolat a kormány, minde­nekelőtt a munkaügyi tárca és a szakszervezetek között. A 25 tagszervezetet tömörí­tő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tegnap Debre­cenben megkezdődött harma­dik kongresszusán Főcze Lajos elnök az 1994 óta eltelt időszak munkáját értékelte. Hangsúlyozta: a szövetség jelenleg Magyarországon lét­számát tekintve a harmadik, a versenyszférában a második, a közüzemi közszolgáltató szfé­rában pedig az első helyen áll. Az Autonóm Szakszervezetek tevékeny résztvevői az orszá­gos, az ágazati és a területi ér­dekegyeztetésnek. A jelentés szerint a szakszer­vezetek és a szocialista több­ségű koalíció viszonya egy ideig nem volt kielégítő. 1994- ben és 1995-ben a kormányzat és a szakszervezetek közötti „beszélő viszony hiánya” sokat ártott a kormányzati politiká­nak, de nehéz helyzetbe hozta az érdekvédőket is. A társa­dalmi-gazdasági megállapodás elmaradása, a stabilizációs csomag puccsszerű bejelentése, a drasztikus reálbércsökkentés feszültté tette a kormány és az autonómok kapcsolatát. Az el­múlt két évben azonban vi­szonylag elfogadható változá­sok következtek be. Az autonómok az elkövetke­zendő években fontos felada­tuknak tekintik a taglétszám növelését, új munkahelyi szer­vezetek alakítását. Bemutatkozás. Barcelona, Bécs, Budapest, Milánó és Párizs neves galériáiból válogatták össze azt a félszáznyi kortárs művészi alkotást, amelyek a Műgyűjtők Galériájá­ban láthatók. A különleges nemzetközi tárlat az EUROART Kezdeményezés keretében jött létre, és hasonló mutatko­zik majd be Európa nagyvárosaiban. fotó: feb/diósi imre Egyelőre marad a régi, és az ár sem változik Címke az útlevelekben A lejárt útleveleket december 22-től biztonsági címkével lát­ják el, ily módon érvényesítik. Ettől az időponttól kezdve az új útlevelet kérők a jelenlegivel azonos formátumú dokumen­tumot kapják, de már a matri­cával együtt. A lézeres gravírozással kitöl­tött címke a hamisítással szem­ben szinte ugyanolyan bizton­ságot nyújt, mint a jövő év má­sodik felében kibocsátandó új útlevél - közölték a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hi­vatalában. Most nem lesz vál­tozás az útlevél-hosszabbítási eljárásban, és egyelőre marad az illeték összege is. A doku­mentum lejártának időpontja továbbra is a hosszabbítás nap­jától számított öt esztendő lesz. A jövő esztendőben megjelenő útlevél abban különbözik majd a jelenleg használatostól, hogy adatlapját - az európai uniós kívánalmaknak megfelelően - már eleve belső lézeres graví­rozással töltik ki. Ennek követ­keztében a fotó és a szöveg mintegy beleolvad a lap alap­anyagába. A szakember utalt arra, hogy az új útlevelek bevezetésének időpontját eredetileg 1998. áp­rilis 1-jére tervezték, de pénz­ügyi fedezet hiányában nem ír­hatták ki időben az előállítá­sukhoz szükséges berendezé­sekre szóló nemzetközi pályá­zatot. Az átmeneti megoldással mégis elérik a legfőbb célt, a fokozottabb biztonságot. Nem babonás a Ház: 13 mandátumot ajánl a kisebbségeknek Jogi gyógyszer - gyógyszerügyekben Két fontos jogszabály, a gyógyszertörvény és a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló előterjesztés tárgyalását kezdte meg tegnap az Országgyűlés. S bár mindkettő régi hi­ányt pótol, törvénybe iktatásukra csak a téli szünet után, va­lószínűleg jövő februárban kerül sor. A hatályos egészségügyi tör­vény gyógyszerügyi fejezete még az állami tulajdonú gyógyszergyárak, nagykeres­kedők és gyógyszertárak vi­szonyait tükrözi, ezért nagyon időszerű az új gyógyszer- törvény megalkotása. Kökény Mihály népjóléti miniszter ex­pozéjában kitért arra, hogy