Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

2. oldal Körkép 1997. október 9., csütörtök Nagyüzem az országgyűlési bizottságokban Nincs választási költségvetés Teljes nagyüzem volt tegnap az Országházban: nem ülése­zett ugyan az parlament, de tanácskoztak a bizottságok. Elemezték a jövő évi költség- vetési tervezetet, és számos más fontos kérdést tűztek na­pirendjükre. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban például a kor­mánypárti és ellenzéki képvise­lők egyaránt elmarasztalták a Munkaügyi Minisztériumot, mert nem terjesztette elő a jövő évi foglalkoztatáspolitikai irányelveket. E nélkül nem le­het felelősen dönteni a költség- vetési javaslat foglalkoztatás­politikai összefüggéseiről - hangsúlyozták a képviselők. A tárca vezető munkatársai vála­szukban elmondták: a koncep­ció már kész, hamarosan egyez­tetik. TöbbletmUliárdok Az ülésen több képviselő azt is kifogásolta, hogy a kor­mánynak nincs megfelelő el­képzelése arról, miként hasz­nálják fel a Munkaerő-piaci Alap több tízmilliárd forintos többletét. Nagyobb összegeket fordíthatnának az elhelyezke­dési lehetőségek bővítésére, és növelhetnék a munkanélküliek ellátására felhasználható kere­tet is - javasolták a képviselők. Titkok nélkül Az oktatási bizottságban a Pénzügyminisztérium szakem­bere elmondta: a költségvetési tervezet szerint növekszik jö­vőre az országos tudományos kutatási alap, létrehozzák a Bo- lyai-díjat a fiatal kutatók szá­mára és tovább tudják növelni a felsőoktatási hallgatók számát. Növekednek az ösztöndíjak és jelentős kollégiumi, valamint lakhatási támogatásban része­sülnek a hallgatók. A Pénz­ügyminisztériumnak nincsenek titkos tervei a főiskolai és egye­temi tandíjrendszer megváltoz­tatására. Több kormánypárti és ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a tervezet szerint jövőre sem lesz mód a pedagógusok kiemelkedő minőségi munká­jának kellő mértékű honorálá­sára. Elhangzott: a stabilizáció ellenére a kívánatosnál alacso­nyabb az ágazat költségvetési részesedése. Észrevétel nem volt A parlamenti képviselők - a kósza hírekkel ellentétben - az összeférhetetlenségi 1 törvény hatályba lépése után maradék­talanul eleget tettek vagyonnyi- latkozati kötelezettségüknek, és az összeférhetetlenség alá eső tevékenységeket is megszüntet­ték. A mentelmi bizottság ülé­sén az is elhangzott: ez idáig egyetlen olyan bejelentés sem érkezett a testülethez, hogy képviselő valótlan adatot közölt magáról. A bizottság pedig nem nyomozhat és nem kezdemé­nyezhet eljárást. A bizottság el­nöke beszámolt arról is, hogy a jogszabály iránt nagy a nem­zetközi érdeklődés, az össze­férhetetlenségi törvény angol nyelvű fordítása már elkészült. A gazdasági bizottság ülésén elsősorban arról bontakozott ki vita az ellenzéki és kormány- párti képviselők között, hogy a javaslat az eddigi gazdaságpoli­tikát folytatja-e, vagy pedig - választási költségvetésként - túlzott engedményeket tesz. A koalíciós honatyák az előbbi mellett tették le a voksukat. A javuló viszony jelei Kovács Bukarestben, Ciorbea Kolozsvárott Kovács László külügyminisz­ter szerdán Bukarestben tár­gyalt, és román kollégájával, Adrian Severinnel részt vett a magyar-román alapszerző­dés értelmében létrejövő kormányközi vegyes bizott­ság alakuló ülésén. A magyar diplomácia vezetője érkezése után azonnal a román külügyminisztériumba hajta­tott, ahol megalakult a kor­mányközi vegyes bizottság. Tárgyalásai során szóba került Horn Gyula miniszterelnök kö­zelgő romániai látogatásának előkészítése is. Kovács Lászlót az esti órákban fogadta Emil Constantinescu államfő. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség egy külügyi ál­lamtitkári és két minisztériumi vezérigazgatói tisztséget kap a román kormányban eddig már betöltött tisztségeken felül - ha­tározták el a koalíciós egyez­tető bizottság kedd esti ülésén. Az RMDSZ-nek eddig két mi­nisztere és nyolc államtitkári posztja volt a kormányban. Victor Ciorbea román mi­niszterelnök csütörtökön kor­mányának több tagjával együtt Kolozsvárra látogatott, hogy a megye és a város vezetőivel, a 4. - erdélyi - hadsereg főtiszt­jeivel, a Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem vezetőivel és a kormánypártok képviselőivel találkozzék. A kormányfő bölcsnek ne­vezte a helyi RMDSZ állás­pontját, hogy egyelőre nem sürgeti a kétnyelvű névtáblák felállítását. A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után úgy döntött, hogy a NATO-csatlakozásról, illetve a külföldiek földtulajdon­szerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József alkotmány- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát ar­ról kérdeztük, milyen alterna­tívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.-Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkot­mány egyértelműen a köztár­sasági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazás­ról szóló törvény idevonat­kozó passzusa a parlamentre ruházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a leg­főbb törvény, ezért az abban megfogalmazottak érvénye­sek. Ez esetben tehát egyér­telműen a köztársasági elnök dönt a végleges időpontról.- A Ház döntése mennyiben köti őt?- Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli időpontban kell kitűzni és megtartani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkot­mány tehát jelentős mozgáste­ret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli kor­látok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapit meg az államfő, kell-e indo­kolnia döntését?-Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.-Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?-Jóváhagyhatja a novem­ber 16-i időpontot, kitűzhet másikat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan idő­pontot kell megjelölnie a nép­szavazás lefolytatására, ami­kor ennek minden, törvényben foglalt feltétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság elnöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az om­budsman kérésére az Alkot­mánybíróság vizsgálja a par­lament eljárásának jogszerű­ségét. Az ő döntésük befolyá- solhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmány­ellenességet állapítanak meg, akkor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határoza­tát, s kitűzi a szavazás idő­pontját, ám kiderül, hogy al­kotmányba ütköző volt a Ház eljárása, akkor az elnök dön­tése is ez alapján módosul, azaz: az Alkotmánybíróság döntése a mérvadó. Ebben az esetben a parlament újra napi­rendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kezdődik minden elölről.- Van-e összefüggés az alá­írásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogi­lag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdemé­nyezést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kor­mány népszavazási javaslatát fogadják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhes­sen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindad­dig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kétszázezer új kérelem Március végéig minden kárpótlási ügy végére pont kerül Lejárt a határidő: kedden éjfélig kellett benyújtani az éle­tüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosz­tottak, illetve hozzátartozóik kárpótlási igényeit. Ezzel a kárpótlási folyamat utolsó fázisa is zárószakaszba érkezett - nyilatkozta a FEB-nek Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője.- 1989 októberétől „íródik” a kárpótlás története; ekkor követte meg az Országgyűlés azokat, akik politikai nézeteik vagy vallásuk miatt sérelmet szenvedtek - mondja a hivatal vezetője. - 1991-ben alkotta meg az Országgyűlés az első vagyoni, majd ezután 1992- ben, a második vagyoni és az első személyi kárpótlási tör­vényt. 1994 februárjában az igénylések határidejét két hó­nappal meghosszabbították, ami indokoltnak is bizonyult, mert több mint 615 ezer újabb igény érkezett a hivatalhoz. Ezt követte az idén az elhur­coltak és hozzátartozóik kár­pótlása.- Eddig összesen milyen összegű kárpótlásban része­sültek az arra jogosultak?- Szeptember végéig 1 783 053 határozatot hoztunk, s ezek nyomán kárpótlási jegy­ben 137 milliárd forintot kap­tak a károsultak.- Hányán éltek most kárpót­lási igénnyel?- Több mint 150 ezren, de - miután sokan a határidő lejárta előtt postázták kérelmüket, s ezek egy része csak most ér­kezik be - a végleges szám va­lószínűleg 200 ezer körül lesz.- Mi lesz az igények sorsa ?-Az első feladat a pontos regisztrálás, a második az elbí­ráláshoz szükséges adatok számbavétele, a harmadik pe­dig a mérlegelés és a határo­zathozatal.- Minderre az érvényes jog­szabályok szerint 6 hónap áll rendelkezésünkre. A már jú­niusban beérkezett kérelmek elbírálására ez a fél év ele­gendő, de alhost beadott kére­lemtömeg elbírálására igen­csak szűkös a hat hóriap. A hi­vatal azonban mindent elkö­vet, hogy március végéig pont kerüljön minden káipótlási ügy végére. (koós) Horn Gyula miniszterelnök fogadta Luis Ayalát, a Szocia­lista Intemacionálé főtitkárát. A megbeszélésen szó esett a vi­lágszerte 140 pártot magában foglaló Szocialista Intemacio- nálé tevékenységéről és jövő­beni programjairól. Általános kihallgatás kere­tében II. János Pál pápa fogadta a Vatikánban Paskai László bí­borost, Esztergom-Budapest egyházmegye érsekét. A ma­gyar bíboros a Szent Adalbert jubileumi év záróeseményeként vezetett zarándoklatot a Vati­kánba. Az egyházfő Majnek Antal püspököt a kárpátaljai római katolikusok apostoli ad­minisztrátorává nevezte ki. Kim Dzsong üt, a „Nagy Ve­zetőt” szerdán a Koreai Mun­kapárt főtitkárává választották. Ezzel Kim ír Szén fia hivatalo­san is az ország első számú ve­zetőjévé vált, jóllehet az állam­elnöki címet egyelőre nem vi­seli. Phenjan utcáit ebből az al­kalomból ünneplőbe öltöztetett, táncoló emberek árasztották el. fljabb kergemarhakóros esetre bukkantak Svájcban, és ezzel 31-re emelkedett az ottani állatmegbetegedések száma. * Garanciát vállal az ÁPV Rt. az igazgatóság tegnapi döntése szerint a szekszárdi húsosok bérének kifizetésére - a Bérga­rancia Alap terhére. Az igazga­tóság nem tartja időszerűnek a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációját, mert a társaság mai pénzügyi helyzetében csak mélyen értékén alul kelhetne el. A népjóléti miniszter bízik abban, hogy a gyógyszergyár­tókkal sikerül megegyezni a tb- támogatás alapját képező ter­melői árak emeléséről. Kökény Mihály a Magyar Gyógyszer­gyártók Egyesületének szerdai kijelentéseire válaszolva el­mondta: a tárgyalások még nem értek véget, és a kormány szán­déka is az, hogy a gyógyszerár- emelés közelítsen az infláció­hoz. Az SZDSZ szorgalmazza, hogy tegyék áfa- és személyi jövedelemadó-mentessé a tár­sasházak felújításával kapcsola­tos beruházásokat, és ily módon segítsék elő a leromlott épüle­tek renoválását. A képviselő- csoport ennek érdekében mó­dosító indítványokat nyújt be a parlament előtt fekvő társasházi törvényjavaslathoz. Tankönyvtámogatás. Előre­láthatólag félmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a felsőok­tatási tan- és szakkönyvek nyomdai és elektronikus úton történő kiadásának támogatá­sára. . A pénzt pályázat útján osztják szét. Új fejezet hazánk és a NATO viszonyában A magyar nagykövet átadta megbízólevelét Javier Solananak Az eddiginél magasabb szintre emelkedett hazánk és a NATO kapcsolata. Brüsszelben tegnaptól a NATO Tanácsá­hoz akkreditált nagykövet irányításával teljes körű és jogú állandó képviselet működik. Simonyi András szerdán adta át megbízólevelét Javier Solana NATO-főtitkárnak.- Képviseletünk most ugyan­olyan rangra emelkedett, mint amilyen az ENSZ-nél és az Európai Uniónál is működik - hangsúlyozta munkatársunk­nak Simonyi András nagykö­vet. - Akkreditálásomra a madridi meghívás után nyílott lehetőség; hazánk az első nem NATO-tag, amely ezt a lépést megtette. Az önálló misszió feltétele a teljes körű tagságra való fel­készülésnek, valamint annak, hogy januártól megfigyelő­ként részt vehessünk a NATO testületéiben. A megbízólevél átvételekor Solana világosan értésre adta: ez újabb jele Ma­gyarország eltökéltségének, és minden erre irányuló erőfeszí­tést igen nagyra tart. Brüsszeli körökben meg­nyugvással vették tudomásul, hogy november 16-án sor ke­rül a népszavazásra.- Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettek - fűzte hozzá a nagykövet -, hogy a referen­dum sikere hazánk alapvető érdeke, ellenkező esetben ugyanis minden eddig elért eredményt elfeledhetünk. Sőt azt is aláhúzták: egy esetleges nemleges népakarat az egész európai integrációs folyamatot megakadályozhatja. Időközben megkezdődtek a washingtoni szenátus külügyi bizottságában a NATO-bőví- téssel kapcsolatos meghallga­tások. Elsőként Madeleine Albright külügyminiszter fej­tette ki a véleményét. Brüsz- szelben értésre adták: ameny- nyiben a népszavazás a NATO-csatlakozás mellett dönt, mindent megtesznek azért, hogy jó irányban befo­lyásolják a washingtoni ratifi­kálást. (gyulay) Negyvenötezer postás tüntetett Mintegy 45 ezer német pos­tás tiltakozott szerdán Bonnban az ellen, hogy a kormány előbb korlátozni akarja, majd meg kívánja szüntetni a posta levélkéz­besítési monopóliumát. Az ágazati szakszervezet felhí­vására az ország minden részé­ből hat különvonaton és mint­egy hatszáz különbuszon sereg­lettek a postások a kormányzati székhelyre. Kurt van Haaren, a postásszakszervezet elnöke be­szédében felszólította a keresz­tény-liberális kormánykoalíció pártjait, hogy a csütörtöki par­lamenti szavazáson ne hagyják jóvá azt a törvénytervezetet, amelynek végső következmé­nyeként postások tízezrei ve­szíthetik el állásukat. A Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete 1997. OKTÓBER 16-ÁN (CSÜTÖRTÖKÖN) 10-16 ÓRÁIG A HOZAM RT. SZÉKHÁZÁBAN (Szolnok, Mária út 27. sz.) TARTJA SORON KÖVETKEZŐ ELŐADÁSÁT. Az előadás témái: 1J Az éves beszámoló készítése, különös tekintettel az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak elszámolására, az egyszerűsített eredmény levezetésére és a számviteli törvény várható változásaira. 2 J Konzultáció Előadó: dr. Nagy Gábor, PM számviteli főosztályvezető A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részvételi díj: - egyesületi tagoknak ingyenes- nem egyesületi tagoknak: 1.500 Ft/fő A részvételi díjat az előadás helyszínén lehet befizetni, . számla ellenében! j Az előadásra előzetes bejelentkezés nem szükséges. 1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Baranyi György Tervezőszerkesztő: Einvág Zoltán • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, fax: 56/422-853 • Készíti a Cofinec Hungary Rt. - Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. • Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató • Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére teijeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír" Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel.: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 595 forint, negyedévre 1785 forint, fél évre 3570 forint, egy évre 7140 forint. • Az áruspéldányok ára: 29,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1532 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Thumbnails
Contents