Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-07 / 234. szám
1997. október 7., kedd Kitekintő 7. oldal Magyarok a Kárpát-kanyarban - Testvérvárosi látogatás Szecselén, a Szent Mihály-napi rendezvényeken Kisújszállásiak jártak a négyfalusi csángóknál Kisújszállás romániai testvérvárosába, Szecselébe - azaz Négyfaluba, melyet Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu alkot - látogatott el a Szent Mihály-napi rendezvényekre a kisúji Árvácska néptánccsoport és a Nagykun citerazenekar, akiket lapunk munkatársa is elkísért. A két település vezetői hat éve írták alá a testvérvárosi megállapodást. Szecsele a Kárpát-kanyarban, a Bárcaság határánál, Brassó mellett, a Bolnok és Csukás hegyek lábánál fekszik. A kisújszállásiakat a Miseri- cordia Alapítvány és a Kéknefelejcs néptáncegyüttes hívta meg a Szent Mihály-napokra. A türkösi római katolikus plébánián Gajdó Zoltán fogadta szeptember 27-én, szombaton a vendégeket. Mint megtudtuk, a település védőszentje Szent Mihály, akinek Csernátfaluban már 1427-ben templomot állítottak. Az RMDSZ megyei vezetősége nevében dr. Gábor István üdvözölte a kisújiakat. Este az Elektroprecizia gyár kultúrtermében megtartott gálaműsoron a Fekete István vezette kisúji Árvácska néptáncegyüttes és Kota Miklóssal az élen a Nagykun citerazenekar adott nagy sikerű műsort. A vendéglátók is színpadra léptek: Bubla Levente irányításával a Kéknefelejcs néptánccsoport, valamint a helyi kórus magyar népdalokat énekelt. Hétfőn reggel az Elektroprecizia gyárban Claudiu Rosculet gyártásigazgató és Constantin Lungu marketing- igazgató fogadta lapunk munkatársát. Mint a cég vezetőitől megtudtuk, a 60 éves gyárban ötezer-ötszázán dolgoznak. Elsősorban a Dacia gyárnak készítenek alkatrészeket, műszerfalakat, de teherautó-, traktoralkatrész, elektromos berendezés is van termékskálájukon. Havonta 27 milliárd lej értékű termék kerül ki a gyárból Olaszországba, Argentínába, Franciaországba, Egyiptomba, de alkalmi rendeléseik Magyarországról is vannak. Termékeiket vásárokon ismertetik meg a külföldi piaccal. 1990-ben szerezték meg az ISO 9001 minősítést. Az Elektroprecizia 6 ezer típusú autóalkatrészt és 12 ezer féle pótalkatrészt készít. A gyár részvényeinek 64 százaléka jelenleg állami tulajdonban van, most kezdődik itt is a privatizáció, ahol a dolgozók a részvények 33 százalékát vehetik majd meg. A csoport ellátogatott a négyfalusi hagyományok legnagyobb ismerőjéhez, György Papp Margit népművészhez is, aki a barcasági csángó magyar nép történetéről mesélt, mely az Árpád-házi királyok koráig vezethető vissza. A négyfalusiak a többi határnépekhez hasonlóan falvakban éltek, közösen művelték a szántóföldeket, réteket, erdőket, legelőket. A mezőgazdaság mellett a háziipar adott megélhetést számukra. Ezen a részen is nagy pusztítást végzett a tatárjárás, a kuruc-la- banc háború, majd több évszázadon át Brassó város uralma alatt szenvedtek. Az itteni történetírók szerint a csángó szó a csángatásból ered, ugyanis az egymás mellé épült négy településen — s a hozzá szorosan kapcsolódó Háromfalu (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) - tűzvész, árvíz, veszedelem idején a pürkereci templom harangját félreverték, nyelvét kézzel a harangfalhoz ütögették, így ijesztő hangzavart idéztek elő. Ezzel a csángatással adtak hírt egymásnak a veszedelemről, ha a tömösi, őszánci szorosok között ellenség közeledett. György Papp Margit az általa készített hámosroko- lyában - mely 16 méter hosz- szú vászonból készül, s kézzel, kis csíkokba fogva varrják össze - és sárig cérnával (mustársárga) hímzett ingben - melynek kézelőjére és gallérjára készítenek virágmintás motívumokat - fogadta a gyereket. Munkatársunk találkozott dr. Magdó János megyei tanácsossal, aki munkája mellett helytörténettel is foglalkozik. így például jövőre szeretné megjelentetni Zajzoni Rab István helyi költő műveit. A tanácsostól megtudtuk, hogy a fazekasság ezen a területen kihalt, néhány kenyérsütő asszony van már csak, a festettbútor-készítők mesterségét sem folytatják a fiatalok. Magdó János szerint pozitívan hatott a négyfalusiak kultúrájára a kisújszállási kapcsolat, azóta itt is többet törődnek a fiatalok a hagyományápolással. A szépen hímzett sainka (kendő) a lányok, asszonyok ékessége most is, a szászoktól átvett aranyozott, veretes öv - melynek ára egy ökörével vetekszik - szintén a díszes öltözet része. A csángók munkás, dolgos, zárkózott emberek, akik lassan nyílnak, nehezebben barátkoznak, mint a székelyek, ahogy Szecselében mondják, a csángó kérdez, de sohasem beszél. A négyfalusi szüreti felvonuláson és majálison a pürkereci Borica tánccsoport is fellépett. Ez egy rusztikus, durva, barcasági katonai tánc. A férfiak sapkáján árvalány- haj, csizmájukon csengettyűk, melyek tánc közben olyan hangot adnak, mint a havas tájon haladó lovas szán. A csernátfalusi evangélikus templom udvarán tavaly a honfoglalás 1100. évfordulójára kopjafát állítottak, melyet a kisújszállásiak is megkoszorúztak. Az emlékezést jelenlétével megtisztelte Mózes Árpád püspök is. A koszorúzás után Vasile Lata polgármester fogadta a delegáció vezetőit, s mindkét fél egy-egy kenyeret is átadott a másiknak. Fekete Imre, a Nagykunsági Népfőiskola vezetője az általa 1998- ban tartandó Fiatalok Európáért rendezvényeiről beszélt a város vezetőjének, és átadta a meghívólevelet a programra. A polgármester megígérte, Szecsele polgármestere, Vasile Lata, kezében kenyérrel, balra Fekete Imre és Fekete István Kisújszállásról Kenyérsütés hagyományos módszerrel, kinti kemencében Négy falu (azaz Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) a Kárpátok kanyarulatában György Papp Margit Szecsele képviselteti magát Kisújszálláson. Miután a két önkormányzat között három éve szünetel a hivatalos kapcsolat, a találkozó célja volt ennek az újbóli indítása. A szűk körű tárgyaláson részt vett az ottani legnagyobb civil szervezet, a Misericordia Alapítvány vezetője, Szén Edit is. A polgármester elmondta, hogy figyelemmel kíséri a magyarországi változásokat is, így ismeri gondjainkat, nehézségeinket. Már a tárgyalás elején leszögezte, nem zárkózik el attól, hogy a testvérvárosi kapcsolatot pártoktól, egyházaktól mentesen, új alapokra helyezzék, s ezentúl csak a nemzeti értékeket képviseljék, legyen az román vagy magyar. A polgármester ígérete szerint ez a jövőben így lesz, éppen ezért szívesen vesz részt a Fiatalok Európáért program jövő évi rendezvényein. Az ehhez szükséges, várost bemutató kazettát és egyéb dokumentumokat már át is adta a delegáció vezetőjének, valamint a kisúji polgármester, dr. Ducza Lajos részére egy meghívólevelet is küldött október 30-ára, hogy a tárgyalásokon új alapokra helyezhessék a két város közötti kapcsolatot. Szecsele (Négyfalu) 32 ezer lakosú város - tudtuk meg a polgármestertől, melynek 27 százaléka magyar, a többi román. Elsősorban mezőgazdaságból élnek, 6 ezer hektáron gazdálkodnak, a legfontosabb gyára az Elektroprecizia, emellett húsgyára, csokoládéüzeme, nyomdája, pántlikagyára is van. Két éve indult el a gázfejlesztési program, a 83 kilométernyi vezetékre 10 ezren már rákötöttek. A 40 milliárd lej értékű gázfejlesztés után a telefonhálózat bővítése is elkezdődött, így 2600-an kaphatnak telefont. A szennyvízhálózat Brassótól Türkösig 12 kilométeren már kiépült. Egy terelőút megépítése is szerepel a terveik között. A város költségvetése ’92-ben 10 millió, idén 12 milliárd lej. Az iskoláik fejlesztésére öt év alatt annyit fordítottak, mint az elmúlt 100 év alatt összesen. Az egyik legnagyobb civil szervezet, a Misericordia Alapítvány két éve alakult, céljuk a szociálisan rászorult emberek segítése, segélyek osztása. Mint Szén Edit ügyvezetőtől megtudtuk, jelenleg 217 családhoz járnak fiatal önkéntes segítőik, s bevásárolnak a sokgyermekeseknek, nyugdíjasoknak. Tavaly vettek egy telket, ahol a hónap végén átadják új székhelyüket. Itt az iroda mellett kialakítanak 4 vendégszobát, s az üzletet, ahol a segélyszállítmány egy részét árusítják. Terveik között szerepel Brassó mellett egy öregek otthona megépítése is. A 150 millió dollár értékű beruházás jövőre kezdődik, a terveket Szeged főépítésze már készíti. Munkatársunk találkozott a Brassói Lapok újságírójával, Gábor Ilonával is, aki bemutatta a lapot, mely 16 oldalon hetente egyszer jelenik meg, s az itteni magyarságot érintő kérdések, rendeletek mellett tévéműsort is közöl. Brassó, Hargita és Bihar megyében olvasható a lap, melyet hét főállású újságíró készít. A nagykun ember számára szokatlan volt néhány szecse- lei kifejezés. Az ételt például így kínálják: tessék használni! Több jellegzetes ételt is kóstoltak a vendégek. A za- kuszka például hasonló a magyar lecsóhoz, csak rizs helyett babot raknak bele. A táj jellegzetes növénye a pityóka, azaz a burgonya, mely minden portán megterem. A köménymagos pálinka pedig tiszta alkoholból és pirított köménymagból készül, semmi köze a nálunk szokásos gyümölcspálinkához, a borvíz magyar megfelelője pedig az ásványvíz. A „ne zsennyegjetek” azonos a „maradj csendben”, „halkabban” felszólítással. Ha valakinek fogja (húzza) a görcs a lábát, arra az ottani asszonyok gyapjúszálat kötnek. A citrombors nálunk citrompótlóként ismert, s a sült paprikát ott savanyúságként tálalják. Szöveg és fotó: Daróczi Erzsébet A négyfalusi Kéknefelejcs produkciója A színpadon a Nagykun citerazenekar és az Árvácskák
