Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

8. oldal 1997. október 22., szerda A Szerkesztőség Postájáról *Az egyévnyi ajándék 50 % kezdő befizetés és 60 havi törlesztés esetén érvényes. QUALITE 96 Kft. SZOLNOK, VERSEGHY ŰT 3­Tel.: 56/421-027, 56/421-127 PEUGEOT ASSISTANCE i'"?!] 660-024 zöld szám: EURÓPÁBÓL HÍVHATÓ: (36)60-465-024 PEUGEOT Vezetni mindig élvezet A szászberki Földi Kálmán és neje házassági év­fordulót ünnepelt, mégpedig az ötvenediket. A házaspárt a meghívott vendégek, három gyermekük, nyolc unokájuk és négy dédunokájuk köszöntötte a fél évszázados jubileum alkalmából. (beküldött fotó) Köszönet a verseghys diákok támogatásáért Intézetünk örömmel értesült arról, hogy a Verseghy Diákokért Alapítvány számlájára az adóhivatal átutalta azt az összeget, ame­lyet személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatóink aján­lottak fel. A jelentős összeg, mely felülmúlja várakozásainkat is, azt mutatja, hogy sokan értették meg és fogadták el kérő szavun­kat, főleg öregdiákjaink és tanulóink szülei, valamint a gimnázium barátai. Jóleső érzéssel köszönjük meg nekik, hogy önzetlenül já­rulnak hozzá a gimnázium tárgyi feltételeinek javításához, és ah­hoz, hogy segíthessük a kevésbé tehetős szülők tehetséges gyer­mekeinek továbbtanulását. Amikor szívből köszönjük, hogy segí­tettek, kérjük, maradjanak továbbra is megértő támogatóink, isko­lánk igaz barátaiként. Béres Jenő, a Verseghy gimnázium igazgatója Az őszi könyvtári napokhoz A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár sikeres rendezvénysorozatát - amelyet az „Összefogás a könyvtárakért” akció részeként szer­veztünk meg, támogatta a Rádió 2000, a Westel, az IC Bt., a Pizza Sprint, a Jééé C+C raktáráruház, Bíró Csaba virágkötő, Németh János vállalkozó és a Nemzeti Kulturális Alap. Az önzetlen segít­séget hálásan köszönik a könyvtár munkatársai és Bertalanná Kovács Piroska könyvtárigazgató Az alapítványt támogatóknak A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Igazgatósága, nevelőtestülete és tanu­lói köszönetét mondanak azoknak, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapítvány javára ajánlották fel. A jelentős ösz- szeget az alapítványi okiratban megfogalmazott célokra használják majd fel, melyről az adományozókat szívesen tájékoztatják az in­tézmény gazdasági osztályán. Az intézmény igazgatósága A szapárfalui sportnapról Szapárfalu sportegyesülete sakk, asztalitenisz, kézilabda, labdarú­gás és egyéb szórakoztató programokat szervezett a község fiatal­jainak. Természetesen a diszkó sem maradt el. Ezúton mondanak köszönetét támogatóiknak és segítőiknek: a polgármesteri hivatal­nak, a művelődési központnak és a nőszövetség tagjainak, vala­mint azoknak a vállalkozóknak, akik valamilyen módon hozzájá­rultak a rendezvény sikeréhez. Bencze Sándor, a sportegyesület elnöke Ötven éve kötött házasságot az alattyáni Mészáros Fló­rián és felesége, Sándor Mária. Az idős házaspár szűk csa­ládi körben fogadta a hozzátartozók jókívánságait. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Barbárkodásaink Bizonyára bőven lenne té­maajánlat, ha „Barbárkodá­saink” címmel sorozatot in­dítana a lap. Lám, a mellé­kelt fotón még milyen fenn- költen koronázza a régi sír­követ a nemes borostyán - még fekete-fehérben is szép. Sajnos, csak haló porában! Mert a jászjákóhalmi temető eme sok évtizedes növénye mostantól lomb nélkül áll a temetőkertben. Nemrégiben törzsét elvágták, s noha senki sem ártott - s a jelek szerint eddig még „halála” hasznot senkinek nem ho­zott, hisz hónapok óta ott van, ahol eddig volt -, még­iscsak útban lehetett valaki­nek, ha ezt tette vele. Miért? Talán azért, mert egyszerűen szép volt? Emlékét már csak ez a felvétel őrzi. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) A demokratikus választás menete bizonyított Oszlánszki Zsolt túrkevei vállalkozó - aki tagja a ottani képvi­selő-testületnek - már korábban is szóvá tette, hogy a kamará­kat úgymond felülről ültették a vállalkozók nyakába, s nem demokratikusan választottak tisztségviselőket. Kereskedelmi és iparkamarai tagként értesítést kapott egy jelölőgyűlésről. Ennek tapasztalatairól számolt be. „Érkezett a címemre egy levél, miszerint én a pénzügyi szolgál­tatás, ingatlanforgalmazás és -ke­zelési osztályba tartozom. Már többször kérdeztem a vezetősé­get, mit keresek ebben az osz­tályban, hiszen videotékás va­gyok nyolc éve. Elfogadható ma­gyarázatot nem kaptam. Jött vi­szont egy értesítés, miszerint jelö­lőgyűlés lesz Szolnokon, s erre engem is meghívnak. Elmentem és megtudtam: az osztály, amelybe én is tartozom, kétezer embert képvisel. Nos, összejöt­tünk huszonheten, akik közül ti­zenhét személynek a neve felke­rült egy listára. Közöttük tizen­kettő szolnoki volt, kevi vagy környékbeli vállalkozót egyet sem láttam, voltak viszont helyet­tük igazgatók, nagy cégek főnö­kei. Tisztelem, becsülöm a pa­pírra írt tizenhét nevet, de hát er­ről engem senki nem kérdezett. Hogyan szavazhat, dönthet hu­szonhét ember arról, ki legyen a nyolc küldött - főleg akkor, ha a szavazó egyet sem ismer közü­lük? Felálltam és közöltem: ­Uraim, maguk akkor tesznek jót, ha ezt a jelölési, szavazási komé­diát abbahagyják és másképpen készítenek elő egy másik szava­zást.” * Természetesen az ügyben meg­kerestük a kamara elnökségét. Megtudtuk, hogy a szeptember 12-ei küldöttgyűlésen elfogadott választási szabályzattal elkezdő­dött a küldöttválasztás és az osz­tályülések előkészítése. Annak érdekében, hogy a választás a le­hető legnagyobb nyilvánosság előtt és demokratikusan történ­jék, a kamara a szeptemberben megjelent újságját postán eljut­tatta valamennyi tagnak. Ebben közli a választási tájékoztatót, a választásiszabályzat-tervezetet, és közzétett a küldöttek jelölésére lehetőséget nyújtó jelölőlapot is, amely valamennyi kamarai tag­nak lehetőséget kínált arra, hogy éljen jelölési jogával. Ezzel egy időben a kamara székhelyén és a megye tíz nagyobb városának polgármesteri hivatalában is ki­függesztették a választási listát, amely tartalmazta a kamarai ta­gok nevét és címét - osztálybeso­rolás szerint. A küldöttválasztó osztályülések október 6-án kez­dődtek, s ezt megelőzően (szep­temberben) különböző időpon­tokban - egy alkalommal a Ma­gyar Nemzetben, két-két alka­lommal az Új Néplapban, illetve a Jászkun Krónikában - felhívást tettek közzé a választási lista megtekinthetőségéről, az egyes osztályülések időpontjairól és helyszíneiről. Ezeken túlmenően a kamara az elnökség és az osz­tályelnökségek javaslatára vala­mennyi tagnak - jelölőlappal együtt - személyre szóló meghí­vót küldött a besorolása szerinti küldöttválasztó osztályülésre.- A pénzügyi szolgáltatás, in­gatlanforgalmazás és -kezelés osztályban harmincegy sze­mélyre érkezett jelölés. Túrkevé- ről és környékéről valóban nem tettek javaslatot, azonban úgy gondoljuk - mondotta dr. Pintér Zoltán a kamara elnöksége ne­vében hogy ebben Osz­lánszki úrnak, mint túrkevei vállalkozónak is szerepe van, ugyanis a jelölőlap neki is ren­delkezésre állt. A harmincegy jelöltből végül tizenheten feleltek meg a választ­hatóság feltételeinek, s ez a ti­zenhét név került fel a jelölőlis­tára (amelyből az osztály nyolc személyt választott meg küldött­nek.) Oszlánszki úrnak a válasz­tási szabályzat alapján a helyszí­nen, azaz a küldöttválasztó osztá­lyülésen is megvolt a jelölési joga, azonban ezzel ő nem élt. Úgy véljük, mindezek ismere­tében kell eldönteniük a kamarai tagoknak, hogy az osztályok a nyilvánosság előtt és demokrati­kus úton választották-e meg kül­dötteiket. Azt viszont feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az osztályüléseken való részvétel igen nagy érdektelenséget muta­tott - ami nem a kamarának és nem is választás szervezőinek róható fel. A kamara tagja panaszában azt is kifogásolja, hogy nem helyes az osztályba sorolása annak elle­nére, hogy ezt többször is jelezte. Ennek az a magyarázata, hogy a kamara által kiküldött adatlapon Oszlánszki úr a tevékenységi kö­rét száz százalékban a személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzésében jelölte meg, s ennek alapján készült az osz­tályba sorolás. A történteket összegezve a kamara továbbra is nyitott arra, hogy minden jó és építő szán­dékú kritikát megfontoljon s te­vékenysége során figyelembe vegye. Az „ötlyukú” artézi kútról Sokan tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy az Eötvös téri artézi kút működése teljesen bizonytalan volt. Bosszankod­tunk is emiatt; már csak busz­bérlettel a zsebünkben indul­tunk el kúthoz, hogy tovább tudjunk utazni a Széchenyi- lakótelepre, számítva arra, hogy valami nem lesz rend­ben. Október elején nagy meg­lepetés ért bennünket: mind az öt kifolyón bőven jött a víz. Jó lenne, ha ez így is ma­radna. Lenne azonban egy javasla­tom a kút környékének tiszta­ságára: mivel sokféle szemét, hulladék kerül a környékére. olyan sűrű rácsozatot kellene tenni a kifolyók alá, amelyen nem tudna átesni sem a mű­anyag pohár, sem az üvegku­pak, sem a papírzsebkendő, csikk, nejlonzacskó és más egyéb szemét, szél sodorta fa­levelek, hogy csak néhányat említsek. Ezek ugyanis, beke­rülve a lefolyóba, dugulást okozhatnak, ily módon a rács alatt felgyülemlik a víz s nem tud lefolyni. A jelenlegi rács úgyis megérett a cserére, al- gás, csúszós lepedék borítja, s ha ez a csere is megtörténne, igazán elégedettek lennénk. Sok artézivíz-ivó cimbora nevében: Pa tó Ferenené, Szolnok A levelekből váloga­tunk. Az írásokat rövi­dítve közöljük, tiszte­letben tartva a levélíró mondanivalóját. A té­mának akkor is nyilvá- noságot adunk, ha ne­künk arról esetleg más a véleményünk. Névte­len vagy címhiányos le­veleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Ha most az elejét veszi, azaz ha részletre vásárol PEUGEOT 106, 306, 406 személy- gépkocsit, akkor 1 teljes évi törlesztést elengedünk*: így a végét ajándékba kapja! Nyílik a kuka fedele. A ráncos, sovány arc reménykedőn hajol fölé. A repedezett kezek vájkál- nak. Ez itt Magyarország. Marika 38 éves, de hatvannak nézném. Görnyedt hátán foszlott hátizsák, lábán szakadozott cipő, ruhája elnyűtt. A viselője is. Va­lamikor dolgozott. Ma hajléktalan. Munkája nincs, nyilvántar­tásban sincs. Lehet, hogy csak titokban tartózkodhat a Földön is? Karcsi csendesen iszogatja sörét a kocsma teraszán. Egy napra két üveg sör. Ennyire futja a segélyből. Csak este eszik egy szelet zsíros kenyeret. Valaha traktoros volt a téeszben. Jó trak­toros. Az elsők között küldték el, mert elárverezték a gépét. Az új felállásban neki már nem jutott hely. Kényszerből kivitt néhány hektár földet, és két éve a család összes pénzét hagymatermesz­tésbe fektette. 80 tonnát vitt ki a szemétbe a következő év májusá­ban. Két iskolás gyermeke nem értette, miért jut egyre kevesebb étel az asztalra, s miért nem tudnak másik télikabátot venni a régi helyett. Már alig beszél a feleségével, gyermekei közeledését mo­gorván hárítja el. Semmit nem remél. B. Lacika nyolcéves, jó eszű, világra nyitott kisfiú. Éhesen ül az iskolapadban. Szülei nem tudják fizetni az ebédet. Már semmit sem tudnak fizetni. Tele vannak adóssággal, kölcsönökkel. Jöve­delempótlón élnek. Öten vannak a kis pénzre: a szülők, a két gyermek és a nagymama. Az OTP-kölcsön kamata őket is nyomorba döntötte. B. Lacika szülei hamarosan eladják a fél­kész házat... Miklós és Éva fiatalok. Két éve élnek együtt. Vándorolnak az országban, albérletből albér­letbe. Keresik a megélhetést, a helyet, ahol megragadhatnának. Gyermekről egyelőre nem is álmodnak, saját maguk eltartása is súlyos gond. Munka persze akad, csak a bér kevés, gyakran ke­nyérre is alig futja. Sok vállalkozó becsapta már őket: ideig- óráig alkalmazta egyiküket, majd az egész havi munkáért annyit fizetett, hogy az albérletet sem tudták kifizetni belőle. Éva tele van adóssággal, mert egy APEH-ellenőrzésnél megbüntették: egy élelmiszerüzletben volt eladó, 12-14 órát dolgozott naponta. A tu­laj meghagyta neki, hogy csak néha adjon számlát. Éva éppen egy APEH-ellenőrnek nem adott. A több tízezer forintos büntetést csak kölcsönökből tudta kifizetni, ráadásul a tulaj fel is mondott neki. Miklós négy éve, hogy elvégezte az iskolát, asztalos volna, de nem tud megélni belőle. Egy kft.-nél egy évig volt ugyan mun­kája, de kihasználták, hogy kezdő, hétvégeken is gürizett, fizettek is neki, meg nem is, aztán hivatalosan elküldték, de feketén még néhány hónapig marasztalták. A fiú nem munkanélküli, de nem is alkalmazott. Lóg a világban. Ma több százezer ember él nyomorszinten. Számuk egyre nő, megállíthatatlanul. Az éhhalál szélén tengődnek... Ez lenne a jobb jövő? Rupa Mihály, Martfű A nyomor stációi A városért - férjem emlékére Férjem halálának évforduló­ján - aki egyszerű, szegény, kétkezi munkásember volt - felajánlottam egy szerény összeget a szolnoki önkor­mányzatnak a Zagyva-parti sétány fásítására. Ä polgár- mesteri hivatal köszönettel elfogadta az adományt, és vállalta, hogy még ez év őszén ültet egy szép, lombos fát. Aki hasonlóan gondol­kodik városunk szépítéséről és nélkülözni tudja a ráva- lót, keresse a kapcsolatot az önkormányzattal. Szívesen fogadják a város polgárai­nak kezdeményezését. M. F.-né, Szolnok Kérdezték Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának postacíme: 1054 Budapest, Tüköry u. 3. Telefon: 269-3510 és 269-3533.

Next

/
Thumbnails
Contents