Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

1997. november 19., szerda Gazdasági Tükör 11. oldal Járulékbevallás - floppyn is Mágneses adathordozón, úgynevezett floppyn is be kell nyújtaniuk járulékbe­vallásukat a munkáltatók­nak februártól. Az ehhez szükséges programot a biz­tosítónak kell az érintettek rendelkezésére bocsátani. Az egészségbiztosítónál most lázas munka folyik, hogy ele­get tehessenek a törvényi elő­írásoknak, illetve, hogy el- dönthessék: kik azok, akiknek mentességet adnak ezen elő­írás alól. Az máris biztos: a program kidolgozására, a be­érkező adatok számítógépes feldolgozására nincs külön kerete a tb-nek - nyilatkozta Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályvezetője. A jelenlegi számítások sze­rint az új előírás a vállalkozók mintegy felét, összesen kö­rülbelül egymillió munkálta­tót érint. A floppys járulékbe­vallás az egyéni vállalkozók közül azonban csak azok számára kötelező, akik fog­lalkoztatónak minősülnek, te­hát legalább egy alkalmazott­juk van. A biztosítónál azon­ban most úgy gondolják: mi­után jelentős azon vállalkozá­sok száma, ahol tíznél keve­sebben dolgoznak, számukra engedélyezni kellene, hogy továbbra is papíron adhassák be a bevallást. Erről azonban csak később döntenek. A nagyobb munkáltatóknál mindenképpen célszerű az adatok számítógépes feldol­gozása, már csak azért is, mert a jogszabály azt is elő­írja: a munkáltatóknak febru­ártól tételes listát kell készíte­niük arról is, hogy milyen összegű járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást fizettek be egy-egy munka- vállalójuk után. Ez a lista pe­dig - akár csak egy száz em­bert foglalkoztató cégnél is - meglehetősen hosszú lesz. A floppy ugyanakkor nem minősül közokiratnak. Ezért a törvény arról is rendelkezik, hogy az adatokat nem elég ezen közölni. Azokat - leg­alábbis az összevont járulék­adatokat - ki is kell nyom­tatni, és lepecsételve, aláírva szintén be kell nyújtani a tb- nek. Végül mindezek mellett a munkáltatóknak igazolniuk kell azt is, hogy eleget tettek járulékfizetési kötelezettsé­güknek. Vagyis - ugyancsak lebélyegezve és aláírva - mel­lékelni kell a bevalláshoz a postai feladóvevény, vagy a banki átutalás másolatát is. Az új rendelkezések végre­hajtása várhatóan nemcsak a munkáltatók, hanem a bizto­sító számára is nagyon sok többletmunkát jelent. Az egészségbiztosítónál azon túl, hogy ki kell dolgozni a prog­ramot, az adatok feldolgozá­sára is fel kell készülni.- Ez nem könnyű feladat - mutatott rá a főosztályvezető -, ha csak arra gondolunk, hogy minden munkáltatónál össze kell majd vetni a floppyn és a papíron szereplő adatokat, és külön-külön megvizsgálni, hogy a befize­tést is igazolták-e. Mindez va­lamilyen leolvasó-összeha- sonlító rendszert, és egy sok­kal nagyobb, korszerűbb számítógépes hátteret igé­nyel, mint amilyennel ma az egészségpénztárak rendel­keznek. A géppark fejleszté­séhez, a többletmunkára azonban a törvényhozók nem terveztek pénzt a tb költség- vetésében. ír**, tu»mí Fenyőmentés diákokkal Fölöslegessé vált 4200 fe­nyőfa kivágása, megtakarítot­tak a papírkészítőknek csak­nem félmillió liter gázolajat és 110 ezer köbméter ivóvizet azok a diákok, akik a telefon­könyvgyűjtő akció során 220 tonna régi névjegyzéket gyűj­töttek össze. Az akcióban részt vevő iskolák 2,5 millió forintot kaptak a leadott könyvekért. Versengő lakáshitelek A Fundamenta még bírja szusszal, tőkével Fél évtizeden keresztül gya­korlatilag nem lehetett la­káshitelhez jutni, az építke­zések az első világháború alatti szintre zuhantak. Az­tán egyszer csak három la­kás-takarékpénztár is meg­jelent a piacon, jelentős ál­lami támogatással. Az idei verbuválás alapvető lakossági érdek. Aki 1997. december 31. előtt szerződik, az az első megtakarítási évre, azaz 1998 végéig szólóan ki­emelt, 40 százalékos állami támogatást kap, és ezt a jo­gosultságát a lakás-takarék­pénztárakról szóló törvény garantálja. Várható, hogy a maximális kamatkedvez­ményt még sokan próbálják kihasználni az idén, azaz sok új szerződést kötnek. A legtöbben - 85 száza­lékban - a rövid futamidejű konstrukciót választják. A jövő évtől kezdődően a tá­mogatási arány 30 százalékra csökken. Figyelembe kell venni persze a személyes kalkulációnál, hogy az állami támogatás felső határát évi 36 ezer forintban maximál­ták. Nehéz helyzetbe került az állam, amely az idei induló évre 2 milliárd forint kamat- támogatást helyezett kilá­tásba, mert ma már világos, hogy ennek a kétszerese is kevés lehet. Márpedig a meg­ígért kedvezményt nem lehet visszavonni. Az államot szo­ciális szempontok kötelezik, a bankokat ezúttal is a ha­szon. S ha nem igazán érdekeltek abban, hogy túl sok ügyfelet szerezzenek - hiszen hitelezni nem csak jó, hanem kockáza­tos is -, mérséklik ügyfél­szerző tempójukat. Ilyen gya­núnk támad az OTP illetve a Postabank nevével fémjelzett lakás-takarékpénztár (az előző a tulajdonos nevét vi­seli, a másikat Lakáskasszá­nak hívják) munkáját fi­gyelve, a kezdeti hatalmas lendület után. Persze mindegyik pénzin­tézet számára érvényes az alapképlet: aki itt és most ügyfelet szerzett magának a lakáshitel illetve az előtaka- rékossági szerződés révén, az valószínűleg generációs kun­csaftkört mondhat magáénak. Kérésünkre szakemberek ki­számították, hogy előtakaré- kosság keretében lekötött pénzünk - amely klasszikus hosszú távú befektetésnek te­kinthető - milyen évi ho­zammal jár. Nos, ez 17-18 százalék, ami magasabb, mint bármilyen más banki lekötés. A három pénztár versenye mindenesetre nem várt lendü­letbe hozza a lakáspiacot. A tömeges hatás csak később érződik, a tényleges lakossági takarékoskodás alapján meg­induló építkezésekkel. Ki­sebbségben vannak azok, akik a gyorsan felvehető előhitel miatt, azonnali rászorultság­ból kötöttek szerződést. A há­rom „lakásbank” piaci rugal­masságára vall, hogy nem tér­tek ki az ilyen igények elől, amíg bírta ezt tőkefedezetük, kockázatvállalási képességük. A lakáspiac stabilizálásá­hoz, a hitelnyújtás nagyobb biztonságához járul hozzá a jelzálogbank megalakulása. Ha már az otthonunk is elzá­logosítható, akkor tényleg be­lépünk az igazi, szabadpiaci világba. Gubcsi Lajos A zenekar „andante” kivonul a koncertteremből A tömeges privatizáció vége Kovács Árpád büszke arra, hogy ő az APV Rt. legtovább, immáron egy éve hivatalban lévő elnöke. Az év végéig vár­ható privatizációról, a jövő év kilátásairól kérdeztük.- Mely cégeket privatizálják még az idén?-A legnagyobb értékesítések között szerepel a Hungaroca- mion, a Diósgyőri Acélművek, az Ikarus, a Malév, a Polgári Bank­hoz tartozó Pénzintézeti Köz­pont. Az Óbuda-sziget és néhány épületének kisebbségi tulajdon- hányadát adjuk el. Az ÁPV Rt. 100 százalékkal túlteljesíti idei tervét, az előre tervezett 189 mil­liárd forintos bevétel helyett 350 milliárd körülire számít, ami a költségvetés adósságtörlesztését fogja megkönnyíteni. A kima­gasló eredmény egyrészt az OTP, másrészt a Matáv részvény- kibocsátásának köszönhető, ame­lyek bevételeire még jövőre is számítani lehet. A második legsi­keresebb év teljesítménye azért rendkívüli, mert fajlagosan a ko­rábbinál sokkal kisebb értékcso­magból állt össze.- Miért marad el idén a három szenes erőmű privatizációja ?- Nem kaptunk megfelelő ajánlatot. Az olcsó áramtermelés nem lehet egyedüli cél. A térség szociális gondjait is figyelembe véve emberi sorsokat is rendez­nünk kell, még ha a privatizáció* önmagában nem is alkalmas fog­lalkoztatási és iparpolitikai kér­dések megoldására. A társadalmi elviselhetőség szempontjai ko­moly súllyal esnek a latba egy- egy döntésnél.-Miként áll az önkormány­zati vagyonátadás ügye?- 116 jogi peres ügyünk van az önkormányzatokkal, ezek közül legalább 110 a vidékiekkel. Ha viszont tekintetbe veszi, hogy 3200 önkormányzat területén 2000 vállalat van, amelyek mind­egyikének legalább 3-4 telephe­lye, akkor ez a szám nem magas. Kevés a pénzünk, de elkülönített számlára átutaltuk már a törvé­nyen és a kormány döntésén ala­puló összegeket. Persze, a továb­biakban is joguk van az önkor­mányzatoknak perelni, ha ezzel nem értenek egyet.- Lesz-e külföldi tulajdonosa a Bábolna Rt.-nek s ezzel mint­egy 22 ezer hektár földnek?- Ez a parlamentnek illetve ha lesz erről népszavazás, az ország akaratának a függvénye. Én erre nem tu­dok sem igent, sem nemet mondani. Tény, a társa­ságnak 6-10 milliárdos tőkebevonásra van szüksége. Ha külföldi nem hajt végre tőkeemelést, akkor ezt a lépést nekünk kell megtenni.-A cég 13 milliárdos adóssá­gának kezelésére elképzelhető-e állami beavatkozás, amikor 1997-re összesen 20 milliárdos intervenciós alapot terveztek? * - Természetesen igen. Bá­bolna körül nem mesterséges, hanem valós pénzhiány keletke­zett. Viszont az EBRD és a Vi­lágbank Befektetési Bankja (IFC) reális összeget ajánlott fel tőke­emelésre, de nem jelezték tulaj­donszerzésre vonatkozó szándé­kukat. Ezért olyan szindikátusi szerződés kellene, amely a befek­tetések biztosítékául szolgálna, különben nem hajlandók bizo­nyos határon túl a kockázatvise­lésre.- Mit jelent a mezőgazdasági nagyüzemek egyedi kezelése?- A privatizációs miniszter egyetértésben az APV Rt.-vei nyáron azzal a javaslattal állt elő, hogy a 28 állami gazdaságban csak 51 százalékos tulajdonrészt birtokoljon az állam. A parlament úgy döntött, fenntartja a 70 száza­lékos állami tulajdonrészt. Ha be­számítjuk a dolgozók és térségi befektetők 15 százalékos rész­vényvásárlási lehetőségét is, ak­kor csak jelképes egyéb tulajdon­lásról lehet szó. Ezek alapján nem tartom valószínűnek, hogy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető jelentkezzen, aki az esetenként szükséges tőkeemelésre vállal­kozna. Nem titkolom, vizsgáljuk, hogy minden állami gazdaságban célszerű-e ezt a magas állami tu­lajdonhányadot fenntartani.- Mikor zárul a privatizáció?- Az egyik elképzelés szerint merev határt húzunk, s onnantól már csak vagyont kezelünk. Ha­sonlattal élve: a zenekar a végén „fortissimóba” csap. A másik megoldás a Búcsúszimfóniához hasonlítható, a zenekar tagjai „andante”, szép csöndben, egyenként kivonulnak a koncert­teremből. Sok érv szól ez utóbbi mellett a felhalmozódott feszült­ségek levezetése miatt. A töme­ges privatizáció még az ősszel befejeződik, jövőre az elvarratlan ügyek lezárása marad. Cs. J. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha életbiztosítás, akkor ÁB. „Gyermekünknek nem csak a szeretetünkre, hanem anyagi biztonságra is szüksége lesz az önálló életkezdéshez. ” Ha gondol gyermekei jövőjére, biztosítást köt. Mert a gondoskodás nemcsak az ér­zelmi, hanem az anyagi biztonsággal lehet csak teljes. Ebben segít Önnek az AB „Szemünk Fénye“ életbiztosítása, amellyel megteremtheti gyermeke to­vábbtanulásának és önálló életkezdésének feltételeit. Az ÁB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetősé­geinek megfelelő, színvonalas biztosítási­befektetési megoldást kínál, hogy gyer­mekei jövője felől is nyugodt legyen. Befektetés a biztonságba.

Next

/
Thumbnails
Contents