az állam közvetlen szerepe meg­szűnt a gyógyszerellátásban, jelenléte kizárólag a feltétel- rendszer meghatározására és az igazgatás területeire korlá­tozódik. A születő törvény kötelezi a gyógyszerészt - s ez újdonság -, hogy teljes körű tájékozta­tást adjon a vény nélkül ki­adott gyógyszer hatásairól, he­lyettesíthetőségéről, áráról, az orvosi kezelés vagy közremű­ködés szükségességéről. A koalíciós és az ellenzéki honatyák egyaránt szóvá tet­ték: múlhatatlanul fontos, hogy gyógyszert csak gyógy­szertár szolgálhasson ki a la­kosságnak - ám ezt nem tar­talmazza a törvénytervezet. Tizenhárom képviselői he­lyet pályázhatnának meg az országos kisebbségi önkor­mányzatok; egy-egy mandá­tum elnyeréséhez legalább 5000 szavazat kell. Egyebek közt ezt tartalmazza a kisebb­ségek parlamenti képviseleté­ről szóló előterjesztés. A vitá­ban fölvetődött, hogy az így választott képviselők miként illeszkedhetnek be a politikai pártstruktúrára épülő parla­menti rendszerbe. Félő, hogy nem lesz befolyásuk az ügyekre, akárcsak ma a füg­getlen képviselőknek. S. A. Hazánkban is kezd kialakulni a versenyképes idegenforgalom Régiók a vidéki turizmusért A közelmúltban fogadta el az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság a regionális idegenforgalmi szervezeti rendszer kor­szerűsítéséről a kormány részére készített előterjesztést. A belföldi turizmus fejlesztését szolgáló elképzelésekről dr. Czeglédi Józsefet, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium miniszteri biztosát kérdeztük.-A területfejlesztésről tavaly elfogadott törvény alapján lét­rejöttek az úgynevezett funk­cionális fejlesztési régiók - hangsúlyozta az idegenfor­galmi szakember. - Ennek megfelelően célszerű kialakí­tani a turisztikai övezeteket is. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság a következő régiók kialakítását javasolja: Eszak- kelet-Magyarország, Tisza-tó, Dél-Alföld, Közép-Magyaror­szág, Budapest, Közép-Du- nántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél- Dunántúl és Balaton. A létrejövő regionális ide­genforgalmi bizottságok mun­kájából elsősorban az adott régiók önkormányzatai, ér­dek-képviseleti és szakmai szervezetei, valamint a vállal­kozók, a vállalkozások profi­tálhatnak - emelte ki dr. Czeg­lédi József. - Ezek a testületek ugyanis egyrészt olyan felada­tokat látnak el, amelyek köz­vetlenül segítik az idegenfor­galomban, a falusi turizmus­ban dolgozók munkáját, más­részt pedig működésüket a költségvetés finanszírozza. Ezáltal mód nyűik arra, hogy a központi pénzforrásokat egyre inkább decentralizáltan, a he­lyi célokra fordíthassuk. A Phare-program segítsé­gével kialakítandó ajánlások és a turizmustörvény megszü­letése után a fejlesztési folya­mat fölgyorsul, és végre kiala­kulhatnak az Európai Unió követelményeinek is megfe­lelő, versenyképes idegenfor­galmi régiók. Gyulay Zoltán Rendelkezések a családi pótlékról Kinek hova kell küldenie a jövedelemnyilatkozatot? A jövő évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg a parla­ment hivatalosan szentesítette a családi pótlékra vonatkozó előírásokat. Ezúttal ugyanis a ’98-as gazdálkodás tervei kö­zött helyet kaptak e szociális juttatás részletes szabályai is. Ezek szerint a három vagy több gyermeket nevelő csalá­doknak jövedelmüktől függet­lenül jár családi pótlék. Ösz- szege 1998. május 1-jétől tel­jes családban gyermekenként 5900 forint, egyedülállónak gyermekenként 6300 forint. Az egy- és kétgyermekese­ket akkor illeti meg a pótlék, ha a családban az egy főre jutó jövedelem legfeljebb havi nettó 26 000 forint. Összege 1998. május 1-jétől gyerme­kenként 1900 és 5400 forint között lesz, a gyermekek és a szülők számától, illetve a jö­vedelemtől függően. A jogosultságot évente ál­lapítják meg, ezért március 20-ig jövedelemnyilatkozatot kell tenni. Ha a családi pótlékot igénylő szülő személyi jövede­lemadó-bevallást tesz, a há­rom példányban elkészített nyilatkozat egyikét, az szja- bevallással együtt, március 20-ig meg kell küldenie az APEH-nek. A másik példányt ugyaneddig az időpontig a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtania - a harmadik nála marad. Ha nem készít személyi jö­vedelemadó-bevallást, mert arra nem kötelezett, a jövede­lemnyilatkozatból csak két példányt kell készítenie, az egyiket a pótlékot folyósító szervnek kell elküldenie - szintén március 20-ig -, a má­sikat meg kell tartania. Ha az igénylő munkahelyén van társadalombiztosítási kifi­zetőhely, akkor az a folyósító szerv;- ha az érintett munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, akkor ez a hivatal;- ha az igénylő nyugdíjas vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíj- folyósító szerv, egyéb esetek­ben pedig a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár folyósítja a pótlékot. (simonffy) Vasutassztrájk. A Vasutasok Szakszervezete kedden 5 és 7 óra között figyelmeztető sztráj­kot tart; erről a munkáltatóval folytatott jövő évi bértárgyalá­sok eredménytelensége miatt döntött tegnap az érdekképvise­let. A másik két vasúti szak- szervezet is fontolgatja a sztrájk meghirdetését. Pénz a láthatáron. Erőtelje­sebb egyeztetés kezdődik az or­szágos területfejlesztési kon­cepcióról a parlamenti pártok­kal, hogy az Országgyűlés még ebben a ciklusban elfogadhassa azt. Az EU 2000-2006 közötti költségvetése ugyanis lehető­séget ad arra, hogy a csatlakozó országoknak elkülönített pénz­ből hazánk is részesüljön, és ehhez kell a koncepció. Biztató előrejelzés. A jövő év végére 12-13 százalék körüli pénzromlással számol Surányi György, a Magyar Nemzeti ’Bálik elnöké!" A pé'rtóihtéz'eti vezető jó esélyt lát arra, hogy a nominálbérek növekedési üte­mében áttörés következzen be, és nőjön a nemzeti össztermék. Baross Gábor emlékezete. Jubileumi eseménysorozatot szerveznek jövőre Baross Gá­bor, az egykori „vasminiszter” születésének 150. évfordulója alkalmából az emlékét ápoló szervezetek. A tervek szerint országszerte 150-200 emlék­táblát helyeznek el, emlékpla­kettet, bélyeget adnak ki és szobrot is avatnak. Tankönyvek jövőre. Már a jövő tanévre gondolnak a tan- könyvkiadók. Szerdáig 242 új tankönyv és csaknem 300 se­gédkönyv készült el. Nagy ré­szük használható lesz a Nem­zeti alaptanterv bevezetése után is, mivel a kiadók folyamatosan figyelemmel kísérték a NAT alakulását. „Nem” a roncsautókra. Törvénymódosítást javasolt az SZDSZ önkormányzati munka- csoportja a roncsautók behoza­talának megakadályozása vé­gett. Megváltoztatnák a vám­törvény azon passzusát, amely egy joghézag következtében ismét lehetővé teszi, hogy bárki bontani való járművet hozzon be az országba. Ez ugyanis az­zal a veszéllyel jár, hogy köny- nyebbé válik a lopott autók legalizálása. Összeadják. Az MDF úgy látja, hogy Papp Lajos profesz- szor, szívsebész a kormány ígé­rete ellenére sem végezheti el az előjegyzett műtéteket, mert a szükséges összeget a megyei kórház nem tudja előteremteni. A párt politikusai ezért úgy döntöttek, hogy saját zsebükből pótolják a hiányzó, mintegy ötmillió forintot. A hét mozifilmje 16.30, 18.30, 20.30 óráktól a NEMZETI MOZIBAN 11 -én közönségtalálkozó a 20.30 órai előadás után Kern Andrással és Koltai Riberttel

Next

/
Thumbnails
Contents