Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. október 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Makai István és Márvány Sándor festményeiből nyílt kiállítás szombaton délután a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat emeleti kistermei­ben. A Szolnokon élő alkotók képein többek között a vá­ros nevezetességei is megelevenednek. FOTÓ: MÉSZÁROS Mélyponton a sertéstenyésztés (Folytatás az I. oldalról) Az irányárak július elsejei meg­hirdetése óta kedvezően alakul­tak a felvásárlási árak. A kilón­kénti 270-300 forintos átvételi ár hosszú, veszteséges időszak után már némi nyereséggel is kecseg­tet a termelőknek. A korábbi évekkel ellentétben, amikor gya­kori volt a 60-90 napos fizetés, a feldolgozók lényegében azonnal, vagy egy-két héten belül ki­egyenlítik a gazdák követeléseit. Az általában jobb minőségű sertéseket előállító nagyüzemek jellemzően közvetlen csatorná­kon értékesítik állataikat, s így tudják érvényesíteni az FM-ren- deletben meghirdetett maximum 10 forintos kilónkénti felárat. Ebben a szektorban sikerült kiik­tatni a közvetítő kereskedelmet, ami viszont nem mondható el a kistermelői szférára. A vágósertés piacán kialakult keresleti viszonyok miatt a hús­árak is kúsznak felfelé, ennek tudható be, hogy a nemrégen még „fillérekért” kínált sertészsír is ijesztően megdrágult. Péter Gábor és Kovács Lajos, a megyei FM-hivatal szakembe­rei szerint az irányárak meghir­detése, a kedvező felvásárlási árak újra lendületet adhatnak a tenyésztésnek, erre bizonyíték, hogy a termelői körben növekvő számban termékenyítik meg a kocákat. Szintén optimizmusra adhat okot a sikeres tenyészállat­támogatás, amely elsősorban a minőségi (fajta) váltást segíti elő nagymértékben, valamint a ser­tésférőhely-bővítésre irányuló támogatások iránt megnyilvá­nuló érdeklődés. Ezek arra en­gednek következtetni, hogy a jövő év hasonló időszakában lé­nyeges előrelépés várható a ser­téstartás terén. Sajnos a hizlalás költségeit alapvetően meghatározó takar­mányárak tartósan magasak, noha a „hozzávalók” - takar­mánybúza, kukorica - ára nem minden esetben indokolná ezt. Laczi Zoltán Végh András Munkácsi-dí­jas festőmű­vész munkáiból nyílt gyűjtemé­nyes kiállítás tegnap délelőtt a Szolnoki Ga­lériában. A megnyitón Mo­zart Varázsfu­volájának egy részletét adta elő Kulcsár Krisztina és Vargáné Szűcs Györgyi (ké­pünkön). Az érdeklődők november 16-ig nézhetik meg a tárlatot. FOTÓ: M. J. Szigorúan ellenőrzött intézmények (Folytatás az F oldalról) A pénzügyi iroda vezetője el­mondta továbbá, hogy az in­tézményvezetőknek tudniuk kell - hiszen városi képviselő is van közöttük -, hogy 1997-ben, de már 1996-ban is túlfeszített volt a város költségvetése, ame­lyet eleve hiánnyal fogadtak el. Ezen hiány (év elején 175 mil­lió, jelenleg mintegy 70 millió - a szerk.) kigazdálkodása csak úgy lehet, ha az intézmények az ésszerűség határain belül csök­kentik költségvetésüket. Ter­mészetesen úgy, hogy ez ne ve­szélyeztesse alapfeladataikat. Ha azonban ez nem történik meg, akkor a hiány kifizetetlen számlákban jelentkezik az év végén, amelyek csak az 1998. évi keretből törleszthetők, ami tovább rontja az önkormányzat kondícióit. Az intézményveze­tőknek azt is tudniuk kell, hogy ebben az évben több előteijesz- tés foglalkozott a hiány, az adósságállomány csökkentésé­vel, nem csak az októberi. Ballagó László szerint a leg­nagyobb gondot az okozza, hogy az önkormányzati testület tagjai közül többen, elsősorban politikai megfontolásból nem vállalják fel a népszerűtlen dön­téseket, s főleg azok következ­ményeit. A pénzügyi vezető egyetért azzal, hogy nagyon gyorsan változtatni kell az in­tézményi struktúrán. Figye­lembe véve természetesen az anyagi és gazdálkodási lehető­ségeket. Ha ez nem történik meg, ak­kor mind az önkormányzat, mind pedig intézményei műkö­dése veszélybe kerül - fogal­mazott a pénzügyi iroda veze­tője. Hozzáfűzte: ha a képvi­selő-testület nem járul hozzá az intézményi elvonásokhoz, ak­kor az iroda egy fillért nem vonhat el. Ha utasít, ha nem...-percze­Hagyományőrző ünnepi szomszédolás Műsoros nyugdíjas-találkozó Tiszaörsön A tiszaörsi kultúrház idén ünnepli fennállásának 10. évfordu­lóját. A programsorozat része volt az augusztus 19-i falubál, amit szeptember 27-én talán még emlékezetesebb szüreti mu­latság követett. Október 23-án pedig kortörténeti fotókiállítás­sal emlékeznek a szervezők a kultúra házának jubileumára. A mostani hét vége azonban az időseké volt. A polgármesteri hi­vatal támogatásával műsoros szomszédolásra hívták az örsiek a kunmadarasi és a tiszaszentimrei nyugdíjasokat. Az évfordulón kívül az „éltes korúak” világnapja is adta a ta­lálkozó apropóját. Jó házigazdaként először a helyi Veres Péter Egyesület mutatkozott be sikerrel, ami azt is igazolta, hogy nem volt hiá­bavaló újra életre hívni az „asz- szonykórust”, melynek tagjai nem csak csengő hangjukkal, hanem ízes népi humorukkal is tapsra késztették a nagyérde­műt. A kunmadarasi Hagyomány- őrző Búzavirág Klub ének- és táncszámai, szavalatai is jelez­ték, a közelben sem kell sokáig keresni a lelkes, tehetséges öre­geket. A tiszaszentimreiek énekkara, színjátszó csoportja pedig Őrsön is megvédte azo­kat a címeket, amelyeket több kulturális találkozón szerzett. Mindehhez jó adalék volt a fenséges vacsora. A terülj-terülj asztalkák innivalói a Szekér sö­röző, ennivalói pedig Tóth Jó- zsefné vállalkozó jóvoltából voltak szinte kifogyhatatlanok. Mint az a „nótás” jókedv, ami­hez Kolláth Zoltán szolgáltatott kiváló zenét. A tiszaszentimrei Gacsai Gyula bácsi, aki 86 évével az est doyenje volt, is igazolta a fentieket. „Tudja, már három éve, hogy elhagyott a párom. Azóta nagyon nagy lett a ház, amiben sokszor nagyon magá­nyosnak érzem magam. Ezért is esik jól ilyen vidám esten részt venni, közösségben egy kicsit szórakozni, megismerkedni új emberekkel, akikkel jól el tu­dok beszélgetni. Nem is szólva a műsorról, ami elfelejteti az ember búját-baját. Ha egészsé­gem engedi, mindenhová el is megyek. Múltkor még táncra is perdültem” - mondta, miután jóízűen hörpintett egy kicsit bo­rocskájából, amiben, mint tud­juk nem csak igazság, hanem a vigasz is lakozik. P. M. Egy hónap alatt három kitüntetést kapott Ezüstkeresztes igazgató a Telekiben Rózsa Endre, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója ma délután veszi át Budapesten, a Nép­rajzi Múzeumban a Köztársaság Ezüstkeresztje kitüntetést. Újabb elismerés ez a közelmúltban Mezőtúr Városáért Díjjal és Teleki-emlékplakettel kitüntetett pedagógus számára. Talán harmadikos lehetett az egri gimnáziumban, amikor el­határozta, hogy pedagógus lesz. Célja elérésében sokat segített édesanyja, aki támogatta elkép­zeléseit. Az utolsó évben már órákat is adott, majd kemény évek következtek a tanárképző főiskolán. A földrajz-biológia szakot választotta, amiben nagy szerepe volt két középiskolai ta­nárának, Nagy Istvánnénak és Szú'csné Éva néninek. Feleségével még hallgatóként ismerkedett meg, aki Mezőtúrról került az egri intézménybe. így miután megkapta diplomáját, szinte azonnal az alföldi város­ban kezdett dolgozni. Megnő­sült, ide is költözött. Sokáig sze­retett volna visszamenni szülő­városába, Egerbe, ennek érde­kében tanított egy tanévet a Ho- Si-Minh Tanárképző Főiskolán is. Aztán mégis visszatért a Te­lekibe, ahol immáron 21 éve dolgozik. Tizenkét éve, hogy az igazgatói székben ül. A tanítás­nál azonban megnyugtatóbbat elképzelni sem tud. Három éve önkormányzati képviselő. A vá­rosatyái tiszt segíti intézmény- vezetői feladata ellátásában is. Az utóbbi évek jelentős eredményeként értékeli, hogy igazgatóként is meg tudott ma­radni a szakmában, s végre tudta hajtani az iskolában a szerkezeti és profilváltást. Megtisztelő volt számára, hogy bár nem túri születésű, a gimnázium centenáriuma al­kalmából Pro Űrbe Díjat vehe­tett át. A Teleki-emlékplakett Rózsa Endre fotó: t. a. pedig azért bír nagy jelentőség­gel, mivel kollégái titkos sza­vazással ítélték oda. A kikapcsolódást az a kevés idő jelenti számára, amit csa­ládjával tölthet. További tervei­ről csak annyit árult el, ezután is becsülettel szeretne dol­gozni. scs Hagyományteremtő zenés-táncos rendezvény Jászapátin Háromszáz gyerek fosztotta a tengerit Több mint háromszáz gyermek vett részt szombaton a Jász­apátin megrendezett „kukoricafosztó’' találkozón. A gyermek­sereg az egész napos eseménysor alkalmával közelebbről meg­ismerkedhetett a kukoricatörés, -fosztás nehéz munkájával, de a hagyományápolás részeként énekverseny és táncház is volt. A rendező helyi Jásztánc Alapít­vány kuratóriumának elnöke, Táj ti Erzsébet elmondta, tavaly, a Budapest Sportcsarnokban megrendezett táncháztalálkozón, a jászsági néptánccsoportok ve­zetőivel beszélgetve merült fel, hogy a kistérség gyermeknép­tánccsoportjainak kevés alkal­muk van találkozásra. A hét végi rendezvényre min­den jászsági gyermekcsoport meghívást kapott, és a többség el is jött. Reggel kukoricatörés és -fosztás várta a gyerekeket Járvás István tanyáján, majd megismer­kedhettek a mezőgazdasági ter­melés hagyományos eszközeivel a tájházban. Délelőtt játszóház csalogatta az érdeklődőket a jászapáti mű­velődési központba. Sok más mellett csuhébabát, szárízikből gémes kutat készítettek az avatott segítők közreműködésével. A ko- rongozó-„műhelyben” a gyere­kek kipróbálhatták fazekastudo­mányukat, de a gyöngyfűzés is népszerű volt. Késő délelőtt népdaléneklő verseny kezdődött. Ide két szaba­don választott népdallal nevez­hettek a gyerekek. Az első helye­zést Kiriák Gabriella, Nagypál Sarolta és Kovács Krisztina nyerte el. Előkerült a citera is, volt népigyermekjáték-tanítás, és természetesen a táncház sem ma­radhatott ki a programból. Dél­után a Kolompos együttes népze­nei előadása következett, ahol a gyereksereg együtt énekelhette a dalokat az együttessel. Kovács Emese és Kuli Zsolt, a herényi Jászság Népi Együttes két tán­cosa a nemrég felkutatott jászsági táncok alapelemeit tanította meg az érdeklődőknek. A rendezők szeretnék, ha az első alkalommal létrejött találko­zót még sok követné, -banka­c PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság pályázatot hirdet TELEPVEZETŐI munkakör betöltésére a Jászapáti telephelyen. Munkaköri feladat: • a Társaság és a telep működé­sével kapcsolatos helyi feladatok végrehajtásának irányítása, szer­vezése, ellenőrzése, • a személyi állomány munkájá­nak közvetlen irányítása és ellen­őrzése, • a telep létszám-, bér - és költ­séggazdálkodási feladatainak ellátása, • közreműködés a Társaság áru­forgalmi, kapacitáskihasználási, gazdálkodási terveinek összeállí­tásában és végrehajtásában. Pályázati feltételek: • legalább középfokú végzettség, • magyar állampolgárság, • büntetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: • felsőfokú végzettség vagy szak­irányú képzettség, • 3 évnél hosszabb vezetői gyakorlat, • szakirányú középfokú tanfolyami képesítés, szakvizsga, • vállalkozói szemlélet, • piaci, megrendelői kapcsolatok, • raktározási, áruforgalmazási, vagyonvédelmi gyakorlat. A pályázat benyújtása: A pályázatot 1997. október 30-ig írásban kell eljuttatni „Telepve­zető" megjelöléssel a Társaság székhelyére: Budapest, V. Vámház krt. 2. Postacím: Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, 1367 Budapest, Pf, 63. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező szakmai önéletrajzát, valamint szakképzettségeit iga­zoló okmányok másolatait. A beérkezett pályázatokat bizal­masan kezeljük, a bíráló bizottság döntéséről a jelentkezőket 30 na­pon belül írásban értesítjük. m tig TartaíókgazdalkocSási Közhasznú Társaság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents