Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. november 20., csütörtök Küldjön egy képet! Hatvan éve jártak az Újvárosi iskolába Ex a csoportkép 1937-ben készült a szolnoki Újvárosi iskola harmadik osztályos tanulóiról. Királdy Károly igaz­gató úr társaságában ült a fényképezőgép elé a harminchat kisleány. A képet féltve őrzi: Kalocsai Mihályné Kürti Emília Magyar földön A vidéki buszról a szolnoki Tiszaligetnél szálltam le, hogy egy he­lyi járattal utazzam tovább. Hirtelen azt hittem, nem jó helyen já­rok, egy támaszpontra keveredtem, mert előttem az Amerikai Egyesült Államok lobogója lengett. Csak amikor jobban körülnéz­tem, akkor esett le, hogy az egykori Aranyiakat „erődítményénél” vagyok - ami mostani állapotában nem éppen patinás -, így hát a kolbászkerítést már nem is kerestem. Ha már ennyire átszellemült az ötletgazda, legalább annyit meg­tehetett volna, hogy kitűzi mellé a magyar lobogót is. Emlékezte­tőül felidézem: a magyar zászló piros-fehér-zöld - királyi címer nélkül. Tolnai Antal, Rákóczifalva Török Ferenc és felesége, Herbály Julianna Kétpón fél évszázados házassági évfordulót ünnepelt. A há­zaspárt három fia, két leánya és öt unokája, a rokonok és ismerősök köszöntötték. (beküldött fotó) Füstmentes levegőt! A Mentálhigiénés Programiroda és a Szájsebészeti Intézet felmé­rése szerint a dohányzók és az alkoholt fogyasztók száznyolcvan­szor gyakrabban betegszenek meg szájüregi rákban, mint a nem ivók, nem dohányzók. A szájüregi rák az utóbbi években megöt­szöröződött - hangzott el egy konferencián. A szolnoki kórház kardiológiai és pulmológiai osztályához ve­zető bejáratot és előcsarnokot csak füstfelhőn keresztül lehet meg­közelíteni. Ide járnak ki a dohányosok. A beáramló füst miatt a gyakran órákig várakozó betegek - akik között asztmás is akad bő­ven - rosszul érzik magukat. A nem dohányzók érdekében kérjük, legalább az egészségügyi intézményekben tiltsák meg a füstölést, vagy ha ez nem lehetséges, csak olyan helyen engedélyezzék azt a kórház területén - szabad levegőn (parkban, a porta körül), ahol az másokat nem zavar. K. S., Szolnok Szolnok ter­mészettől ka­pott ajándéka, hogy két folyó találkozásának karéjában lélegez­het. Illenék féltő gonddal törődni életet adó vize­inkkel, hogy szépségük, értékük az utókornak is megmaradjon. Ä vízi sportok szerelmesei, a szenvedélyes horgászok tudják legjobban, mit je­lent közelségük, létük. Sokat, nagyon sokat ka­punk folyóinktól, de mit adunk cserébe? A horgászó ember minden egyes, úgymond fe­leslegessé vált dolgot (vajkrémes dobozt, üdítős flakont, nejlonzacskót) ott felejt a parton, csak a halat nem. Pedig megadhatná a horgász a folyó- nak cserébe a halért azt a gesztust, hogy vigyáz a part tisztaságára. Személyes tapasztalatom, hogy sokan zarándokhelynek tekintik a Tisza partját. Egyesek időnként eljönnek a folyópartra - több­nyire gépko­csival - és el­hozzák ottho­nuk összes, felesleges szemetét. A gumijavító műhelytől balra kézzelfogható nyomait is megta­láljuk ennek. Az egyik ilyen „szállítmány” igen­csak változatos: Lenin életrajzától az üdvözlőla­pokon át (névvel és címmel) az iskolai ellenőrző­könyvig sok-sok árulkodó jel utal az egykori tu­lajdonosra. Nem nehéz rájönni, melyik utcából, hányas számú házban vált feleslegessé az ide hordott holmi. De festékesdoboz, magnókazetta, függöny, szőnyegdarabok, edények, kötegelt új­ság és ruhanemű is akad. Az őszi lombhullás leleplezte a természet ellen vétkezőket: szemünk elé tárta mindazt, amit rej­tőzködőén, szemérmesen eddig eltakart. H. Cs. J., Szolnok Rejtőzködő szemétkupacok Az evangélikus hívek támogatókat keresnek A templom felújítása elodázhatatlan A szolnoki evangélikusok aggódnak a város egyik értékes, műemlék jellegű épületéért, a Kellner Gyula úti templomért. A hívek lehetőségeikhez mérten eddig is adományoztak a templomnak, s ebből az összegből sikerült a legégetőbb hely­reállítási munkákat elvégeztetni. Abban reménykednek, számíthatnak azok segítségére is, akik vallásukat rendszere­sen nem gyakorolják. A szolnoki evangélikus gyü­lekezet nagy munka előtt áll. A templom - amely 1932-ben a hívek összefogásával a wit­tenbergi vártemplom mintá­jára épült - felújításra szorul. Az elmúlt évtizedek alatt az épület állaga leromlott, tető- szerkezete teljes cseréje ha­laszthatatlan. Nagy segítséget jelent, hogy a polgármesteri hivatal mellett testvérvárosunk, Reutlingen ohmenhauseni evangélikus gyülekezete is szívügyének tekinti e hason­más templom renoválását. Az ottani hívek 20 ezer márká­nak megfelelő pénzt adomá­nyoznak a felújításhoz. Az önkormányzat is hasonló ösz- szeget ígér a templom rend­betételéhez. A tervezett teljes felújításá­hoz kérjük a várost szerető polgárokat - az evangélikuso­kat külön is -, lehetőségükhöz mérten járuljanak hozzá a re­konstrukcióhoz. A felújításra szánt összeget az egyházközség 11745011- 20094849 számú renoválási számlájára lehet befizetni. A vasárnaponként 9 órakor kez­dődő istentisztelet alkalmával a Verseghy park 1. szám alatti lelkészi hivatalban is van mód a készpénzadomány átadására. Szeretnénk, ha templomunk is felzárkózhatna a város többi - már felújított - templomá­hoz, üde színfoltként, emelve ezzel is a Tisza-part környé­kének szépségét. Köszönjük mindazok segít­ségét, akik már eddig is támo­gattak bennünket, és várjuk azok jelentkezését, akik bár­milyen módon (anyagiakkal, munkával, fuvarral vagy más­sal) hozzá tudnak járulni a fel­újításhoz. Az Evangélikus Egyház- község lelkésze és presbitéri­uma nevében: Szokolai Jánosné Egy létszámleépítés - tanulságokkal Elbocsátásom indokolásához A munkaviszonyom megszű­nésének körülményeiről szóló október 22-i cikkhez - amely­ben a község polgármestere és az iskola igazgatója is nyilat­kozott - meg kell jegyeznem: nem értek egyet Vincze Lász- lóné kijelentésével, miszerint nekem „nincs meg a pedagó­giai végzettségem, csak a szakoktatói”. A képesítésem műszaki szakoktató, amit a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtu­dományi Kar Tanárképző és Pszichológiai Intézeténél sze­reztem. Allamvizsgáztam pe­dagógiából, neveléselmélet­ből, didaktikából, módszer­tanból és szakmai ismeretek­ből. Tehát a „nevelési- okta­tási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítéssel” rendelke­zem (ide vonatkozó törvény 18 §. (1) bek.). A közoktatási törvény 17. § (1) bek. f/, il­letve a 127. § 1. pontja szerint alkalmazhatnak pedagógus munkakörben. Ennek értel­mében taníthatom a technika tantárgyat, valamint napközi­ben is dolgozhatom. Nem azért jelentkeztem a másod- diplomás számítástechnika­tanár szakra, hogy megszerez­zem a pedagógus végzettséget, hanem azért, hogy profilt vált­sak. A polgármester véleményé­vel sem értek egyet, hiszen azért van az igazgatóhelyettes, hogy az igazgatót távollétében helyettesítse, s ez tudtommal nem jelent „szereptévesztést”. Azt elismerem, hogy a lét­számleépítésem szabályos volt, de azt nem értem, hogy elküldésem előtt körülbelül két héttel miért kellett felvenni egy képesítés nélküli nevelőt a napközibe? A volt igazgatóm szeptember 1 -jétől három taní­tót és egy képesítés nélküli nevelőt alkalmaz. Tény az is, hogy leépítésem után nagy­mértékben megnőtt a heti túl­órák száma, körülbelül száz- százhúsz órára (ez 5-6 nevelő óraszámát is biztosította volna). Közben két tanulócso­porttal is bővült az iskolai lét­szám (egy tanulószobával és egy első osztállyal). Kérdem én, ilyen esetben tényleg jogos és megfontolt egy létszámle­építés? Megjegyzem még: huszon­két éve dolgozom a pedagó­gus- pályán. Elbocsátásom (minden vonzatával együtt) több mint egymillió-hatszáze­zer forintba került az iskolá­nak, illetve a fegyverneki ön- kormányzatnak. Igaz, ennek az összegnek egy részét (vagy talán egészét) az államtól majd visszakapják. Rimóczi Imréné Fegyvernek A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A megyében összesen kettő Tallózva az ipari parkok elhe­lyezkedési térképét, kiderül, hogy huszonnyolc helység (pá­lyázó) nyert hivatalos címet. Ebből tizenkilenc a Dunántú­lon, kilenc a Duna-Tisza közén, kettő a Tiszántúlon van. Valaki egyszer azt nyilatkozta, célsze­rűbb ezeket a parkokat az or­szág nyugati részén kialakítani, mivel a tőke (a külföldi) oda szívesebben teszi be a lábát. A Tiszántúl ennyire feladta? Hol vannak a megyei, városi vezetők, a műszaki értelmiség, hol vannak a mi pályázataink? Figyeljünk oda erre a „kapi­talista életre”, mert hamarosan úgy lent leszünk, mint a bá­nyászbéka, és soha utol nem ér­jük nyugati megyéink életszín­vonalát! Sz. J., Szolnok Nálunk nem lopnak Olvasom a lapban, hogy egyes településeken elhordják mások vagyonát. Én is örököltem máshol egy házat, fél éve üres, de panaszra nincs okom. Pedig a kertkapu is nyitva van. Kö­szönhető ez a falu - Jászágó - közbiztonságát védőknek és a becsületes polgároknak. M. B., Jászberény Találkozás az állatokkal A Safari Parkban A Bécs melletti Safari Park ál­lataival különleges élményt je­lentett a szolnoki Eötvös általá­nos iskolai tanulóinak a közvet­len találkozás - derül ki Pélyi Szabolcs és Hermann Viktor be­számolójából. Az egzotikus műsorszámokat - fókabemuta­tót, kígyó- és papagájrevüt, az Acapulco ugrócsoport látvá­nyos produkcióját - sem hagy­ták ki a látnivalók sorából. Ezúton is köszönik a diákok az utat Balázs Istvánnénak és dr. Botka Jánosné szervező ta­nárnőknek. A lakótelep dicsérete A szolnoki Széchenyi-lakótelep megépítésének sok ellenzője és támogatója volt annak idején. Végül megvalósult, és ma en­nek csak örülni lehet. A város egyik oldalán a Kertváros, a másik oldalán a lakótelep terjeszkedik. Mind­kettő kell. A világon minden nagyváros az arra alkalmas he­lyen, körkörösen terjeszkedik. Míg évekkel ezelőtt csak a kopár kockaépületek álltak, mára gomba módra nőnek ki az emberibb léptékű kertes házak is. Itt minden van, amire egy lakóközösségnek szüksége le­het. Lüktető városrész lett, ahol tiszta a levegő, szépen nőnek a fák, és a közlekedés is jól szol­gálja az itt lakókat. Úgy vélem, egyre kevesebben vágynak el innen a zajos belvárosba. Jupá Ki kaphat gyermekvédelmi támogatást? A gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról megalkotott törvény novem­ber 1-jén lépett életbe. A gyermekvédelmi támogatás sok család számára reménysugár a fennmaradáshoz, érthető, hogy sokan keresték meg szerkesztőségüket és a megyei gyámügyi hivatalt a kérdéssel: milyen feltételekkel és kinek jár? Erről kérdeztük dr. Borbás Istvánt, a megyei közigazgatási hivatal gyámügyi vezetőjét.- Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a rendsze­res gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse az anyagilag veszélyeztetett gyermekek családban való, az eddigieknél jobb színvonalú nevelését, meg­előzve ezzel a gyermek kiemelését a családból. A törvény 19. § (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rend­szeres támogatásban akkor részesíti, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegét (jelenleg 11 500 forint) és a gyermek család­ban való nevelkedése nem áll a gyermek érdekeivel ellentétben. A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell fi­gyelembe venni. A kérelmet a szülő vagy más törvé­nyes képviselő a lakóhelye szerint illetékes önkor­mányzathoz vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervhez (például az önkormányzat il­letékes bizottságához) teijesztheti elő. A kérelem be­nyújtásával egyidejűleg a törvény végrehajtására ki­adott 149/1997. korm. sz. rendelet 2. számú mellékle­tében feltüntetett adatlapot, úgynevezett nyilatkoza­tot, a kérelmező szülőnek vagy más törvényes képvi­selőnek ki kell töltenie, s ehhez csatolni kell az okta­tási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról. Amennyiben a családban tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket gon­doznak, be kell szerezni a gyermek egészségi állapo­tára vonatkozó orvosi igazolást is. Az egy főre jutó jövedelem számításánál a kérelem benyújtása idő­pontjában közös háztartásban élő hozzátartozókat kell figyelembe venni, így: a szülőt, a szülő házastár­sát vagy élettársát; a 20 évesnél fiatalabb, önálló ke­resettel nem rendelkező gyermeket; a 25 évesnél fia­talabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali ta­gozaton egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat foly­tató gyermeket; korhatárra való tekintet nélkül a tar­tósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, be­széd- vagy más fogyatékosságban szenvedő gyer­meket; az előző pontokhoz nem tartozó, a családjogi törvény alapján a szülő vagy hozzátartozó által eltar­tott rokont (például nagyszülő, unokatestvér). A jö­vedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát az eljárás során - szükség esetén környezettanulmánnyal - a támogatást odaítélő szerv ellenőrizheti. A támogatás iránti kérelmet a benyúj­tást követően 30 napon belül el kell bírálni. A gyermekvédelmi törvény a helyi önkormányzat kötelezettségeként előírja azt is, hogy a törvény ha­tálybalépését követő hat hónapon belül helyi rendele­tet alkosson a rendszeres és a rendkívüli gyermekvé­delmi támogatások megítélésére. Amíg az önkor­mányzat helyi rendelete nem készül el, addig a min­denkori legkisebb öregségi nyugdíj 20 százalékát - jelenleg 2300 forintot - alanyi jogon kötelező adni minden veszélyeztetett kiskorú gyermeknek (a gye­rek nevében eljáró törvényes képviselőnek, szülő­nek). A későbbiekben az sem kizárt, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknél a pénzügyi háttér megengedi, a helyi rendelet nem 2300 forintot, ha­nem ennél magasabb összeget állapítson meg. A törvény a gyermek érdekében mérlegelési lehe­tőséget ad a döntést hozónak arra, hogy mind a rend­szeres, mind a rendkívüli gyermekvédelmi támoga­tást természetbeni ellátásként is adhatja. Fontos ren­delkezése a törvénynek, hogy a gyermekvédelmi tá­mogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú ok­tatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanul­mányai idejére is megkapja a támogatást a nagyko­rúvá válása után is mindaddig, amíg a tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat helyi rendeletének hiánya (késedelme) nem szolgál­hat alapul ahhoz, hogy az illetékes képviselő-testületi bizottság vagy a polgármester ne döntsön érdemben a kérelmekről. A jogalkotónak ugyanis a legfőbb célja az új jogintézmény bevezetésével éppen az, hogy azok a gyermekek, akik eddig családjukban anyagilag veszélyeztettek voltak, jobb'helyzetbe ke­rüljenek, veszélyeztetettségük megszűnjön. A Népjó­léti Minisztérium szerint a rendszeres gyermekvé­delmi támogatáshoz szükséges pénzt valamennyi te­lepülési önkormányzatnak biztosította az állami költ­ségvetés. Nem kizárt azonban, hogy ez az összeg - főleg a kistelepüléseken - nem lesz elegendő. Ebben az esetben nincs más megoldás, mint hogy az ön- kormányzat erre a célra megteremtse a fedezetet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents