Új Néplap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-02 / 204. szám

1997. szeptember 2., kedd Megyei Körkép 3. oldal Korszerűbb gyermekétkező A tiszaszőlősi általános iskola ez év tavaszán nyújtott be pá­lyázatot a Népjóléti Minisztéri­umhoz. A törekvés célja az is­kolai tálalókonyha és ebédlő korszerűsítése volt. Miután a minisztérium 80 ezer forint hí­ján támogatta az 1 millió 280 ezer forintos kérelmet, július közepén elkezdődött a suli­konyha korszerűsítése és meg­szépítése. Balázs István, a Tiszaszőlősi Általános Művelődési Központ - ahova az iskola, óvoda és könyvtár tartozik - vezetője ar­ról adott tájékoztatást, hogy a tanévnyitóra elkészültek a be­ruházással. A minisztérium pénzügyi segítségével új padló- és falburkolatot kapott a két he­lyiség, valamint étel-melegen- tartó berendezéssel, komplett mosogatóegységgel, új hűtő- szekrénnyel, bútorokkal és ét­készlettel is gazdagodott a sző- lősi iskolai étkeztetés, amelyet várhatóan ötven napközis ta­nuló és tíz felnőtt vesz igénybe az új tanévben. -p­Történelmi emlékhely lett... (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi beszédeket dr. Ka­tona András, a Közlekedési Múzeum főigazgatója zárta. Többek között idézett a Pesti Hírlap - a 150 évvel ezelőtti vasútvonal átadása kapcsán írt - cikkéből. Beszélt a vasút történetéről, fejlődéséről, arról, hogy a Pest-Szolnok vonal átadása után hogyan kapcsolódtak Szolnokhoz az újabb vasútvo­nalak. Az ünnepségsorozat követ­kező részében záródokumen­tumot írták alá. Mint ismeretes, idén február 17-én a MÁV Rt. és Szolnok város önkormány­zata megállapodást írt alá az indóház felújításáról és regio­nális •'vasúttörténet! múzeum­ként való hasznosításáról. En­nek a megállapodásnak a záró- dokumentumát írta alá tegnap ünnepélyes keretek között a MÁV Rt. részéről Sípos István vezérigazgató, Szolnok város részéről Várhegyi Attila pol­gármester. Az indóházat és a vízházat a MÁV Rt. a minisztérium támo­gatásával újította fel az évfor­duló alkalmából. Most helytör­téneti ideiglenes kiállítás nyílt az épületben. A záródokumen­tum rendelkezik arról, hogy de­cember 31-ig állandó emlékhe­lyet kell kialakítani az indóház- ban és meg kell oldani kör­nyéke hasznosítását. Az ünnepség végén kitünte­téseket adtak át. MÁV vezér- igazgatói dicséretet, az önkor­mányzat tárgyi és a megyei rendőr-főkapitányság elismeré­sét vehették át azok, akik a fel­újításban és az ünnepségsorozat szervezésében részt vettek, il­letve a MÁV és a rendőrség kapcsolatát „építették”. -pé­Árvíz tekintetében megyénk a legveszélyeztetettebb régió az országban A katasztrófát meg kell várni? Épül a piac. Tiszaföldvár leendő korszerű piacterén a tervek szerint fedett csarnok is épül a közeljövőben, amit a képen látható pavilonok vesznek majd körül. A tulajdonosoknak két év határidőt szabott az önkormányzat a pavilonok felépítésére. fotó: csabai Európában Hollandia után Magyarországot veszélyeztetik leg­inkább az árvizek. Országosan 21 ezer négyzetkilométer a víz­nek kitett terület nagysága, aminek kétharmada megyénkben található. Az 1994-ben elkészült országos árvízvédelmi fejlesz­tési terv szerint a megoldandó feladatokhoz több mint százmil- liárd forint, ebből 14 milliárd a legsürgősebb beavatkozásokra kellene. Ennek azonban csak a töredéke áll rendelkezésre. Az említett terv szerint a Közép- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgató­ság területén 3,6 milliárd forintot emésztene fel a fejlesztés, de a pénz csak „csöpög”, ’94 óta mindössze 150 millió forint ju­tott erre a célra - mondta Varga László, a cég műszaki igazga­tóhelyettese. Az utóbbi hetek közép-euró­pai eseményei bebizonyították, hogy az ördög nem alszik. Százéves csapadékrekordok dőltek meg, pusztító árhullá­mokat előidézve. A klímakuta­tók is jó ideje figyelmeztetik az ■. ^ Áo ■■ i isty-.v-’.viu V emberiséget, hogy változások történtek az időjárásban.- A Tiszán másfél évtizede nem vonult le nagyobb árvíz. Ha olyan mennyiségű csapadék hullott volna le a Tisza völ­gyére, mint Lengyelországban vagy Csehországban, óriási gondok lettek volna - vélte a szakember. Az Alföldön a fő problémát az jelenti, hogy az árhullámok viszonylag lassan, olykor több héten át vonulnak le, miközben érkezhetnek a következők. Az árvédelmi művek állé­konysága az utóbbi évek aszá­lyos időjárása miatt romlott, sok helyütt rejtett repedések vannak, másutt altalajproblé­mák gyengítik a gátakat, sőt néhol magassági hiányok is előfordulnak. További gond a műtárgyak állapota. A zsilipek átlagosan ötvenévesek, közülük egy tuca­tot sürgősen át kellene építeni. Megnyugtató viszont, hogy az árhullámokat precízen előre tudják jelezni. A szakemberek számítógép segítségével 5-6 napra előre, plusz-mínusz 15 centiméteres pontossággal ki tudják számítani például a Ti­sza várható szolnoki vízállását. Ez azonban édeskevés. Lé­nyegesen több pénz kellene. Lehet, hogy csak akkor lesz pénz, ha már katasztrófa fenye­get? . L.Z. Lopott Trabanttal gázolták el a pénzespostást Jászberényben A 700 ezer forint még nincs meg Mint arról hírt adtunk, múlt héten hétfőn délelőtt különös köz­lekedési baleset történt Jászberényben, a Váltó utcában. Egy Trabant elütötte az út menetirány szerinti bal oldalán (!) ke­rékpározó postást. Az autó vezetője megállt a történtek után, ám kisvártatva továbbhajtott, csakhogy nem üres kézzel. A balesetben a Trabant által fel­lökött postás válláról leesett a több mint 700 ezer forintot tar­talmazó táska. A „koccantást” követő - a postás és az autós kö­zött kialakult - nézeteltérés heves vitába torkollott, így a postás jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot. El is futott, a ki tudja hány nyugdíjas járandóságát rejtő tás­kája azonban ott maradt az aszfal­ton! A könnyű préda kínálta ma­gát a faképnél hagyott trabantos- nak. A Jászberényi Rendőrkapi­tányság nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, egyelőre azonban csak a helyszínről eltávozó sze­mélyautó került elő a város szé­lén elhagyottan. Nem telt bple sok idő, kiderült: a jármű lopott, épp a baleset napján kötötték el herényi gazdájától. Azt még most sem lehet biztosan tudni, hogy a gázolás szándékos volt-e vagy csak a szerencsétlen véletlen szólt bele a gépkocsitolvaj eredeti tervébe. Mindenesetre tovább ku­tatnak az ismeretlen autós után, akiről fantomképet is készített a rendőrség. A képünkön látható trabantos fiatalember 30 év kö­rüli, 180 centi magas, vékony testalkatú. Sötétbarna színű haja oldalt hosszúkás, felül hátra fé­sült. Hétfő délelőtt fehér, rövid­ujjú pólót, sötétkék farmernadrá­got és jellegzetes, kerek nap­szemüveget viselt. A jászberényi rendőrség kéri, ha a közöltek alapján bárki segít­ségére lehet a nyomozóknak, je­lentkezzen a kapitányságon.-hgy­Közérzetünk Százötven százalék Hála Istennek, vége a nyárnak, az izzasztó meleg napoknak. Egy politikus, egy politika iránt érdeklődő ember számára nincs rosszabb a nyárnál, mert ha a hőgutát megússza, az unalom öli meg. Most - szeptember első napjaiban - viszont már élénkül az élet a politika frontján. Az ősz, a kezdődő választási kampány, úgy tűnik, igazi cse­megét ígér annak, akit ez egyáltalán érdekel. Máris megkezdőd­tek az esélylatolgatások, és úgy tűnik, a kilátások minden igényt kielégítenek. Napvilágra kerültek a nem tudni hol ké­szült, de legfrissebb közvélemény-kutatások, amelyek nagy va­lószínűséggel borítékolják a - minden bizonnyal - megrendelő párt esélyeit a jövőre esedékes országgyűlési kép viselő-válasz­tásokon. A tények azok tények, a számok meg számok, még vi­tatkozni sem lehet velük. Az esetleges kétségek gyorsan elosz­lathatok akár egyetlen adattal is. A végképp megátalkodottak pedig a próbaválasztások néhány adatával szerelhetők le. A pártoknak, a politikusoknak igazán nem lehet panaszuk, aggodalomra semmi okuk. Elégedetten dörzsölhetik a kezüket. A közvélemény-kutatás szerint természetesen pártjuk jó, remé­nyen felüli százalékkal bejut a parlamentbe. Az is megelége­dettségre adhat okot, hogy a jósolt számok nem tükrözik, egyes esetekben a párt tulajdonképpen már darabjaira hullott, esetleg egyedül csak a neve van meg, netán már egyáltalán semmi sincs meg belőle a pártvezéren kívül; az a bizonyos tíz-tizenöt szava­zati százalék mégiscsak összejön. Nem csoda, hogy a remények még olyanokban is felébrednek, akik eddig labdába sem rúgtak. A mostanában napvilágot látott jóslatok - felmérések és önértékelések - azt mutatják, hogy jövőre a választópolgárok soha nem látott számban mennek el voksolni. Ha lehet hinni - és miért is ne lehetne? - a számításoknak, a részvételi arány legalább százötven százalékos lesz. Ugyanis nagyjából ennyi jön ki, ha a részadatokat összeadjuk. Az is megjósolható, hogy legalább tíz párt fog frakciózni a tisztelt házban - csak áz nem dőlt még el - és ehhez kell meg­várni a választások eredményét -, hogy kik lesznek kormányon és kik ellenzékben. A választópolgár meg csak néz, honnan vannak ezek az ada­tok, hogy, milyen információk alapján állnak össze ezek az önértékelések. Beszélnek mindenféle százalékról, őt viszont soha nem kérdezi meg senki, nem érzi, hogy keresnék a ke­gyeit. De hát vigasztalja az a remény, hogy a választások köze­ledtével, a kampány tényleges kezdetével erre is sor kerül. Ad­dig meg úgy van vele, hogy számolgassanak csak nyugodtan. Tavasszal majd jön ő, és voksol - netán egészen másként, mint amit a politikusok, a pártok előzetes kalkuláció mutatnak. Berki Imre Országos mozgalommá alakulhat az elképzelés Emlékfával tisztelegnének a tanároknak, tanítóknak- Az elmúlt 8-10 évben végre már tapasztalok Mezőtúron ko­molyabb fejlődést, már látom a holtpontról való elmozdulást - jelentette ki örömmel dr. Faggyas Klára agrármérnök a Mező­túriak Baráti Körének második közgyűlésén. A kör tagjai nagyrészt a városból elszármazott polgárok. A civil szervezet tavaly alakult, tagjai akkor határozták el, hogy évente találkoznak.- Nagy öröm számomra, hogy egyre többen tudják Me­zőtúron, létezik az egyesüle­tünk - mondta Kacskó László elnök, aki a város jelentős eredményeként értékelte: mind tisztább környezetben élhetnek a polgárok. A város szebb megítélése ér­dekében a virágok számának növelését javasolta Csípés Mik­lós. Szerinte ez kevés pénzből, de jó szándékkal megvalósít­ható.- A vízparton régen pezsgő társadalmi élet zajlott, jó lenne, ha a tervek között a Horto- bágy-Berettyó rendezése is szerepelne - vélekedett dr. Illy László, aki Budapestről látoga­tott Mezőtúrra. Varga Lajos pénzzel érkezett. Két elszárma­zott társa 5-5 ezer forintos fel­ajánlását közvetítette, s egy ja­vaslattal élt: - Van emléktáblá­juk, emlékfájuk a hősöknek, tudósoknak, de nincs azoknak, akik elindítanak bennünket a tudás labirintusában, vagyis a tanítóknak. Országos mozga­lom kezdeteként Mezőtúron ül­tethetnénk először emlékfát ne­kik, tiszteletünk jeléül. Az 1953-ig a városban élt Gó'gósi Attila elmondta, meg­szépült a város, nem olyan po­ros, piszkos mint régen. Az összképet csak a Berettyó rontja, nagyon csúnya, már-már riasztó állapotú. A közgyűlés egyhangúlag szavazta meg egyetlen határo­zatát, mely szerint az október 23-a tiszteletére rendezett ün­nepségen a városi elismerésre Kresz Máriát, Mezőtúr jeles szülöttjét javasolják. scs „Becsengettek” a zsaruknak is A nebulók biztonságban érezhetik magukat FOTÓ: M.l Közlekedési rendőrök vigyáz­nak a szolnoki iskolák környé­kén a gyerekek biztonságára. Az előzetes egyeztetések alap­ján tíz olyan iskolát jelöltek ki a városban, amelyeknél az átla­gosnál is nagyobb veszély le­selkedik az utcán közlekedő csemetékre - tudtuk meg a vá­rosi rendőrkapitányság közle­kedési osztályának vezetőjétől, Szűcs Tibor őrnagytól. A rend­őrök fokozott figyelmet szen­telnek a gyalogos-átkelőhe­lyekre. A akció szeptember 30- ig tart. H. Gy. Dr. Novák László: Varázsló az őserdőben (8.) E zt szeretem, ez hamar ment. Ha kicsit még beszélge­tünk, feljebb is juthattam volna, de ekkor szirénázva egy Peu­geot mentőautó robbant a kór­ház elé. Két súlyos sérültet hoz­tak autóbalesetből, a két életben maradottat, négyen a helyszí­nen meghaltak. A minden igényt kielégítően felszerelt Emergency Roomba vitték őket. A szerencsétlenek jajgattak nagyon, mindkét alsó végtagju­kon számtalan nyílt törés, soro­zat bordatörések, hasi sérülé­sek. Már éppen segíteni kezd­tem az ellátásban, amikor kide­rült, hogy szegények tényleg szó szerint szegények, nem tudnak fizetni az első osztályú kórházi kezelésért, így csak el­sősegélyt kaptak, és irány a Be­nin General Hospital, ahol in­gyen van minden, viszont olyan is. (Mint később kiderült, a kórházba csak olyan sérülteket lehet majd felvenni, akik Mer- cedesben karamboloztak, mert ők várhatólag ha eszméletlenek lesznek is, képesek a várható magas kórházi költségeket kifi­zetni.) Még jól emlékeztem az 1980-as évek eleji nigériai köz­kórházi állapotokra, pár napig lesznek csak az állami közkór­házban, ha életben maradnak; de utána mennek haza a kis fa­lujukba, ahol a witch doctor, a herbalist, a csontkovács fogja őket tovább kezelni, és a Gene­ral Hospitalba már csak akkor kerülnek majd vissza, ha a ku­ruzsló sikeres működése követ­keztében a csonttörött végtagot vérmérgezés miatt amputálni kell a tradicionális gyógyítás legnagyobb dicsőségére. An­nak idején sok ilyen esetem volt, hetente láttam 4-5 éves gyerekeket faágak, háncsok rögzítette végtagokkal kór­házba kerülni. Az abroncs alatt nem volt már vérkeringés, el­haltak a kezek, a lábak, sokszor amputálás nélkül már leestek. De a legszörnyűbb a kuruzsló által adott beöntés, a beöntőfo- lyadékban ismeretlen mérgező anyaggal, és a gyógyító szán­dékkal elvégzett beöntés után pár napos irtózatos szenvedés következik, majd a megváltó halál a gyógyulás útja. Mégis volt egy csodálatos esetem ilyen kuruzsló vagy varázsló ál­tal kezelt sérülttel. Gömbében dolgoztam, Nigéria északi terü­letén a főleg hausák lakta Bau- chi államban. Egyik hétvégén a pár száz kilométerre lakó ma­gyar kollégákat látogattam meg, mikor este hazaérve üze­net várt a Gombé General Hos- pitalból, hogy van egy sérült, nézzem meg. A sebészetre érve látom, hogy az egyik ágyon egy harminc év körüli férfi van félig ülő helyzetben, és jobb mell­kasfeléből egy nyűvessző áll ki. Állapota viszonylag stabilnak volt mondható, különösebb ne­hézség nélkül volt képes be­szélni, és a törzsi nyelvből for­dító tolmács segítségével a kö­vetkező történet bontakozott ki a sérült elbeszélése nyomán, ő egy farmer volt, egy-két óra au- tóútra Gömbétől. Családjával, a rokonsággal együtt békésen művelték földjüket, meg is tud­tak élni belőle. Egy nap észre­vették, hogy földjükön éjjelente idegenek mászkálnak, és a ter­més jelentős része reggelre el­tűnik. A farmer elhatározta, hogy meglesi őket, és felhívja a figyelmüket cselekedetük hely­telen voltára, ezért magával vitte puskáját is. A tolvajok azonban előbb vették észre a házigazdát, ezért mindenféle veszekedést megelőzve, egy mérgezett nyíllal oldalba is lőt­ték, majd a termést összepa­kolva eltávoztak. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents