Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-23 / 222. szám
1997. szeptember 23., kedd Körkép 3. oldal Horgászó tűzoltók A víz most kikapcsolt Jász-Nagykun-Szolnok megye hét hivatásos tűzoltóságának tizenegy csapata „tesztelte” horgásztudományát vasárnap Tiszafüreden. A bajai Kettner cég által támogatott versenyen végezetül a szolnoki „Öreg vidrák” fogták ki a legtöbb halat a Tisza-tóból, megelőzve Jászberény első és Karcag második csapatát. Az már biztosra vehető, hogy a jó kezdeményezésnek jövőre is lesz folytatása, hiszen Hoffmann Imre ezredes, megyei tűzoltóparancsnok vándorkupát ajánlott fel a tűzoltók horgászversenyének évenkénti megrendezésére. A megyei tűzoltóparancs■ nők átadja a kupát A jó hangulatú rendezvény - ahol a víz most valóban a szórakozást, kikapcsolódást jelentette a tűzoltóknak - a verseny után ebéddel egybekötött baráti találkozóval zárult. Alapítványból profitcentrumok (Folytatás az 1■ oldalról) Várhatóan decembertől él az ügyviteli feladatokra, szolgáltatásokra specializálódott kft., valamint a forráskoordinációval foglalkozó cég. Ez utóbbi tevékenységét röviden úgy lehetne jellemezni, hogy a vállalkozók pénzhez jutását hivatott elősegíteni, az üzleti terv elkészítésétől a különféle hitelek, pályázati források megszerzéséig. Ez a csapat, még alapítványi keretek között segített például sok őstermelőnek és mezőgazdasági kisvállalkozónak abban, hogy pénzhez jussanak az 50 milliárdos tőkepótló hitelből. A külkapcsolatok előmozdítására, külföldi források felkutatására, üzleti ajánlatok közvetítésére ugyancsak megalakul egy kft., sőt a logisztikai fejlesztés érdekében a jövő év tavaszán szintén létrejön egy cég. A tervek szerint a hat kft. nyeresége pótolja majd az elapadó PHARE-forrásokat, biztosítva ezzel az alapítvány működését, az eredeti célok megvalósítását. L. Z. Angliába szállít gyermekágyakat a kisújszállási Kunfa Kft. A cég szakemberei a jelenlegi megrendelés alapján 450 kiságyat állítanak össze. fotó: mészáros Vitával fűszerezett tájékoztató a szolnoki városházán Lesz-e valaha is esélyegyenlőség? A tárcaközi egyeztetések finiséhez érkezett a fogyatékos emberek jogairól szóló esélyegyenlőségi törvény tervezete. S habár kemény kritikákkal illeti a szabályozási koncepciót a munkaügyi minisztérium, a tárca is elismeri, szükség van a törvényre. A fentiekről is szólt Kogon Mihály, a Népjóléti Minisztérum szakértője azon a tegnapi konzultatív fórumon, amelyet a szolnoki Esély Alapítvány Regionális Forrásközpontja szervezett a fogyatékos szervezetek vezetői számára. A törvény első változatát még ’93. őszén elkészítették, ezért is kíséri nagy várakozás megalkotását az országos érdekvédelmi szervezetek részéről. Kogon szerint alacsonyabb rendű állampolgároknak tekinti a társadalom a fogyatékosokat. Ezért vélte úgy, hogy mindenképpen szükség van a törvényre, amelyben deklarálják a fogyatékosok önrendelkezésen alapuló önálló élethez való jogát. A mozgássérültek például fizikai helyzetüknél fogva nem tudják jogaikat érvényesíteni. Ezért fontos az akadálymentesített környezet mielőbbi megteremtése. A pénzbeli ellátások terén új elem lesz a kompenzációs járadék, amelyet a fogyatékosság típusától, súlyosságától függően állapítanak majd meg alanyi jogon. A vitában többek között megfogalmazódott: az épített környezet akadálymentesítését azonnal kezdjék meg, illetve célszerű lenne a törvény hatálya alá vonni a súlyosan, érzelmileg sérült pszichiátriai betegeket, akiknek kommunikációs nehézségeik vannak az épek társadalmával. Égető gond a siketek körében a jeltolmácsok krónikus hiánya is. - A rehabilitációs szemléletet erősíteni kell, a mai munkaerőpiac egyszerűen kilöki az utcára még az enyhe értelmi fogyatékosokat is - mondta az előadó. S. Cs. J. Politikai ellenfélből új igazgató Szelevényen Nem nőtt, mégis bővült az iskola Sáfár Sándor lett a szelevényi általános iskola új igazgatója, ami azért érdekes, mert jelenlegi főnökének, dr. Gálos László polgármesternek választási ellenfele volt a község vezetői posztjáért vívott politikai harcban. Azért kettejük munkakapcso- kóláról szól. Sáfár Sándor még lata már egészen másról, az is- nem tanított a településen, a A világítást már kicserélték a teremben fotó: m. j. kunszentmártoni szakközépiskolából került a faluba.- Egyik legnagyobb gondunk, hogy nincsen tornatermünk - mondta az újdonsült igazgató. - Persze, ami lehetséges, azt megtesszük, az egyik tanteremet például tornaszobává alakítjuk át (képünkön). Sokáig gondot jelentett a kis település iskolájának, hogy a szülők inkább a közeli városba, Kunszentmáronba vitték el gyermeküket. Százegy gyerek jár ide. Az önkormányzat kitart amellett, hogy szükség van az iskolára, s mára úgy tűnik, megállt az elvándorlás. A nyugodtabb és jobb feltételeket segíti, hogy belső átszervezések révén technikateremmel, rendes irattárral, igazgatóhelyettesi irodával, tanári szobával és egy nyolcadikosoknak kialakított tanteremmel bővült az intézmény. P. E. Közérzetül! Védtelenül Egyetlen nap sem mulasztom el, hogy ne böngésszek bele a Magyar Távirati Iroda jelentéseibe. Kötelességem is, meg hát őszintén szólva kíváncsi vagyok, hogy mi zajlik az országban, a világban. Minden hír érdekel, de mi tagadás, lapozgatásomban előkelő helyet foglalnak el a balesetek, bűnügyek. Mit mondjak, ezen a területen eléggé különös dolgok zajlanak mostanában. Nehéz érzelmek nélkül olvasni a jelentéseket - nem tagadom, hogy időnként az indulatok is elfognak. Védtelen öregeket támadnak meg, védtelen gyerekek esnek áldozatul primitív barbárságnak. Ügy látszik - számomra megmagyarázhatatlanul -, a védtelenség önmagában is ingerli, gerjeszti az erőszakot. Az MTI tegnapi jelentésében olvastam a következő hírt: „A főváros II. kerületében szombaton késő este a Széna téren történt rablás miatt a rendőrség őrizetbe vette a tetteseket, egy-egy 15 és 16 éves fiatalkorút, valamint 26 éves társukat, mert megtámadtak és kiraboltak két hajléktalan férfit. A rablók elvitték a hajléktalanok kabátjait és cipőit.” A jelentést olvasva tudatosult bennem, hogy mostanában egyre több hasonló esettel találkozom a hírek között. Eszembe jut az az eset, amikor egy épülő ház garázsában a tulajdonos beleegyezésével tartózkodó hajléktalant vertek agyon Szegeden. A helyi lap riportot is közölt az ügyről. Megszólaltak a szomszédok, akik elmondták, hogy a hajléktalan Józsi a légynek sem ártott. Mindenkivel kedves volt, a gyerekekkel is játszott. Ki tudja, miért lett hajléktalan - és végtelenül védtelen. Ki tudja, elhúzódva a világtól, álmában mivel ingerelte fel támadóit, ki tudja, miért kellett meghalnia? A szombati rablótámadás hajléktalan áldozatai, még szerencsések is voltak. Csak a kabátjuk és a cipőjük bánta. De mi lesz legközelebb? Bolyongva az utcákon, behúzódva elhagyatott zugokba újra kihívják a sorsot maguk ellen. Bármikor jöhetnek olyanok, akik pár forintért mindenre képesek, vagy csak egyszerűen ingert éreznek arra, hogy állati indulataikat levezessék azokon, akiket még csak a négy fal sem véd, akik nem szerelhetnek biztonsági zárat az ajtajukra, rácsot az ablakukra. Nézem az utcán a hajléktalanokat, amint összes vagyonkájukkal egy nejlonzacskóban róják az utcát. Elesettek, szőrösek, gyengék. Bolyongásuk estefelé válik céltudatosabbá - keresik azt a helyet, ahol álomra hajthatják fejüket. Van köztük olyan, aki már így éli le az életét. Lehet, hogy olyan is akad, aki már másként nem is tudna élni. Mindegy, ki miért jutott erre a sorsra. De azt mindegyikük megérdemelné, hogy legalább nyugodtan aludjon és ébredjen, hogy másnap ismét tudja róni az utcákat, össze tudja szedni az üres sörösüvegeket, az eldobált kenyérdarabokat, hogy élhessen. Berki Imre A kultúra fejlődése létkérdés (Folytatás az 1. oldalról) Megfizethető szolgáltatásokat nyújtottak, bár reálértékben csökkentek a közművelődésre fordított összegek. A megyénkben bejegyzett 989 egyesület közül 84 kulturális, művészeti és közművelődési egyesület. Az alapítványok száma 571, ebből köz- művelődési és művészeti 71. A statisztika szerint az egyesületek és alapítványok túlnyomó része működésében a művelődési házakhoz kötődik, így biztos infrastrukturális háttérhez jut. A népfőiskolái mozgalom is szerves része a közművelődésnek. A mozgalom 1992 és 1994 között fölfelé ívelt, majd 1995 után tevékenységében megtorpanás tapasztalható, elsősorban pénzügyi okok, a kisebb támogatás miatt. A jelenlegi gazdasági-politikai helyzetben a kultúra presztízse csökkent. A pályázati lehetőségeket azért hívták létre, hogy az állami irányítás helyett a kultúra és a politika szétválasztásával szakmai grémium döntsön az odaítélhető pénzekről. Ez a támogatási forma azonban nem váltotta be a hozzáfűzött összes várakozást. Benne a vidék gyakran hátrányt szenved Budapesttel szemben, a támogatás esetleges, nem tervezhető, és a személyes érdekek szembetűnően érvényesülnek a kuratóriumokban. A jövő kilátásaiból már látható, hogy a közművelődés jelentősége nőni fog. A kultúra fejlődése nélkül nincs gazdasági fölemelkedés és demokratikus társadalom. A nemzeti kultúrát őrző, szolgáltató és közvetítő intézmények és kulturális civil szerveződések szakmai fejlődése létkérdés. A közművelődésen belül várhatóan növekszik az amatőr művészeti mozgalom szerepe, részben azért, mert a hivatásos művészeket egyre kevésbé tudják megfizetni. Összességében számítani lehet arra is, hogy növekszik a polarizáció az egyes művelődési intézmények között. A legnagyobb veszély a kistelepüléseket fenyegeti, ezek egy része a kultúrában is fölélte már végső tartalékait. B. A. A nepperekkel nehéz versenyezni Forgótőke kell az értékesítő szövetkezet felfutásához! A kereskedelmi tevékenységét második éve folytató Jászsági Mezőgazdák Értékesítő Szövetkezetének az elért eredmények, a több tíz milliós vagyongyarapodás ellenére is sokszor ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint a szövetkezet indulásakor - derült ki Török Imre, az értékesítő szövetkezet elnökének lapunknak adott tájékoztatójából. Gazdálkodásának első évében az indulás nehézségei, és a telephely hiányának ellenére is nyereségesen tudták zárni az évet. Az azóta eltelt időszakban a térségi önkormányzatok, és a szaktárca segítségével átadták a jászberényi hűtőházat és a jász- ladányi hagymaosztályozó és kiszerelő üzemet, gépi eszközöket vásároltak, így közel 54 milliós vagyonra tettek szert. Bár a vagyon immár tetemesnek mondható, még mindig problémát jelent, hogy e mellé nem társult megfelelő nagyság- rendű forgótőke. Ez a tény nagy mértékben befolyásolja a szövetkezet kereskedelmi tevékenységének volumenét. Nehezen áthidalható problémát jelent, hogy a termelők szinte kizárólag készpénzért hajlandók eladni áruikat, az értékesítő szövetkezet partnerei viszont egy-két hetes fizetési határidővel veszik át a terményeket. Természetesen ez jelentősen csökkenti az adott időszakban megforgatható árumennyiséget. Tevékenységük jelenleg exportorientált. Az elért közel 60 millió forintos árbevétel 80 százaléka külkereskedelemből származik. A legtöbb árut Lengyelországban és Németországban értékesítik. A hazai eladásoknál egyre inkább előtérbe kerül a környező települések, helyi viszonteladók, konyhák, éttermek kiszolgálása. Mint megtudtuk, jelentős gondot okoz, hogy a Jászsághoz közel van a nagybani piac. Ha a termelők úgy ítélik, hogy egy-két forinttal is, de ott kedvezőbb áron adhatják el terményeiket, nem számolják fel a szállítási és egyéb költségeket sem, nem szállítanak a szövetkezetnek, maguk adják el terményeiket. Hátráltatja a szövetkezet felvásárlói tevékenységét, hogy csak hivatalos úton tudja lebonyolítani az üzleteket. így nem tudja felvenni a versenyt a papírmunkát kikerülő, jobb árral kecsegtető, a szürke és fekete gazdaságban tevékenykedő „felvásárlókkal”. Banka Csaba Csőke Erzsébet művésztanár munkáiból nyűt kiállítás tegnap a szolnoki Hozam Klubban. Az érdeklődők október 3-áig nézhetik meg a tárlatot, a klubfoglalkozások idejének kivételével. fotó: mészáros János
