Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

19. Nyári Universiade - Catania, Palermo Vívóarany, pólóezüst az olaszok ellen Cataniában befejeződtek az Universiade vívó versenyei. A záró napon a magyar női tőr­együttes óriási fölénnyel le­győzte Olaszországot, s ezzel megszerezte a magyar küldött­ség hetedik aranyérmet. Az első három asszót követően 15-8-ra vezettek a házigazdák, de utána a Mincza Ildikó, Mohamed Aida, Knapek Edina összeállí­tású magyar trió káprázatos tel­jesítménnyel 45-33-ra a maga javára fordította az eredményt. Segítettek a bírók Olaszország-Magyarország 5-4 (1-1,1-1,1-2, 2-0) Palermo, 5000 néző, Vukovic (jugoszláv), Clemencon (fran­cia). Góldobók: Di Martine 2, Brazzati, Riccadonna, Vittori- oso, ill. Szabó Z. 2, Bárány, Ibolya. Kiállítások: 6 ill. 15 A játékvezetői segítségnek kö­szönhetően Olaszország csapata legyőzte a magyarokat Palermó- ban az Universiade döntőjében. A magyar együttes három ne­gyeden keresztül csodálatosan játszott, ám az utolsó negyedben nem sikerült gólt lőnie. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy a be­fejező hét percet végig emberhát­rányban játszották a magyarok, és kilenc másodperccel a vége előtt Kovács István időkérésénél a bírók egyszerűen hátat fordítot­tak a magyar trénernek. Kovács István: - A csapat az egész tornán fantasztikusai nyúj­tott, mert legyőzte a kubai nagy válogatottat, az ausztrálok olim­piai csapatát, de a döntőben el­szenvedett hatalmas játékvezetői nyomással már nem tudtak mit kezdeni. Ugyanakkor erre a mér­kőzés előtt lélekben felkészül­tünk, bár igazából az ilyen dol­gokra lehetetlen felkészülni. ' Konrád János: - Nagyon jó volt magyar színekben pólózni, sajnáljuk, hogy nem tudtuk kö­vetni a Sevillában szerepelt vá­logatott példáját. Helyezetlenül Szibériában Véget ért a XXXII. szabadfogású birkózó világbajnokság az oroszor­szági Krasznojarszkban. A szibériai nagyvárosban már ki is osztották az érmeket. Ami a magyarokat illeti, a hét végén egyedül Fórizs János volt már csak érdekelt a küzdelmekben. A 69 kg-os birkózóra a B ág második fordulójában az olasz Salvatore Runella várt. Az itáliai 5-4-es győzelmet aratott, így Fórizs - akárcsak a többi magyar vb-résztvevő: Kiss Károly (54 kg), Bánkuti Zsolt (63 kg), Ritter Árpád (76 kg) és Gombos Zsolt (125 kg) - helyezetlenül zárta a világbajnokságot. Kettős hazai siker az 5. Magyar Nagydíjon Sárfalvi Péter és Vörös Zsuzsa győzelmével zárult az 5. Öttusa Magyar Nagydíj. Az Iharos Sándor atlétikai pályán megrendezett pénzdíjas viadalon a színvonalas párharcokat láthatott a közönség. A selejtezők során Martinék János, elsősorban jobb lövészetének köszönhetően, magabiztosan verte az 1997-es világbajnok francia Sébastien Deleigne-t. Az orosz Szvatkovszkij a papírformának megfelelően legyőzte Balogh Gábort. Sárfalvi Péter hátrányból in­dulva remek lovaglással megelőzte a címvédő francia Christophe Ruert. Kállai Ákos meglepetésre az 1996-os olimpiai bajnok kazah Alekszandr Pariginnél jobbnak bizonyult. A fináléban Sárfalvi a közönség remek biztatása mellett aratott győzelmet. A magyar öt­tusázó a vívásban szerzett minimális előnyét végig megőrizve megérdemelten verte kétszeres egyéni világbajnok vetélytársát. Orosz fölényben Likerecz mégis Európa-bajnok Záró napjához érkezett a Tatabányán zajló fiú és lány serdülő súly­emelő Európa-bajnokság. Az orosz aranyérmek mellett a magya­roknak egy összetett ötödik és nyolcadik hely jutott. Schmidt Gá­bor a 76 kg-osok mezőnyében lökésben ötödik, szakításban kilen­cedik lett, a 83 kg-ban Farkas Krisztián lökésben a nyolcadik, sza­kításban pedig a negyedik helyet szerezte meg. Jól sikerült a finálé, mert az utolsó viadalban, a plusz 83 kg-os súlycsoportban Likerecz Attila végzett az élen. A nagy fölénnyel diadalmaskodó magyar sportoló mögött két ukrán versenyző szerezte meg a második és a harmadik helyet. Ganzler Gábor 117,5 kg-os teljesítményével sza­kításban a kilencedik lett, lökésben pedig 147,5 kg-on kiesett. Zala-Volán Göcsej-kupa férfi kosárlabdatorna Ötödik az Olaj KK Az eddigi felkészülést tekintve a legrangosabb viadalon szere­pelt a Szolnoki Olaj KK együttese, a Zalaegerszegen rendezett nemzetközi kosártornán. A Tisza-partiakat a nyolcas mezőny egyik négyes csoportjának tagjaként a bosnyák KK Celik Ze- nica és a ZTE mellé sorolták a Matáv-Péccsel egyetemben. Jól indult a zalai fellépés, hi­szen az első ütközetben a Celik fiatal gárdája jutott a szolnoki­aknak. Igaz, csak a hajrában si­került húsz pontra (70-90) el­húzni, de a tíz pontos Olaj­előny kezdettől megvolt első­sorban Alexe (22), Mihálovics (18) és Ivkovics (17) jóvoltá­ból. Sokkal keményebben meg kellett küzdeni a vendéglátók­kal. A Zalaegerszeg tűzkezű bedobóját, Dzunicsot kevés csapat képes harminc pont alá „szorítani”. Mindez sikerült ugyan a piros-feketéknek, ám a bosnyák vendégmunkás, Bukva ugyanúgy megszórta a 16 „gólt”, mint Bencze. Előbbi szinte uralta a palánk alatti terü­letet, 14 blokkot kaptak tőle az olajosok. Mindemellett a lepat­tanók szerzésében sem reme­keltek az alföldiek, így hiába dobott Alexe és Ivkovics egy­aránt 26-ot, a kis különbségű hazai győzelem született (78- 74). Mint ahogy a Matáv-Pécs elleni találkozó sem, amelyen újabb vereséget (88-84) mértek az Alexéékre. A baranyaiaknál az ex-soproni, Szlávik jelentette a legnagyobb veszélyt a két amerikai mellett, no meg Hof­mann, akik összesen kilenc trip­lát „hintettek” a szolnoki gyű­rűbe. A vereséghez persze az is hozzájárult, hogy Ivkovics, Mihálovics és a jól játszó Mé- rész idejekorán kipontozódtak. Nem maradt más hátra, mint vasárnap délután megmérkőzni a Körmenddel az ötödik he­lyért. Ekkor a fegyelmezetten játszó és kitűnően védekező Szolnok a második félidőben csak fiataljait játsszatva is 61- 59-re legyőzte a körmendieket. Center és bedobó, Ivkovicsot Dzunics próbálja blokkolni VIII. Jászkun Kupa kerékpárverseny Szolnokon Ivánfi és Csorvási a leggyorsabb kerekesek A férfiak küzdelmeiben már az időfutamverseny sejtette az érdekeltekkel, hogy a hazaiak részéről Csorvási Zoltán lesz az, aki beleszól az elsőség kérdésébe, de végig keményen üldözte őt a szekszárdi Ágos­ton Péter és a debreceni Boros Károly. A szombat délutáni mezőnyderbin 100 km várt a résztvevőkre, ebben a mind­össze 19 esztendős Deák Gá­bor - akárcsak két hete a ke­let-magyarországi körverse­nyen - most is szakaszgyő­zelmet szerzett. így a tegnapi nap volt hivatott eldönteni a végső helyezéseket Csorvási, Ágoston, Deák és Boros kö­zött. Ezúttal 120 kilométer szerepelt a programban, amit a Szolnok-Kőtelek-Tiszasüly háromszögben kellett meg­tenniük az érdekelteknek. Csorvási megint csak kitett magáért, harmadik lett, igaz Borosé lett a szakaszgyőze­lem, de az összetettben a cu­korgyáriak kerekese bizonyult a legjobbnak, akit az abszolút értékelésben Ágoston Péter és Deák Gábor követett. Az egyesületi pontversenyt a KSI nyerte a szolnokiak - Haris Károly tanítványai - előtt. Az utánpótlás verseny­ben a cukrosak közül Rajnai Gábor második, Túri Mátyás pedig harmadik lett saját kor­osztályában. E hét végén újra kerékpárversenyt rendeztek Szolnokon és környékén. Ezúttal a városi sportcentrum verbuválta össze a magyar mezőny legjobbjait, amelyek közül a legtöbb indulóval a Szolnoki Cukorgyár dicsekedhetett. Mint az tudósításunkból is kiderül, a zöld-fehér bringások igencsak kitettek magukért, szinte minden korosztályban az élbolyban végeztek az összetett versenyben. Szombaton reggel az időfutamversennvel indult a megméretés, a hölgyeknek 15 km , míg az erősebbik nemnek 20 km volt a penzuma. Érdekesség volt, hogy a felnőtt nők együtt rajtoltak a serdülő fiúk mezőnyével. Mint ahogy az várható volt, a szolnoki Ivánfi Brigitta és a mosonmagyaróvári Páré Ve­ronika harcolt egymással az összetett győzelemért a höl­gyek viadalában. Az utánpót­lás világbajnokságra készülő cukorgyári amazon mindkét nap lehagyta vetélytársát, és nyerte az abszolút versenyt. Tegnap délelőtt a 120 km-es országúti versenyen randevúzott a mezőny fotó: csabai Az orosz szövetség utazó „nagykövete” A triplakirályt meglepte a fogadtatás Időről időre feltűnik Szolnokon az az egykori kosaras, akit egy éves „királyságát” követően sokáig visszavártak a szurkolók. A ’96 decemberi Nike-kosárgála után - melyen a régi kedvenc a je­lenleg is aktív sportolókat megelőzve, könnyedén nyerte a trip­ladobóversenyt - még azok is felismerik az USÁ-ból hazaláto­gató, az utcán sétáló Andrej Tyuhint, akik nem látták őt az Olajbányász bajnokcsapatában játszani. Az elmúlt héten is­mét a Tisza-partján járt, s feleségével, Torday Tündével szerkesztőségünkbe is beköszönt. Természetesen először ar­ról kérdeztük, hogyan emlékszik a decemberi gálára. szültem a hárompontos-dobó­versenyre, bíztam benne, hogy jól fog sikerülni a szereplésem. Arra azonban nem gondoltam, hogy megnyerem, mint ahogy arra sem számítottam, hogy ennyien emlékeznek még rám, ilyen sokan szurkolnak nekem. Kellemes meglepetés volt, na­gyon örültem neki.-Azóta mivel teltek napjai?- Főként munkával. Miután visszatértünk az Egyesült Álla­mokba, az üzleti ügyeimmel foglalkoztam, Tünde pedig be­fejezte az egyetemet. Nyár ele­jéig Amerikában voltunk, az­után a feleségem hazajött pi­henni néhány hónapra, én pedig Oroszországban jártam.-A kosárlabdától ismét el­szakadt?- Nem, sőt jóval többet fog­<. a: Andrej Tyubin szerkesztő­ségünkben járt- Jó érzés volt találkozni a régi csapattársakkal, a nosztalgia­meccsen visszatért a régi hangu­lat. Bár különösebben nem ké­lalkozom vele, mint az elmúlt néhány évben. A nyáron elkísér­tem az orosz válogatottat a vete­rán világbajnokságra Finnor­szágba. Igaz, én még nem ját­szottam - ugyanis negyven év az alsó korhatár -, de együtt edzettem velük, segítettem őket a felkészülésben. Emellett fel­kért az orosz kosárlabda-szövet­ség, hogy a jövőben képvisel­jem az érdekeiket, elvégre az üz­leti ügyeim miatt sokfelé meg­fordulok a világban.-Hogyan alakul a közeli jövőjük?- Szeptembertől visszatérünk a régi kerékvágásba, csupán annyiban változik az életünk, hogy Tünde már dolgozni fog egy banknál, így sajnos ritkáb­ban tudunk együtt hazajönni. Az már biztos, hogy ősszel ismét Szentpéterváron leszek - édes­apám hetvenedik születésnapját ünnepeljük -, de valószínűleg Magyarországra is eljövök. Előbb azonban még vissza kell repülnünk Amerikába. Megpró­báljuk a gépen megszerezni a vészkijárat melletti helyet, ott legalább elfér a lábam. A 11 órás út miatt ez egyáltalán nem elhanyagolható körülmény ... Férfi kézilabda Tornát nyert a Mól Szolnok KK Jugoszláviában nemzetközi tornán vett részt a Mól Szolnok gárdája. A vendég­látó Potisje Ada-n kívül még két hazai, első ligás csa­pat alkotta a négyes me­zőnyt. Két héttel a bajnoki rajt előtt a csapatépítés, a taktikai variációk gyakor­lása volt a fő cél, amelyet csaknem maradéktalanul sikerült megvalósítani. Első mérkőzését a házigazda Potisje Ada ellen vívta a Mól, amelyen csaknem végig veze­tett. Örvendetes volt Tímár beállós játéka, Golovin látvá­nyos irányító munkája, Szép Kiss R. gyors kontrái és Soós eredményes átlövései. A mérkőzés befejezése előtt öt perccel már négy góllal veze­tett a Szolnok, de a hajrában kissé kiengedett, és az utolsó pillanatban az Ada egyenlített 26-26-ra. Második találkozóját a Radnicki Bajmok ellen ját­szott a Szolnok. Az első játék­részben nagy csata dúlt, a folytatásban azonban a Mól fokozatosan elhúzott, és Ma­kai, majd Szloska góljaival biztosan győzött 31-27-re. A tomagyőzelem szempontjá­ból döntő találkozót a Növi Sad ellen vívták a Tisza-par- tiak. A Szolnok taktikusan játszott, a szervezett védeke­zésből sok labdát szereztek já­tékosai, és a két szélső, Szloska, valamint Szép Kiss R. révén sorozatban indították le az ellenfelet. A második já­tékrészben az újvidékieknek ugyan sikerült 23-19-re fel­zárkózni, de az elsősorban jobb csapatjátékot nyújtó mó­losok magabiztosan, torna- győzteshez méltóan nyerték a találkozót 30-25-re. Góllövők: Szloska 10, Golovin 6, Szép Kiss R. 6, Makai 5, Tímár 3. Végeredmény: I. Szol­nok 5, 2. Növi Sad 4, 3. Po­tisje Ada 2, 4. Radnicki Bajmok 1 ponttal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents