Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-12 / 187. szám

1997. augusztus 12., kedd Megyei Körkép 3. oldal „Kivimi” a vasút Pesttől Szolnokig Közérzetünk Kisvárosi anziksz Tisztelt pedagógusok, diákok, szülök, akik ott és akkor az élet­mentő mezőtúri kislánynak az „egy szál virágot és más semmit” megszavazták, engedtessék meg, hogy a Gergelyiugomyán tör­téntek napvilágra kerülése óta (amiben a táborvezető szerint a sajtó a ludas, ámbátor ez ránk nézve dicséret, mert azért va­gyunk a standokon, helyi, regionális, országos médiumok, hogy folyvást tükrözzük az életet a maga sokszínű történéseivel), a kisvárosban az eltelt egy hónap után is szóbeszéd tárgyát ké­pező vízi balesetről most először véleményt mondjak. Balaton-parti emlék. Kétéves lehettem, amikor egy vízicsí- bortól annyira megijedtem, hogy hónapokig csak néhány szót tudtam kinyögni, azt is dadogva. Szüleim tükör elé ültettek, úgy tanítottak meg újra beszélni. A tó, a maga különös élővilágával majdnem egy életre megviccelt. A sodró, örvénylő folyóvíz még keményebben tréfálkozik, különösen így nyaranta. Szo­morú statisztikák bizonyítják: a szokásait, szeszélyeit nem tisz­telőket zokszó nélkül húzza magához, temeti hullámsírba. Az ugornyai szabad strandon, a Szamos és a Tisza összefo­lyása alatt még tanáremberként jómagam is táboroztattam. A laposan hömpölygő, a természet erőit sejtető víztükör látvány­nak is fenséges volt az alföldi gyerekek számára, ahol kerékpá­ros vándortáborunk két szép napját töltöttük sok fürdéssel, úszással. A vízparton első alkalommal táboroztató mezőtúri tanárnő pechesebb volt. A baj megtörtént. A tanári felügyelet nélkül vízbe menő, tiltott helyre bemerészkedő gyerekek serege került közvetlen életveszélybe. A felnőtt kísérő, a kórházba került di­ákot kimentő lány és az úszni tudó gyerekek egymást segítő lé­lekjelenlétén túl, a Gondviselő is alászállhatott a habokba, hogy partra segítsen minden fuldoklót, akiknek a jó adag ijedségen túl szerencsére nagyobb bajuk nem esett. A szülők egy csoportja által az ugornyai eseményt tisztá­zandó célzattal összehívott megbeszélés óta - amiről tudósított lapunk - számos olvasónk kérdezi: Miért baj az, ha valaki életet ment? Miért ne lehetne ezt akár kitüntetéssel is elismerni? Va­lóban komolyan gondolják azok a szülők, akiknek gyerekeit partra segítette az életmentő, hogy köszönésképpen egy szál vi­rág és más semmi nem jár neki? Súlyos kérdések. Mit is jelez­nek? Az akadékoskodó szülők emberi, morális tartáshibáiról árulkodnak. Majdhogynem az életmentő lány édesapjának kel­lett a megbeszélésen meakulpáznia, lánya önzetlen cselekedete miatt. A mondás jut eszembe: Nem lehet lemondani időnként, hogy ne nyilazzunk emberre, azonban célozni is tudni kell. Az érintettek jobban tették volna, ha nyilaikat otthon hagyják. A fegyvert azonban le is lehet tenni. Hiszen ellenség sincs. Közeleg a tanévnyitó. Szerény javaslatom: a szál virágot ki­ki átadhatja annak, akiről úgy gondolja, hogy megérdemli. Az életmentőérmet pedig egy valódi, elfogulatlan vizsgálat után akár többen is megkaphatnák. Az eseménymentes jövőbeli táborok reményében zárom so­raimat. A pedagógusok egyik tisztelője, aki a világon a számára legdrágábbakat, a gyermekeit bízza a nevelőkre. Nagy-nagy bi­zalommal. Ugomyán innen és Ugornyán túl is. Simon Cs. József Berekfürdő és Öregerdő minden évben biztos Külföldön is táborozhattak Több mint másfél millió forintot költött az idén nyáron táboro­zásokra a Vöröskereszt megyei vezetősége. Ha az adományo­kat is belevesszük, ez az összeg meghaladja a kétmilliót. Svájcban jártak Svájcban tett látogatást a mi­nap Jászladány hattagú ön- kormányzati küldöttsége a basserdorfi városi tanács el­nökének meghívására. A sváj­ciak múlt év májusában tett látogatását viszonozták mos­tani útjukkal a jászladányiak. Sziráki Benedek, Jászladány polgármestere érdeklődésünkre elmondta, látogatásuk négy napja alatt feltérképezték azokat a lehetőségeket, melyek a vázát képezik majd Jászladány és a Zürichtől hat kilométerre fekvő hétezres kisváros, Basserdorf közötti testvérkapcsolatnak. Megtekintették a kisváros korszerű szennyvíztelepét, ta­pasztalatokat szereztek a szelek­tív hulladékgyűjtés módszerei­ről, betekintést nyerhettek az idősek és betegek otthonának működésébe. A tervek szerint oktatási, kul­turális és gazdasági téren fűz­nék szorosra az együttműkö­dést. A testvérvárosi megálla­podásról szóló szerződésterve­zeteket mindkét település ön- kormányzatának meg kell tár­gyalnia, hogy az előreláthatólag a következő évben Jászla- dányba érkező küldöttséggel már aláírhassák a két település közötti szerződést. -banka­Elszabadult búzaárak A Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán hétfőn a malmi búza felszabadított októberi, de­cemberi, valamint jövő márciusi jegyzései mintegy 2000 forinttal erősödtek - decemberre a búza ára elérte a 28 100 forintot, jövő májusi árfolyama 3120 forinttal nőtt 33 710 forintra. A nap vé­gére a gabonaszekcióban 1334 kontraktus cserélt gazdát 767 millió forint értékben. Sikeres lovasünnep Az Abádszalóki nyár ’97 szer­vezőihez végre az időjárás is jó­indulatú volt a hét végén. így nem volt meglepetés, hogy telt ház előtt adott koncertet az Edda. A szombati lovasünnep ugyancsak sok látogatót von­zott. A polgármesteri megnyitó után a Horváth Róbert vezette jászárokszállási csapat parádé­zott díjugratásban. Á nézősereg jól szórakozott, hangulatuk csak nőtt a hazai lovasok virtus­játékakor. Vasárnap megismétlődtek a virtuspróbák, s kiderült, hogy ifj. Ratkai István olyan ügyesen teljesítette az ördöglovaspróbá- kat, hogy egy évig ő lehet a pünkösdi király. Üde színfoltja volt a lovas- versenyeknek a jászárokszállási klub „Lovagolj és kerékpá­rozz!” vetélkedője, amelynek győztese Ikon nyergében Csö­mör Tamás lett. Ezt követően Fülöp István egri lipicai lóte­nyésztő négyesfogathajtó adott parádés bemutatót. A kétnapos abádszalóki lo­vasünnep látványos lovasfel­vonulással ért véget. -p­A szó szoros értelmében Bu­dapesttől Szolnokig ünnepük meg szeptember első napján a két várost 1847-től összekötő vasútvonal százötvenedik szü­letésnapját. A műszaki látványosságokkal színesített programról Tóth Ernó\ a szervezőbizottság veze­tője adott tájékoztatást. Reggel Budapest Nyugati pályaudvar­ról egy 424-es típusú gőzmoz­dony indul el Szolnok irányába a tervek szerint vendégekkel teli nyolc kocsival, és útja során Hogyan alakult az év első fele az eredmények tükrében? - érdeklődtünk Szép István-tói, a ConAvis Rt. zagyvarékasi baromfi-feldolgozó gyárának igazgatójától.- A tavalyi évet az exporttámo­gatások csökkenése és a takar­mányárak növekedése miatt csu­pán minimális nyereséggel zárta az üzem - mondta az igazgató. - Az idei tervek között szerepelt az orosz piac bővülése miatti teljes kapacitáskitöltés, ami az évre ki­vetítve 19,5 ezer tonna baromfi feldolgozását jelenti. Az első fél évben az eredetileg tervezett mennyiséget a csirke­feldolgozás csökkenése miatt 72 százalékban sikerült teljesíteni. A termékek főként az orosz pi­acra kerülnek. Kedvezően hat a jövedelmezőségre a dollár ma­gas árfolyama, így a kisebb mennyiségű feldolgozás mellett is teljesíteni tudták az év első fe­lére várt eredményt. A munkahelyek megtartása érdekében sikerrel pályázott az üzem, így négyszáz munkavál­laló foglalkoztatását biztosíthat­több településen megáll. A megállóhelyeken - Vecsésen, Üllőn, Monoron, Pilisen, Al- bertirsán, Ceglédbercel-Cserőn, Cegléden és Abonyban - min­denütt emléktáblával örökítik meg a jubileumi eseményt, de például Cegléden platánfa ülte­tése, galambröptetés, Abony­ban pedig állomásszentelés te­szi teljesebbé az ünneplést. A nosztalgiavonat egészen az ószolnoki pályaudvarig közle­kedik, ahol a felújított indóhá- zat emlékhelyként felavatják. Az épületben a Közlekedési Libasorban a csirkék ták. Szigorú költségtakarékosság is jellemezte az elmúlt időszakot, ami a dolgozókat annyiban érinti, hogy áprilisra tervezett bérfejlesztésük várhatóan szep­temberre valósulhat meg. Az újdonságok kapcsán meg­említendő az exportpiacon nagy sikert aratott dekorfűszeres pá­colt csirke és csirkerészek, vala­mint kacsa és kacsarészek. A termék külhoni sikerét jelzi, hogy a bevezetést követően havi tízről 90 tonnára nőtt a megren­Múzeum rendez be vasúttörté- neti kiállítást. Az indóházi megemlékezés után a városi művelődési központban dísz­ünnepséget tartanak. A szol­noki történések másik hely­színe a vasútállomásnál a cso­móponti művelődési ház, ahol többek között augusztus 29-én vasúttörténeti dokumentumo­kat, modelleket bemutató tárlat nyílik. Része még a program­nak a Technika Házában tar­tandó tudományos emlékülés, a helyi Közlekedéstudományi Társaság szervezésében. delések mennyisége. A termékek hazai bevezetését a szolnoki vá­sárkor tervezik. Jelentős fejlesztés ment végbe a csomagolástechnikában is. Nagy teljesítményű tálcázógé- pet, valamint védőgázas csoma­gológépet helyeztek üzembe. Ezzel a fagyasztás nélküli ter­mékek húsz napig frissek ma­radnak. így Európa bármely terü­letére képes az üzem előhűtött áruk szállítására, a megromlás veszélye nélkül. földes Bánhorvátiban most táboroz­nak az ételallergiás gyerekek. A tábort a Vöröskereszt a lisztér­zékenyek megyei szervezetével közösen rendezte. Az idei táboroztatások már a tanév végén megkezdődtek. Az utolsó tanítási héten ugyanis a tiszavárkonyi alkotóházban 35 középiskolás pihent, akik a Vö­röskereszt munkájával ismer­kedtek. Júniusban tizenhetedjére nyi­totta meg kapuit Berekfürdőn az egészségkárosodott gyere­kek tábora, amelyen 62 gyerek és 18 felnőtt vett részt. A berekfürdői tábort, hason­lóképpen a jászberényi öreger­deihez, minden évben megren­dezik. Öregerdőre hátrányos helyzetű gyerekeket vittek. Itt 35 gyerek pihenését tudták biz­tosítani, míg a hasonló jellegű nagyvisnyói táborban hatvan­két általános iskolás vett részt. A megyéből tíz diákot küld­tek a Balatonra az országos if­júsági táborba, a Vöröskereszt nemzetközi táborába pedig ket­ten jutottak el: egyikük Genfbe, másikuk Luxembourgba. A táborok költségeit a sze­rény pályázati lehetőségekből, a Vöröskereszt saját pénzéből és a szponzorok felajánlásaiból fedezték, amihez hozzájárult még az összegyűjtött 10-20 fil­léresek beváltásából származó összeg is. Ezekben a napokban a tan­évkezdési segélyezési akció időszerű: ruhákat, iskolatáská­kat gyűjtenek. paulina Az Európában sikeres termék hazai bemutatóját a szolnoki vásárra tervezik Húszezer tonna baromfival számolnak (le) Nem bánta meg, hogy ezt a foglalkozást választotta A gyermekei már nem könyvtárosok A karcagi képviselő-testület Karcag Város Kultúrájáért Dí­jat adományozott dr. Bellán Tiborné-nak, a városi Csokonai könyvtár igazgatójának, aki a kitüntetést a VI. nagykunsági kulturális napokon veszi át. Dr. Bellon Tibomé 30 évvel ez­előtt került a városi Csokonai könyvtárba, mely 1973-ban köl­tözött mai helyére. Azóta az ol­vasói létszám is fokozatosan emelkedett. Most minden ötödik karcagi tagja a könyvtárnak, ami az igazgatónő szerint jó arány. Mára a könyvek, folyóiratok mellett gazdag helyismereti gyűjtemény áll az olvasók ren­delkezésére, s folyamatosan bő­vül a könyvtár hangzóanyag- (kazetta, hanglemez, CD) és vi­deofilm-gyűjteménye is, melyet különböző pályázatokon elnyert összegből és költségvetésükből vásároltak. Komoly számító- gépparkot is így tudtak vásá­rolni, melyekkel már elkezdték a Dr. Bellon Tibomé fotó: bl könyvtári anyag feldolgozását. Megalapozták a CD-ROM-gyűj- teményüket is. Ám a szűkös költségvetésből az utóbbi idő­ben kevesebb könyvet tudtak vásárolni. Beszerzéseiknél azonban az igazgatónő mindig szem előtt tartotta az olvasói igényeket. Dr. Bellon Tibomé büszke három gyermekére, akik ugyan nem az ő hivatását választották, de mindannyian nagyon szeret­nek olvasni. Férjével - aki a JATE-n tanít, s'most fogja meg­kapni a professzori címet - mindketten nagyon szeretik fog­lalkozásukat, így az igazgatónő nem bánta meg, hogy tanári szakja mellett, a könyvtárnál kö­tött ki három évtizeddel ezelőtt. Aki ismeri a közalkalmazotti te­rületet, tudja, hogy ez mennyire speciális munka - mondja dr. Bellon Tibomé, aki a könyvtár eddigi eredményeit segítőkész, szakmájukat szerető kollégáival tudta elérni. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod ... Szaporulat előtt az adók családja Januártól tovább drágul az alkohol, a cigaretta és az üzemanyag A fogyasztási adóbevétel több mint 94 százalékát biztosító dohányáruk, alkoholtartalmú termékek és ásványolajok a jövő évtől a jövedéki adó hatálya alá kerülnek. Az összefog­laló néven jövedéki termékként megjelölt áruk közterheiről, valamint forgalmazásuk szabályairól szóló törvényjavaslatot várhatóan az őszi ülésszakon tárgyalja az Országgyűlés. Az új adónem bevezetésétől a kormányzat az adóbevételek biztonságosabbá válását és a feketegazdaság visszaszoru­lását várja. Ha törvényhozás elfogadja a javaslatot, január 1-jétől az intézkedések hatására az al­kohol és a dohányáruk 7-8, az üzemanyagok pedig mintegy 10 százalékkal drágulnak. A törvényjavaslat szerint a jövedéki adó fizetésének kö­telezettsége akkor lép életbe, amikor a termék elhagyja az adóraktár területét, azaz for­galomba kerül. Az adóraktár­ban ugyanis a belföldön elő­állított vagy importált jöve­déki termék adófelfüggesztés mellett tárolható. Jelenleg egyébként a jöve­déki visszaéléseket zömmel ásványolajtermékekkel köve­tik el. Az eddig ezen a terüle­ten több jogcímen alkalma­zott elvonásokat - fogyasz­tási adó, útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj -jövedéki adó helyettesítené. A költségvetés tervezése során kialakuló bevételi igé­nyekhez igazodva a törvény- javaslat a fix összegű adók át­lagosan 10,5 százalékos eme­lésével számol. Az üzemanyagoknál a jö­vedéki adónak a központi költségvetésbe kerülő há­nyada (azaz a jelenlegi fo­gyasztási adó) 10,8 százalék­kal nőne, az útalap-hozzájáru­lás átlagosan 21, a környezet- védelmi termékdíj pedig 2,22 forint lenne literenként jö­vőre. A sör esetében - a borral szembeni versenyhátránya miatt - az átlagos szint alatti, 6-7 százalékos adóemelés szerepel a törvényjavaslat­ban. A cigaretta adótétele át­lagos mértékben, vagyis 10,5 százalékkal növekedne. FEB Festőpalánták „szállták” meg a szolnoki Zagyva-partot tegnap délután. Sárkány Sándor tanítványai ezúttal a természetet választották modellül. A fiatalok közül többen már évek óta rajzolnak és festenek. fotó: mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents