Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. szeptember 25., csütörtök Könyvtár-zenetár Szolnok ismét gazdagabb lett, valami elkészült, ami dicsőségére válhatna sok nagy magyar városnak is. Most már nem csak csodálatos múzeumunk van, hanem gazdag, színvonalas könyvtár-zenetárunk is. Megérte a hosszú szünet. Csak reménykedni lehet, hogy az ön- kormányzat segítségével tovább gazdagodik az állomány, s egyre többen térnek be ide. Köszönet az intézmény munkatársainak, akik a mai viselkedési szokásoktól eltérően, rendkívüli udvariassággal állnak a könyvtárlátogatók rendelkezésére! Jupá Egy ír szetter kutyus üzenete régi gazdájához Képzeld, kedves gazdám, élek, és nagyon jól érzem magam! Remélem, még emlékszel rám, hiszen nem is oly rég történt, hogy beteg lettem. Te kivittél a Tisza-parti kutyasétáltatóra, s otthagytál sorsomra. Nem tudom, mikor születtem, de azt igen, mikor születtem újra: 1997. július 18-án, egy péntek délelőtti napon. Ez az a nap, amit egy életre megjegyeztem. Azon a déleló'ttön épp arra sétált egy kedves hölgy a kutyájával, s meglátott engem. Odajött hozzám, s azt mondta: - Óh, te szerencsétlen, mit vétettél, hogy ilyen betegen magadra hagyott a gazdád? Johnny, gyere el velem haza, én meggyógyítalak! En úgy éreztem, tiszta szívvel szól hozzám, felálltam remegő' lábaimra, s mentem vele.- Ha élni akarsz, meg kell enned a gyógyszert! - mondta új otthonomban. S én élni akartam. Többször elsétáltunk a gumijavító környékére, ahol megtalált engem, de rájöttünk, értem már senki nem jön vissza.- Ezúton tudatom veled, remekül érzem magam, sokat eszem és jókat játszom. Új gazdám ismerősei csodálkoznak, milyen gyönyörű vagyok. Már nem haragszom rád a történtekért. De kérlek, ne akarj többé kutyát magadnak! En jóban-rosszban szerettelek téged, de te... Üdvözöl: Johnny (aki a korábbi nevét elfelejtette - korábbi életével együtt) Üzenjük- Hogyan lehet védekezni a vöröshagyma betegsége ellen? A „kukacosodás” kezelésére lehet-e csávázni a dughagy- mát? - kérdezi szolnoki olvasónk.- Csávázni csak magot lehet. A hagymában észlelt „kukacosodás ” nem más, mint hagymalégylárva, ami ellen a vegetációs időszakban kell védekezni. A szakboltok eladóitól kérjen tanácsot, hogy melyik vegyszer a legalkalmasabb e betegség kezelésére! Küldjön egy képet! Hóban, sárban kilométerekről jártunk 1937-ben készült a felvétel a tiszasülyi Vallyon-telep leányági tanyai iskolájában. Cserna József tanító urat nagyon szerettük, hiszen tudtunk összehasonlítást tenni: az előző ütlegekkel nevelt bennünket, ő pedig szép szóval. Szolnokról kérte magát az eldugott tanyai világba. Messziről jártak ide a gyerekek: sárban, vízben, térdig érő hóban törtünk utat. Gyakran eljött apánk értünk szánkóval, befogta a lovakat, és olyankor aki csak felfért, azt hazafuvarozta. Móczóné B. Margit, Szolnok Cikkünk nyomán Indokolt néhány kiegészítés A lap szeptember 20-ai számában jelent meg A visszavont lemondás című cikk, amelyhez - tekintve, hogy személyesen érint és ténybeli tévedést is tartalmaz - indokoltnak tartok néhány kiegészítést: A polgármester nem a saját, hanem a jegyző tevékenységét akarta megvizsgálni. (Joga van hozzá - miért nem ezt nyilatkozza?) Amikor az ominózus ülésen a polgármester megszavaztatta a napirendet, előzetesen semmit nem tudtam, mi a szándéka (noha kérdeztem tőle); kértem, ne zárt, hanem nyilvános ülésen kerüljön a téma (tevékenységem, személyem) megvitatásra, a képviselő-testület saját szabályzata szerint előkészítve és közhírelve. Nekem közhivatalnokként nincs takargatnivalóm. Nem hazudtam, szándékosan nem vezettem félre senkit, nem éltem vissza hivatali hatalmammal. Az egész helyzetre jól illik a közelmúltban rendezett országos jegyzőkonferencia kapcsán leírt Tóth Ákos-i gondolat: „Az érdekelte volna őket például (mármint a jegyzőket), hogy a jegyzők és a polgármesteri hivatalok milyen módon tudják ellensúlyozni a politikai alapon létrejött képviselő-testületek túlkapásait. Milyen módon tudják védeni az ezekkel szemben fellépő jegyzőket, a törvényesség őreit. ” (Népszabadság) Végül, őszintén sajnálom, hogy a nyilvánosságon keresztül kell üzengetni egymásnak. De vannak olyan pillanatok - még egy közhivatalnok életében is amikor csak a teljes körű nyilvánosság segíthet! Tóthné Fábián Ágnes jegyző Rákóczifalva Az Állami Földet Bérlők Országos Szövetségének állásfoglalása Európa virágoskertje lehetne az ország Az ÁFOSZ a szántóterület közel öt százalékán gazdálkodó, az agrártermelés nyolc százalékát adó magánvállalkozói csoportot képviseli. Közel harmincezer család megélhetését biztosítja. Elfogadhatatlannak tartjuk - áll állásfoglalásukban - az egyes agráttulajdonos-csopor- tok között szított feszültséget. Szót emelünk az egyenlő esélyekért - még ha ahhoz felismerhető érdekek fűződnek is. Meggyőződésünk, hogy a magántulajdonon alapuló mező- gazdasági társasvállalkozások ma is döntő szereplői az élelmiszer-ellátásnak és a jövőben jelentőségük tovább növekszik. Egyetértünk a kormány földtörvény-módosítási tervezetével s azzal is, hogy a hazai jogi személyek földtulajdonszerzését a magánszemélyekhez hasonló feltételekhez köti. E szabályok kellő garanciákkal korlátozzák a külföldieket a földtulajdon-szerzésben. A haszonbérleti idő negyven évre szóló maximálása fontos, de nem elég, hiszen nem egy OECD-országban lehetőség van 99 éves földhaszonbérletre is. Szükséges az agrár- termelés tartós érdekeit szolgáló jogintézmény, a haszon- bérleti jog kötelező bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba. A nemzeti agrárérdekek érvényesülését támogatja az elő-haszonbérleti jog, nem tartjuk viszont elegendőnek a földtörvénynek az okszerű földhasználatot szabályozó rendelkezéseit, azok gyakorlati alkalmazásával pedig teljes mértékben elégedetlenek vagyunk. A jelenlegi állapotot nem fogadjuk el, mert a földet szakszerűen művelő többség fizeti meg annak az árát, hogy sok földtulajdonos gyomtengert nevel földjén s fertőzi a szomszédos földeket. Szigorú szabályozást és kemény hatósági fellépést sürgetünk. Kezdeményezzük, hogy az egyes tulajdonosi közösségek és azok érdekképviseletei, az ön- szabályozás demokratikus lehetőségeivel élve, segítsék a kulturált táj kialakítását és megőrzését. Az áldatlan állapotok felszámolása érdekében kerüljön be a földtörvénybe a két évnél hosszabb időn át műveletlenül hagyott földterületek kényszerárverezésének lehetősége a szomszédok elővásárlási jogával! Európa virágoskertjévé akarjuk tenni Magyarországot. A gondozatlan földterületek a külhoniaknak sem vonzók. A birtokelaprózódás megakadályozására a tíz hektár alatti szántóföld tulajdonjoga legyen egyben örökölhető. Meggyőződésünk, hogy álláspontunk hozzásegíthet egy nemzeti érdeket szolgáló törvény megalkotásához. Dr. Gergely Sándor az ÁFOSZ elnöke A csodák végtelen sokasága Ma is szívesen emlékszem a tiszaszentimrei országos vadászati napokra, ahol a kunhegyesi Dózsa és Kossuth, a tiszaörsi, a to- majmonostori, az abádszalóki és a házigazda szentimrei általános iskola felső tagozatos tanulói izgalmas és komoly vetélkedőn adtak számot a vadgazdálkodás, vadvédelem és vadászat, a természet- és környezetvédelem, a vadon élő állatok természetrajza és sok, e témához kapcsolódó ismeretről. S hogy miben rejlett a játék nagyszerűsége? Elsősorban abban, hogy amit a gyermekek mondtak, abban hisznek is, s hogy a természet nem más, mint az általunk alig ismert csodák végtelen sokasága. Köszönet a felkészítő tanároknak, a szülőknek és gyermekeknek - s nem utolsósorban a kedves szentimreieknek, hogy ott lehettünk. M. F., Tiszafüred Kirándultak, ünnepeltek a herényi mozgássérültek Nincs üresjárat a herényi mozgássérülteknél. Legutóbb Szekszárdra szerveztek kirándulást, sorra vették a város nevezetességeit: Babits szülőházát, a belvárosi katolikus templomot, a vármegyeházát, az I. Béla király által építtetett monostor tornyait, s jártak az ottani levéltárban és múzeumban is. Természetesen útba ejtették a Paksi Atomerőművet, s visszafelé Kecskeméten meghallgatták a harangjátékokat. S hogy kinek köszönhető a szép út? Fehér Jánosnak, a jászberényi Pálma Turist Bt. ügyvezető igazgatójának - akinek sok sikert kívánnak a csoport tagjai a további munkához. Szeptember közepén az immár hagyományosnak számító rokkantak napját rendezték meg a Lehel étteremben. A Jászsági Népi Együttes fiatal táncosai, a jászdózsai Honismereti Szakkör színjátszó csoportja és Bacsa Ferenc előadóművész szórakoztatta az est vendégeit. A tombolajátékhoz a helyi Vöröskereszttől és a város egy jó szándékú, segítő polgárától kaptak támogatást. Ezúton is köszönik valamennyi támogatónak s nem utolsósorban az étterem dolgozóinak a szép estét. Gerőcs József kultúrfelelős Végjáték „Egy szabad országot semmi sem különböztet meg világosabban egy önkényuralmi kormányzásnak alávetett országtól, mint az, hogy az előbbiben betartják a törvényeket... ” (F. A. Hayek - 1944) Magyarországon 1985 óta a kormányok a globalizációs világ- program ránk szabott részfeladatait hajtják végre. 1997-re az elszegényített kisemberek országa lettünk, s a jelenlegi kormány kártételei már végzetes katasztrófába sodorták az országot. Úgy tűnik, a nemzetben nincs meg az a kellő helyzetfelismerés, bátorság és elszántság, hogy fordíthatnánk sorsunkon. Az úgynevezett nemzeti oldal megosztását a Mérleg utcai forgatókönyv szerint - csaknem tökéletesen - rövidesen befejezik. A végjáték következik, és kik még nemzetben gondolkodó politikusnak vallják magukat, és még ily hosszú idő után sem értik az összefüggéseket, hogy mi történik az országgal - számukra egyetlen szó marad: a szánalom. Lipták Sándor, a Magyar Út Kör városi elnöke A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Még egyszer a túrkevei terményszárítóról Ötven napig kavarta a port a szárító címmel írtunk szeptember 15-én a túrkevei terményszárító okozta bonyodalmakról. Dr. Ágotái Tibor, a város polgármesteri hivatalának jegyzője e cikkhez mondja el véleményét.- A terményszántó és -tisztító berendezés építési engedélyezési eljárását a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytattuk le. Az a tény, hogy Sebestyén Sándor fellebbezését a közigazgatási hivatal elutasította, számomra azt jelenti, hogy látványos mulasztás, alapvető jogszabálytévesztés az első fokú eljárásban nem történt. A bírósági eljárásban a panaszos az engedélyezési eljárásban figyelmen kívül hagyott környezeti ártalmakra tekintettel kérte az államigazgatási határozatok felülvizsgálatát. A bíróság az ítéletet - amelyben új eljárás lefolytatását rendelte el - a nem megfelelő szakhatósági engedélyre alapozta. Az új eljárásban vizsgálnunk kell a létesítmény szolgáltató jellegét, a tisztítás és a szántás során szóba jöhető szemes termények körét, s meg kell határozni a berendezés és a felperes lakóháza közötti távolságot. Ennyit a tényekről röviden. S ha csupán ennyiről lenne szó, nem is ragadtam volna tollat. Felmerül a kérdés: vajon volt-e a cikkíró a helyszínen? Mert én voltam, s nagyfokú por- és zajártalomnak nyomát sem találtam, pedig előzetes bejelentés nélkül érkeztem. Azt is megtudtam, a cikk nem pontosan idézi a műszaki osztályvezető által elmondottakat, ő ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy személyes összeférhetetlenség miatt nem az egyébként illetékes szakhatóság járt el az ügyben. Megtévesztő a polgármester és a képviselők személyes érdekeltségére történő utalás is. Az igaz, hogy tagjai a szövetkezetnek többen is, de ez nem gazdasági érdekeltséget takar, hanem jelképes, követendő példát jelent. Néhány ezer forinttal „beszállni” egy többmilliós beruházásba nem nevezhető érdekeltségnek. A céljuk nem is ez volt. Arra törekedtek, hogy példájukat kövessék a lakosok, s a beruházás elkészülhessen. A „tényfeltáró oknyomozás” során jó lett volna erről megkérdezni az érintetteket - nem pedig sejtelmes utalást tenni nem létező következtetések levonására. Nem szerencsés az ügyvédtől vett idézet elhelyezése sem, ráadásul kiegészítésre szorul: az ügy iratait a kereset benyújtásakor a bírósághoz továbbítottam, mely időponttól kezdve az ügy ura a bíróság volt. Ennek döntése pedig - mint tudjuk - mindenkire kötelező. Furcsának találom jogász kollégám ama kijelentését, amely szerint az elfogultságot már az eljárás elején be kellett volna jelentenem. Jogászberkekben köztudott az elfogultság két esete. Itt legfeljebb a mérlegelésen alapuló jöhetett szóba, ami azt jelenti, hogy valamelyik fél szerint a másik nem tudja objektiven megítélni az ügyet. Meggyőződésem: a szövetkezet ügyében közönséges engedélyezési eljárásban nem kellett erre hivatkozással elfogultságot bejelentenem pusztán azért, mert annak egyik vezetőjével szemben felmerülhet az említett ok. Gyökeresen más lett a helyzet akkor, amikor a tervtől eltérő építkezés miatt a szerv vezetőjének személyes felelőssége vetődött fel. Úgy gondolom, nem az ellenérdekű fél jogi képviselőjének kell meghatároznia azt a pontot, amelynek elérésekor az elfogultságot be kell jelenteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet véleménye. Visszautasítom, hogy a felelősség egyfajta áthárítása miatt jelentettem be most az elfogultságot. Hangsúlyozom: az üzem nem engedély nélkül készült el, hanem tervtől eltérően. A kettő - bár hasonló kategória- nem ugyanazt jelenti. S még egy fontos dolog. A 19 tiltakozó aláíró közül az üzemhez tulajdonképpen csak a panaszosnak és családjának van köze. A többiek gyakorlatilag jóval messzebb laknak, némelyek olyan távolságra, ahonnan nem is látni az üzemig. Felvetődik a kérdés: tisztában voltak-e azzal, mi ellen tiltakoznak? Az ügy tanulságait, úgy gondolom, mindenkinek le kell vonnia: nekünk, nekem, a tervtől eltérően építkezőnek, az említett lakosoknak, de az egyéni sérelmét közsérelemként feltüntetni igyekvő panaszosnak és a cikk szerzőjének is. Talán célszerű lett volna a bíróság előtt közvetlenül megtámadott határozat kiadóját is megkeresnie - persze csak az objektivitás miatt. Eljáró hatóságként egyébként a köz- igazgatási hivatal Kisújszállás jegyzőjét jelölte ki, míg a szövetkezet szakhatósági eljárásra megyén kívüli szerveket kért fel.- Mi hogy imádjuk egymást! (beküldött fotó)
