Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

tíu NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ ViDÉKfiN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉP ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? «I ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * MI ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? - ÚJ NÉPLAP * Ml ÜJS Eddig egy sem volt, most egyszerre három lett Díszpolgárait is köszöntötte a falu Nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából sajátos mó­don ünnepelt Tiszabura. Egy korábbi határozat értelmében minden, augusztus 20-án született állampolgárát köszöntötte a képviselő-testület, a legfiatalabb hatéves Kiss Pistikétől kezdve a 85. születésnapját ünneplő özv. Somodi Zsigmond- néig. Pistike és Marika néni mellett még Fehér Katalin, Susa Attiláné, Sági István, Sánta János, Túró Béla és Burai Miklós kapott kétezer forintos ajándékcsomagot a falu vezetésétől. Marika néni 85 éve „kiér­demli” a polgármesteri tiszteletet is Nemzeti ünnepünk tisztele­tére adományozott díszpol­gári címet is a testület; a képviselők úgy gondolták, évtizedes hiányt pótolnak azzal, ha egyszerre három ilyen megtisztelő címet ad­nak ki, hiszen a falunak ez idáig még nem volt díszpol­gára. Dr. Pataki Lajos Tiszaburá- ról elszármazva egészen a sze­gedi gyermekkórház igazgatói tisztéig jutott el. A címzetes egyetemi tanárt - akit egyéb­ként idén július 1-jén Göncz Árpád a Köztársaság Tiszti Keresztjével is kitüntetett a Semmelweis-napi ünnepségen Pistike, a legfiatalabb szeren­csés szülinapos- elsősorban példamutató élet- útjáért - amibe nagyon sok be­teg burai kisgyermek szegedi gyógyíttatása is beletartozott - jutalmazta díszpolgári címmel a testület. A ma is Tiszaburán élő - hál’ Istennek jó egész­ségnek örvendő - másik két ünnepelt közül az 1923-ban született Bakó Sándor 1971 és 1979 kö­zött volt Tiszabura köz­életének első embere. Ekkor épült az iskola, a vízmű, a ravatalozó, több fontos szolgálati lakás, valamint ekkor számolták fel a „szé­gyenputrik” többségét. Sanyi bácsinak elsősor­ban ezért mondott „díszpolgári köszönetét” a testület. Özv. Szabó Lászlóné, Etelka néni pedig magyar szakos tanárként 1954- től kezdve nyugdíjazá­sáig gyermekgenerációk egész sorát nevelte fel ügy, hogy ők felnőttként is a falu hasznára váljanak. Legyenek diplomások vagy egyszerű kétkezi dolgozók. A vezeték már a földben van Kócsújfalun príma gáz lesz Tiszafüred város önkormányzata ígéretéhez híven tartotta magát adott szavához: a településhez tartozó kicsiny Ho'r- tobágy-széli falucskában, Kócsújfalun már minden telekhez kiépítették az elosztó gázvezeték-hálózatot, a becsatlakozást biztosító „csonkokkal” együtt. A gázműfejlesztési hozzájárulás befizetése után így az, aki vál­lalni tudja a belső házi szerelés költségeit is, már az idén gázzal fűthet a 250 lelkes faluban: ugyanis a helyszínen járva arról tájékoztatták lapunkat a Matkó és Mogyorósi Kft. - a Prímagáz Rt. alvállalkozója - munkatársai, hogy hamarosan elkészülnek az­zal a négy, egyenként öt köbmé­teres tartály szerelési munkáival, amely biztosítja az egész falu nyugodt gázellátását. Október 1-jétől működik a rendszer Magyar és lengyel Tiszaderzsen is jó barát Testvérivé válik a kapcsolat? Képünkön a lengyel vendégek nemzeti dalukat, az,étijén soká, száz évig éljen”-t éneklik. A fennállásának 12. évfordulóját augusztus 20-i falunap­pal ünneplő tiszaderzsi művelődési központ emlékezetes baráti találkozón látta vendégül a Lengyelországból ér­kező Siedlecanie folklóregyüttest. A siedleci falu- és kultúrház hagyományőrző csoportjá­nak, valamint a helyi „Ti­szavirág” népdalkörnek éne­kes, zenés, táncos bemutat­kozása olyan jó hangulatúra sikeredett, hogy a vendég­látó község vezetői szeret­nék „testvérivé” fejleszteni a lengyel faluval a barátságot, amit a közös nemzetközi nyelv, azaz a hagyományok ápolása igen erős alapokra helyezett. Kitüntetett tűzoltóparancsnok Igazi csapatmunka érdeme Rangos megyei kitüntetésben részesült Kelemen Sándor, a Tiszafüredi Hivatásos Ön­kormányzati Tűzoltó-pa­rancsnokság vezetője: a na­pokban A Megye Tűzbizton­ságáért elismerő címet ve­hette át Iváncsik Imrétől, a megyei közgyűlés elnökétől. Kelemen Sándor szolgálatát 1978 júliusában kezdte meg Ti­szafüreden, ahol 15 éve pa­rancsnoki beosztásban dolgo­zik. Ehhez az is kellett, hogy mezőgazdasági gépész üzem­mérnöki diplomája megszer­zése után elvégezze a BM Tűz­oltó Kiképző Központ tiszti át­képző szakát. Munkáját a szolgálati felada­tok ellátásán túl főleg informati­kai jellegű újítások jellemezték, amelyek közül kiemelkedik az úgynevezett START rendszer, ami a tűzoltó járművek gyor­sabb és megbízhatóbb kivonulá­sát segítette elő. Miután még a sort követte több tűzelhárítási - oltási és kármegelőzési - prog­ram, nem meglepő, hogy egyik kezdeményezője volt annak, hogy Tiszafüreden egy Tűzoltó Informatikai Oktatási Központ létesüljön. Az országos, a me­gyei parancsnokság, a helyi ön- kormányzat támogatása mellett nem kevés érdeme van abban, hogy szeptembertől már Füre­den mélyedhetnek el a számítás- technika rejtelmeiben az ország tűzoltói. Nem véletlen ezek után, hogy a múlt hét elején a megyeházán átvehette „A Megye Tűzbizton­ságáért” kitüntetést. Ezzel kap­csolatos kérdésünkre csak any- nyrt mondott: - Ez igazi csapat­munka érdeme volt. Mit tehetünk ehhez? Egy jó parancsnok jól választja meg munkatársait. Kelemen alezredes átveszi az elismerést Minden iskolásnak ingyen tankönyv Tiszaburát ketezer-hatszazhet- venen lakják, a népességnek közel a fele roma. Ezenkívül je­lentős a munkanélküliség is, mintegy 31,5 százalék. Mind­ezek következtében nagy a sze­génység, amit részben az is iga­zol, hogy a faluban évente több mint 27 milliót fordítanak segé­lyezésekre. Napjainkban tizenhat olyan sze­mély lakik a faluban, akik állandó segélyekből élnek. Azután egy­szeri, eseti segélyeket is osztottak már 180 ezer forint értékben: ez egy-egy alkalommal ezerötszáz, kétezer forint támogatást jelen­tett. Temetési segélyt is nyújta­nak, ami ötezer forint, és tizen­hármán kaptak belőle az idén. Közgyógyellátási igazolványt is adtak tizenkét rászorulónak. Ápo­lási díjban négyen részesülnek, míg nevelési segélyt harminckét gyerekre osztanak, nebulónként havi 1 ezer 600 forintot. Az idei beiskolázás több mint 1,3 millióba került az önkor­mányzatnak. A háromszázhatvan itteni diák kivétel nélkül - akár roma, akár nem - ingyen kapta a tankönyveit. Ezenkívül egy gye­rek után a polgármesteri hivatal kétezer, kettő után háromezer, négy vagy több gyerek után pe­dig ötezer forint támogatásban részesítette a családokat. A kö­zépiskolások pedig személyen­ként három-hétezer forint hozzá­járulást vehettek át a szeptember elseji tanévkezdés nehézségeinek az enyhítésére. D. Sz. M. „Baywatch” a Tisza-tónál Az Abádszalóki Vízimentő Egyesület - akár a filmbeli Baywatch - már több éve folytat sikeres tevékenysé­get a szalóki öbölben. Az itt ténykedő mentők között két búvár is segíti a vízen bajba jutottakat. Közülük az egyik Nagy János, aki a két hobbi - búvárkodás és a mentés - közül a segítség- nyújtást tartja fontosabb­nak. A mentőhajó fedélzetén őt kérdeztük meg ritka hobbijáról és ezzel kapcso­latos terveiről. Nagy János itt még a Tisza­fában teszteli búvártudo­mányát A fiatalember elmondta, a kiskörei öbölben látott koráb­ban profi búvárokat dolgozni. Munkájuk felkeltette benne az érdeklődését, és elhatá­rozta, hogy ő is kipróbálja ezt az érdekes mesterséget. Kitartására jellemző, hogy az igen költséges búvárfelsze­reléseket jórészt saját pénzé­ből szerezte be. A szalóki vízi szezon vége után szeptemberben az Adri­ára készül, ahol a tenger élő­világát szeretné felfedezni búvárszemmel: mert ugye az Adria azért egy kicsit másabb, mint Kiskörénél a Tisza. szerepeltek a televízióban, több újságnak - külföldön is! - szolgáltattak témát, de meg­mutatták egyéb módon is ma­gukat a nagy nyilvánosság előtt: részt vettek a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, valamint Lapunkban már többször is beszámoltunk az abádszalóki babák sikereiről. Legutóbbi Tisza-tavi látogatásunkkor azt tudtuk meg Steigauf Józsefié tanárnőtől, az abádszalóki Ko­vács Mihály Általános Iskola babaszakkörének vezetőjétől, hogy újabb nagy megtiszteltetés érte az országban is egye­dülállónak számító gyűjteményt. Az öt éve fokozatosan bő­vülő, népviseletbe öltöztetett babakollekció - amely már több mint egy éve állandó ki­állítótermet is kapott a refor­mátus parókia épületében - valóban fényes karrier előtt áll. Készítőjük és védelmező­jük, Steigauf Józsefné jelen­leg közel kétezer népviselet ismeretének birtokában van. Ezen szakmai tudással felvér­tezve szeretné tovább gyara­pítani babakincsét, amit az ál­landó kiállítás megnyitója óta már több tízezren megcsodál­tak. Ezzel együtt a hagyomány- őrzés mesterfokú őrzését ma­guk a Néprajzi Múzeum szak­emberei is egyedülállónak tar­tották a maga nemében, hi­szen több mint ötven, magyar ajkú tájegység népművészeti kultúrájába engednek szak­szerű betekintést. A tanárnő által vezetett szakkör gyerekei már többször egy németországi millecente- náriumi záróünnepségen. Most az I. európai babafesz­tiválra készülnek a győri Zichy-palotába szeptember 25-26-án, ahol szeretnék kon­tinensünk küldöttei előtt is bemutatni a magyar népvisele­teket. Ám addig is a határain­kon túli - bácskai és görmölyi - viseletekkel bővítik a baba­múzeum már így is felbecsül­hetetlen értékű abádszalóki kí­nálatát. A babák már nem csak Abádszalók büszkeségei Az oldalt írta: Percze Miklós és D. Szabó Miklós Fotók: Jánosi Martina Abádszalóki babák az európai fesztiválon Hagyományőrzés mesterfokon

Next

/
Thumbnails
Contents