Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-05 / 181. szám

1997. augusztus 5., kedd 3. oldal Megyei Körkép Hat éve dolgozik a Túrkevéért Alapítvány Bővítik az Egressy Béni Zeneiskolát- Az 1990-es választások után fogalmazódott meg, hogy létre­hozzunk egy alapítványt, mely a város kulturális, művelődési színvonalának emelését és sérült emberek támogatását tűzte ki célul - nyilatkozta dr. Szabó Zoltán, a Túrkevéért Alapítvány közelmúltban harmadszor megválasztott kuratóriumi elnöke. Közérzetünk Könyvek rabságban Jó idők járnak mostanság Szolnokon a tévére, az agyzsongító küklopszra, a szem rágógumijára. A videóval együtt korlátlan uralmat élvezhet a könyvekkel szemben. Beköszöntött az egyre- másra nyíló videotékák aranykora. Konkurencia kizárva. Maga a könyvtáros szakma ad tág teret a más alkalmakkor általa is osto­rozott kommersz, bumfordi tömegkultúra terjedésének. Guten­berg mester zseniális találmányának remekei fabatkát sem érnek lakat alá tett bölcsességeikkel. Teljességgel hozzáférhetetlenek. Mert egy dolog, hogy a megyei könyvtár a hónapokig tartó köl­tözködés miatt zárva tart, de hogy a gyermekkönyvtár és a Szé­chenyi városrészen működő városi könyvtár is egy időben tartson „munkabeszüntetést”, ez több mint udvariatlan lekezelése a betű szerelmeseinek. Sztrájkról ugyanis szó sincs. Nyár lévén, szabad­ságukat töltik a közkönyvtárak dolgozói. A pihenésre nekik is joguk van. Am jobb munkaszervezéssel, a szabadságukat lépcsőzetesen kiadva az olvasók - felnőttek és gyerekek - a zárt ajtók láttán nem csalatkoznának. Nem kellene a szolnoki diáklánynak Besenyszögre utaznia olyan gimnáziumi kötelezőkért, mint Homérosz, Moliére, Dante, Szophoklész, Shakespeare alapművei, hogy a szeptemberi tanévkezdésre per­fekt legyen a ldasszikusokból. Merthogy drágák a könyvek. Egyre kevesebb otthonban állnak glédában a polcokon. A nyár - de a többi évszak is -, bízom benne, még sokak érték- rendszerében egyenértékű a könyvtárral, olvasással. Szervezni sokféleképpen lehet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is bezár augusztusban, ám szórólapon terjesztik tíz másik, egész nyáron nyitva tartó kerületi könyvtár elérhetőségét. Az olvasás jelentőségéről írt vitacikket az egyik periodikában a közismert, jászberényi nyelvész professzor. Tanári munkája so­rán felismerte: a főiskolai hallgatók jó része küszködik olvasás- technikai nehézségekkel, olvasási tapasztalatok hiánya miatt. A szövegértelmezés, az idegen szavak jelentésének „megfejtése” igen nehézkes, bonyolult feladatot jelent számukra. Ezt a fajta hi­ányt nagyon nehéz pótolni, ráadásul tanítói munkájuk során nem csekély kihívásnak kell megfelelni a tanulók nyelvi nevelése te­rén. Az olvasás fontossága, nem vitatható. A Gutenberg-galaxis- nak, még ha az ellenkezőjét is jósolják egyesek, még sokáig nem lesz vége. A betű, a szellemi erőfeszítéssel, aktív agy tornával járó olvasás nem pótolható mással. Nagy tisztelettel adóztam a vonaton utazó idős férfi iránt, aki Jókai Mór regényét, Az aranyembert olvasta. Félhangosan mo­tyogott, szája mozgott, eldolgozott kezének ujjai pedig sorról sorra vándoroltak a kötet lapjain. Ez a könyv, amennyiben köz­könyvtárból származott, nem ítéltetett nyári raboskodásra. Simon Cs. József Min dolgozik? Honismereti tábor Települések múltja és jelene Honismereti tábort ren­deznek a napokban Kő­telken a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeu­mok Igazgatósága és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Honismereti Egyesület szervezésében. A vasárnap kezdődött és augusztus 10-ig tartó tá­borban középiskolások és főiskolások vesznek részt, akiket szakembe­rek kalauzolnak a hon­ismeret tág világába. A tábor vezetője, Ko­vácsáé dr. Kaposvári Gyöngyi irodalomtörté­nész-muzeológus a tábor fő feladataiként a helytör­ténet-kutatást, hagyomá­nyápolást nevezte meg. A szakmai irányítást a megfelelő szakterületen dolgozó muzeológusok végzik, akiknek alapvető feladatai a szakmai, mód­szertani felkészítés, a tör­téneti kutatás alapismere­teinek, a terepmunka sajá­tosságainak megismerte­tése. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei közép- és főiskolások kisebb csopor­tokban egy adott témához végeznek kutató-gyűjtő munkát. A résztvevők megis­merkednek a közvetlen környezet hagyományos foglalkozásaival, a telepü­lés múltjával és jelenével. Kőtelek esetében kosárfo­nással, néptánccal, népdal­lal és szalmafonással. Az elméleti ismereteket törté­neti, régészeti, néprajzi előadások mélyítik el. A honismereti tábor vé­gére beszámolók készül­nek a gyűjtött témákról, valamint egy kiállítást is rendeznek az eddig készült tárgyak és fotók anyagá­ból. F. Zs. fogyókúra” a repülődandárnál (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor hússzal több szerződéses katona dolgozik majd az új „rendszerben”. A parancsnok tájékoztatása sze­rint olyan persze előadódhat, hogy választani kell a leszere­lés és egy esetleges alacso­nyabb beosztás vállalása kö­zött. Ősztől a kiképzési közpon­tok is megkezdik működésü­ket, így az ezrednél 160-nal kevesebben lesznek a sorkato­nák is. A szállító repülők át­szervezése tovább folytatódik. A várhatóan október-no­vemberre lezáruló - a létszá­mot már nem befolyásoló, szakmai elvárásokat felsora­koztató - folyamat eredmé­nyeként olyan ezredet akarnak, amely pontosan illeszkedik a NATO rendszerébe. H. Gy. Az alakuló közgyűlés 1991. május 25-én volt. A civil szer­vezet indulóvagyona 182 ezer 500 forintot tett ki.- Az alapítvány életének első jelentősebb eseményeként a gróf Széchenyi István születé­sének 200. évfordulójára elké­szíttetett bronz emlékportré fel­avatását említeném - mondja Szabó Zoltán -, amelyet a posta új épületének falán helyeztek el. Ezt a portrét azóta több is követte. A domborműveket 7a- lamasz Lajos helyi szobrász- művész készítette. 1992-ben indította útjára az alapítvány a nemzetközivé bő­(Folytatás az 1. oldalról) az országban, de még Közép-Eu- rópában is ez lesz az első. A leg­közelebbi ilyen mű Németor­szágban működik, a világban is csak 43 van eddig belőle. A napi 20 tonna hulladék ártalmatlanítá­sára alkalmas technológia kor­szerű, biztonságos, a világon bárhova telepíthető. Ezért is le­het gyorsan megvalósítani a több milliárd forintos beruházást. Az Ürge-háton, a falu határában fel­építendő - egyébként kémény nélküli! - üzem jövőre már mű­ködhet, már csak a szakhatósá­gok és a környezetvédelmi főfel­ügyelőség végleges engedélyére van szükség. Az első kapavágást szeptemberre tervezik. Czédly tíyula a beruházástól legalább nyolcvan munkahelyet remél, ahogyan azt is, hogy a falu költségvetéséhez a Green­vülő Arany János vers- és pró­zamondó versenyt. Túrkeve testvérvárosából, Szalontárói a kezdetektől érkeznek a megmé­rettetést vállaló fiatalok. Az Eg­ressy Béni Zeneiskolát 1992- ben alapították meg. Az okta­tást 58 növendékkel kezdték. A képviselő-testület ’93-ban a ki­használatlan posta épületét in­gyenes használatba adta a zene­iskolának. Jelentős segítséget kaptak az épület átalakításához is a várostól. Az iskola azóta bővült, kihelyezett tagozata működik Kengyelen, és további tagozat nyitását is tervezik. Idén állandó programjaik World jelentős tétellel járul majd hozzá. Másik ígérete is van a polgármesternek az üzemeltető­től. A Green-World kijelentette, a beruházásból presztízskérdést csinál, ezért Kengyelen a 21. század faluját akarják megvalósí­tani. Ezt az ígéretet lapunknak is megerősítette Gőz László, a Green-World Kft. elnök-vezér­igazgatója. A vezető hozzáfűzte, örülnek a népszavazás eredmé­nyének. A szavazást egyébként ki sem kellett volna írni, de a polgármesteri hivatallal együtt ragaszkodtak a megtartásához. A pozitív eredmény azt mutatja, kellő információval látták el a lakosságot, és nem előbb döntöt­tek és csak később kérdezték meg a népet. Ahogyan eddig folyt az ügy, példaértékűnek tartja a cég vezetője. mellett három fontos feladatot vállaltak fel. A Vénkerti teme­tőben felállították a közadako­zásból emelt lélekharangot, me­lyet reményeik szerint újabb követ majd. Kilenc rendez­vényből álló programsorozatot szerveztek „Együtt, egymásért, jövőnkért” címmel, melynek szervezésében Csajbók Fe- rencné, az alapítvány titkára vállalta a legtöbb feladatot. A lebonyolítás anyagi forrását minisztériumi pályázaton sze­rezték meg. Szeptemberben kí­vánják Szalontán felavatni Sinka István mellszobrát, a né­pies költő születésének száza­dik évfordulóján. Feladataik ellátásához az ön- kormányzat segítségén kívül kapnak adományokat a kevi emberektől is, melyre a továb­biakban is számítanak. scs Felhívtuk a dél-baranyai Garé polgármesteri hivatalát is. Tudni való, hogy itt óriási vita alakult ki egy hasonló beruházás terve miatt. Jelenleg a szennyezett földdel együtt egymillió tonna veszélyes hulladék vár meg­semmisítésre a Budapesti Ve­gyiművek ottani telepén. Mint Sípos Jenóné jegyzőtől megtud­tuk, őszinte csodálattal nézte a tévében a népszavazás eredmé­nyét. Települése is meg akarta ugyanis valósítani a beruházást, de a nép ellenállásán ez meghiú­sult. A szomszédos községek, Szalánta, Villány és Harkány hevesen tiltakoztak a mű ellen. Hogy szakmailag az ellenzők sem tudták alátámasztani érvei­ket, az már senkit sem érdekelt. Csak ők hangosabbak voltak. Gratulál, és egyben irigyli Ken­gyelt a lehetőségért. T. A. Mottó: Időről időre megkérde­zünk tudósokat, művészeket, hogy min dolgoznak éppen. Józsa Árpád kandidátus, a DATE Karcagi Kutatóintézeté­nek igazgatója a beszélgetést azzal kezdte, hogy a vezető be­osztású embereknek kevés ideje van tudományos kutató­munkára. Azután kiderült, hogy a tudományos munka azért le­hetséges vezető beosztásban is.- 1970-ben programozott ku­tatás kezdődött az agrártudo­mányokban, azaz programoz­ták a munkát térben, időben, ágazatban. Akkor megbíztak a talajművelés ökonómiai üzem- és munkaszervezési kutatásai­nak irányításával, és a mai na­pig ez a fő témaköröm, hiszen állandóan fejlődik az eszköz- rendszer (gépek), megújulnak a fajták, változik a növényvéde­lem, s ezek mind hatnak a ta­lajművelésre. De kutatásaink céljai között kiemelt helyen szerepel a gazdaságosság, hi­szen a legnagyobb termés- eredmények is csak akkor fo­gadhatók el, ha egyúttal gazda­ságosak. Nemrég ünnepeltük az inté­zet alapításának 50. évforduló­ját. Ebből az alkalomból írtam egy jubileumi évkönyvet, eb­ben benne van az intézet törté­nete, elsősorban az itt folyó ku­tatásoké, benne a saját munkám is. 1991 óta a talajművelés mel­lett van egy másik területem, amely szintén jelentős munkát igényel. Ez modell- vagy min­tagazdaságok létesítése, ame­lyek üzemi méretekben mutat­ják meg kutatómunkánk ered­ményeit. Az intézetnek három ilyen telepe van, amely három talajtípuson (csemozjom, réti és szikes talaj) mutatja be a gya­korlatban kutatási eredménye­inket. Ezekre a telepekre bárki bármikor bemehet tapasztala­tokat szerezni, szaktanácsot kérni. Nagyon fontos, hogy a telepeknek gazdaságosaknak is kell lenniük. Ezeknek is én va­gyok a felelőse. Úgy érzem, munkámban a gyakorlathoz kapcsolódó tevékenység az el­sődleges. A publikációim száma ennek megfelelően nem túl nagy, mintegy 25-30. Vi­szont igen sok konferencián, fórumon veszek részt, olyan összejöveteleken, amelyeken találkozhatok a gyakorlati szakemberekkel, és közvetlenül adhatom át munkánk eredmé­nyeit. B. A. Szeptember 1-jén lesz 150 éve, hogy megindult a vonatközlekedés Budapest és Szolnok között. Ebből az alkalomból többek között vasúti emlékhelyet és emléktáblát avat­nak majd Szolnokon, az Indóház úton. Az épület felújítása és a terület rendezése folyamatos, hiszen augusztus végére készen kell lenni mindennek a rangos eseményre. fotó: cs. i. A jövő század faluja lesz Kengyelen? Nemere István: Szabadok szerelnie . Most csak a kezek beszéltek, ujjak su­hantak tova, meg-megérintve a másik testét. Hátakon gyújtottak tüzeket, combokon szakítottak gátakat. Fejek indultak lefelé, szájak kerestek tüzes terepet és találtak is. Nyelvek fonódtak- merültek-tapogattak-simogat- tak, versenyben a kezekkel. Alig emlékeztek már, mi minden történt aznap. Vagy az előző napokon. Nem voltak ka­landok, forró szeretkezések. Most valahogy csillapultabban, de ugyanolyan hévvel nyúltak egymás felé. Kábulat szállt rájuk. Azelőtt egyikük sem hitte volna, hogy csupán ujjaikkal ennyi örömet tudnak adni a másiknak. A ke­zek mintha megsokszorozódtak volna, ujjak valóságos kis had­seregei meneteltek a gyönyör­földeken, örömhegyeken, kéj­völgyekben. Mirigyek fakadtak ki édes nedvvel, test tárult ki testnek. Hajnal lett már, mire rá­juk jött a fáradtság. Elaludtak. Már majdnem vi­lágos volt, amikor a lány egy percre felébredt. Tudta, rögtön el fog aludni, ezt is világosan érezte. De nem űzhette el a be­léje toluló ellenséges gondola­tot. Kicsoda hát Paul? Az ő Paulja-e, csak az övé, vagy más akaratoknak is engedelmeske­dik? Kik a társai, kik mutatták meg neki az ő fotóját? Miféle játszma ez? Ki hát Paul...? 5. PÉNTEK Abban a szobában elég sötét volt. De Mafoor tudta, vagy in­kább érezte, hogy a homály függönyén túl is vannak néhá- nyan. Ott ülhetnek egy sorban, és hallgatnak. Őket is érdekli a dolog, az első pillanatban akar­ják hallani éppen tőle, hogy ki az az ember ...? A kérdést már többször is feltették neki. De a harag foj­togatta a torkát. Olyan primitív módon buktak le, hogy ezt va­lóban szégyellhette is. Nem fogják tanítani semmilyen is­kolán, az biztos. Tökéletes volt a kudarc. Most már világos volt számára minden az elmúlt napokból. A rejtélyes eltűné­sek is, amikor künn a terepen nyoma veszett a barátainak. Az imént mutatták meg neki azo­kat a társait, akik kedden, szer­dán tűntek el. „Nyomtalanul”. Hát előkerültek a nyomok, az egyszer szentigaz. Csak éppen nem sok öröme telik bennük.- A nevét már tudjuk, bár azt is próbálta eltitkolni. De aligha maga találta ki ezeket az akció­kat. Különben sem hiszem, hogy szívesen magára vállalná az egész felelősséget, nem? Aki kérdezett, a fénykörben állt, Mafoor csak őt látta. Nem kötözték a székéhez, mint a filmeken, nem is nyúltak hozzá. Még a hangjukat sem emelték fel - és éppen ez volt az, ami a legnagyobb félelmet keltette a férfiban. Ezek na­gyon biztosak a dolgukban. Nem kételkednek abban, hogy ő beszélni fog. Amit már tud­nak, az sem kevés. Nagyon rá­fizethet, ha...- Nagyon ráfizethet, Mafoor - mondta ekkor az a másik is. Mafoort elrémisztette, hogy ugyanarra gondolnak. Mintha a fejében is vájkálnának. Vagy még erre is sor kerülhet. ..? Hallgatott, de tudta, nem so­káig hallgathat. A megbízó ne­vét jól ismerte. Ha a nyakába akarják varrni az egészet, hát inkább kiadja őt. Nem fog le­nyomni húsz évet a börtönben. Vagy éppenséggel a szakmai szemétdombon végzi...? Hi­szen ezek nem ölik meg, de­hogy. Nem azért vannak. De nagyon megkeseríthetik az éle­tét mostantól kezdve. Jobb hát elvinni a kisebbik balhét, és mindenért a megbízót tenni fe­lelőssé .. .! Ezt persze az a férfi is tudta, aki a kérdéseket feltette neki. Már csak idő kérdése volt, hogy Mafoor megtörjön és fel­fedje, ki volt a megbízó? Ak­kor aztán nem lesz akadálya a további akcióknak. Nem kell majd végre sötétben tapoga­tózniuk ... A „sötétben” már csak jel­képes volt. Odakünn ugyanis közben megvirradt. A város fö­lött felbukkant az első, még bá­tortalan, vékonyka kis napsu­gár. De hamarosan követték a társai, a fény kiteljesedett, új nap kezdődött az utcákon, a fa­lak között. Mafoor behunyta a szemét, és érezte, nem sokáig bírja már. Ha csak az a nyomo­rult telefonszám és a név je­lenti a majdnem menekülést, miért is habozna tovább ...?-Nem vagy szabad ember - mondta a lány. Már felöltözve álltak a szoba közepén. A tó fölött ra­gyogott a korai nap, árnyékok feküdtek a pázsiton. A szobá­ban is izzottak a fehér falak, fényük rávetült arcukra. A lel­kűkre. 1-Azért, mert nem egyedül vagyok a közeledben? Melles­leg már ez sem igaz. Ma reg­geltől egyedül vagyok itt, a többiek elmentek.-Mellébeszélsz. Arról van szó, hogy ...-Tudom, miről van szó! - Paul idegesen járkált ide-oda a szobában. - Miért, te talán szabad ember vagy? Most például egy közjegyzőhöz megyünk, mert izgatja a fan­táziádat, miről is akarnak le­mondatni? Mi az a nagy do­log, ami valakinek megér ennyi pénzt? Mert azt hiszed, rögtön gazdag ember lesz be­lőled! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents