Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

1997. november 4., kedd Gazdasági Tükör 11. oldal A Hetényi főigazgatója koncentrálná a felelősséget Visszautasított vádak A médiában gyakori téma a megyei Hetényi kórház ügye. A hí­rek elmarasztalták a kórház vezetését az intézmény gazdasági ügyeinek kezelésében. Dr. Varga Gábor főigazgató főorvost ar­ról kérdeztük, mi a véleménye a vádakról.- A vádak minden alapot nélkü­löznek. A nevem a vádakban azért szerepel, mert egyszemé­lyi vezetője vagyok az intéz­ménynek.- A kórházban - bár felhal­mozott némi adósságot, amit kezelni kell - a,helyzet nem be­folyásolja negatívan a betegel­látást. Az osztályok vezetői is úgy érzékelik, hogy a kórház működésében nincs nagyobb hiba, hiszen minden szükségest megkaptak a munkához.- Sokan azt mondják, hogy ez a kórház túl nagy ahhoz, hogy átlátható, irányítható legyen.- Ezerötszáz ágyunk van és kétezer-háromszáz dolgozónk. Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy változtatni kell a vezetési struktúrán.- Ez mit jelent?- Koncentrálni kell a felelős­séget, a hatáskörök nem keve­redhetnek. Saját hibámnak kell felróni azt, hogy a kiadott munka elvégzésének ellenőr­zése volt a leggyengébb pont. A kórház nagyságára visszatérve, ebben a gazdasági helyzetben a a meglévő gazdálkodási va­gyon adja meg a hosszabb távú túlélés lehetőségét. A nagysá­gunk pontosan az erősségünk. Mi egymilliárd forinttal moz­gunk, és ha tartozunk ötvenmil­lióval, az másképp esik latba, mint ha egy kis kórház tartozik húszmillióval. P. E. Integrációs képzés fiatal agrárszakembereknek Ismerd meg az Uniót A Földművelésügyi Minisz­térium támogatásával az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége, az Agrya euró­pai integrációs képzést szervez fiatal agrárszakem­berek számára. A képzés célja, hogy a hazai szakmai, vidéki egyesületek­ben aktív szerepet vállaló fia­talok hatékonyan képviseljék hazánkat és szervezetüket a nemzetközi együttműködés­ben, az európai fórumokon. Emellett ismerjék meg a tag­országok agrárpolitikáját, a társult országok csatlakozási folyamatának sajátosságait. A jövő év első felében, négy egymást követő hét vé­gén tartandó képzésre - amelynek munkanyelve előre­láthatólag részben az angol lesz - olyan 20-30 év közötti fiatalokat várnak, akik vállal­ják, hogy a tanfolyam után egy éven át a hazai agrár-, il­letve vidékfejlesztési ügyek­kel foglalkozó nonprofit szer­vezeteknél végeznek önkén­tes munkát. A részvétel ingyenes.- A pá­lyázatokat az Agrya szövet­séghez (1438 Budapest, Pf. 497.) „Európai integrációs képzés” jeligével kell küldeni november 14-ig. A jonatánnál ma sincs jobb Az immár hét éve tartó almaválság leküzdésére az ágazat teljes korszerűsítésének felgyorsítását sürgetik a kutatók. Az ültet­vényrekonstrukció nagyobb mértékű folytatása mellett szük­ségesnek tartják a szakszerű növényápolás megszervezését, a tárolótér jelentős bővítését, az árucsomagolás és -feldolgozás piaci követelmények szerinti megújítását, valamint az értékesí­tési marketingmunka új alapokra helyezését. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Ál­lomás főmunkatársa szerint a ’60-as és a ’70-es években telepí­tett ültetvényekben ma már ért­hetően nem lehet piacképes al­mát termeszteni. A fák cseréjére, az igényekhez igazodó fajták ül­tetésére van szükség. A követelmények közé tarto­zik a növényápolás megújítása is, hiszen jövedelmezőségi szempontból tarthatatlan a mai helyzet, miszerint mindössze tíz- százalékos arányban terem étke­zésre alkalmas alma a fákon, a többi csak ipari feldolgozásra jó. A szakemberek szerint a 70-30 százalékos arány lenne az opti­mális. A kutatók úgy vélik: a gyü­mölcsként eladható magyar alma piacképessége - a hosszú ideje tartó értékesítési zavarok elle­nére - jó, mivel a minősége az éghajlati adottságokból eredően kiváló. A gondot szerintük az okozza, hogy nem az igényeknek megfelelő a vevők kiszolgálása. A nyugati piac elvárja a ve­vőcsalogató csomagolást, s azt, hogy ne két hónapra szűküljön a szállítás, hanem a megrendelés­hez igazodóan folyamatos le­gyen. Ehhez kellenek a hűtőhá­zak, az ízléses csomagolás, va­lamint olyan almafajták, ame­lyek választékot bővítenék Nyugaton. A szakemberek a jo­natánt és annak változatait, így például a jonadelt és az idaredet tartják a legjobbnak, mivel ezek a világ más termőtájain ismeret­lenek. Ami pedig a keleti piacot il­leti: kezd újra fogadókészséget mutatni, főként Oroszországban lehetne több almát eladni. Az ot­tani követelmények azonban ma már ugyanolyanok, mint a nyu­gati piacé, a minőségi váltás te­hát elodázhatatlan. _____________Házunk táján_____________ Legeltetés, böngészés a tarlón Ahol a kukorica zömét már betakarították, ott egyelőre üresen áll a tarló. Pedig jól hasznosítható, mert értékes legelőt jelent nemcsak a ju­hoknak, hanem a hízómar­háknak is. Nemcsak összeszecskázott leveles szárat, hanem elhullott szemet is jócskán találhatnak ott az állatok. Persze a gondos gazdák a kukoricatarlót sem hagyják sokáig állni, felszántják, leg­alábbis feltárcsázzák a földet, így csak néhány nap marad arra, hogy az állatok össze­szedjék az elhullott, de még értékes takarmányt. Érdemes a gazdaságoktól megtuda­kolni, mikor kerül sor egy- egy tábla betakarítására, és megegyezni arról, hogy en­gedjék jószágainkat ott le­gelni, böngészni. A juh takarmányozása késő őszig nem jelent gondot, amíg a legelőn, a letakarított földe­ken talál ennivalót magának. A legelőről beszorult juhot egyelőre gyengébb takarmá­nyon - hulladékokon, búza­szalmán, leveles kukoricaszá­ron, szénán, répán, szilázson - is tarthatjuk. A mostanság aktuális vem- hesség előrehaladtával azon­ban az anyajuhoknak komo­lyabb táplálékra van szüksé­gük. Kapjanak lóherés lucer­naszénát, kukorica- és zab­darát, búzaocsút, borsódarát. A vemhesség negyedik hó­napjától kezdve legalább 20-50 dkg legyen az anyák napi abraktakarmánya. Lengyel Zoltán Agrárdiplomával tanyasi boltos Tessék, a kenyér - nyújtja József a veknit a vásárlónak EBRD-jelentés. Tavaly óta Lengyelországba több kül­földi tőke áramlik, mint az 1989 óta első helyen álló magyar gazdaságba, sőt az idén már Oroszország is elénk került. Az EBRD sze­rint ez a folyamat folyta­tódni is fog. Átlag fölött. A következő öt évben a magyar gazdaság fejlődésének kilátásai ked­vezőek. A kielégítő egyen­súlyi viszonyok mellett az ország éves növekedési üteme elérheti az évi 4 szá­zalékot is, ami meghaladja az Európai Unió jelenlegi átlagos fejlődési ütemét - írta többek között Med- gyessy Péter pénzügymi­niszter egy levélben. Tőkeemelés. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. tegnapi közgyűlése elfo­gadta a pénzintézet alaptő­kéjének több mint 2,4 milli­árd forintos zártkörű emelé­sére tett igazgatósági javas­latot. A tranzakció nyomán a bank alaptőkéje 11,52 mil­liárd forintra emelkedik. A 10 ezer forint névértékű törzsrészvények kibocsátási árfolyama 450 százalék. Ha valaki bő tíz-egynéhány esz­tendeje közli Tiszasülyön Nesuta Józseffel, hogy később tanyasi boltos lesz, biztosan kineveti. Nem véletlenül, hiszen akkor már több mint két évtizede agrárdip­lomával, főiskolai oklevéllel a zsebében főagronómus volt. Egé­szen 1989-ig, mert tulajdonkép­pen akkor váltott. Tanyasi boltja, mellette a pa­rányi kocsma valahol a világ vé­gén leledzik, egy olyan útkeresz­teződésnél, ahonnan Tiszasüly ki­lenc kilométer, de ugyanannyi Besenyszög és Jászkisér is. Is­meri a vendégeit, a környező ta­nyák lakóit, az elrobogó gépko­csik vezetőit, akik végtagjaikat kinyújtóztatni állnak meg néhány percre, no meg kávét, esetleg üdí­tőt kortyolni. Ha az utasaik között nincsen mohamedán és ők más­féle nedűre vágynak, az is kap­ható. Ugyanis a létesítmény két részből áll: az egyik helyiség presszó, vagy italbolt, ahol a sa­rokban hosszú kanapé nyújtóz­kodik, amelyik rendszerint ritkán üres. Ottjártunkkor a tanyasi pos­tás volt a vendég, aki motorral hordja a leveleket, újságokat a környező tanyákba, és ha csak teheti, megáll pár percre egy ká­véra. A másik helyiség tipikus ta­nyasi bolt. Liberó nincs, tanyán nem születnek mostanság apró­ságok, de akad a polcokon ke­nyér, a hűtőben kolbász meg fel­vágott, a földön kannás bor, sör, és mivel a tanyákról már koráb­ban eltűntek a tehenek, a tej erre­felé is csak zacskós alakban is­mert. De nem hiányzik a borot­vahab, a Vegeta, a celofán, a zseblámpaelem, a savanyúság, a rékasi baromfi, a száraztészta vagy mondjuk a lapostányér sem. Egyébként a szakmáját Nesuta úr nem hagyta abba, van földje is. Erről csak annyit, hogy az idei év aligha kerül a bearanyozottak közé, már ami az eredményeket illeti. Volt jobb, meg remélhető­leg lesz is, vallja a diplomás bolt­vezető, aki a párjával itt lakik. Egy szem lányuk messzire került, Nyíregyházára, és már egy uno­kával is dicsekedhetnek. Most még kicsi, de abban bíz­nak, pár esztendő teltével sűrűbb vendég lesz náluk - itt kinn, a ta­nyasi boltban, amely körül sza­badon kószálhat a szél, érkezzék a világ bármelyik szegletéből. “ D. Sz. M. akkor ÁB. „Szabó Tiborné vagyok, az AB üzlet­kötője” Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt vátja tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek­tetési tanácsokkal segítem Önöket dön­téseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek ben­ne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerű­ek, testreszabottak, ezért valódi bizton­ságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biz­tonsága, megalapozott és nyugodt jövő­je megteremtésében. Befektetés a biztonságba.

Next

/
Thumbnails
Contents