Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

1997. október 3., péntek Megyei Körkép 3. oldal Gondot jelent a szakember-utánpótlás A tanműhelyek, oktató termek, -eszközök teljes körű felújítá­sára, valamint a vállalatnál folytatott szakoktatás szerkezeté­nek átalakítására összesen kétmillió forint támogatást nyert el egy pályázaton a jászberényi Aprítógépgyár Rt. a megyei munkaügyi központ decentralizált alapjából - tudtuk meg Kol­lár Mártontól, a cég humán igazgatóhelyettesétől. Szeretik megnézni a lekvárfózést Küzdeni kell a vendégért Tűzmegelőzés már az óvodákban is A tűzvédelmi törvény előírta a tűzvédelmi ismeretek okta­tását. Nem vitás, a megelőzés szemléletét a lehető legfiata­labb korban el kell „ültetni”, s ezt a tűzoltók már az óvodá­soknál meg akarják próbálni. A megyei tűzoltó-parancsnok­ság tegnapi vezetői értekezleté­nek is ez volt az egyik fő té­mája. A tűzoltóságok által ta­valy elvégzett reprezentatív felmérés tapasztalatait felhasz­nálva, pedagógusok közremű­ködésével elkészítették azokat a munkafüzeteket, egyéb okta­tási anyagokat, amelyek segít­ségével „becsempészhetnék” a lurkók mindennapjaiba a tűz­védelemmel kapcsolatos tudni­valókat. Megyénk hét óvodája és tizenhárom általános iskolája vállalta, hogy még az idén megkezdi a tűzvédelmi ismere­tek oktatását. A tűzoltóság or­szágos parancsnoksága az idén térítésmentesen biztosította a feladatlapokat, a munkafüzete­ket, valamint a tanároknak ké­szült kézikönyveket. A tűzoltóság területi vezetői részéről felmerült, hogy az ok­tatás az óvodák részéről na­gyobb érdeklődésre tart számot, mint az iskolákban. A tanulóknál ugyanis gondot jelentenének az amúgy is meg­lévő leterheltségük mellett a tűzvédelem oktatásával járó plusz órák. -hgy­Még bizonytalan... (Folytatás az 1. oldalról) Kraus úr kifejtette: eddigi munkájukhoz minden adat a rendelkezésükre állt minden szerv segítőkész volt, és már kétszer jártak a repülőtér terüle­tén. Mindazonáltal még nem tudnak eredményt felmutatni, hiszen legalább két hónap szükséges ahhoz, hogy közel álljanak a végleges döntéshez. A privatizációra való felké­szítés érdekében folytatott munkát alaposnak és körülte­kintőnek nevezte a német szak­értő, és ezt megerősítette Her- bály Imre, a közgyűlés alelnöke is. Kijelentette, bár többen - köztük számos külföldi - meg­tekintette a repteret, és vágyál­mokat is festettek az égre, de ezek egyikéből sem lett semmi. A szovjet csapatok által több éve magára hagyott reptér éle­tében most ez az első olyan komoly tanulmányterv, ami igen átfogó, részletes és figye­lembe veszi a térség gazdasági, társadalmi adottságait, lehető­ségeit is. Az alelnök szerint a legjobb­nak az tűnik, ha logisztikai, azaz valamiféle elosztó köz­pontként működne a reptér, ahova majdan természetesen repülők is leszállnának árut hozva, vagy árut felvenni. Márki Sándor kunmadarasi polgármester a tájékoztatón ki­fejezte óhaját, hogy mielőbb eldől a térség életét befolyásoló reptér sorsa. ta A jászsági kistérség második legnagyobb foglalkoztatójaként is ismert cégnek szinte napi gondot jelent a szakember-után­pótlás megszervezése. A térség­ben nincs annyi képzett vasas szakmunkás, amennyit folyama­tosan tudnának foglalkoztatni a herényi gyárban. Tavasztól az ország jellegze­tesen nehéziparral foglalkozó, szabad munkaerővel rendelkező vidékeiről - Kelet-, Észak-kelet Magyarország - próbálnak munkásokat Jászberénybe hozni, de mint azt Kollár Márton elmondta, a kezdeményezés nem járt átütő sikerrel. Felvetet­ték, hogy a termelés kihelyezé­Kivételes szépségű hangverse­nyen ünnepelhette a muzsika számos szolnoki barátja a zene világnapját, október elsejét. A koncertre a Liszt Ferenc Ka­marazenekar és az Ars-In- Kom Művészeti és Kommuni­kációs Kft. invitálta az érdek­lődőket a hangverseny hely­színére; az Országházba autó­buszok szállították a meghí­vott vendégeket. Vass Lajos, a rendező kft. ügy­vezető igazgatója elmondta, hogy ezen az estén régi, dédel­getett vágya vált valóra, ugyanis fehér hollónak számít a hangversenyrendezés terén az, ha a fővárosban vidéki kezde­ményezésre tartanak koncertet. Elmondotta továbbá, hogy az sével könnyebben juthatnának munkaerőhöz, de ez a lehetőség még kiforratlan, kidolgozása a jövő feladata. A vállalat az elkövetkezőkben intenzívebben szeretné felvál­lalni a szakoktatás, az utánpót­lás- szervezés feladatait, dolgo­zóik továbbképzését, s bekap­csolódni a pályaorientációs te­vékenységekbe. A gyárban jelenleg is tevé­kenykedő szakoktatókat fokoza­tosan saját alkalmazottként kí­vánják foglalkoztatni. Ettől a változtatástól a vezetés azt várja, hogy az ott gyakorlati idejüket töltő tanulók az Aprító szellemi­ségét, a gyárban elfogadott Országház Vadásztermében még soha nem volt hangver­seny; reményének adott hangot, hogy ez a kezdeményezés ha­gyománnyá válik. A koncert elegáns közönsé­gét a műsorvezető, Mécs Ká­roly színművész köszöntötte, majd felolvasta az est fővédnö­kének, dr. Gál Zoltánnak - a Magyar Országgyűlés elnöké­nek - a jelenlévőkhöz intézett levelét. A hangverseny első részében két mű hangzott el a Liszt Fe­renc Kamarazenekar tolmácso­lásában; az együttes művészeti vezetője Rolla János. Elsőként Mozart Egy kis éji zene című darabját hallhatta a közönség, majd ismét egy Mozart-kom- pozíció: a G-dúr zongoraver­munkamorált már a tanulóévek során a vállalat dolgozójától sa­játíthatnák el. Az átszervezés részeként fel­újítják a gyárban található oktató termeket, tanműhelyeket, új gyakorlati eszközöket szereznek be, melyhez pénzre van szükség. A kezdeményezéshez a munka­ügyi központ decentralizált alap­jából kétmillió forintot nyert az Aprítógépgyár Rt. A tervek sze­rint az átalakítás, a személyi fel­tételek biztosításával együtt ’98 szeptemberére fejeződhet be. Az Aprítóban szeretnék nö­velni a szakmunkástanuló-lét­számot, a jelenlegi 55 főről het­venre. Ezért öt szakoktatóra lenne szükség a cégnél. Az igazgatóhelyettes hozzátette: a fiatalok nagy részének már a szakmunkás-bizonyítvány kéz­hezvételekor/ pályakezdőként munkát biztosítanának az gyár­ban. Banka Csaba seny következett. Mindkét da­rab megérdemelt sikert aratott; az ünneplésből méltán vehette ki részét az est szólistája, az ifjú, tehetséges zongoramű­vésznő, Kei Itoh is. A koncert második részében a Liszt Ferenc Kamarazenekar Schubert-Mahler A halál és a lányka című darabjának tökéle­tesen kidolgozott, a hely és az alkalom ihlette katartikus ha­tású előadásával érdemelte ki a közönség elragadtatott tapsát. A sikert ráadással köszönték meg az előadóművészek. Az emlékezetes szépségű hangverseny valóra váltotta dr. Gál Zoltán óhaját: békét és harmóniát hozott az Országház sok vihart látott falai közé. Szathmáry Judit Évente nyolcezer vendégéj­szakát töltenek Kunhegyesen turisták, üzletemberek a helybeli vendégfogadóknál. A vendégek hatvan százaléka magyar, sokan közülük innen származtak el, és hazajönnek lá­togatni. Tavasszal, ősszel megje­lennek az üzletemberek, akiket a munkájuk az adott időszakban ehhez a vidékhez köt, de szál­loda híján magánházaknál száll­nak meg. A munkahelyek is igé­nyelnek szobákat üzleti partne­reiknek, dolgozóiknak. Az ide érkezők 30 százaléka német turista, akiket az Alföld, a Tisza-tó, a Hortobágy közelsége vonz. Ők általában 10 napra, két hétre érkeznek. A vendégek 10 százaléka pedig a többi európai országból, Ausztriából, Hollan­diából, Svájcból, Romániából származik. Kunhegyesen 1991 óta létezik A képviselő nemrégiben az Or­szággyűlés integrációs bizottsága küldöttségének tagjaként Brüsz- szelben járt, ahol az Európa Par­lament illetékes bizottságával kö­zösen megtartott ülésen vett részt. A honatya elmondta: csalódot­tan tért haza. Kiderült ugyanis, hogy az Európa Parlament gyö­keresen más álláspontot tárt fel a magyarok előtt, mint amiről a nyár elején az Európai Unió mi­niszterek tanácsa döntött. A tanács ugyanis azt mondta ki, hogy amíg a jelenlegi 15 tag­ról 20-ra ki nem bővül az EU, addig nincs szükség intézményi reformokra, valamint differenci­áltan kell felvenni a tagokat. Eh­hez képest most Brüsszelben azt mondták, hogy ellene vannak az úgynevezett falusi vendéglá­tás. A Kunhegyesi Falusi Tu­rizmus Egyesület - amelynek elnöke Geszti Jánosné - három éve alakult. Kezdetben négy vendégfogadó volt Kunhegye­sen, ma már kilencre gyarapo­dott a létszám. A Hortobágy, a Tisza-tó kö­zelsége egyben konkurenciát is jelent, Kunhegyesen is meg kell küzdeni azért, hogy a vendégek ide jöjjenek. Az évek során bizonyos ha­gyományok is kialakultak a vendégkörben. Rendszeresen visszatérnek például a családos és a kerékpáros turisták. Az idén 240 kerékpáros vendégük volt, később többre számítanak. So­kan szeretnek részt venni a fa­lusi turizmus kínálta progra­mokban, például megnézni egy lekvárfőzést, megkóstolni a he­lyi ízeket, megnézni a citeraze- nekar műsorát. P. É. mindenféle differenciálásnak, vagyis egyszerre kezdődjön meg minden jelentkezővel a felvételi tárgyalás. Ez azt is felveti, hogy mire volt jó az úgynevezett or­szágjelentés, ami különbséget tett az országok között? Ráadásul az Európa Parlament azt hangoz­tatja, hogy máris meg kell kez­deni az intézményi reformokat. Szerintük szükség van egy újabb kormányközi konferenci­ára is, ami azonban elhúzná a fel­vételi eljárást (Az előző ilyen konferencia 1,5 évig tartott!). A tanács egyébként már most de­cemberben döntene a tárgyalások menetéről, ami januárban el is kezdődhetne. De ha ez meghiú­sul, akkor beláthatatlan ideig elto­lódhat belépésünk. T. A. Emlékezetes zenei világnap Hangverseny az Országházban Egy-két hetet csúszik a beruházás Cipőüzem épül Földváron Mint arról lapunk már be­számolt, egy holland cég Ti- szaföldváron nyolcvan-száz főt foglalkoztató cipőüzemet kíván létesíteni. Azóta eltelt több hónap, s több helybéli azzal kereste meg szerkesztő­ségünket, hogy azóta sem épí­tenek semmit, véleményük szerint nincs minden rendben a szerződés körül. Marosfalvi Emó' tiszaföldvári polgármester lapunknak el­mondta, nem kell félnie a hely­bélieknek, minden a legna­gyobb rendben van a szerződést illetően.- Semmi sem változott, bár az tény, hogy az eredeti elkép­zelésekhez képest egy-két hetet csúszik az építkezés. Ennek oka azonban egészen egyszerű, a beruházó cég a gáz bevezetésén és az elektromos hálózat kiala­kításán kértek kisebb módosítá­sokat, amelyeket azóta el is vé­geztettünk - tájékoztatott a pol­gármester. A biztosíték termé­szetesen nemcsak az írott szer­ződés, hanem a kifizetett pénz, ami már megérkezett a földvári önkormányzat számlájára.- A vételár első felét már megkaptuk, s rövidesen átutal­ják a másodikat is. Innentől kezdve minden a korábbi ter­veknek megfelelően haladhat - mondta Marosfalvi Ernő. Eszerint még ebben az évben nekilátnak a nyolcvan-száz munkást foglalkoztató cipő­üzem felépítésének. A holland tulajdonos egyéb­iránt kezdeti létszámnak szánja ezt, elképzelései alapján majd­nem kétszer ennyire emelked­het az üzemben foglalkoztatot­tak száma - tudtuk meg Tisza- , földvár első emberétől. -pe­Nem örül nekünk az EU Már közel sem biztos, hogy tárt karokkal fogadnak minket az Eu­rópai Unióban - derült ki dr. Füle István, az MSZP országgyűlési képviselője szavaiból tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Üjabb PHARE-támogatás a láthatáron a szolnoki „Roma Esély” iskolának Hátrányos helyzet: nyugati minta A szolnoki „Roma Esély” Alternatív Alapítványi Szakiskola PHARE-támogatást nyert el, s ennek keretében egy kéttagú dele­gáció egyhetes külföldi tanulmányúton vett részt, többek között hátrányos helyzetben lévő gyermekeket oktató iskolákban járt. A küldöttség tagja Csilléi Béla igazgató és dr. Hegedűs T. And­rás, a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzora, az iskola szakmai tanácsadója volt. Mint az igazgató elmondta, az első úticél Hollandia fővárosába, Amszterdamba vezetett, ahol Haus Heringának, a PHARE- bizottság képviselőjének a kül­döttek beszámoltak az eddig végzett munkáról, valamint tár­gyaltak a további együttműkö­dés lehetőségéről. Az eddigi in­formációk alapján az iskola programja elnyerte a bizottság tetszését, és kilátásba helyeztek további támogatást. Az út során meglátogattak Emmenben egy hátrányos hely­zetű gyerekek oktatásával fog­lalkozó speciális iskolát, ahol nagy számban oktatják a tanu­lási zavarokkal küszködő vagy nehéz anyagi helyzetben lévő bevándorlók gyermekeit, illetve cigánygyerekeket. Örömmel vették észre a vendégek: az ot­tani elképzelések arra irányul­nak, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat elsajátítható szakmákra - számítógép-keze­lőre és parkgondozásra - oktat­ják, mely szakmákat a „Roma Esély” iskola is felvállalt, így szinte megelőzte a mostanában bevezetésre kerülő nyugat-euró­pai szisztémát. így lehetőség nyílik arra, hogy a két iskola testvérkapcsolatot létesítsen. Hasonló programok kutatásával foglalkoznak Rotterdamban az Erasmus Egyetem szociológia­gazdaságtan tanszékén, ahol a vendégek előadása után felme­rült a lehetőség egy közös kuta­tási program kidolgozására. A következő színhely Francia- országban a Párizs melletti Bo- bigny Pablo Picasso Iskolája volt, ahol szintén hátrányos helyzetű, főként a volt francia gyarmatok­ról származó bevándorlók gyer­mekei, illetve a munkáskerüle­tekben élő, nehéz anyagi helyzet­ben lévő családok gyermekei ta­nulnak. A megbeszélések után együttműködési megállapodás született, melyben szerepel a szakmai tapasztalatcserén kívül tanár- és diákcsere is. Az iskola igazgatónője ígéretet tett arra, hogy támogatja a „Roma Esély” iskola felvételét az Európai Isko­lák Uniójába. -bgy­Szolnokra látogatott az osztrák hadsereg fószemlélője Falra másztak a deszantosok Tegnap ismét a falra mász­tak a szolnoki Rékasi úti lak­tanya deszantosai. A két alakulat, a 88. Gyorsreagá­lású Zászlóalj és a 34. Ber­csényi Felderítő Zászlóalj katonái ezúttal az Osztrák Szövetségi Hadsereg főszem­lélője, valamint az őt kísérő delegáció tiszteletére adtak ízelítőt félkészültségükről. Elsőként az alakulatok vezetői adtak tájékoztatást egységeik működéséről a vendégeknek, majd a harci ösvény és a kö­zelharc látványosságai követ­keztek. A szolnoki deszanto­sok „műsorát” a felderítők lö­vészete zárta. A két alakulat életében ma már egyáltalán nem jelent új­donságot egy-egy külföldi de­legáció látogatása, egymást érik a rájuk kíváncsi küldött­Az osztrák vendégeket Nagy István alezredes, a felderí­tők parancsnoka kalauzolta a laktanyában FOTÓ: M J ségek. A kemény kiképzést kapott fiúk azonban mindany- nyiszor tudásuk legjavát ad­ják, töretlen lelkesedéssel csúsznak a drótkötélen, vagy éppen'függeszkednek két eme­let magasságban a háztetőről levetett kötélen. -h­Épül a rákóczifalvi ökumenikus templom. A napokban a pince szigetelését rögzítet­ték az önkormányzat munkásai, ezek után pedig nekikezdenek a kolumbárium építésének. fotó: mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents