Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

1997. október 15., szerda Megyei Körkép 3. oldal Öregek otthona lesz a bölcsődéből Helycserés „támadás” a szegénység ellen Jászladányban feltöltöttek földdel a mélyebben fekvő területeket, melyekben ed­dig csak gaz és dudva nőtt. A község különböző részein ezáltal nagyobb, összefüggő sík terü­letek alakultak ki, melyeket az ülepedés után hasznosítani is lehet. Felvételünk a tömörítést örökítette meg a szeméttelep mellett. fotó: mészáros Huszonháromezer köbméternyi ruhát kell „forgatniuk” Hamarosan elmennek a sorkatonák Tiszaburán majd’ negyven idős embernek tud szociális segítséget nyújtani a Bán Sá­muel úton lévő gondozási központ. Ez az épület, amely régebben orvosi lakásként funkcionált, ma még eleget tud tenni előírt feladatainak. Az önkormányzat azonban fel­ismerve a falu elöregedési fo­lyamatát, a rászorulók körének bővülését, tervezi, hogy kiszéle­síti a szociális ellátást. Ezért ke­resték a falu számára a legked­vezőbb megoldást. A „legkedve­zőbb” szó csak abból a szem­pontból hagy maga után kíván­nivalót, hogy az egyik kézen­fekvő lehetőséget a tavaly sajná­latosan bezárt bölcsőde épülete adta: itt ugyanis minden feltétel - központi fűtés, orvosi szoba, vi­zesblokk, iroda - adott ahhoz, hogy megduplázódjon az idős gondozottak száma. A testület úgy tervezi, hogy a jövőben ideköltözik az idősek otthona. A régi orvosi lakást pe­A Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. megbízásából kérdezőbiz­tosok csengethetnek be az áramfogyasztók lakásába. A vonatkozó rendelet értelmé­ben a Magyar Energia Hivatal minden évben fogyasztói elége­dettségi vizsgálatot tartat a vil- lamosenergia-felhasználók kö­rében. A Titász Rt. szolgáltatási területén ezen munkát a Real PR Közvélemény-kutató Kkt.-vel végezteti el. A közvélemény-ku­(Folytatás az L oldalról) Akkor egy kissé türelmetlenek lettek, amikor az időzár késlel­tette a „mackó” ajtajának nyitá­sát, de persze csak kivárták, míg bekukkanthattak a trezor belsejébe. A rendőrség elsődleges je­lentése szerint körülbelül egy­millió forintot tett ki a postahi­vatal aznapi bevétele, amit ma­gukkal vittek a banditák. Dolguk végeztével - mint­egy tízperces jelenlétet köve­tően - az alkalmazott kezét, lá­bát megkötözték, szemét és szá­ját leragasztották, és becsukták az iroda mellett kis helyiségbe. Az épület külső ajtaját bezár­ták, sőt a kulcsot is magukkal vitték a menekülők. A hivatal dolgozójának ké­sőbb valahogy mégiscsak sike­rült kikecmeregnie a kötelek szorításából, majd végre meg­nyomhatta a riasztó gombját. Kérdés, segíthetett-e volna rajta bárki is, ha ezt hamarabb sike­rült volna megtennie? dig ismét eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítanák, hogy a jelenlegi szűkös, szük­ségmegoldás helyett valóban ké­nyelmes, korszerű otthont kap­jon falu orvosa. Mégpedig hosz- szú távon, mert bizony az utóbbi időben Burán jelentős gondok forrása volt az, hogy jöttek-men- tek a háziorvosok. Ez a költözéssel járó átszerve­zés így csak 200 ezer forintjába kerül a falunak. Remélhetőleg az idős emberek és a betegek igazi hasznára. Az már más kérdés, hogy jó lenne arról is írni, hogy újra van bölcsődéje a falunak, mert az, ráfizetéses működése el­lenére is szociális hasznot hozott. De ez már egy másik fejezet, amire az „állami támogatások beszűkülése” és az „önkormány­zatok elszegényedése” alcímek alatt kereshetik csak a bezárás miatt háborgók a válaszaikat. Különösen egy olyan faluban, ahol a legtöbb roma családnak még a létminimum elérése is vágyálom... P. M. tató kérdezőbiztosai névre szóló, sorszámozott megbízólevéllel rendelkeznek, meghatározott címekre mennek el, és kérdőív kitöltésével rögzítik a megkérde­zettek véleményét a titászos szolgáltatással kapcsolatban. A felkeresettek az esetleges visszaélések elkerülésének érde­kében győződjenek meg arról, hogy a kérdezőbiztosok rendel­keznek-e a megbízólevéllel, eset­leg kérjék a személyi igazolvány felmutatását is. Az elhagyatott épület falán visító szirénát végül meghal­lotta valaki, és a fogoly segítsé­gére sietett. A megyei rendőr-főkapi­tányság forrónyomos csapata több órán át vizslatta a hely­színt. A nyomozók igyekeztek a legapróbb bizonyítékokat is összegyűjteni. Az elkövetőkről magukról azonban egyelőre nem sokat lehet tudni, két ma­gas, vékony testalkatú fiatal­ember volt, akik feltételezhe­tően járművel érkeztek a posta környékére. Az sem kizárt, hogy valame­lyest ismerősek lehettek a kör­nyéken, mert tudták, mikor zár a pénztár, mikor remélhetik a legnagyobb zsákmányt. A posta fiatal alkalmazottja egyelőre szabadságra megy, a mai munkát átadja másnak. Nem tagadja, erősen megvisel­ték a tegnap délutáni esemé­nyek, és már most biztos abban, hogy a félelem örökre megma­rad benne. Horváth Győző Karcagon az a hír járja, hogy a laktanyában már nincsenek sorkatonák, az objektum őr­zését egy kft. végzi, és csök­kent a tisztek száma is. Igaz-e a hír? - kérdeztük Czibere András alezredestől, a lakta­nya parancsnokától. Mint megtudtuk, szeptember 1-től tényleg nem sorállomá­nyú katonák, hanem egy kft. polgári vagyonőrei végzik az objektum fegyveres őrzését.- Az is igaz, hogy a felére csökkent a hivatásos állo­mány - akinek például meg­volt a törvényben előírt 25 év szolgálati ideje nyugállo­mányba vonult - mondta a pa­rancsnok. Október végével pedig megszűnik a laktanyában a sorállomány, helyettük már Győzött a „köz”, több mint 234 ezer ember hiteles alá­írása, legalábbis ezt tükrözte az Alkotmánybíróság egyön­tetű állásfoglalása a magyar földkérdéssel kapcsolatban. Vajon mi a véleményük az embereknek a földtulajdon­ról és a körülötte kibontako­zott vitáról? Gál Károly mezőgazdasági vál­lalkozó, Kengyel: - Úgy volna jó, ha külföldiek, külföldi jogi személyek egyáltalán nem ve­hetnének, de nem is bérelhet­nének földet. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ez alatt a né­hány év alatt is már sok minden idegen kézre került. Ha nem ügyelünk, nagyon gyorsan elju­tunk oda, hogy a magyar föl­dönfutó lesz a saját földjén. Le­felvettek huszonhat polgári alkalmazottat és hat szerződé­ses sorkatonát. Ez utóbbiak végzik majd a hírközpont ke­zelését és a gépkocsivezetést. A laktanya továbbra is rak­tárbázis marad, hiszen szep­tembertől az új koncepciónak megfelelően elkezdődött a Magyar Honvédségnél az anyagi, technikai szolgálat át­szervezése. Megalakult a MH Logiszti­kai Főcsoportfőnöksége és Logisztikai Főigazgatósága. A karcagi laktanya ez utóbbi­hoz tartozik. A hadsereg lét­számcsökkentése miatt a fe­lesleges anyagok tárolására, hasznosítására ezt a raktárt je­lölték ki, s januártól 1-es Számú Inkurrencia Tárolórak- tár lesz a neve. A honvédségnél keletkezett ; hét, valakiknek ez nagyon jó, de millióknak aligha. Túri Elek szaktanár, Kunhe­gyes: - Sokszor eszembe jut az a rádióban elhangzott mondat, hogy a haza nem eladó. Már eddig is sok mindent kiárusítot­tak, az energiától, a gyáraktól, a feldolgozóipartól kezdve a fél Dunántúlig. Véleményem sze­rint korábban, jóval korábban kellett volna megállítani ezt az egész folyamatot. Feig Jánosné , Karcag: - Szívem szerint döntött a tudós testület, ez az én véleményem. Ami az első kérdést, a NATO- tagságot illeti, legyen együtt a kettő a népszavazáskor, de a földdel kapcsolatban az ellen­zék kérdései szerepeljenek. Vi­lágos megfogalmazásban, mert lassanként eljutunk oda, hogy összes selejt és a létszám- csökkentés miatt feleslegessé vált - fegyver, lőszer, robba­nóanyag kivételével - techni­kai, ruházati, hadtápanyagok tárolását itt végzik, és folytat­niuk kell a hadiruházati ellá­tóraktáraktól és a tartaléko­soknál kint lévő hadiruházati anyagok bevonását, melyeket szétválogatás után a csapatok ellátására vissza kell forgat­niuk. A megszűnő ruházati, vegyvédelmi, műszaki, hadi- technikai szolgálatok, alaku­latok anyagai is ide kerülnek, és év végéig végre kell hajta­niuk az egyes, kettes és ötös anyagok átcsoportosítását. Ez például 20-23 ezer köbméter ruhaanyag, 540 tonna vegy­védelmi anyag megmozgatá­sát jelenti. azt sem értik az emberek, mire szavazzanak. Zsidó László, Jászszentand- rás: - Tizenöt évet lehúztam a mezőgazdaságban, úgyhogy most is kötődöm hozzá, őszin­tén szólva nem vagyok híve, hogy külföldi vegyen földtulaj­dont. Tele az ország adósság­gal, a földekért a nyugatiak fil­léreket adnának.- Mondják, önzetlenül jön­nek. Tudja, hogy mennyire ön­zetlen az,. akinek mindennél fontosabb a profit? Ne hason- lítgassuk már most magunkat a Nyugathoz, hol van nekünk az a gazdasági háttér? Nem sok pénzt hozna a konyhára, ha el­adnánk a táblákat, hanem az lenne az eredménye, hogy az itt élők százezreit károsítanák. D. Sz. M. Elhibázott lépés Elcsalt dolgozók? A közel hatszáz, megváltozott munkaképességű mezőtúri közül negyvenötén dolgoznak a Piremon kisvállalat túri üzemében. Gubucz Máté üzemvezető szerint a rehabili­tációs járulék tervezett eme­lésének következménye lehet, hogy elcsábítják a cégek a vé­dőmunkahelyek dolgozóit. Országosan csaknem kétezer dolgozót foglalkoztat a Pire­mon. Üzemeik, kirendeltségeik elsősorban az ország keleti ré­szében találhatók. Minden olyan munkát felvállalnak, me­lyet, úgy érzik, el tudnak vé­gezni. A mezőtúri üzemegység 1993-ban kezdett, öt megválto­zott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásával. Azóta lét­számukat sikerült negyvenötre emelni, számukra a megélhetést biztosítani. Az üzemvezető el­mondta, a Rafi-BBP-vel a kez­detektől folyamatos az együtt­működés. A cég rendszeresen biztosít nekik munkát; sajnos jelenleg az egyetlen megrende­lőjük. Amennyiben másnak is dolgozhatnának, a foglalkozta­tottak számát tovább emelhet­nék. A 354 négyzetméteres épületben lenne még hely a munkavégzésre.- Elhibázottnak tartom a kormány elképzelését a rehabi­litációs járulék emelésével kap­csolatban - mondta Gubucz Máté. Megfogalmazása szerint a befizetendő összeg megeme­lése azt eredményezi majd, hogy a legjobb dolgozókat el­csábítják a cégek. Elsősorban nem segítő szándékkal, hanem azért, hogy a jogszabályban rá­juk rótt pluszköltségeket meg­spórolják. Nem így kellene se­gíteni. Inkább úgy, hogy abban támogatnák a vállalkozókat, hogy a nem kifizetődő munká­kat adják át olyan nonprofit vál­lalkozásoknak, mint például a mezőtúri Piremon. Hangsúlyozta, ez a rendelke­zés szerinte nem eredményezi a megváltozott munkaképessé­gűek beilleszkedésének könnyí­tését. Ellenkezőleg, kényelmet­lenül érzik majd magukat az egészséges emberek között. A Piremonnál, egymás kö­zött sokkal könnyebben felta­lálják magukat - mondta a ve­zető. scs Rendőrt gázolt a gépkocsitolvaj Monor külterületén hétfőn éj­szaka a 4-es számú főúton egy autótolvaj lopott Mitsubishi kis­busszal elütötte a járművet meg­állítani szándékozó T. Zoltán 27 éves rendőr törzsőrmestert, majd megállás és segítségnyújtás nél­kül elhajtott Budapest felé. A rendőrök forrónyomon üldözték a cserbenhagyó tolvajt, majd nemsokára a főváros XVII. kerü­letében rátaláltak a kisbuszra, amellyel a menekülő gépkocsi­tolvaj egy oszlopnak ütközött. Az elgázolt rendőr könnyű sérü­lést szenvedett. (MTI) Kérdezőbiztosok a Titásztól ,,A félelem örökre megmarad bennem” Vélemények az Alkotmánybíróság döntéséről A magyar földönfutó lesz saját földjén? Magyarok lent délen Újabb hidat javítottak ki Az Okucaniba települt Ma­gyar Műszaki Kontingens ka­tonái - köztük a megyénkből vezényeltek is - újabb hidat tettek üzemképessé a Száva folyón, Bosananska Gradiska városánál. A Hope (Remény) nevű hi­dat ünnepélyes külsőségek közepette, a napokban adták át a közúti forgalomnak. A „fiúk” május 2-ától dolgoztak a helyreállításon. Eddig ösz- szesen huszonkettő, 1560 mé­ter hosszú hidat, 65 km hosz- szúságú vasútvonalat állítot­tak helyre, valamint 102 ezer négyzetméter területet akna­mentesítettek. Részt vettek a romok elta­karításában, egy helyen temp­lom alapjának lerakásában, je­lenleg pedig a mostari Öreg- híd helyreállításán munkál­kodnak. kenyeres Emléktáblát avatnak Vágó Pál tiszteletére Megújul a festőóriás szülőháza Jászapáti világhírű szülötté­nek, Vágó Pál festőművész­nek egyre több emlékhelyet avatnak a városban. Nemré­giben az egyik iskola is név­adójának választotta a fes­tőóriást. Nem feledkeznek meg azon­ban a festő életének legbecse­sebb helyi „tanújáról”, szülő­házáról. Idén nyáron már a Jászsági Alkotók Köre mű­vésztelepének adott helyet az egykori szülőház. Már akkor szó volt róla, hogy hamarosan felújítják az egész épületet. A kétmillió fo­rint értékű külső-belső felújí­tási munkálatok nemrégiben meg is kezdődtek. Az épület továbbra is ott­hont ad majd a jászsági kép­zőművészek rendezvényeinek, alkotótáborainak, de mellette helyet kap benne egy idegen- forgalmi információs központ is. A külső homlokzat felújí­tása várhatóan október 17-ére elkészül, mikor is Vágó Pál halálának évfordulóján emlék­táblát avatnak itt. A belső javí­tások előreláthatólag október végére fejeződhetnek be. bcs A külső homlokzat október 17-ére elkészül OTP-részvényeladás jelentős érdeklődés mellett Jelentős érdeklődés mellett zajlik az OTP-részvények hazai értékesítése. A hitelin­tézet papírjait minden eddi­ginél több, csaknem 250 he­lyen lehet megvásárolni. Tömegjelenetek ugyan még nem alakultak ki, de több helyen is hosszú sorok ke­letkeztek. Az MTI értesülése szerint a hazai befektetők érdeklődése akkora volt, hogy már leje­gyezték a kisbefektetőknek első ütemben felkínált 400 ezer darab részvényt. Emiatt várhatóan szükség lesz rész­vényátcsoportosításra, erről azonban az ÁPV Rt. igazgató­ságának kell döntenie. A hazai értékesítéssel pár­huzamosan folyamatban van az OTP-papírok külföldi be­mutatkozó körútja is. Ez ok­tóber 24-én fejeződik be. Az igazgatósági határozat értel­mében a nemzetközi zártkörű eladásra elkülönített 5,2 mil­lió darab részvényből egymil- liónyi még a hazai befektetők rendelkezésére bocsátható. A jegyzés három nap után lezárható, ha a jegyzések meghaladják az 1,4 millió da­rab részvényt, tehát ha to­vábbra is jelentős túlkereslet mutatkozik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jegyzési helyek legké­sőbb csütörtök estig fogadják azokat a kisbefektetőket, akik OTP Bank-papírt akarnak vá­sárolni. A részvények végleges árát, a nyilvános forgalomba- hozatali árat a bel- és a kül­földi jegyzés lezárása után, várhatóan október 28-án te­szik közzé. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents