Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-25 / 197. szám
1997. augusztus 25., hétfő 3. oldal Megyei Körkép A cigány kultúrával ismerkednek Barna Gyöngyök „múltidézőben” Ökörsütés, népi mesterségek bemutatója a túri vásáron Egy nap, hagyományaink jegyében- Köszönöm mindenkinek, a rendezőknek, a résztvevőknek, városunk polgárainak, hogy a túri vásárt immáron hetedszer is létrejöhetett - mondotta Adámné dr. Bagdán Piroska polgármester a hivatalos megnyitó alkalmából. A vasárnapi rendezvény szinte minden korosztálynak és érdeklődési körnek kínált látnivalót, szórakozási lehetőséget. Volt miből válogatniuk az érdeklődőknek fotó: m. j A kakucsi menyecskekórus és fúvószenekar vezette felvonulás nyitotta a hetedik túri vásárt. A felvonulók között találhattuk a mezőtúri Búzavirág népdalkört, az apátfalvi népdalkört és citerazenekart, valamint az újvárosi hagyományőrzők csoportját is. Az ünnepélyes megnyitó után a színpadon népzenészek és néptáncelőadók szórakoztatták a közönséget. A Kossuth téren a Magna Hungária expedíción járt ti- szaföldvári lovasok korhű öltözékben idézték fel honfoglaló eleink harci szokásait. Megismertették az ezeregyszáz évvel ezelőtti fegyvereket és azok használatát. A bátrabbak próbálkozhattak céllövéssel is. Szép számmal pakolták ki különböző áruikat a vállalkozók. Akik vásárolni akartak, éppúgy vehettek rohamsisakot, mint míves Miska-kan- csót. Az éhezők, szomjazok bőséges kínálatból válogathattak: birkapörkölt, lacipe- csenye, ökörsült, hamburger - kinek-kinek ízlése szerint. A gyermekek hamar felfedezték és birtokukba vették a vidámparkot. Itt több játék között válogathattak, szórakozhattak egy nagyot a tanév előtt. A kunhegyesi Konok Kunok régi játékokat mutattak be. Az érdeklődők megismerhették a francia pontieöi tekét, szárnyas nyilat és a békatáblát. A holland biliárd egyszerűsége révén hamar népszerű lett a vásáron. A hordólovaglást többen megkísérelték - keveseknek sikerült végig a hordón maradni. Több népi mesterséget is ki lehetett próbálni, így készítettek nemezlabdát gyapjúból, szappanos víz segítségével. A fiatalabbak a korongozást próbálták ki, az idősebbek a csipkeverő munkáját figyelték érdeklődve. A kéziszövő és a kosárfonó bemutatójára is többen kíváncsiak voltak. Este 8-tól a Jazz-Mine együttes húzta a talpalávalót az utcabálon, 9-kor pedig a tűzijáték nyújtotta látványosságban is gyönyörködhettek a vendégek. scs Vak sorstársak tábora Berekfürdőn A Vakok és Gyengénlátók, Hallássérültek Kunsági Egyesülete hatodik alkalommal rendezi meg a héten Berekfürdőn a kutyás tábort, melyre az ország több pontjáról érkeztek sorstársak. A karcagi DMIK Barna Gyöngyök cigány folklórcsoportja a berekfürdői táborban tölt el egy hetet, ahol a nemzeti önazonosulásukkal ismerkednek, s új dalokat is tanulnak. Az együttes tagjai - akik a Zá- dor Úti Általános Iskola diákjai - öt éve dolgoznak együtt Farkas Zoltánná és Mihácsi Lajos irányításával. A bereki táborban Schermann-né Kása Erzsébet a karcagi cigányság történetével - melyet Ruzicska Ferenc dolgozott fel - is megismerteti a Barna Gyöngyöket, valamint a cigány szokások, a hagyomá(Folytatás az 1. oldalról) A polgármesteri köszöntő után Galsi János, a karcagi egyházközség plébánosa áldotta meg a jelképeket, melyek a címert tartó gólyával, a község első bélyegzőjén lévő birka jelképpel, az állattartás és a végtelen, délibábos puszta szimbólumával hűen jelképezik a nagyivániak munka-, szülőföld- és környezetszeretetét. Az új falusi zászlót nemzeti lobogónkkal együtt ezek után húzták fel a községháza tetején lévő dísztartókra a jövő letéteményesei, a nagyiváni fiatalok. A délelőtti program részeként dr. Vadász István muzeológus, a földrajztudományok kandidátusa idézte vissza az elmúlt 72 évtized legfontosabb „pillanatait”. A nagyiváni szülőföld tiszteletével példásan fűnyos kismesterségekkel (gyékényfonás, teknővájás - melyről Tyukodi László faszobrász beszél majd) való ismerekedés is helyet kap a programban. Emellett költségkímélő házi praktikák, a kötés, horgolás alapjai, az életmóddal kapcsolatos előadások sem maradnak el. A Barna Gyöngyök tegnap a strandon lépett fel, ahol Mihácsi Lajos kannázott, a gyerekek pedig énekeltek, gitároztak, táncoltak. A programokhoz a Magyar- országi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivataltól nyertek támogatást. de szerezett, tudományosan pontos előadásának talán legmegszívlelendőbb megállapítása az volt, hogy az egykoron 2400 polgárt is regisztráló falu lakói rendelkeznek azzal a kitartással, amellyel a múlt két jelentős virágkora után elhozhatják a harmadikat. Dr. Kasuba János és Varga Mihály országgyűlési képviselők, valamint dr. Bozsó Péter megyei főjegyző jókívánságai után igazi jelképavató gála kezdődött Nagyivánon: kortörténeti kamarakiállítással, a római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisével - Agfay Antal esperes-plébános celebrálásával -, a miskolci Anonymus Quartett hangversenyével, főtéri nótaesttel, zenés szórakoztató műsorral és szabadtéri diszkóval. P. M. A tábor szervezője, Harsányt Istvánná, az egyesület elnöke igyekszik mindent megtenni azért, hogy sorstársai jól érezzék magukat Berekfürdőn, hiszen legtöbben csak ilyenkor tudnak kimozdulni a négy fal közül. A táborban most sok a fiatal. A budapesti Batthyányi Lajos Római Katolikus Vakok Kollégiumának tanulói mellett mezőtúri, szolnoki, karcagi, kunmadarasi, táti, esztergomi sérültek is eljöttek a táborba, A résztvevők vonaton és gyalogosan három állomást - Abonyt, Ceglédet és Albertir- sát - keresték fel, hogy megismerkedjenek e települések történelmi és kulturális nevezetességeivel. Mint Fügedi Andrásné, a Vasutas Művelődési Központ igazgatója elmondta, a 150 éves évforduló ahol a legfiatalabb résztvevő 15 hónapos, a legidősebb 66 éves. A 45 táborozó között vannak látássérültek és vakok is, akiket elkísért 15 kutya, köztük vakvezető leonbergi és hobbiként tartott palotapincsi is. Szombaton a Vakok Országos Szövetségének nosztalgiazenekara adott irodalmi műsort, vasárnap a bátrabbak lovagolhattak vagy hintón tehettek egy kört a községben Olajos Mihály és Zborai János lovaival. apropóján kifejezetten olyan helyekre voltak kíváncsiak, amelyek nem közismert kirándulóközpontok, noha számos érdekességet és értéket rejtenek. A vasútvonal születését ünnepelve szeptember első napján egy másik vonatos túrát is tervez a Magyar ÁllamHétfőn az üveggyárba, kedden Ópusztaszerre látogatnak el a táborozok, csütörtökön a Debreceni Szövetség kultúr- csoportja ad zenés irodalmi műsort, pénteken pedig házi vakvezetőkutya-verseny lesz. A bereki horgászegyesület ingyenstéget biztosít a pecázni szerető vakok számára. A tábort a Nemzeti Ifjúsági Szabadidő'- és Sport Alapítvány, Elek József, Horváth György, Magyar Sándor, Papp Zoltán, a Gyermekek Háza, az Essen, a Milk and Meat, a Béré g Crystal Kft.-k és a Wido Állateledel cég segítette. D. E. vasutak, amikor a Budapest Nyugati pályaudvarról egy 424-es típusú gőzmozdony vontatta nosztalgiavonat pöfög végig a száz kilométeres vonalon Szolnokig. A szerelvény megáll minden jelentősebb állomáson, ahol ünnepi műsorral, emléktábla-avatással, faültetéssel tisztelegnek a nevezetes esemény előtt. A vonatút végállomása az ószolnoki pályaudvar, ott az egykori indóházat avatják fel vasúti emlékhelyként. Hol nyaraltunk? Lassan itt a nyár vége, kezdődik az ősz. Arról kérdeztük a szolnokiakat, hogy merre üdültek az idén? Lengyel Erika, diák:- A barátommal voltam a Balatonnál egy hétig. A szállásunk az ő nyaralójukban volt, úgyhogy csak az utazásra és az étkezésre kellett költeni. Most nyári munkaként dinnyét árulok, hétvégenként néha kimegyek a strandra, de legtöbbször a tízéves húgomra vigyázok. Thrömböczki Károly, nyugdíjas:- Tavasszal voltam Gyulán, és most ősszel nyolc napot ismét ott szeretnék fürdőzéssel tölteni. Nyaranként itthon vagyok, de Szolnokon is gyakran járok a fürdőbe. Sz.ölősi János, nyomdász:- Ezen a nyáron dolgoztam, nem üdültünk sehol. Nem volt rá anyagi keret, és időnk se igazán. Nyaralás gyanánt hétvégeken kimentünk a családdal a strandra. Bodnár Beáta és Juhász József, diákok:- Tíz napot töltöttünk együtt Balatonalmádiban, egy ismerősünk házában. Nyári diákmunkát vállaltunk Pesten, gyűjtöttünk az utazásra és a következő tanévre. Dalmadiné, tanár:- Mivel tanár vagyok, a nyári szünetben nincs annyi munkám, mint év közben, de csak egy hétre sikerült elutaznunk a Balatonhoz. Keszthelyen, a só- gomőmék lakásában töltöttük ezt az egy hetet. Mészáros Pálné, nyugdíjas:- Tíz éve voltunk utoljára igazi nyaraláson, idén se utaztunk sehova. A gyerekeim, unokáim szoktak meglátogatni, nekik főzőcskézek, sütögetek. Ez az én nyaralásom. K. T. Jótékonysági hangversenyt adott Szolnokon, a temetői templomban a jászladányi születésű Tálas Ernő, a stockholmi Királyi Opera magánénekese. A bevételt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szolnoki csoportja a rászorulók megsegítésére fordítja. FOTÓ: MÉSZÁROS Az új zászló és a címer a jövő generációja kezében FOTÓ: J. M. A fellegekbe vittek Jól jön, ha egy civil szervezet vezetője a repülőgépvezetéshez is ért. Különösen az apróbb családtagok nagy-nagy örömére a szolnoki Gyermekeinkért Egyesület repülőnapot szervezett a hét végén a szandaszőlősi sportreptéren. Tóth Ferenc mérnök-repü- lőgépvezető, egyesületi elnök Kecskemétről navigálta át a szolnoki légtérbe azt a Cessna-172-es, négyüléses amerikai repülőgépet, amelylyel otthonosan térült-fordult a megyeszékhely fölött körözve. A családoknak csupán azt kellett eldönteniük, ki üljön a másodpilóta székébe: a feleség, a férj, netán egy nagyobb gyerek. Amíg odafent zajlott a sétarepülés, idelent, a sportreptér füvén bográcsban rotyogott a lábszárpörkölt, amit az egyesületi repülőnap záróakkordjaként mintegy félszázan ültek körbe, hogy jóízűen elfogyasszák. scsj Jelképeket avatott Nagyiván A 150 éves pest-szolnoki vonal mentén Vasutas túra az évforduló előtt Szeptember elsején ünnepli 150. születésnapját a pest-szolnoki vasútvonal, és a közelgő jeles jubileum alkalmából szombaton egész napos túrát szervezett a vasút menti településekre a szolnoki Vasutas Művelődési Központ. Dr. Novák László: Varázsló az őserdőben (1.) A z 1950-es évek vége, a ’60-as évek eleje számos afrikai országban jelentős változást hozott a korábban „anyaországnak” nevezett európai gyarmatosító államokkal tartott kapcsolatukban. Ekkor vált függetlenné a nyugat-afrikai Nigéria is, az úgynevezett Fekete-Afrika legnagyobb és legnépesebb országa. Tengerpartján a legjobb minőségű olajat találták, ennek eladásából ömlött a valuta az országba, utakat, hidakat, hatalmas városokat építettek, a nyugati civilizáció minden áldása elérhetővé vált, ingyenes lett az oktatás és az egészségügy. És ebből lett a nagy baj. A bőven áramló olajdollár előbb kényelmessé, majd lustává változtatta az elit rétegeit. Régi ágazatok - mint a földimogyoró-termelés - váltak semmivé, mindent importáltak, a külföldi, főleg európai, amerikai szakembereket jól megfizették, a régi koloni- ális időkre emlékeztető körülmények közötti életmódot biztosítottak számukra. Úgy látszott, hogy az „oil boom”, az olajrobbanás az idők végeztéig kiváltságos helyzetet biztosít majd Nigéria számára. Történetünk is ekkor kezdődött. A régi, híres nyugat-afrikai kultúrák egyikén, a volt be- nini királyság területén, a nigériai Benin City közelében elhelyezkedő Okada faluban élt egy fiatal rendőr őrmester, aki - ki tudja, hogyan - jó barátságban élt, majd szerelembe esett egy nála tíz évvel idősebb apgol hölggyel, akit törzsi szokások szerint feleségül is vett. Néhány gyerekük született, de pár év múlva az angol hölgynek elege lett Nigériából, és visszatért Angliába. Búcsúzóul hatalmas vagyont, mintegy száz fontot (mai pénzben körülbelül 200 ezer forint érték) hagyott hites urának, hogy kezdjen valami üzletbe, és közös gyerekeik angliai taníttatását is segítette. A kitűnő üzleti érzékkel megáldott, de nem túlságosan iskolázott rendőr őrmester pár éven belül Nigéria, egyúttal nyugodtan mondhatjuk, a világ egyik leggazdagabb üzletembere lett. Igen sok címzetes magas tisztséget, külföldi díszdiplomákat, díszdoktori címeket vásárolt magának, ő lett The Esama of Benin, és ezzel az ősrégi törzsi tradicionális címmel a helyi és az országos politikában is nagy befolyásra tett szert, mintegy királycsinálónak számított. Elhatározta, hogy a kis Okada faluból világvárost csinál, és ezzel a neve örökre fennmarad. Villanya, folyóvize, postája, szállodája lett a kis falunak, gyönyörű sporttelepet is épített, de csúcsteljesítménynek Fekete-Afrika legmodernebb, legszebb, a korszerű tudomány legújabb technikájával felszerelt - egy ötcsillagos szálloda minden kényelmével ellátott - kórháza számított. A The Lancet című brit orvosi lapban (a magyar megfelelője legjobban az Orvosi Hetilap lehet) 1992-ben egész oldalas hirdetés jelent meg kórházzal kapcsolatban, és számos orvosi szakma üres állásaira vártak jelentkezőket a világ minden részéről. Mivel 1982 és 1986 között már dolgoztam sebészként Nigériában, és honvágyam a trópusi Afrika iránt az idők múlásával egyre jobban nőtt, összeállítottam pályázatomat, és elküldtem a megadott londoni és nigériai címre. (Folytatjuk) Látványos felvonulással ért véget a III. nemzetközi fúvószenekari és mazsorettfesztivál. Szombaton délután a szolnoki Szigligeti Színház elé vonultak a részt vevő együttesek, majd minden zenekar rövid műsort adott, és a végén közös produkcióval búcsúztak a közönségtől. Felvételünk a zagyvarékasi mazsoretteket örökítette meg. fotö: m. j.
