Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
1997. augusztus 9., szombat Körkép 5. oldal A „Jászberényi nyár” rendezvénysorozat keretében csütörtökön este operagálát rendeztek, melyen fellépett Gregor József operaénekes, nagy sikert aratva. fotó: s. j. Nézőpont Melyik a legjobb hónap? Biztosan több évtized, de inkább nemzedék tapasztalata alapján állítják az emberek, hogy az esztendő legrosszabb, legszegényebb hónapja általában a január. Azért, mert nagyon hosszú, nagyon hideg, beszorul az ember a lakásba, éppen ezért temérdeket kell fűteni, világítani. Ugyanúgy megvan a maga keresztje a februárnak, márciusnak, májusnak, de nem kivétel az október, november, sőt a december sem. Az egyik azért, mert sok a névnap, az ünnep, ezért a költeni való is az, a másik a melegsége, szárazsága miatt, esetleg a kitartó őszi esők következtében nem nagyon kedvelt. Hogy az ellenpéldáról is essék szó, az ismerőseim szerint is eddig ez a hónap, az augusztus számított a legelviselhetőbbnek. Miért, miért? Mert magtárban a búza, sőt már kisült az új kenyér, zsendül a kukorica, érik a körte, alma, cukrosodik a szőlő, lehet lékelni a görögdinnyét, és tele a konyhakert vagy a hobbi olyan javakkal, amelyek segítik a háziasszonyok ebédeltetési, vacsorázta- tási gondjait. Még melegek a nappalok, de már rövidebbek, csípősek a hajnalok, hűvösek a késő esték. Fűteni azért nem kell, és a villanyt sem szükséges délután fél négykor felkapcsolni, elvégre drága itt minden. így miért lenne kivétel a gáz vagy az áram? Nem igaz? Hiszen a családok döntő többsége nemhogy gazdag, de még tehetős sem. Szóval eddig még úgy-ahogy ez a hónap számított a legjobbnak, a legelviselhetőbbnek. Sajnos, mára már ez is a múlté, hiszen augusztus vége a gyerekes, kis- és nagydiákos családok, többgyerekes anyukák, apukák feje fölé olyan felhőket vezérel, amelyeket nehéz kikerülni. Elvégre a szeptember elsejei becsengetés nagyon sok család otthoni kasszáját, konyhakredencén hagyott pénztárcáját alapjaiban üríti ki. Nem csak ott, ahol főiskolás, egyetemista a nagylegény vagy a nagylány, hiszen köztudomású, hogy az éves jegyzet 20-30 ezer közötti. Nem olcsóbb a középiskola vagy az általános sem, főleg ha az ebadta már megint kinőtte a cipőt, a nadrágot, a köpenyt, az inget - szóval mindent. És ha több az iskolába iparkodó, sokszorozódnak a kiadások. No, nem szeptemberben, hanem már augusztus utolsó harmadában. Pedig állítólag állami támogatások is akadnak, ezek mértéke attól függ, kit kérdez az ember. ,fent” jókora összegekről beszélnek, de mire odaér ahhoz, aki rászorul, ilyen-olyan elvonások után jut is, marad is belőle. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de hát eszeveszetten dráguló világunkban már az augusztus sem a régi, nyugodt hónap. Legalább is a vége, így jó, ha ezzel is számol az olvasó. Tejó ég! Ezek után van itt egyáltalán az átlagembernek, az átlagcsaládoknak normális, elviselhető, könnyű hónap? Főleg ha már az augusztusról is kiderült, hogy a fenti minősítések sem jellemzőek rá ... &oJk) IíaÍlJUjí A mezőtúri hármas ikrek (egyelőre) hazamehetnek Szapárfaluból Kevés kisded kerül vissza a családjába A fegyvernek-szapárfalui csecsemőotthonból ötvenöt kisded került ki tavaly. Harminchármat örökbe fogadtak, tízről nevelőszülők gondoskodnak, ötöt másik intézménybe vittek, hét apróság pedig visszakerült saját családjába - mondja Bognár Mihályné intézetvezető gondozónő.- Az lenne jó, ha az utóbbi szám lenne a legnagyobb - teszi hozzá sietve. Bognámé kétszeresen kötődik a megye által működtetett intézethez. Öt éve vezető gondozónő, előtte tizenöt évig bölcsődevezető volt, még előtte ugyancsak a csecsemőotthonban töltött hét évet gondozónőként. Aggódik a szakma jövője miatt.- Megszűnt a gondozónőképzés a megyében. Az ápolónőknek korábban indított tíz hónapos ráképző tanfolyam is abbamaradt. A bölcsődéknek is gond lesz ez, hiszen visszakerülnek az alapellátáshoz. A februárban született és védőnői javaslatra - a nem megfelelő lakáskörülmények miatt - június elején Szapárfaluban gondozásba vett mezőtúri hármas ikrekre terelem a szót. Amint erről írtunk, a Raffael családba a 11, 6, és 2 éves gyerek mellé érkezett az újabb három apróság. A koraszülöttként 1000-1000 és 750 grammal világra jött piciket háromhavi kórházi ellátás után sem vihették haza a rossz állagú, kéthe- lyiséges lakásukba a szülők.-Mennyire jellemző a Raffael szülőkhöz hasonló ragaszkodás az idekerült apróságok iránt? - kérdezem Bognámét.-Egyáltalán nem! A kicsinyek többségéről írásban lemondtak a szüleik. A mezőtúri hármas ikrek hamarosan hazamehetnek. A megyei gyermekvédő intézet hozzájárulását megkaptuk. Ideiglenesen az apai nagyapa fogadja be őket, egy szobát átengedve nekik. Kilátásban van a lakásvásárlásuk, ehhez talán a mezőtúri önkormányzattól kapnak segítséget. ■ * Adámné dr. Bagdán Piroska, Mezőtúr polgármestere pontosítja a Szapárfaluban hallottak.: - A család a három nagyobb gyerek után 5 ezer 500 forint rendszeres nevelési támogatást kap. Mihelyst hazajönnek az ikrek, ezt megemeljük. A lakásigénylésük be van adva, de jelenleg nincs olyan lakásunk, amit ki tudnánk utalni részükre. Ha Raffaelék kérvényezik, telket tudunk adni az építéshez, illetve 300 ezer forintot első lakáshoz jutás támogatásként. A szociálpolitikai támogatás igénybevételében is segíthetünk, bár ez szigorú feltételekhez kötött. * Raffael Gábor édesapja három hónapra befogadja a nyolctagúra nőtt nagycsaládot. A jelenlegi, tizennégy négyzetméteres szobában már öten sem nagyon férnek el. Mennek Szapárfaluba a kicsikért, költöznek a nagyapához, de Raffael apuka előre fél, mi lesz decemberben.- A hivatalban azt mondták, ha nem lesz lakásunk, mind a hat gyerekünket elveszi az állam. Hát én nem adom őket! * Varga Gyula, a mezőtúri kisebbségi önkormányzat vezetője állítja:- A Raffael család normális életvitelt folytat. Nem italoznak, az apa dolgozik, ám a 42 ezer forintos összjövedelem ennyi embernek alig valamire elég. Az önerős lakásvásárlás, a bankkölcsön szóba sem jöhet, amikor az évszaknak megfelelő ruházat, az étkezés biztosítása sem kis gond a családnak. * Dr. Seregélyes Lőrinc igazgatófőorvoshoz fordulok:-Miként értelmezi az egyik lapban megjelent mondatot, miszerint a családok támogatásával igyekeznek elérni, hogy az állami gondozásból a gyermek mihamarabb visszakerülhessen eredeti családjához?- Hát ez az . .. A prevencióra lenne inkább szükség - mondja a szapárfalui csecseBognár Mihályné intézetvezető gondozónő fotó: scsj mőotthon igazgató-főorvosa. - Hiszen ha már egyszer ide bekerül, nagyon nem változnak meg az otthoni körülmények, ha kikerül. Elgondolkoztató: akkor miért kerül be ide? Húsz év alatt, amióta itt vagyok, a családjukba visszakerült gyerekek voltak a legkevesebben.- Szomorú statisztika. Most mennyi apróságuk van?- Az engedélyezett férőhely nyolcvan, jelenleg ötvenhat csecsemőről és kisgyerekről gondoskodunk.- Mibe kerül itt egy gyerek?-Nem kevésbe. Több mint 600 ezer forintba éves szinten. Ennek fele állami támogatás, másik felét a megyei önkormányzat biztosítja.- Mit tud elmondani a mezőtúri hármas ikrekről?-Félévesek lesznek, szépen fejlődnek. Utolérték magukat. Az egyik kicsi négy-, a másik kettő közel ötkilós súlyú. Egészségesek. Megnéztük őket. Virgoncak, jó kedélyűek. Csak Mátyás ráncolta sírósra egy picit a homlokát. Lehet, hogy a három nagyobb testvér és a szülők hiánya miatti honvágy váltotta ki? Simon Cs. József A hármas ikrek Szapárfalun: Richárd, Erzsébet, Mátyás Gyümölcslevet csak mértékkel Azok az óvodáskorú gyerekek, akik naponta és rendszeresen sok gyümölcslevet isznak, alacsonyabbak és kövérebbek társaiknál. A „nagy gyümölcsléfogyasztó” kétévesek csoportjában átlagosan 2-3 centiméteres magassági elmaradást regisztráltak, míg az ötéveseknél ez a különbség már 4 centiméterre nőtt. Ráadásul testtömegük nagyobb volt azokhoz a gyerekekhez viszonyítva, akik nem vedelik naponta a gyümölcslét. A kutatók siettek leszögezni, hogy az eltérésekért nem önmagában a gyümölcslé a felelős. A baj az, hogy a gyümölcslével „jóllakott” apróságok nem táplálkoznak rendesen, s emiatt szervezetük nem jut elegendő zsírhoz, fehérjéhez és ásványi anyaghoz. FEB A vechtai polgármester kerékpáron ismerkedett Jászberénnyel Hangsúly a személyes kapcsolatokon Jászberény testvérvárosának, Vechtának a küldöttsége csütörtökön vett búcsút a Jászság fővárosától. Bemard Kühling, a németországi város polgármesterének vezetésével a Jászberényi nyár ’97 programjain vett részt a héttagú delegáció. Az önkormányzati küldöttség célja volt az is, hogy közvetlenül megismerkedjen Jászberény polgárainak mindennapos életével. Az egyhetes látogatás tapasztalatait összegezve megállapítható, Jászberény testvérvárosában a kialakult és jól működő hivatalos együttműködéseken túl fontosnak tartják a polgárok közötti minél szorosabb kapcsolattartást. Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvismeret. Hogy ez ne csak célkitűzés maradjon, már jó ideje létezik a Testvérvárosi Kapcsolat Közalapítvány, melynek létrejöttéhez Vechta is jelentős mértékben hozzájárult. Most is egy nagyobb összeggel segítették az alapítvány működését. A látogatás nem hivatalos jellegét jelzi, hogy Bemard Kühling polgármester kerékpáron járta be a várost, ismerkedett az utcákkal, az emberekkel. Elismerően szólt a városi piacon látott rekonstrukciós munkálatokról, az ott ámít gyümölcsök zamatáról. A szakmaiságot mégsem száműzték teljesen. A polgár- mester és felesége ellátogatott a jászberényi időskorúak ellátásáról gondoskodó bentlakásos intézményekbe. Tájékoztatást kaptak ezek működéséről, pénzügyi lehetőségeikről, tapasztalatokat szerezhettek az időskorúak ellátásának minőségéről. Csodálkozva állapították meg, hogy a rendelkezésre álló minimális pénzekkel, az ápolók alacsony fizetése mellett is, a lehetőségekhez mért legmagasabb színvonalon tudják ellátni a rászorulókat. A szociális ügyekért felelős vechtai képviselő ellátogatott a Maci Alapítványi Óvoda és Fejlesztő Napköziotthonába, ahol egyebek mellett a mozgás- és halmozottan sérült gyerekeket fejlesztő módszerekről szerzett tapasztalatokat. A delegáció egyes tagjai jártak a városi rendőrkapitányságon, látogatást tettek az Aprítógépgyár Rt.-nél is. Ezen túlmenően Jászberény önkormányzatának bizottsági elnökeivel és tanácsnokaival megbeszéléseket folytattak a különféle szakterületeken szerzett tapasztalataikról. B. Cs. Képviselői mérleg a ciklus utolsó évében A legszegényebb községek a kerületemben vannak Dr. Kasuba János az MSZP képviselője az Országgyűlésben. Arra kértem, vonja meg parlamenti munkájának hároméves mérlegét.- Harminchat éve élek a megyében, harminc év óta Karcagon. Sok embert ismerek, akik elmondják a véleményüket. El kell ismernem, hogy ebben a parlamenti ciklusban sem minden az én értékrendem szerint alakult. Nem gondoltam, hogy ennyi csatát kell megvívni a pártban, a frakcióban.- Melyik területen érzi ezt a legnehezebbnek?- Talán szociális téren kellett volna jobban meggondolni egyes döntések következményeit, így sok nehézséget el lehetett volna kerülni.- Milyen bizottságban dolgozik?- A mezőgazdasági bizottságban szerettem volna dolgozni, de szlovák nyelvtudásom miatt a külügyibe kerültem, és a szlovák-magyar parlamentközi bizottság elnöke vagyok. Benne voltam a szlovák-magyar alapszerződést előkészítő bizottságban. A szerződés megkötését sikerként értékelem. A mezőgazdaság kérdéseivel is foglalkozom azért, az idegenforgalommal szintén. A Tisza-tó környéke a kerületemhez tartozik, de itt vannak a legszegényebb falvak is. A Népjóléti Minisztérium statisztikája szerint kiszámítható, hogy milyen egyes községekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Sajnos a legszegényebb tizenkettőből kilenc az én választókerületemben van. Ennek a helyzetnek a változtatását alapvető feladatomnak érzem.- Mit tud tenni ennek érdekében?- 29 millió forintot sikerült szerezni Herbály Imrével együtt a kunmadarasi repülőtérről készülő tanulmányhoz, amelytől igen sok függhet a továbbiakban. A tisza- burai gázhálózathoz 23 milliót kaptunk. De nemcsak ezeket érzem sikernek. Szerepem volt abban, hogy a Tisza-tavi erőműveket nem privatizálták, hogy megmaradt a karcag-tiszafüredi vasút, hogy a karcagi kórház ágyszáma nem csökkent nagyobb mértékben.- Volt-e megvalósulatlan elképzelése?- Volt. Jó lett volna például megindítani a karcagi kórház rekonstrukcióját, de ez valószínűleg nem fog sikerülni. Ám vannak olyan tennivalók, amelyekben a hátralévő időben szeretnék sikert elérni. Ilyen a közbiztonság javítása a területen a rendőrök számának növelésével, vagy az útjavítás folytatása. És természetesen a munkahelyteremtés segítése mindig a legfontosabb céljaim között van.- Úgy látom, képviselői munkájában a helyi kérdések állnak előtérben.- Területi képviselőnek tartom magam elsősorban, nem felejtve el, hogy szocialista vagyok. A hátrányos helyzetű vidék fejlődésének segítése alapvető célom. B. A. Dr. Kasuba János Művészemberek Rákóczifalván Színész a festők között Az utóbbi időben Rákóczifalván sűrűn fordultak meg művészemberek: fafaragók, festők és egy zenekar hozott változatosságot a település mindennapjaiba. A fafaragók a faluház kapuját készítették, a vásznakra pedig Rákóczifalva egy-két szép részlete került fel. Turza Irén a szolnoki színházrajongóknak bizonyára nem ismeretlen. Ahogyan ő fogalmazott, már az ősidőkben is a Szigligeti Színházban játszott. Emellett a művészet több ágában is igazán otthonosan mozog. A művésznővel a rákóczi- falvi művészeti táborban beszélgettünk. A nyár szünet a színházban is, így több idő jut a másik nagy szerelemre, a festészetre is.- Tavaly is itt voltam Rákóczifalván. Miután kinéztem magamnak egy témát, nekilátok az alkotómunkának. „Könnyű” a dolga a színésznőnek, hiszen a művészet tölti ki az életét.-Tökéletesen megfér egymás mellett a szabadidőmben „űzött” művészet és a kenyérkereső színészet. Eredeti foglalkozásom kerámiakészítő és festő, tehát nem gyökerek nélküli életemben a festészet - amit csakúgy, mint a színészetet, csak szívvel lehet csinálni - fogalmazott Turza Irén amolyan ars poeticaként. A művésznő képei a többi festő munkáival együtt megtekinthetők az ez alkalommal nyílt kiállításon. PE
