Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

2. oldal 1997. november 8., szombat Körkép Atlanti krónika Washingtonban is igen várható Az amerikai szenátus tavasszal ratifikálja a NATO-bővítést Az Egyesült Államok külügyminisztériumában külön szak­értő foglalkozik a NATO-bővítés törvényhozási ratifikációjá­val. Cameron Munter - a magyar sajtóban - először video- konferencia-vonalon, „élőben” válaszolt a Ferenczy Euro- press munkatársának a témával kapcsolatos kérdéseire. Interjú műhold segítségével fotó: feb/kallus györgy- A Clinton-kormányzat a sza­bad piacgazdaság támogatá­sának jegyében kötelezte el magát a NATO bővítése mel­lett. Egyes vélemények szerint az USA ezzel a Kelet-Európá- ban beruházott amerikai tőke fölé kíván védernyőt emelni. Egyetért ezzel ?- Felfogásunk szerint a NATO kibővítése Európa egyesítésének egyik lépcső­foka. Az egyesített kontinen­sen a béke és a biztonság felté­telei között mindenféle tőke- befektetés lehetővé válik, és nemcsak az amerikaiak szá­mára. Hadd idézzem Lawrence Summers pénzügyminiszter­helyettesünket, aki szerint a stabilitás olyan, mint az oxi­gén: csak akkor jut eszünkbe, ha hiányzik. Európa teljes egyesítése ezen „oxigén” sza­bad áramlását teremti majd meg. Ami az amerikai szem­pontokat illeti, a bővítésnek ezt a körét az Egyesült Álla­mok és szövetségesei közösen kezdeményezték.-Ha Európa teljességéről van szó, akkor a kibővülő NATO határa miért nem terjed tovább Magyarországnál?- Valójában folyamatról van szó - annak a tervnek a megvalósulásáról, amelyet George Marshall és mások álmodtak meg a második vi­lágháború után. Vagyis nem a határok kitolása a cél, hanem a mesterséges választóvonalak megszüntetése Közép-Euró- pában - a nyitás azon országok számára, amelyek haladást ér­tek el a demokrácia és a piac- gazdaság építésében, s az egyesült Európa részévé vál­hatnak. De ez nem történik meg egy csapásra.- Magában az Egyesült Ál­lamokban milyen erős a NATO-bővítés ellenzéke - azoknak a hangja, akik első­sorban a költségek növekedé­sétől félnek?- Ellenzékről nem beszélhe­tünk. A kongresszusban vi­szont kétségtelenül kemény kérdések hangzanak el, hogy a bővítés milyen reakciót vált ki Oroszország részéről; miként befolyásolja az új tagok felvé­tele a NATO erejét; s végül hogy ez mibe fog kerülni.-Ami Oroszországot illeti, Jelcin elnök és tanácsadói to­vább haladnak előre a demok­ratizálódás és a leszerelés út­ján, és a helyzet viszonylag stabil. A másik kérdésre is meggyőző a válasz: az új NATO-tagok erősíteni fogják a szövetséget; ezt bizonyítja mindaz, amit a boszniai és az Öböl-háború idején tettek. Vé­gül: a bővítés költségeivel kapcsolatban a NATO tagjai megegyeztek abban, hogy a kiadások elfogadhatóak lesz­nek mind a szövetségesek, mind pedig a belépők számára.- Előfordulhat-e, hogy a washingtoni kongresszus le­szavazza a bővítést?- A Clinton-kormányzat meg van győződve arról, hogy a szenátus elfogadja a hármak felvételét: számos szenátor már elkötelezte magát, s támo­gatja a bővítést mindkét párt vezetése, továbbá a szenátus kétpárti NATO-albizottsága is. Úgy hiszem, a három ország felvételének ratifikálása egy­ben az Egyesült Államok európai elkötelezettségének megerősítése is lesz. Annak deklarálása, hogy a NATO, az Európai Unió és más szerveze­tek közösen vesznek részt az egyesült Európa megalkotásá­ban. A ratifikáció egyébként úgy történik, hogy a decem­berben aláírt csatlakozási do­kumentumot a kormány janu­árban terjeszti a törvényhozás elé; a kongresszusi vita várha­tóan februárban lezajlik, és ta­lán márciusban vagy április­ban megtörténhet a szavazás.- Mi történne ön szerint ak­kor, ha a magyarok a belépés ellen szavaznának?-Meggyőződésem, hogy a döntés „igen” lesz. Magyaror­szág Európa része; mindig az volt, és az is lesz. A magyarok tudják, hogy a NATO-tagság csak egy lépés a sok közül, amely visszavezet abba az Európába, ahonnan 50 éven át ki voltak rekesztve. Meggyő­ződésem, hogy a népszavazás támogatni fogja a belépést a NATO-ba, s a szövetség tagja­ként köszönthetjük majd önö­ket mi mindannyian, akik most Európa újraegyesítésén fára­dozunk. Csák Elemér A kisebbségekkel van gond. Zdenka Kramplova szlovák kijlügymjiű^zter. pénteken Bécsben osztrák kollégájával, Wolfgang Schüssellel tárgyalt. A pozsonyi diplomácia veze­tője szerint a magyar-szlovák kapcsolatokra „sajnos rányom­ják bélyegüket a kisebbségek problémái”, de a kereskedelmi és ipari együttműködés jó, sem a kulturális, sem a gazdasági kapcsolatokban nincsenek problémák a két ország között. Megszűnt a kamionblokád. Az öt napon át sztrájkoló kami­onvezetők nagy részét (61,73 százalékát) képviselő CFDT francia szakszervezet bejelen­tette, hogy elfogadta a munkál­tatókkal az éjszaka folytatott tárgyalásokon kialakított egyezménytervezetet. Délután aláírták a megállapodást, és ezt követően véget vetettek a blo­kádnak. A feltárt adóhiány több mint fele áfa-kötelezettségből adódik Bevetésre indulnak az adóellenőrök Az APEH hétfőtől 500 nagy-, és 2000 kisvállalkozásnál kezdi meg a társadalombiztosítási hozzájárulás és járulékok beval­lásának és befizetésének ellenőrzését, párhuzamosan az adó- ellenőrzésekkel - jelentette be tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési elnökhelyettese. Monostori Lajosné ismertette az adóhatóság elmúlt tízhavi ellenőrzésének mérlegét. Elmondta: eddig több mint 230 ezer vizsgálatot folytat­tak le, amelyben 35,8 milli­árd forintot meghaladó adó­hiányt állapítottak meg. A küszöbérték alatti bevallá­sokhoz 73 ezernél több nyi­latkozatot kért az APEH. Ezekből 58 364 érkezett meg a hivatalhoz. E körben több mint négyezren módosították személyi jövedelmük adó­alapját, s így az általuk be­vallott eredeti 322 millió fo­rintos adóalap 875 millió fo­rintra emelkedett, mintegy 110-120 millióval növelve a költségvetés bevételeit. A revíziók eredményeként összesen 28,9 milliárd forint volt a szankciókkal kiszabott összeg, amelyből az adóbír­ság meghaladta a 13,6 milli­árd forintot. Késedelmi pót­lék címén pedig 14,46 milli­árd forintot követelt az APEH. A feltárt 35,8 milliárd fo­rintot meghaladó adóhiány 65 százalékát teszi ki a be nem fizetett áfa. Az adózók a hatóság határozatai ellen 23 132 fellebbezést nyújtottak be. Ezekből az APEH 16 857 esetben jóváhagyta korábbi döntését. A hivatal határozatai ellen indított és már lezárt több mint 1400 perből 783 eset­ben az ÁPEH döntését hagyta jóvá a bíróság. Az első tíz hónapban a hi­vatal 557 büntetőfeljelentést tett, több mint 5,9 milliárd forintnyi visszaélés gyanú­jával. Ebből 317 volt a csalá­sok és 137 az adócsalások száma. Az MDF a korrupcióról, az MDNP a tüntetésről Ellenzéki frakcióvélemények Pénteken két parlamenti el­lenzéki frakció is ülésezett. Az MDF képviselői a közbeszer­zések körül kialakult áldatlan állapotokról tárgyaltak, az MDNP-sek pedig megerősí­tették: ragaszkodnak a Me- tész-tüntetés feloszlatását vizsgáló bizottság megalakí­tásához. Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője a fővárosi önkor­mányzatnál történtek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az MDF az önkormányzati tör­vény módosításához benyújtott javaslataival kísérletet tett a megfelelő belső ellenőrzési rendszer megteremtésére, azonban a kormánykoalíció ak­kor ezt leszavazta. A Közbe­szerzési Tanács szintén megál­lapította: túlságosan sok a pá­lyázatot kikerülő, tárgyalásos eljárás. Demeter szerint még a gyanúját is el kell oszlatni an­nak, hogy közpénzek magán­zsebekbe vagy pártkasszákba vándorolnak. A jogállamiság helyreállítása óta november 3-án először