Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek 3. oldal Megyei Körkép Törökszentmiklóson napközis foglalkoztató épül Hihetetlen nyomás alatt élnek Hihetetlenül nagy nyomás nehezedik mindenkire, aki a fo­gyatékosok ügyében érintett - hangsúlyozta tegnap Maria Bruckmüller, az osztrák Lebenshilfe Alapítvány elnöknője Szolnokon tartott sajtótájékoztatóján. Új felüljárót építenek Száj ólnál a 4-es főúton a régi mellé, mert csak azután tud­ják tovább szélesíteni a főutat. Az új felüljáró pontosan a régi mellé épül, így a meglévő két sávot még kettővel bővítik. Tavasszal kitisztították a területet, és a héten már a földmunkák is elkezdődtek. fotó: mészáros János Mi a véleménye a drogveszélyről? Amint arról már lapunkban beszámoltunk, rendőrségi tá­jékoztatás szerint több szolnoki szórakozóhelyen kábító­szert árusítanak. A hírrel kapcsolatos véleményükről kér­deztünk szolnoki polgárokat. Az elnöknő abból az alka­lomból járt megyénkben, hogy alapítványa támogatta a törökszentmiklósi Kézen­fogva alapítványt a Phare- programban való sikeres pá­lyázatban. A Kézenfogva ugyanis napközis foglalkozta­tót épít Miklóson az értelmi fogyatékosok számára - a he­lyi önkormányzat, a Népjóléti Minisztérium, a Városfejlesz­tési Alapítvány támogatásá­val. A Phare-pályázathoz szükséges volt egy EU-tagál- lambeli ajánlás is. (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként új működési enge­délyt a rendelet hatályba lépése óta 231 esetben adott ki a me­gyeszékhely hivatala. Jászberényben a kereskedők „gyorsabbak” voltak szolnoki kollégáiknál, miután a mintegy 750 üzletből már több mint 500 kérelmezte a működési enge­dély kiadását. A jó arány eléré­sében minden bizonnyal segí­tett az is, hogy szinte a rendelet megjelenése óta folyamatosan hírelik a helyi elektronikus saj­tóban a kereskedőkre rótt köte­lezettséget. Az üzlettulajdonosok talán fele tett eddig eleget a rendelet előírásának Karcagon - vála­szolták kérdésünkre, ahol több mint 400 kereskedelmi egysé­get tartanak nyilván. Maria Bruckmüller szol­noki tartózkodása alatt hely­beli, fogyatékosokat foglal­koztató intézményt, illetve alapítványt is meglátogatott: az Oázis alapítványt, amelyet szülők hoztak létre, illetve a megyeszékhely által működ­tetett foglalkoztatóintézetet. A látottakat összegezve az elnöknő elmondta: mindkét helyen nagy erőfeszítést, ön- feláldozást tapasztalt az ott dolgozók részéről a fogyaté­kosok érdekében végzett munkájuk során. P. E. Szinte minden polgármesteri hivatalban kifogásolták a ke­reskedők a kétezer forintos ille­téket, melyet a működési enge­dély megkérése során kellett le­róniuk. Ettől, valamint az álta­lános felháborodástól függetle­nül valamennyi városban ked­vező tapasztalatokról számol­tak be, nem volt különösebb gond az ügyfelekkel. Legfel­jebb a rendkívüli mértékben megszaporodott munka okoz gondot, főként ha egy-egy sze­mélynek kell mindezt végeznie. Új szabály, hogy a nagyke­reskedelmi egységekre is mű­ködési engedélyt kell érni. Eh­hez ötezer forint illetéket kell leróni, s csatolni kell a szakha­tósági engedélyeket és a műkö­désre vonatkozó valamennyi dokumentumot is. ein Lándzsa Lajos, nyugdíjas:- Helyesnek tartom, hogy a rendőrség megfigyeli a szóra­kozóhelyeket. Ahogy évekkel ezelőtt nem árultak ilyen szere­ket, így most sem szabadna. Ha ezeket a fiatalokat ellenőrzés alatt tartanák, lehet, hogy mindez kevésbé lenne veszé­lyes mint így, ellenőrzés nélkül. Szabó István és Gulyás Mi­hály, munka nélküli fiatalok:- Régebben mi is megfordul­tunk diszkókban, és alkalman­ként ki is próbáltuk a tablettá­kat. Mindenki maga tudja, hogy mit csinál: aki árulja és aki használja, az is. Most már más a helyzet, már családos embe­rek vagyunk. (Folytatás az 1. oldalról)- Úgy gondolom, az igazgatónő megsértődött, az idei progra­mokat ezért mondta le hirtelen. Eddig a polgármestertől min­den támogatást megkapott, ám ez most elmaradt - mondja a képviselő. Németh István polgármester­től is megkérdeztük: miért ma­radt abba a nyári programok szervezése a Györffy-tanyán?- Az elmúlt években Debre­ceniné odaadó munkát végzett, a nyarat szinte egy huzamban a táborban töltötte. Többen nem értékelték ezt a munkát, így sem ő, sem a munkatársai nem kaphatták meg azt az elisme­rést, ami járt volna. A polgármester elmondta, a város anyagilag nem tudta fel­vállalni azon munkák elvégzé­sét, melyeket a szakhatóságok megköveteltek. így a lovarda Rácz István, turbinagépész:- Nem örülök ezeknek a hí­reknek, mert van egy 13 és egy 14 éves gyermekem. Ők még nem járnak szórakozni, de ké­sőbb biztos fognak. Otthon be­szélünk a drogok veszélyeiről, arról, hogy nincs értelme a használatuknak. Mást sajnos nem tudunk tenni. Túri Tibor, vállalkozó:- Nyugat-Európában, főleg Hollandiában elég liberálisan kezelik ezt a témát, de az eltérő kultúrák miatt nem hiszem, hogy Magyarországon legali­zálható lenne a könnyű drogok árusítása. Az éremnek is két ol­dala van: nem biztos, hogy az feltétlenül jó, hogy törvény sze­további vezetését Debreceniné nem tudta vállalni. A működé­sét továbbra is szervezi, ám a feladatok végrehajtásában nem vesz részt. A szóbeszéddel el­lentétben a tanya működik, bár főállású lovász nincs. Az előző jár vissza, gondozni a lovakat.- Mint képviselő többször is szóvá tettem, hogy lehet az ösz- szevont művelődési intézmé­nyek vezetőjének ilyen sokrétű elfoglaltsága - fakad ki Csaj­bók Ferencné önkormányzati képviselő. - A szezon bekö­szöntővel Debreceniné szinte kiköltözött a tanyára. Megkér­dőjeleztem, vezetői munkaköre mellett ezt hogyan tudja meg­csinálni. Mindezek mellett tanít is az egyházi iskolában. Kétsé­gesnek tartottam, ekkora leter­heltség mellett hogyan tudja vezetni az intézményeket. Megsértődhetett, mert úgy dön­rint nem árulhatnák ezeket a kábítószereket. Más részről vi­szont használatuk a balesetek kockázatát növeli, és ezzel má­sok épségét is veszélyeztetik. Gálné, nyugdíjas:- Szerencsére az unokáim nem járnak ilyen helyekre. Nem is nagyon örülnénk neki, mert féltjük őket. Sok szülő egész nap dolgozik, nem fog­lalkozik eleget a gyerekével. Ezek a fiatalok hamarabb bele­esnek az olyan csapdákba, mint amilyen a kábítószer is. Bartha Szilvia és Pintér And­rea, tanulók:- Visszataszítónak tartjuk, ha valaki drogozik, de addig elvi­seljük, amíg minket személye­sen nem zavar vele. Tudunk egy-két emberről, hogy szed tablettákat, de az a legjobb, ha távol tartjuk magunkat tőlük. K. T. tött, abbahagyja a programokat - nyilatkozza Csajbókné.- Meglepődtem, amikor a má­jusi testületi ülésen Debreceniné bejelentette, nem vállalja a lo- vardás programokat - mond vé­leményt Oszlánszki Zsolt képvi­selő. - Említette, a tanyán fel­újításokra lenne szükség, illetve a lovásznak hosszú ideje nem tud szabadságot adni. A városatya szerint a rossz körülmények törvényi követ­kezményeit a vezető nem tudta vállalni. Úgy véli, a rendezvé­nyek lemondása mögött sértett­ség is megbúvik, mivel Debre­ceniné a testületi üléseken ál­landó piszkálódásoknak volt ki­téve. Oszlánszki szerint a mű­velődési intézményeknél kolle- gális feszültség is észlelhető. Az ügyet a közeljövőben a képviselő-testület tárgyalja. S. Cs. J. Négy megye részvételével Szépségverseny Szolnokon Hat éve kapcsolódtunk be abba a szépségversenybe, amely hazai döntőjét Miss Universe Hungarynak hívják, és az sem mellékes, hogy a vi­lág legszebbjei között az ed­digi legjobb eredményt is me­gyénkben hölgy, a karcagi Fórián Szilvia érte el, aki ti­zenegyedik lett. Mindez tegnap hangzott el Szolnokon a Tisza Szállóban, azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet Fási Ádám, a rendezvény nemzeti igazgatója tartott. Megtudtuk, hogy ez a ver­seny 1952-ben indult, és napja­inkban már nyolcvanhat ország szépei vesznek részt rajta. Az idén ősszel, pontosabban október 17-én a Szigligeti Színház ad otthont annak az egyik országos, regionális elő­döntőnek, ahol Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye vállalkozó szellemű hölgyei versengenek a díjakért, azért, hogy közülük ki, kik kerülnek az országos dön­tőbe, amelyet Siófokon tarta­nak. A verseny védnöke Vár­hegyi Attila polgármester lesz, és a szervezők mintegy kétmil­lió forint értékű ruhát, ruhaféle­séget ajánlanak fel a nagycsa­ládosoknak. Jelentkezni a höl­gyeknek 18-26 év között lehet, a nevezés pontos idejéről, felté­teleiről pedig időben tájékoztat­juk az érdeklődőket. D. Sz. M. Fűtéskorszerűsítés Megyei közgyűlési döntésre várva Mint arról beszámoltunk, az augusztus 6-i szolnoki vá­rosházi sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a Városi Művelődési Központ fűtés­korszerűsítése tárgyában a tulajdonos megyei önkor­mányzat nyilatkozata, il­letve hozzájárulása hiányá­ban késhet a felújítás, kor­szerűsítés megindítása, s ez­zel együtt befejezése. A megyei közgyűlés alel- nöke írásos válasza tegnap megérkezett a városházára - tájékoztatta lapunkat Vár­hegyi Attila polgármester. A válasz a hozzájárulás fo­lyamatát mutatja be, amely szerint a megyei közgyűlés bizottsága augusztus 18-án tárgyalja, hogy a megyei önkormányzat a korszerűsí­tés anyagi terhét magára vállalja-e. Amennyiben nemleges döntés születik, úgy várha­tóan az azt követő napokban a tulajdonosi hozzájárulás a megyei jogú város önkor­mányzatához megérkezik, s ebben az esetben a város önkormányzata érdemben tudja tárgyalni a probléma lehetséges megoldási mód­jait. Utóbbi esetben várha­tóan soron kívüli városi közgyűlést tartanak. Az ellopott riasztón buktak le Földvári betörők jászsági kiruccanáson Egy éjszaka alatt négy betörésről érkezett bejelentés szerda hajnalban a Jászberényi Rendőrkapitányság ügyeletére. A célpont mindannyiszor élelmiszerbolt volt, csak a támadások helyszínei változtak. Először Alattyánból, onnan két helyről is, később Jász- jákóhalmáról, végül Jászte­lekről csörgették a rendőr­ségi ügyelet telefonját. A rendőrség forrónyomos csa­pata nyomban munkához lá­tott, helyszíni szemlék kö­vették egymást, megindult a kutatás a köddé vált bűnö­zők után. Mint egy kirakósjáték, ez esetben úgy állt össze a kép - valójában nem is sokkal a bejelentések után. Az eset egyébként újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, mennyit jelenthet adott esetben a bűnügyi felderítés érdekében is egy példásan ellátott közterületi járőr- szolgálat. Az történt ugyanis, hogy még kedden éjjel igazoltatott egy gya­núsnak vélt autót Jászla- dányban a helyi rendőr. Ak­kor persze semmit sem lehe­tett tudni, ezért az autó és a benne ülők személyi adatai­nak feljegyzését követően a megállított, Mercedes típusú személygépkocsi továbbro­boghatott. Csak később vált igen fontossá a neveket és lakcímeket tartalmazó papír. A szálak egy viszonylag távolabb eső településre, Ti- szaföldvárra vezettek, ott pedig összesen hat lakásba látogattak el a jászberényi zsaruk. Nem potyára utaztak olyan messzire. Az első he­lyen rátaláltak ugyanis arra - az előző este még egy ri­asztóberendezés tartozéka­ként működő - hangszóróra, amelyet a jászjákóhalmi üz­letről téptek le és vittek ma­gukkal a tolvajok. Több bűnjel birtokában döntöttek úgy a nyomozók, hogy a felkutatott hat gya­núsítottból ötöt őrizetbe is vesznek. -hgy­Árusítás csak engedéllyel Nehéz „háton maradni” a lovardában Nemere István: Szabadok szerelme . Egyesek arra tippeltek, hogy Windom ma már aggszűz egykori nevelőnője, mások szerint egy igencsak fiatal hajadon, aki kegyeivel tüntette ki a bormágnást. A jelek szerint ez utóbbiaknak volt igazuk, írta az újság, amikor kiderült, hogy a kedvezményezett és addig senki­től sem ismert örökös mindössze húsz év körüli leány. A végren­delet ugyan világosan nem utalt a dologra, de Windom ügyvédje éppen tegnap „tört meg”, és kö­zölte végre a sajtó képviselőivel: Mademoiselle Liefess Windom úr leánya volt. „No de papa!” - mondta volna Tina. És a mama...? Húsz évvel ezelőtt egy gazdag kereskedő szeretője lett volna? És a papa er­ről mit sem tudott? A lány a ta­xiban is ezen töprengett. Nem ilyennek ismerte a szüleit, de már egyiküket sem kérdezhette meg. A mama nyolc, a papa két évvel ezelőtt halt meg. Most hát ott ült a fotelben, oly­kor magán érezte a titkárnő tekin­tetét. Hát persze, ő is olvasta az újságokat. Én lennék Windom úr lánya... Nem csoda, ha a konszern igazgatótanácsa megbízott vala­kit, tapintatosan vonjon ki engem a játszmából, és persze az újság­írók látóköréből. Adnak egymil­lió-kétszázezret, és mivel amúgy is meg vagyok ijedve - gondolják -, hát örömmel kapok a pénzért, és lemondok minden jogomról. Aláírok nekik egy papírt, hogy nem tartok igényt semmi többre. Minden, ami az elmúlt napokban történt a hegyekben, a szállóban, a tó vizén - csak arra szolgált, hogy engem halálra ijesszenek, és így feltétlenül engedelmeskedjek ennek a „szelíd rábeszélésnek”. „Hát akkor nagyot tévednek”, gondolta elszántan. Küzdeni fog a vagyon rá eső részéért. Nem akart másképpen tenni - már csak azért sem, mert az újságban arról is szó volt, hogy a Win- dom-vagyon mindent össze­vetve ér vagy tizenhétmilliót, dollárban! Ehhez képest amit ezek akarnak adni frankban, az borravaló. Még akkor is, ha a két Windom fiú mellett csak a har­madik „gyerek”, a harmadik örökös lehetek. A törvénytelen gyermek is teljes jogú örökös, ha az örökhagyó azzá teszi - ezt a mondatot is az egyik újságban olvasta az öreg Windom fény­képe alatt. Nem felejtette hát el. Ilyen harcias gondolatok fog­lalkoztatták, amikor nyílott az ajtó, és újabb „ügyfél” érkezett. Egy elegáns öltözetű, jó negyve­nes férfi. Nem volt csinos, de a mozdulataiban volt valami elő­kelő. Üdvözölte a titkárnőt, aki szemmel láthatóan ismerte már, majd váratlanul odajött Tinához, és leült melléje. Fesztelenül, nyugodtan. A lány szemébe né­zett:- Jó reggelt, Mademoiselle Liefess. Megismerte a hangját és belül azonnal reszketni kezdett. Ám már nem a félelemtől, inkább a haragtól. Szóval ő az. Az utolsó négy napban előle menekültek, az ő emberei jártak a nyomuk­ban?- Örülök, hogy megismert - a férfi olvasott a szeméből. - És azt is nagyon jó ötletnek találom, hogy a testőrét ezúttal szabadsá­golta, kedves kisasszony. így könnyebben megegyezhetünk. Abból hogy itt találkozunk, arra következtetek, elfogadta a felté­teleimet.- Lehet, téves a következtetés - Tina igyekezett szárazon és nagyon határozottan szólni. - Időközben én is tájékozódtam, és megtudtam úgy igazán, miről van szó. A vagyon rám eső ré­szének igazi nagysága.. . hm... alighanem arra késztet, hogy felmondjam azt, amit ön egyez­ségnek nevez. Amit gazembe­rekkel és erőszakkal akart rám kényszeríteni, Monsieur. Amaz idegesen pillantott a tit­kárnő felé és megnyugtatóan szólt:- Jó, jó... ezt is megbeszélhet­jük. Mondjon egy újabb össze­get. Legfeljebb megvárjuk, míg a közjegyző úr új megállapodást gépeltet le a titkárnővel.- Nem hiszem, hogy új meg­állapodásra lenne szükség. - Tina most könyörtelen volt. - Mindent akarok, ami nekem jár. A Windom-vagyon egyharma- dát! Amaz elsápadt, aztán gyorsan, hadarva magyarázott valamit. Tina ebből csak annyit értett: a konszernnek egyben kell marad­nia, a két Windom fiú is emellett kardoskodik. Ha egy úgymond idegennek, aki eddig nem vett részt az üzleti életben, kiadnák a vagyon harmadát, az felborítaná az egész konszern egyensúlyát. Mellesleg lehetetlen is lenne el­osztani mindent kétharmad-egy­harmad arányban, az egyes ré­szek nem választhatók szét az egésztől. A konszern minden­képpen nagyon megszenvedné ezt az erőszakos amputálást. Ezt a szót használta.- Tizenhétmillió dollárt ér az egész - mondta a lány makacsul. - Ennek az egyharmada csak­nem hatmilüó... Megelégszem készpénzzel is. A két fiú kifizet­heti a részemet, és övék a kon­szern. Amaz a kezeit tördelte: a cég ettől félig-meddig tönkremenne, vannak likviditási gondjaik, készpénzük nincs, mert az öreg Windom az utolsó napokban is mindent befektetett, ez volt a mániája. Pénzt csak bankköl­csönre vehetnének fel, de egy­részt ennyit semmilyen bank sem adna. Másrészt ha elteijedne a szakmában, hogy a konszern kölcsönöket vesz fel, azonnal esne a jó hírük, ami nyilván befo­lyásolná a későbbi hiteleket, a cég megbízhatóságát, jó hírét... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents