Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-07 / 183. szám
1997. augusztus 7., csütörtök Riport 11. oldal isten Erdélyt biztosan jókedvében teremtette, másképp nem is történhetett volna. A pedagógusklub által szervezett út célja Erdély egy kis részének megismerése volt. Bár azt kell hinnem, hogy magyartanár kollégáim csak azt szerették volna megtudni, hogy miért írták Erdélyről, hogy Tündérkert. Most láthattuk. ahol kétszer kel fel a nap A Remetei-kolostor szentélye (tiltott fotó a tiltott helyről) készítik a híres torontáli szőtteseket, ám a modernség jegyében a kolostor bejáratánál saját készítésű fagylaltot is árulnak. A szentélybe tilos a nőknek belépni, s még tilosabb fotózni. Nagy kár, mert gyönyörű, nem is értem, miért tiltják meg, hogy láthassák a nők is az ortodox vallás eme csodálatos kegytárgyait. Maga a sziklaszoros is feledhetetlen. A bátor utazó nyakig merülve a hideg Remete-patakban, két kezét kinyújtva eléri a szoros két oldalát, s egy pillanatra akár Atlasznak is képzelheti magát! A hazafelé vezető úton még egyszer megálltunk a Királyhágón, hogy közel érezhessük magunkhoz a természetet, s annak nagy alkotóját. Nagyvárad volt az utolsó állomás a határ előtt. A püspöki palotával szemben - Tőkés László püspök egészségére - lehörpintettünk egy Ursus (Medve) nevű román sört, s a biztos ítész szerint nem is volt rossz. Közben szömyűl- ködve néztük az apró román porontyokat, amint a piros lámpánál megálló külföldi autók elé rohannak ronggyal és vízzel, hogy néhány lejt keresve lemossák szélvédőket. Ezt a Soha sehol nem lesz olyan szívet melengető és fenséges a napfelkelte, mint a Király-hágón. Az ember áll a Teremtő alatt tíz centivel, és azon csodálkozik, hogyan kerülhetett ilyen gyönyörű helyre. Az éjszakából lassan kibontakozott a Réz-hegység és a Bihar-hegy- ség közé szorított Körös-völgye, ami átkanyarog Csúcsán - Ady és Csinszka szerelmi fészkén -, majd elértük Körösfőt. Ez már Kalotaszeghez tartozik, a legfelkapottabb vásározóhely Mátyás király szülőházának csak a XV. században készült gótikus kapuját tudtuk megcsodálni, mert nem engedtek be bennünket a jelenleg képzőművészeti főiskolába, mondván: nyári szünet van. Ez volt az egyetlen hátrányos helyzetünk, több ilyen megkülönböztetés nem ért bennünket. A holtak sokkal toleránsabban viselkedtek, amikor a Házsongárdi temetőben tisztelegtünk Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Reményik A remetei-sziklaszorosi ortodox kolostor a régi és az új tökéletes harmóniája Torockó, A Házsongárdi temető, ahol - többek között - nemzeti irodalmunk nagyjai is pihennek A méltán híres köröndi cserepek A 764 méter magas Patkós-kő a Tordai-hasadékban maszatolást persze az autósok rendre visszautasították. Ismerőseim közül nagyon sokan mondták, hogy azért nem mennek Romániába, mert rosz- szak az utak, a határokon sokat kell várni, nem lehet magyarul megszólalni. Nos, a határon mi gyorsan (20 perc alatt) átjutottunk, még egy kis mosolyt is kaptunk, és bárhol megszólalhattunk magyarul - kivéve Kolozsváron, Mátyás szülőházánál volt ebből hátrányunk. A boltokban udvariasak voltak, megértették, amit mondtunk még akkor is, ha románul válaszoltak. A Torockó Vendégház pedig maga a csoda! Nyersfa bútorzata, az erdélyi ételspecialitások, a személyzet - mind-mind turistacsalogató, s ráadásul még pedagógusfizetésből is megfizethető! Nos, az utak valóban nagyon rosszak, nem is siet senki sehová. Még sokáig rosz- szak is maradnak, de addig biztosan, amíg kétszer kel föl a nap Torockón. Cs. A. Kolozsvár, Mátyás-szobor gyár király lovának patkónyomait látni véli az emlékezés a 764 méter magas Patkós-kőn. A hasadék és környéke geológiai képződményei és flórája miatt védett terület. A Hesdát patak felett karcsú és lélekvesztő fahidalók vezetnek a túlpartra. A víz nem mély, a másik part pedig néhol csak 10 méter. (A hasadék tulajdonképpen egy beomlott barlangrendszer, mintegy 3 km hosszú, 10-30 méter széles sétautat jelent). Utunk következő állomása az utánozhatat- lanul gyönyörű Torockó. A Székelykő Iá- Torockó, a Székelykő lábánál fekvő falu bánál fekvő falu a századelőn még kétezer lakosú város volt, mára nyolcszáz lelkes településsé „szelídült” - miután megszűnt a vasbányászat. A sziklás talaj nem kedvez a mezőgazdaságnak, marad a turizmus fellendítése. Szó ami szó, is mit megmutatniuk! A van Székelykő egyik oldalán kel fel a nap, majd a csúcs mögött elbújik, s csak egyórás kérlelés után bukkan elő - immár végképp a másik oldalon. Ennek a huncut kőnek a megmászása nagyon veszélyes, hegyi vezető nélkül nem is tanácsos. A mi negyvenkét fős csoportunkból is csak négyen vállalkoztak. Amíg a vállalkozó kedvűek hegyet másztak, addig mi egy magánmúzeumban megcsodáltuk a híres népviseletet és a gyönyörű használati tárgyakat. Ami igazán lenyűgözött, hogy ezeket a kerámiákat, cserepeket olyan természetességgel használják, mint én a vásárhelyi fajansz tányérokat. Torockón a gyász színe a piros, de piros-fehér a menyasszonyi ruha is. Nagyenyed és Gyulafehérvár várja a látogatókat. Nagyenyed nemcsak Jókai által is megénekelt kollégiumáról nevezetes, hanem jelentős borvidék is - tanúsíthatom, hogy a Nagy- enyedi Chadonnay nem véletlenül lett az egri borbírák szerint is aranyérmes. Gyulafehérvár a Maros völgyében fekszik, az egyetlen erdélyi katolikus püspökség (Erdély uralkodó vallása ugyanis az unitárius). A gyulafehérvári püspöki székesegyház Erdély legmo- numentálisabb román kori építménye, itt van eltemetve Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, s itt van Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond szarkofágja is. Az általam ismert világ leglenyűgözőbb helye a Remetei- sziklaszorosban lévő Remeteikolostor. A látvány festői volt! Hatalmas cseppekben zúdult ránk a nyári zápor, közben előbukkant a nap, s a kolostor fölé vonta a boldogság szivárvány- hídját. Az 1200-as években épült kis kápolna mellé most építettek egy új templomot, csodálatos ikonokkal díszítve kívül-belül. Az apácák régi szövőszékeken megrendelésre Torockótól délre ez a kis település. Itt ered a Sebes-Körös. A vízválasztó után már a Számos-völgyében fekszik. Erdély fővárosa dák erődítményen épült fel, Kr. u. 124- ben, a rómaiak Napocának nevezték. Erre utalva kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet (Cluj=Kolozs). Kolozsvár mindig is az erdélyi magyar irodalom központja volt. Ottjár- tunkkor lángolt fel a vita a Mátyás-szobor felújításával kapcsolatban. A város hírhedt polgármestere, Funar le akarja emelni Mátyást a lováról, mondván, ki kell javítani a rozsdafoltokat. Fadrusz mester alkotása az egyik tájékozódási pont, „a ló farkától jobbra vagy balra”. (A másik ilyen irányt adó az úgynevezett Szabó-bástya: a XV. századból való várfal és annak bástyája, melyet a szabók védtek - innen ered a neve.) Nem messze innen, a Szent Mihály-templom- ban csodáltunk meg egy szép szokást. A XIV. század második felében, gótikus stílusban épült templomban Szent Péter szobra elé a hívők kenyeret tesznek, melyet a pap megáld, s esténként kiosztja a szegények között. Itt, az ünnepélyes falak között ravatalozták fel Bocskai Istvánt, s választották meg erdélyi fejedelemnek Bethlen Gábort is. Sándor és Kós Károly emléke előtt. A csodálatos, ősparkhoz hasonlatos temető meredek kaptatója bizony 20-25 fokos szögben lejt, nem könnyű séta oda feljutni. A lábunk alatt törtek fel friss források, táplálva a megemlékezés örök virágait. Kolozsvártól délre, Torda város mellett, Mészkő falu határában van a Tordai-hasadék. A legenda szerint Szent László menekülve a kunok elől az Úrhoz könyörgött, hogy menekítse meg őt szorult helyzetéből. A szikla kettévált, kunok pedig lezuhantak. A hős maTorockói szobabelső