ke­rült sor olyan tüntetésre, amit a rendőrség indokoltnak tartott feloszlatni. A Metész által szervezett demonstráció kap­csán hatpárti parlamenti bizott­ság felállítását kezdeményezi az MDNP - közölte Kónya Imre. Az exbelügyminiszter hangsúlyozta: a vizsgálat célja az események pontos rekon­struálásán túl az, hogy a jövő­ben hasonló eset ne fordulhas­son elő. Hozzátette: egy fiatal demokrácia nehezen viseli el, hogy politikai demonstrálókkal szemben fellépjen a rendőrség. Ritka, mint a roma diák Mit tehet a magyar felsőokta­tás a roma fiatalokért? Erről rendeztek konferenciát pén­teken, A magyar tudomány napja keretében. Csizmadia László, a kereske­delmi főiskola főigazgatója ar­ról beszélt, hogy míg 1971-ben a hazai népesség 3 százalékát tették ki a roma származásúak, addig 1994-re ez az arány 4,4 százalékra nőtt, elérte a 457 ez­ret. Bencze Lóránt, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főis­kola főigazgatója beszámolt ar­ról, hogy a zsámbéki főiskolán 1993-ban létrehozták a világ első romanológiai tanszékét. Radó Péter szociológus sze­rint az egyik fő kérdés az: mi­lyen esélyei vannak egy cigány fiatalnak arra, hogy értelmisé­givé váljon? A szociológus ada­tai szerint a 140 ezres létszámú hazai felsőoktatásban a roma hallgatók aránya mindössze 0,22 százalék, 300 fő. Hegyesiné Orsós Éva címze­tes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke hozzászólásában hangoz­tatta: az idén júliusban elfoga­dott kormányhatározat több mint hatvan területre kiterjedve kívánja kezelni a cigányság problémáit. Honti Mária, az MKM közigazgatási államtit­kára hangsúlyozta: nem tud el­képzelni olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné felvételi kvóta meghatározását. Jánosi György, az Ország- gyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint a cigánytársada­lom tagjainak nagy többsége helyzete romlásaként élte meg a rendszerváltozást. Kompenzáció jövőre is A mérték a szolgáltatóktól függ A gazdasági kabinet állás­pontja szerint 1998-ban is az idén bevezetett energiakom­penzációs módszert kellene alkalmazni - nyilatkozta Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár a testület tegnapi ülése után. A kabinet olyan javaslatot ter­jeszt a jövő héten a kormány elé, hogy a kompenzációt jö­vőre is alapítványi formában, 50-50 százalékos megosztással a központi költségvetés, illetve az energiaszolgáltató társasá­gok finanszírozzák. A javaslat azt nem tartal­mazza, hogy mindennek milyen kihatása lesz a büdzsére, mivel az állam hozzájárulása a szol­gáltatók által vállalt összeghez igazodik majd. Jövőre egyébként - részben a nyugdíjak emelése miatt - az ideinél kevesebb rászorulóra számítanak. Az érintett háztar­tások számának csökkenése azonban reményt jelenthet arra, hogy egy-egy támogatott jelen­tősebb összegű kiegészítést kapjon. Á kabinet ülésén megállapo­dás született arról is, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalásokból adódó költségeket a Környe­zetvédelmi Alap, a Vízügyi Alap és a költségvetés általános tartaléka között osztják meg. A rendőrtüntetést is a rendőrségnek kell engedélyeznie és biztosítania A kordon mindkét oldalán A rendőr-demonstráció szervezőinek ugyanolyan módon és ugyanoda, a rendőrséghez kell bejelenteni tüntetési szándéku­kat, mint bárki másnak - tudtuk meg rendőrségi körökben. Semmilyen megkülönböztetésre nem számíthatnak, sem elő­nyösre, sem hátrányosra. A törvényt be kell tartaniuk. Ahhoz, hogy a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdek- védelmi Szövetsége bejelentett demonstrációját november 22-én 12 órakor a Parlament előtt megtarthassa, az eseményt megelőzően legalább 72 órával beadványt kell eljuttatnia a bu­dapesti rendőrfőkapitány köz- rendvédelmi helyetteséhez. Ebben meg kell jelölniük a többi között az esemény idő­pontját, a helyszínét, az útvona­lát, a célját, a napirendjét, a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát. Sem többet, sem kevesebbet, mint amennyit az 1989-ben hozott gyülekezési törvény mindenki számára előír.- Az más kérdés, és ezt nyi­latkozatunkban is hangsúlyoz­tuk - mondta Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára hogy mindenféle fegyver és kényszerítő eszköz nélkül vonulunk fel, az egyen­ruhákon pedig elhelyezünk va­lamilyen megkülönböztető je­let. Áz a - Magyarországon kétségtelenül - ritka eset áll elő ugyanis, hogy a „rendőrtünte­tést” nemcsak hogy a rendőr­ségnek kell engedélyeznie, ha­nem annak kell biztosítania is. Meg kell tudni különböztetni a kordonon belül, és az azon kí­vül állókat. Magyarországon különben, tudtuk meg a főtitkártól, rend­őrtüntetés legutóbb 1946-ban volt. A polgári demokráciákban azonban viszonylag gyakran emelnek szót érdekeikért ebben a formában a fegyveresek is. Februárban például Varsóban, a nyáron Lisszabonban volt rendőrtüntetés, és a párizsiak is készülhetnek hasonlóra decem­berben. Külföldön is az illeté­kes rendőrhatóságok adják meg az engedélyt. A renddel sehol sem szokott baj lenni. Deregán Gábor Állami segítség a nehéz helyzetben levő szülőknek Megelőlegezett gyermektartásdíj A napokban életbe lépett gyermekvédelmi törvény alapján 1998. január elsejétől lehetőség lesz arra, hogy a gyámhivatal döntése alapján megelőlegezzék a rászoruló családok részére a gyermektartásdíjat, ha azt a fizetésre kötelezettől átmeneti­leg nem tudják behajtani. A megelőlegezésre akkor van mód, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította - nyilatkozta munkatársunknak Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezetője. Azok a gyermeket gondo­zók számíthatnak a segítség­nek erre a formájára, akik nem képesek a szükséges tartást biztosítani, illetve akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öreg­ségi nyugdíjminimum három­szorosát, jelenleg 34 500, a jövő év január 1-jétől 41 100 forintot. Az új rendelet értelmében a gyámhivatalok nem előlegez­hetik meg a tartásdíjat, ha a fi­zetésére kötelezett a jogosult­tal közös háztartásban él, ha sorkatona, netán tartósan kül­földön lakik, a tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakó­helye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés. A gyámhivatal akkor sem dönthet az előleg fizetése mel­lett, ha úgy látja, hogy a ké­sőbbi behajtására nincs reális esély. A gyámhivatal határo­zata alapján a települési ön- kormányzat jegyzője, az ál­lami költségvetés terhére, biz­tosítja, hogy a megelőlegezett tartásdíjat kifizessék a gyer­meket gondozó személynek. Fontos tudnivaló, hogy az előleg összegét a bírósági ha­tározat állapítja meg. A gyám­hivatal azonban a törvényben meghatározottnál alacsonyabb előleget is megállapíthat, ha ezt a gondozó szülő anyagi helyzete indokolja. Á hatóságnak azonban e téren sincs szabad keze: a ki­utalt előleg semmiképp nem lehet kevesebb a bíróság által megállapított tartásdíj felénél. Németh Zsuzsa JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Tóth András Tervezőszerkesztő: Einvág Zoltán • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház. Ff.: 105. Telefon: 56/424-444, fax: 56/422-853, e-mail: ujneplap@axels.hu • Készíti a Cofinec Hungary Rt. - Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. • Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató • Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel.: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 595 forint, negyedévre 1785 forint, fél évre 3570 forint, egy évre 7140 forint. • Az áruspéldányok ára: 29,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1644 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents