Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-05 / 258. szám

1997. november 5., szerda Körkép 7. oldal A törvény a családban való nevelést szorgalmazza A gyermeket otthon kell tartani Tizenötmillió forinttal többet kellene kifizetni még az idén a me­gyei önkormányzatnak - a gyivin keresztül - a nevelőszülőknek, ám erre nincs pénz. A kiadás abból adódik, hogy a gyermekvé­delmi törvény értelmében emelni kell a nevelőszülők díjazását. Mint dr. Györgyi Lajostól, a megyei önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjétől megtud­tuk, a november elsejétől ha­tályba lépett törvény szerint a ne­velőszülőknek járó emelt összegű díjazásra az államtól nem kaptak pénzt, az önkormányzat pedig nem tud fizetni, mivel amúgy is „mínuszban van”. Megpróbálnak az önhibájukon kívül forráshiányos önkormány­zatokra fordított keretből pénzt kérni erre a célra. Mint az iroda vezetője el­mondta, a gyermekvédelmi tör­vény más változásokat is hozott:- Hangsúlyozni kell, hogy a törvény lassú folyamatot indít el, amely nem minden vonatkozás­ban jelentkezik azonnali hatással. Fontos lenne, hogy a mindenkori kormányok családbarátabb poli­tikát folytassanak.- Es a gyermekvédelmi tör­vény eléggé családbarát?- A törvény igen, csak az a kérdés, hogy lesz-e pénz a végre­hajtására. November elsejétől megjelenik például a rendszeres gyermeknevelési támogatás, ami alanyi jogon megilleti a nehéz körülmények között élő családo­kat. A gond az, hogy a helyi ön- kormányzatoknak erre a célra kevés az a pénz, amit az állam idénre adott, többnyire csak a va­lós igények egynegyedére ele­gendő.- A gyermekvédelmi támoga­tásnak az a célja, hogy anyagi okokból ne kelljen családból ki­venni a gyerekeket.- Megyénkben jelenleg ezer­kétszáz gyerek él állami gondo­zásban. Ez nagyon magas szám. Az ő státusukat is felül fogják vizsgálni, hogyan lehetne őket a családba visszahelyezni. A tör­vény értelmében a településeken gyerekjóléti szolgálatok fognak működni, amelyek figyelik a ve­szélyeztetettség kialakulását, il­letve intézkednek a gyerekek vé­delméről. A cél az, hogy minél kevesebb legyen az állami gon­dozásba vétel.- Az úgynevezett gyámható­sági feladatokat államosítják, és gyámügyi hivatalok működnek a megyében. Ez azt is jelenti, hogy a polgármesteri hivataloktól elve­szik a komolyabb hatósági intéz­kedés jogát. Ennek is az áll a hát­terében, hogy átgondoltabb le­gyen az állami gondozásba vé­telre történő javaslat.- A gyámügyi hivatalok ha­táskörébe tartozik majd az elma­radt gyermektartásdíjak megelő­legezéséről történő döntés is. Er­ről eddig a bíróság döntött, ami hosszabb folyamat volt. Indokolt esetben a gyámhivatal hamarabb tud intézkedni ilyen ügyekben.- A gyerekek családban tartá­sánál többnyire csak a pénzről beszélnek. Arról kevés szó esik, hogy olykor azért menekítik ál­lami gondozásba, mert az egyik szülő' brutálisan viselkedik, mi­közben a másik alkalmas lenne a nevelésre. A brutális szüló'tól vi­szont nem szabadítja meg a csa­ládot a gyermekvédelmi törvény sem.- Nem, de egy jó szociális munkás ilyen helyzeteken is se­gíthet, például szolgáltatások ajánlásával, jogász biztosításával.- A törvény egyik fontos eleme, hogy „rehabilitálva” lett a bölcsőde.- Visszakapták ugyanis a böl­csődék az állami támogatást, így sok településen, ahol megszűn­tek, valószínűleg újra indulnak majd. Paulina Éva Étrend, mozgás és súlykontroll a rák ellen Évente 10 millió embernél je­lentkezik rákbetegség. E meg­betegedések mintegy 40 száza­léka megelőzhető lenne egysze­rűen azzal, hogy az ember ész­szerűen táplálkozik, mozog, és ügyel a testsúlyára - állapította meg az Amerikai Rákkutató In­tézet legújabb közleményében. Az intézet tudósai szerint el­sősorban a gyomor és vastagbél rákos megbetegedéseinek gya­korisága csökkenthető az ét­rend megfelelő módosításával, de a vese és pajzsmirigy daga­natainak megelőzésében is sze­repe van az étkezésnek. A tudó­sok a gyümölcs- és zöldségfé­lék fogyasztásának növelését, a húsfogyasztás mérséklését ja­vasolják, hangsúlyozva, hogy az ételeket viszonylag alacsony hőmérsékleten süssék-főzzék, és a tárolás során óvják a pe­nésztől. Az étrend átalakítása mellett naponta végzett testmozgás és a túlsúly csökkentése jótékony hatásúnak bizonyult 20 külön­böző rákbetegségtípus megelő­zésénél. A kutatók naponta egyórányi gyaloglással egyen­értékű testmozgást, és heten­ként további egy alkalommal végzett egyórányi kimondottan erős testmozgást javasolnak. Az európai és észak-ameri­kai tudósokból alakult orvos­csoport 4500 eset részletes ta­nulmányozása nyomán állapí­tott meg szoros kapcsolatot az életmód és a megbetegedések között. A munkában részt vevő jár- ványtani szakértők arra ösztön­zik az egészségügyi hatóságo­kat, hogy foglalkozzanak töb­bet a megelőzéssel, különben néhány év múlva az egész egészségügyi költségvetést a rákosok gyógyítására fordíthat­ják. Dél-Amerika piacának meghódítása a cél Az ígéret földjére lép a Szolnoki Mezőgép Rt.? Ez év áprilisában Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hi­vatalos meghívásoknak eleget téve négy latin-amerikai országot keresett fel. Az Argentínát, Brazíliát, Paraguayi és Mexikót fel­ölelő utazásra népes üzletember-delegáció kísérte el, feltérképe­zendő az Európától távoli földrészen rejlő üzleti lehetőségeket. A küldöttség tagja volt dr. Sziráki András, Magyarország legna­gyobb hazai mezőgazdaságigép-gyártó vállalata, a Szolnoki Me­zőgép Rt. vezérigazgatója, aki komoly reményekkel tért haza, s a privatizáció megtörténte óta az ígéretes piac meghódításán mun­kálkodik. A napokban erről beszélgettünk vele.- Hogyan került az államelnö­köt kísérő' delegációba ?- Úgy vélem, a Magyar Me­zőgazdasági Gépgyártók elnö­keként kerültem a köztársági elnök kíséretébe. Meghívá­somban bizonyára az is szere­pet játszott, hogy ezek a dél­amerikai országok európai szemmel szinte alig kezelhető, mérhetetlen szarvasmarha-ál­lománnyal rendelkeznek, s az utazás előkészítőinek joggal juthatott eszébe a Szolnoki Me­zőgép, amely éppen a szarvas- marhatartás, ,a takarmányterme­lés és takarmánymanipulálás gépeit, gépsorait gyártja.- Ezek az irdatlan állatte­nyésztési méretek már önma­gukban indokolják azt, hogy a Szolnoki Mezőgép jelen legyen ezen a piacon?- Ezek a méretek szinte kí­nálják a lehetőséget. Itt azon­ban egészen más a tenyésztési kultúra. Túlnyomórészt hús­marhákat tartanak, s meg kell vallani, gyakorlatilag biotech­nológiával, külterjes módon.- Milyen érdeklődést tapasz­talt, és kikkel tárgyalt kinntar- tózkodása során?- Összesen 34 szakemberrel, köztük kinti magyarokkal tár­gyaltam. Jó érzés volt tapasz­talni, hogy nekem volt a leg­több tárgyalópartnerem a dele­gáció tagjai közül. Meglepeté­semre nemcsak gépgyártókkal találkoztam, hanem állattartók­kal is, akik az európai állate- nyésztési technológiákról ér­deklődtek. A beszélgetésekből kitűnt, ott is hasonló gondok vannak, mint nálunk. Nagy te­rületeket bejártunk, és nagyon szép állatokat láttunk. Majd­nem minden dél-amerikai szak­ember elmondta, hogy a tejelő­tehenészet, az istállózó techno­lógia is kialakulóban van, s eh­hez, illetve egyáltalán a szar­vasmarhatartáshoz pedig egyre inkább szükség volna betárolt takarmánykészletekre. Ezért az általunk gyártott szálastakar- mány-techno- lógiai gépsor szinte minden eleme érde­kelte tárgya­lópartnerei­met, akik a közeljövőben Magyaror­szágra jönnek tanulmá­nyozni, ho­gyan lehet egy nagy lét­számú tehe­nészetet jól működtetni.- A latin-amerikai térség ha­gyományosan az észak-ameri­kai cégek terepe. Ennek ismere­tében hogyan lehet beférkó'zni erre a rendkívül ígéretesnek tűnő piacra ?- Valóban, az észak-ameri­kaiak uralják a mezőgazdasági gépek piacát, európai gépet na­gyítóval is elvétve lehet találni. Azt gondolom azonban, hogy a dél-amerikai országok nagyon szeretnének üzleti kapcsolato­kat kiépíteni, vegyes vállatokat alapítani a gazdaság minden te­rületén. Európai mércével mérve nagyon magasak az im­portvámok, ezért egyenesen szállítani nagyon nehéz. Ezért időigényes folyamat, hogy ko­moly termelési méretben teret lehessen nyerni. Ugyanakkor óriási a lehetőség, mert mérhe­tetlen nagy piacról van szó. őszintén megvallom, ha valaki nekem ezt elmeséli, akkor el se hittem volna.- Rám nagyon jó benyomást tett mindegyik meglátogatott ország. Talán a világ most még nem számol igazán azzal, hogy a következő negyedszázadban ez a térség olyan látványos fej­lődést ér el, mint az ázsiai kis­tigrisek.- A Nyugat-Európában évti­zedek óta jelen lévő Szolnoki Mezőgép most lezajlott privati­zációja hogyan érintheti a csírá­zófélben lévő dél­amerikai kapcso­latokat?- Azt hiszem, az észak-ameri­kai piacra is sok­kal nagyobb bá­torsággal kell pá­lyázni. A privati­záció e tekintet­ben jó lehetősé­get kínál, egy amerikai pénz­ügyi befektető révén. Úgy vé­lem, Észak- és Dél-Amerikát együtt kezelve jó esélyt tudunk teremteni magunknak. Hozzá­teszem: nem érzem könnyűnek ezt a piacot, elsősorban a vám­politika miatt, de megoldást le­het és kell is találni.- Nagyon komoly szándé­kunk, hogy megvessük lábun­kat Dél-Amerikában. Európá­ban olyan mérhetetlen óriási a kínálat és a verseny, hogy rendkívül nehéz továbblépni. Súlyunk így is elég tekintélyes az európai piacon, miután ter­melésünk háromnegyede az öreg kontinensen talál vevőre. Dél-Amerikára viszont áldozni kell, és több kockázatot kell vállalni az ésszerűség keretei között.- Mi lehet a gazdaságosabb, kiszállítani a késztermékeket, a gépeket, vagy odakint, helyben legyártatni?- Egészen biztos, hogy az a legjobb lehetőség - tekintettel a távolságra, a szállítási költsé­gekre -, ha a gépek bonyolul­tabb részegységeit Magyaror­szágon gyártjuk és konténeri- zálva hajóval kiszállítjuk, az egyszerűbb alkatrészekre, rész­egységekre, valamint az össze­szerelésre pedig odakint kere­sünk gyártókapacitást, amire lenne is jelentkező. Úgy érzem, reális esélye van annak, hogy ebbe az irányba vigyük az együttműködést. Tárgyalópart­nereim közül volt, aki konkré­tan javasolta, hogy Brazília és Paraguay határán legyen az összeszerelő üzem.- Mi lesz a kapcsolatok kö­vetkező lépcsője?- Hamarosan Magyaror­szágra érkeznek dél-amerikai üzletemberek, hogy pontosan meghatározzuk, mely termékek­ről van szó, és milyen nagyság­ban képesek a gyártásra. Meg­beszéljük azt is, mely gépeket szállítsuk ki bemutatóra.- Szavaiból úgy érzem, nem lesz sétagalopp a dél-amerikai piac meghódítása, de minden­képpen megéri...- Ugyanolyan nehéz lesz ez a munka is, mint Európában gyökeret ereszteni 25 évvel ez­előtt. Nem túlzók, de akkor raj­tam kívül kevesen hitték, hogy a legigényesebb piacra fogunk szállítani. Igazán a két piac kö­zött nincs különbség. A szük­séglet és az együttműködési szándék megvan, s ez a lényeg. Laczi Zoltán Dr. Sziráki András Meister Éva a Kölyök Színpad terveiről „Örököltem egy társaságot” Meister Eva Erdélyből áttelepült színésznő, Szolnokon él, jelen­leg szerződés nélkül. Egyéni előadóestjét Magyarországon és Németországban több helyen bemutatta. Ősztől azonban más területen is bemutatkozik, ő vette át ugyanis a városban több mint egy évtizede működő Kölyök Színpad irányítását. Az úr takarít, vasal, és elégedett A brit férfiak többsége elégedett nembéli hovatartozásával. Éz de­rül ki az XL for Men című angol magazin felméréséből. A meg­kérdezettek 80 százaléka ha te­hetné, ismét férfinak születne. A házasemberek 38 százaléka azt szeretné, ha a következő életében is a jelenlegi nő lenne a felesége. Az angol lap megállapításai szerint a házasemberek 23 száza­léka maga vasal, 30 százalékuk kitakarítja a fürdőszobát, 36 szá­zalékuk porszívózik. Ezzel együtt 90 százalékuk elégedett az életé­vel, és házasságát teljességgel boldognak is véli. A szebbik nem rászolgálni lát­szik az elnevezésére: a megkér­dezett urak kétharmada tartja mu­tatósnak a partnemőjét; ezzel szemben csak a férfiak 21 száza­léka vallotta be, hogy szíve vá­lasztottja intelligensebb nála. FEB- Júliusban állapodtunk meg a Ságvári Művelődési Házzal, hogy átveszem Klein Imre után a Kölyök Színpad vezetését. Ez azt jelenti, hogy örököltem a gyerekeket, a bemutatandó da­rabot, sőt a szereposztást is.- így azonban kevés tér nyí­lik a saját elképzelései megva­lósítására.- Bizonyos dolgokban ke­vés, másban viszont vannak lehetőségeim. Most ismerke­dem a gyerekekkel, gyakorla­tokat végzünk velük. Minita­nodát szeretnék szervezni, ahol beszédtechnikát, mozgás- kultúrát, éneket tanítok nekik, fantáziafejlesztő játékokat ját­szunk, már amennyire heti egy alkalommal 3-tól 5-ig, 6-ig a próbák mellett erre marad idő.- Es marad rá idő?- Ebben a korban a gyerekek könnyebben kezelhetők, eleve­nebb a fantáziájuk, képléke­nyebbek, sok minden könnyeb­ben fejleszthető bennük.- Mondana valamit az új darabról? Úgy tudjuk, szol­noki szerzők műve.- A szerzőgárda valóban szolnokiakból áll, az írók Bar- hács László és Perge Imre, a ze­nét Koncsek Ferenc és Koncsek László szerezte, a dalszövegeket Boros Mária, Koncsek Ferenc és Szabó Angéla írta. A darab címe: Üzenet, zenéje a popzené­hez áll közel. Humoros, jópofa darab, mindenki szívvel-lélekkel vesz részt a színpadra állításá­ban. A gyerekek szinte társszer­zők, ötleteik, javaslataik vannak.- Mikorra tervezik a bemu­tatót?- Február végére, a pontos dátumot még nem tudom.- Vannak-e tervei arra az időre, amikor öröklött dolgok már nem kötik meg a kezét?- Jelenleg felső tagozatos korúak a gyerekek, szeretném kiterjeszteni a korhatárt le- és fölfelé is néhány évvel. Úgy látom, erre van is igény. Évente egy bemutatót tartunk, jövőre ismét zenés darabot tervezek, de erről még korai volna beszélni. B. A. A legnagyobb gond, hogy az innen kikerülő gyermekek sorsa bizonytalan A magán művészeti iskola túl van az első tanév nehézségein Tiszafüreden 1996 őszén kezdte el működését a Pátrya Művé­szeti Alapiskola. Bizonyos, hogy az alapítók közül többen célza­tosan választották ezt az elnevezést, gondolva, a „pro patria” hitvallása Füreden is támogatja az iskola népi hagyományokra építkező táncoktatási törekvéseit. Beleértve a népzenei és nép­tánckultúra már meglévő értékeinek a védelmét is. Hogy ez mi­képpen sikerült? Erről kérdeztük az iskola tánckoreográfus igazgatóját, Bakonyi Istvánt. Bakonyi István szerint az elmúlt esztendő, az alapok lerakása jól sikerült, hiszen az egyre csök­kenő gyermeklétszám mellett a művészetiben ma már többen tanulnak, mint egy éve: Tiszafü­reden 150 gyerek, az abádsza- lóki és kunhegyesi fiókiskolák­ban szintén ennyi. Ez azt is jelenti szimboliku­san az igazgató szerint, hogy az 1996-ban elültetett facsemeté­jük gyökerei egyre szerteága­zóbbak, s erősebbek is lehetnek a jövőben. Mindezeken túl az iskola ta­lán legnagyobb sikere az volt az 1996/97-es tanévben, hogy a diákok kiválóan szerepeltek a szólótáncversenyeken, amit ta­lán az is reprezentál, hogy az országos döntőben csak tiszafü­redi tanuló képviselte megyén­ket. A csapatmunka, azaz a tánccsoport működésének haté­konyságát pedig az jelzi, hogy a fesztiválok - debreceni, szek­szárdi, mezőkövesdi, szegedi, gödöllői - zsűrijei mind-mind kiválóra minősítették a gyere­kek produkcióját, ami kicsit ér­tékeli a három főállású és két részmunkaidős oktató munkáját is. Egyáltalán nem mellékes, hogy az oktatók országos hírű táncos múlttal rendelkeznek. A tanári kar egyébként ma is ta­nul, hogy a szakmai háttér mellé megszerezze a kötelező pedagógiai ismereteket is. Talán az a legnagyobb gond, hogy az iskolából kikerülő gye­rekek jövője bizonytalan. Nem csak azért, mert Füreden két éve megszűnt a külföldi turnékon, hazai fesztiválokon, a Ki mit tud?-on egyaránt sikert sikerre halmozó felnőtt-tánccsoport, hanem azért is, mert a felsőbb szintű táncosképzést adó isko­lák - Szeged, Budapest - nem csak távol vannak, hanem felvé­teli számuk is behatárolt. A másik fejtörést az okozza, hogy lassan már nem évente, hanem félévente változnak a magániskolák működését befo­lyásoló törvényi rendelkezések és jogszabályok. Az igazgató szerint azt is tisz­tázni kellene, hogy az iskola ok­tatási feladatai mellett nem tudja felvállalni egy profi mó­don működő néptáncegyüttes menedzselését. Az iskola csak segíteni tud az utánpótlás neve­lésével. Az iskola költségvetése meg­lehetősen szűkös, hiszen elég csak azt megemlíteni, a zenei kíséret, a kosztümök, ruhák, az utaztatás költségei mellett, hogy ma egy pár táncoscsizma 25 ezer forintba kerül. Bakonyi István bízik abban, hogy a saját épülettel sem ren­delkező iskola szolgáltatásaival továbbra is olyan népszerű kíná­latot tud nyújtani, amely hosszú távon is biztosítja a tanulói lét­számot. Azzal együtt, hogy a gyerekeknek több lesz a lehető­ségük a táncos pályán tovább­képezni magukat, minthogy Ti­szafüreden ehhez megszerzik az alapokat. P. M. Fellépés a mezőkövesdi matyófesztiválon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents