Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15 / 267. szám
1997. november 15., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Kár érte! „Több tucat ház rongálódott meg tegnap délután, amikor forgószéllel kísért vihar söpört végig a megye déli részén. A tűzoltóságtól kapott információ szerint Kunszentmárton térségében 70, Mezőtúron pedig tíz lakás tetőszerkezetét tépázta meg a vihar.” Az idézett mondatok - a tények száraz közlése - a szerdai lapszámunkban jelentek meg. Másnap aztán már részletesebb információt adtunk az eseményről. Kiderült, hogy a károk nagyobbak, mint azt az első pillanatokban látni lehetett. Az anyagi károk is, de a lélektani is. Életek munkája vált egy pillanat alatt az elemek martalékává. Az iszonyatos erő, amely mindössze egy-másfél percig tartott, örökre beültette a félelmet a kunszentmártoni és mezőtúri emberekbe. Szertefoszlott az az álom, amely azzal áltat, hogy „velünk ez nem történhet meg”. Bebizonyosodott: igenis megtörténhet velünk is minden! Az elemek szeszélyeit nem lehet kiszámítani. Majdnem védtelenek vagyunk vele szemben. A legfontosabb teendőnk, ha már megtörtént a baj, hogy fogjunk össze, segítsünk a szerencsétlen károsultakon. Tehát érdemes elgondolkodni azon, jelen esetben megtet- tünk-e mindent, hogy könnyítsünk azok anyagi és lelki veszteségein, akik szenvedő alanyai az elemi csapásnak? A szemtanúk azt mondják, hogy azok, akiknek az első segítséget kellett nyújtaniuk, hivatásuk magaslatán álltak. Pillanatok alatt helyszínre érkeztek a tűzoltók, a rendőrség, az önkormányzat emberei és mások - nehéz lenne felsorolni valamennyiüket - és tették a dolgukat megfeszített erővel. Segítettek ahogy tudtak, hogy minél előbb helyreálljon a rend, meginduljon a normális élet. Intézkedett a Belügyminisztérium, „szélsebesen” segítséget nyújtott a kormány is. A térség országgyűlési képviselője pedig gyűjtési akciót szervezett. A második lépés már nem ment olyan flottul. Az anyagi károkat mindenki másként értékelte. A károsultak - érthető módon, mert érzelmek fűzték azokhoz, amiket elveszítettek - magasabbra értékelték veszteségeiket, mint a hivatalos emberek. De még ott is jelentős eltérések voltak. Az egyik esetben azt mondta az önkormányzat, hogy a kár másfél millióra tehető, ezzel szemben a biztosító 740 ezer forintos veszteséget állapított meg. A kárügyekben minden valószínűség szerint lehetetlen igazságot tenni. Mindenki a saját szempontjai szerint értékel, és megállapításaira cáfolhatatlan érveket tud felsorakoztatni. Én sem próbálkozom igazságtevéssel. Csak sajnálom, hogy ez a vita árnyékot vetett a példamutató összefogásra. Kár érte... Egyeztetik a pedagógiai programokat Berényben Tízmilliókat igényel a Nat.? Jászberény egyes iskoláiban október végére elkészült az oktatási törvény alapján ’98. szeptember 1-én bevezetendő pedagógiai program. A minap megkezdődött ezek városi szintű egyeztetése, ami a szakértői szintű véleményezés, és a programok városi finanszírozhatósága miatt jelentős. Az előkészítési folyamat helyzetéről a város önkormányzati oktatási bizottságának elnökét, Nagy Andrást kérdeztük. Mint elmondta, a városi szintű egyeztetés nem jelenti, nem jelentheti az egyes iskolák céljainak, feladatainak egységesítését. Minden intézményben - a négy általános-, és három középiskolában - tükröződhetnek hagyományok, de az újdonságok is nagy számban szerepelnek. A szakbizottság és az iskolák elsőrendű feladata most, hogy egy olyan tervet tegyenek a képviselők asztalára, melyből láthatók az új rendszerből az önkormányzatra háruló anyagi terhek. Az oktatási bizottság elnöke szerint - bár pontos számot még nem tudott mondani - jövőre az első év, amikor is csak az első, illetve a hetedik osztályban vezetik be a Nat.-ot, még nem jelent számottevő többletet az önkormányzat költségvetésében. A programok teljes egészében ’98 első hónapjaiban készülhetnek el. A tervezés során az intézményvezetőknek fel kellett térképeznie, hogy hosszú távon milyen óraszám-változásokat, beruházási, eszközfejlesztési tételeket eredményez az új program bevezetése. Kérésként fogalmazták meg az intézményvezetőknek, hogy a tervezéskor próbáljanak a valóság talaján maradni. Nagy András megjegyezte, ezt a kérést az intézményvezetők különböző módon értelmezték. Már most biztosra vehető, hogy lesz olyan elképzelés, amelyet az önkormányzat nem tud támogatni. Ha változatlan formában fogadnák el a tervezeteket, az több tíz milliós kiadási többletet jelentene Jászberénynek. B. Cs. Megcsappant önkormányzati bevételek, kifizetetlen szociális juttatások Jászladányban Egy fillért sem láttak a támogatásból Egy község eladósodása behatárolja a település fejlesztési lehetőségeit, a forráshiány gyakran veszélyezteti az intézmények működőképességét is, egyik hónapról a másikra hitelek felvételével kell átvészelni a nehéz időszakot. Új bevételek előteremtésére szinte semmi lehetőség nincsen. Jászladányon idén 25 milliós forráshiányt kellett terveznie költségvetésében az önkormányzatnak. Igaz, az intézmények működését semmi sem veszélyeztette, sőt különböző pályázatokon nyert összegekből még beruházásokra is futotta, mégis gondot jelent akár a legkisebb előre tervezett bevétel elmaradása is. Korábban is írtunk arról, hogy több mint 800 helyi rászoruló idei, elvileg július óta járó lakásfenntartási támogatását - valamivel több mint nyolcmillió forintot - nem tudta folyósítani az önkormányzat. A szociálpolitikai bizottság a költség- vetésben előre elkülönített keretösszegnek megfelelően döntött a 6,9 és 12 ezer forintos támogatások 6 havi bontásban történő kifizetéséről. A bizottsági döntésről az érintetteket június helyett csak október hónapban értesítették. E hónap elején megjelent cikkünkben az igazgatási osztály vezetője elmondta, hogy ebben Ördög Ferencné: Miért használták másra az egyszer már szétosztott pénzt? a hónapban megkezdik a pénz átutalását, ami valószínűleg áthúzódik a következő évre is. Eddig azonban ez még nem történt meg! Ördög Ferencné rokkant- nyugdíjas is a támogatottak között szerepel. Azaz, a tények alapján csak szerepelne, hisz - sok száz helyivel együtt - egy fillért sem látott a támogatásból. Csak úgy sorjáztak kérdései: „Hogyan költhetett el az önkormányzat olyan pénzt, amit a lakásfenntartási támogatásra különítettek el? Az idei támogatásokat hogyan akarják a következő évben kifizetni? Ha jövőre kapjuk meg az ösz- szeget, akkor abban az évben már elveszítjük jogosultságunkat a támogatásra, ezért is kérjük, hogy még idén fizessék ki a megítélt összegeket. Szerintem az önkormányzat eljárása törvénysértő.- A támogatások elmaradásának, csúszásának az oka, hogy saját bevételeink nem olyan ütemben érkeztek, mint ahogy azt előre terveztük - mondta Sziráki Benedek polgármester.- Talán ott hibáztunk, hogy az egész támogatási rendszert korán indítottuk. Ahogy ezt az országban másfelé is csinálják, csak most kellene felmérni az igényeket, odaítélni a támogatásokat, akkor az egész kellemetlenséget elkerülhettük vólná. Hárommillió forinttól esSziráki Benedek: A tervezett, de elmaradt saját bevételek okozták a késést. tünk el csak azzal, hogy a közmunkatanácstól még mindig nem kaptuk meg a pályázaton a közmunkások foglalkoztatására nyert összeget. Másik hatmilliótól pedig akkor, mikor a régi malom épületét szerettük volna eladni, de a vevő, már a megállapodást követően visszamondta vételi szándékát. A két tétellel már meg is volna a most hiányzó összeg. A polgármester hozzátette azt is, hogy remélhetőleg ez a csúszás nem befolyásolja a következő évi költségvetést.- Ennek ellenére most már mondhatom - folytatta a község vezetője -, akinek a bizottsági döntés alapján készpénzben ítélték meg a támogatást, az december 31-ig felveheti azt, ugyanígy átutaljuk az energiaszolgáltatóknak is a megfelelő nagyságú támogatási összegeket, így a számla- jóváírások is megtörténhetnek a téli hónapokban. (Utóbbi esetben áthúzódhat a következő évre á jóváírás, de a kifizetés ekkor is év végéig megtörténik a szolgáltatóknak.) A polgármester aláhúzta: kéri a lakosság megértését a dologban. Kiemelte, a bizottság hozhat egy kifizetésről döntést, de ha nincs a kasszában annyi, nem tudunk mit csinálni. A közigazgatási hivatal főtanácsosa, Hajdú László elmondta, eljárási hibát vét az, aki egy meghozott bizottsági döntésről - legyen az elutasító, vagy támogató -, nem értesíti az érintetteket. Ezt alátámasztja a község lakásfenntartásról hozott 11/97- es önkormányzati rendelete, valamint a szociális bizottság 1-es és 2-es állásfoglalása is. Ezek alapján eljárási szempontból az is problémás, hogy a megítélt támogatási összegeket nem fizették ki a határozatok szerint havi rendszerességgel. Lakossági bejelentés nyomán, melynek eredményéről a napokban értesítik az érintetteket és az önkormányzatot, azt is megállapították, hogy az idei költség- vetés terhére mindenképpen ki kell fizetni a támogatási összegeket, jövőre nem vihetik át a teljesítéseket. * * * A jászladányi esetben együtt van jelen az önkormányzat gazdálkodási nehézségeiből adódó kényszerpálya, és az egyes embereknek a megélhetésért, gyakran a túlélésért folytatott mindennapos csatározása. S hogy a helyiek közül miért keresték meg lapunkat problémájukkal? Sajnos már elfogyott - jogos vagy vélt sérelmeik okán - a település önkormányzatába vetett bizalmuk. Ez talán jóval nagyobb probléma, mint a lakásfenntartási támogatás - úgy tűnik - most már megoldódó kálváriája. '[>L Banka Csaba íviinil >íl> f llá i I ír", A ív j. , Higgadtságával, élettapasztalatával volt részese az igazságszolgáltatásnak Három évtized „civil” bíróként A nemrégiben megváltozott szabályok szerint sem hivatásos bíró, sem az ítélkezésben vele egyenrangú félként tevékenykedő ülnökök nem vehetnek részt az igazságszolgáltatásban, ha betöltötték 70. életévüket. Szőkébb hazánkban az első körben több mint 40 „civil” bírát érintett ez a rendelkezés, akik több-kevesebb szolgálat után már csak külső szemlélői lehetnek ennek a felelősségteljes munkának. A pulpitustól elköszönök egyike volt a szolnoki, 75 esztendős Tar Imre, akitől több mint 34 évi közreműködés után búcsúztak el a megyei bíróság vezetői. Imre bácsi, mert hogy őt leginkább ezzel a megszólítással illették a bíróságon, számtalan emberi sorsot és szörnyűséges esetet megismert a hivatásos bírák mellett eltöltött évtizedek során. 1951-ben kapta az első kinevezését, és kisebb megszakításokkal ez év tavaszáig vett rész büntető és a polgári bírói tanácsok munkájában. Még ennyi év után is nehéz megfogalmaznia, miért is csinálta szívesen?- Nem csak megismerhettünk emberi sorsokat, hanem részt is vettünk azok alakításában azzal, hogy a megismert tények alapján, higgadt gondolkodással véleményt nyilváníthattunk az adott ügyben. A hivatásos bírák támaszkodtak a mi álláspontunkra, még akkor is, ha az nem egyezett az övékével. A bíróság aktív tanácstagjaként kezeltek bennünket - hangzik a válasz. Több emlékezetes eset tárgyalása fűződik munkásságához, ám valamiért egy 1952-ben Karcagon történt szerelmi gyilkosság és a hírhedt Magda-ügy jut közülük elsőként eszébe. Óhatatlanul felmerül a kérdés: most, hogy eltörölték a halálbüntetést, nem „viszketett-e” efféle bűnügyek elbírálásakor a már sokat tapasztalt ülnök tenyere?- A halálos ítéletek meghozatala nem okozott gondot, hisz megcáfolhatatlanul meggyőződtünk arról, hogy a kegyetlen gyilkosságot valóban elkövette a vádlott, és tettét olyan elvetemülten Tar Imre fotó: m. j. hajtotta végre, hogy más büntetést nem is szabhattunk ki. Megmondom őszintén, én híve vagyok a halálbüntetés visszaállításának, már csak azért is, mert elszaporodtak azok az esetek, ahol válogatás nélkül, fillérekért végeznek ki embereket. Imre bácsi pályafutása azt is igazolta, hogy a békésebbnek hitt polgári ügyek is lehetnek igazán zűrösek. Válóperes bírósági ügyek ülnökeként jó néhányszor volt alkalma általa soha el nem képzelt családi körülményekbe bepillantani. Láthatta és hallhatta, hogy az egymást elhagyni szándékozó félj és feleség milyen odaadással kiabál kígyót-békát egymásra. Az ő házassága persze messze nem ennek jegyében zajlik. Ennek ékes bizonyítéka, hogy feleségével jövő tavasszal ünnepük 50. házassági évfordulójukat. Horváth Győző Képviselői mérleg a ciklus utolsó évében Az első hónapokban sok időt elvesztegettünk Búzás Sándor a Magyar Szocialista Párt képviselője az Országgyűlésben. Arra kértük, vonja meg eddigi parlamenti tevékenységének mérlegét.- A frakción belül a gazdasági munkacsoportban tevékenykedtem, és a parlament állandó gazdasági munkabizottságának is tagja lettem. Több törvénymódosítás előkészítésében vettem részt, ilyen volt a személyi jövedelemadóról szóló törvény évközi módosítása, de aktívan részt vettem a fogyasztóvédelmi törvény előkészítésében is. A lakossággal és a vállalatokkal a kapcsolat kialakítása részben fórumok szervezésével, részben fogadóórák tartásával valósult meg. E téren vannak pozitív és negatív élményeim. Tudomásul kellett venni, hogy a lakosság részéről főleg panaszokkal, többnyire hivatalos ügyekben hozott döntésekkel kapcsolatban kerestek meg. Ahol tudtam - és lehetett -, ott segítettem. Egy kicsit sokalltam a ciklus elején azt az időt, ami a törvény- alkotó és kormányzati munka beindításával telt el. Az ország gazdasági helyzete akkor elég kritikus volt, s ha nem vész el annyi idő, talán kisebb áldozatok árán és hamarabb túleshettünk volna bizonyos elkerülhetetlen megszorításokon. Bár lehet, hogy az információk, a területek átadása nem ment egészen zökkenőmentesen az előző kormányzat részéről. Az is tény, hogy konstruktívabbnak képzeltem az ellenzék parlamenti tevékenységét. Pedig a kormánypártok igyekeztek nem visszaélni a fölényükkel, ez megmutatkozott például a bizottsági helyek elosztásában és másban is. A koalíció mindenáron konszenzust akart az alkotmányozás kérdésében is. A választók részéről viszont elhangzott, hogy ha egy politikai erő 72 százalék birtokában nem tudja érvényesíteni az akaratát, akkor önbírálatot kell gyakorolnia.- Részt vett-e olyan kezdeményezések megvalósításában, amelyek a megye vagy a szőkébb választókerület szempontjából jelentősek voltak?- A hetes választókerület képviselője vagyok. Örököltem egy térségi gázfejlesztési koncepciót, s mindent elkövettem, hogy megvalósuljon. Remény van rá, hogy rövidesen az utolsó településen, Tiszaroffon is sor kerülhet a gázgyújtásra. Hasonló a 4-es út rekonstrukciója, amely már nem csak az én kerületemet érinti. Teljes sikerről nem beszélhetünk, bár van előrelépés. Értünk el eredményeket a munkahelyteremtésben is, elsősorban Törökszentmiklós és Kunhegyes térségében. A Tisza mentén, például Tiszabőn azonban a helyzet még mindig nehéz, sőt kritikus ebből a szempontból.- Részt kíván-e venni képviselőként a politikában a következő években?- Amennyiben a körzetem szocialista alapszervezetei úgy ítélik meg az eddig végzett munkámat, hogy jelölnek, vállalom a jelölést. B. A. A polgárok is kezdeményezhetik az építést Megszépülnek a túri utcák Talán vannak, akik nem tudják, hogy lakossági kezdeményezésre is elkezdi a mezőtúri önkormányzat az útépítést. Ehhez megközelítőleg a bekerülési költség egyharmadát kell vállalniuk. A többit egy helyi rendelet szerint a város állja. Idén mintegy 26 millió forintot költ Mezőtúr utak építésére, melyből a Damjanich utca aszfaltozása 17 millióba került. Ennek 70 százalékát pályázati pénzből biztosították. Oltyán Gábor, a polgármesteri hivatal főtanácsosa elmondta, ebben az évben több helyen is végeztek önerős útalap-, és szilárd útburkolatú építést. A Korányi Frigyes utcában útalapot létesítettek, míg például a Nagy Lajos király - Homoki Nagy István - Asztalos János utakon a teljes útpályát megépítették. A főtanácsostól megtudtuk, kevesen ismerik a városban azt az önkormányzati rendeletet, mely szerint a polgárok is kezdeményezhetnek útépítést. A mai napig érvényes szabályozás szerint a költségek mintegy kétharmadát a város, a fennmaradó összeget az utcában lakók fizetik. Ebben az évben a saját rész összege útalap építésénél 30 ezer forint ingatlanonként, 50 ezer szilárd burkolatú útépítésnél. Amennyiben az utcában lakók kétharmada beleegyezik az építésbe, és vállalja az anyagi hozzájárulást is, megkezdhető a munka szervezése. Oltyán Gábor szerint előfordul, hogy az utcában lakók ugyan szeretnék az útépítést, de nincs olyan vállalkozó szellemű lakos, aki összefogná az közösséget. scs
