Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

6. oldal Szent István ünnepén 1997. augusztus 21., csütörtök Szobrot avattak Martfűn Martfűn Gyurcsek Ferenc szobrászművész Szent István-szob- rának avatása volt az idei augusztus 20-diki ünnep fénypontja. Az alakuló új főtér dísze azonnal elnyerte a martfűiek elisme­rését. Ezt jelezte többek között az a nagy taps is, amellyel a művészt fogadta a több ezer jelenlévő. Politikai elkülönülés Berényben Jászladányban bemutatkoztak a régi mes­terségek mai művelői. gyatékából. A városi ünnep­ség keretében adták át az Apponyi díja­kat, amit eb­ben az évben Farkas Má­tyás apát-plé­bános, H. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója és dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő ve­hetett át. A jászberé­nyi Margit szigeten ren­dezett ünnep­Az ünnepség fő szónoka, Baja Ferenc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter erre rea­gálva meg is jegyezte beszéde elején, hogy úgy látszik, kezd helyrezökkenni az idő és az ér­tékrend, azok kapják a legna­gyobb elismerést a polgárok ré­széről, akik szellemi értékekkel gyarapítják a közösséget és a nemzetet. A miniszter a további­akban Szent István életművének máig ható érvényességét mél­tatta, majd elismerő szavakkal szólt Martfű gyarapodásáról és polgárainak közösségi szellemé­ről, áldozatkészségéről. A helyi női kar műsora után felolvasták Göncz Árpádnak a szoboravatás alkalmából a mart­fűiekhez írott levelét, amelyben hangsúlyozta: minden elismerést megérdemel, hogy a gazdasági fejlődés mellett nem feledkeznek meg a kultúra ápolásáról sem. Baja Ferenc és Kozma Imre A második világháború áldo­zatainak emléke előtt is tiszte­legtek Rákóczifalva polgára Szent István ünnepén. Teg­nap adták át ugyanis a Hősök parkját, amely igazi bizonyí­téka az összefogásnak. Közel félmillió forintot adott a lakosság, az önkormányzati képviselők pedig 270 ezer fo­rintot adományoztak erre a nemes célra. A helyi vállalko­zók közül pedig ki-ki lehető­ségei szerint segítette a mun­kálatokat. Az államalapító ünnepén másra is emlékeztek Cserkeszőlő pol­gárai. A település 45 éves év­fordulója alkalmából felavatták a község zászlaját és új címerét. Elkészült a holland, német, valamint hazai hívők adomá­nyaiból készült református templom is, melynek terme zsúfolásig megtelt a szentelésre érkező helybéliekkel. polgármester együttesen leplezte le a szobrot, szabadon engedett galambok számycsattogása és a közönség lelkes tapsa közepette. Tálas László megyei múzeum­igazgató méltatta Gyurcsek Fe­renc művészetét, s természetesen külön legújabb alkotását, a fris­sen leleplezett szobrot, amelyet a katolikus egyház nevében Kiszel Mihály címzetes prépost, esperes plébános, a református egyház nevében pedig Nagy Kálmán es­peres avatott föl. Kozma Imre megkoszorúzta a szobrot, majd a helyi néptáncegyüttes tartott rö­vid bemutatót. Az ünnepség vé­gén Kozma Imre átadta a Martfű Városért kitüntetést több helybeli közösségnek és személynek, és át is vette ugyanezt, mivel az ön- kormányzat a városért végzett munkája elismeréseként őt is ki­tüntette. A nap hátralévő része szórakoztató műsorral, tűzijáték­kal telt el. B. A. A második világégés hősi halottainak emlékművet emel­tek, s az első világháborús mellé helyezték. A bombázá­sok polgári áldozatainak kop­jafáját Dómján Gyula fafaragó művész készítette el. Nagylelkű gesztusról tett tanúbizonyságot a park dísz- burkolatát készítő A Beton Kft. is, ugyanis a székesfehérvári cég megismerve a községi ve­zetők szándékát, jelentős ked­vezménnyel adta a szép dísz­köveket Rákóczifalva önkor­mányzatának. -pókász­Délután megnyitották az új idegenforgalmi irodát is, s új közkúttal is gyarapodott Cser­keszőlő. Minden bizonnyal egyedül­álló annak a térnek az új neve, melyen az új templom is talál­ható. Ezentúl az adományozók előtt tisztelegve Wieríngemieer térnek fogják hívni a templom környékét. PE Államalapító Szent István ki­rályunk ünnepén a Jászság számos településén tartottak megemlékezéseket. Jászladányban ünnepi megem­lékezés keretében adták át a a te­lepülés díszpolgára díjat, melyet ez évben Tálas Emó', Jászladány szülötte, a Svéd Királyi Operaház magánénekese vehetett át a pol­gármestertől. Jászberényben a közös szentmise után - a múlt heti poli­tikai vihar következményeként - különvált a város ünneplő közön­sége, és mind a városi ünnepsé­gen, mind az egy órával később kezdődő négy párt - Fidesz MPP, FKGP, MDF és KDNP - helyi szervezete által rendezett ünnep­ségen mintegy ötszáz érdeklődő hallgatta a szónokokat. A városi ünnepség megnyitó­ján Magyar Levente polgármes­ter a magyarság legnagyobb ün­nepének nevezte augusztus 20-át. Az istváni mű méltatása mellett Karcagon a VI. nagykunsági kul­turális napok rendezvényei ked­den a városkapu avatásával, szer­dán ünnepi önkormányzati ülés­sel és Szent István-napi vigada­lommal folytatódott. Kedden dr. Fazekas Sándor polgármester avatta fel a város­kaput a Kossuth téren, melyet az I. karcagi tűzikovács tábor tagjai készítettek. Dr. Sántha József, a tábor fővédnöke, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke pedig a tűzikovácsok munkáiból nyílt ki­állítást nyitotta meg a művelődési központban. A program este a sportcsarnokban aratóbállal foly­tatódott. Szerdán a Szent István napi ünnepség az országzászló ünne­pélyes felvonásával kezdődött, majd a városházán Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke mondott ünnepi köszöntőt. A Olyan programokkal köszöntött be az ünnep, amelyek évek óta visszatérőek. Ilyenek az augusz­tus 20-át megelőző, az ünnepre ráhangoló rendezvények, mint például az utcabál, vagy az egyre inkább a szolnokiak kedvencévé váló Etelköz, ahol nemzeti étel­különlegességeket mutatnak be. Elmaradhatatlan az ünnep napján a színház előtti téren a streetball, mint ahogy az is megszokott már, hogy ilyenkor a Tisza Szálló, a színház és a Verseghy gimná­zium környéke a kulturális prog­ramok és a kirakodóvásár hely­színévé válik. A Városi Művelődési Központ kiemelte, hálát kell adnunk a sorsnak: a magyarság visszakapta a lehetőséget, hogy ismét az ezer év óta óhajtott európai család tag­jává válhasson. Rámutatott, erőt kell meríteni első királyunk ha­szónok felidézte Szent István vívmányait. Mint mondta, a mos­tani átmenet nehéz időszakában is úgy kell az előttünk álló felada­tokat végrehajtani, hogy a ma­gyarság érdeke ne sérüljön se szellemi, se lelki, se gazdasági téren. A testvérvárosi küldöttségek is megemlékeztek az államalapítás, az új kenyér ünnepéről. Cimmer János, Ómoravica polgármestere azt kérte, hogy ne csak kulturális téren segítse Karcag őket, hanem anyagilag, erkölcsileg is vegye­nek részt a jövőben a határon túl élő, egyre fogyó magyarság meg­segítésében. Vári Ferenc szé­kelykeresztúri jegyző az első eu­rópai gondolkodású emberre, Szent Istvánra emlékezett, s mint mondta, tudatosan vállalni kell örökségét. Kht. által az önkormányzat meg­bízásából szervezett programok­ban jelentős szerepet játszottak a hagyományok. A sátrak között egész nap népi-, iparművészeti bemutató és vásár várta az érdek­lődőket. A jászkiséri Csete Ba­lázs helytörténeti szakkör tagjai segítségével akár tanulgatni is le­hetett, hogyan kell készíteni pél­dául cirokból kislétrát, mik a szalmafonás titkai, hogyan készül pattogatott kukoricából nyaklánc, csuhából és kukoricacsutkából baba. A Kántor műhely Karcagról jellegzetes figuráit, edényeit mu­tatta be, a törökszentmiklósi Vass segen Giczy György, a KDNP elnöke rámuta­tott, a kereszténység hősies válla­lása, az országért, a nemzetért ér­zett felelősség első szent kirá­lyunk életművében szorosan ösz- szekapcsolódott. B. Cs. versenye után a polgármester dí­jakat adott át. Először a Nagy­kunság múltja és jelene honisme­reti pályázat díjait: 1. Szabó Imre, 2. Kurucz János, 3. Kovács Pál. Kiemelt első díjat Kőrizs József, Sárándi István és Sárközi Ferenc kapott. Karcag város kultúrájáért díjat a polgármester dr. Bellon Tibomé könyvtárigazgatónak, Karcag város közbiztonságáért díjat Dániel István rendőr száza­dosnak, Pro Űrbe dijat B. Major László és Filep István nyugalma­zott tanárnak, posthumus Pro Űrbe díjat dr. Clemens Marcell nyugalmazott sebész főorvosnak adott át. A búcsúi szentmise és körme­net után a Barátság parkban nép­zenészek, néptáncosok, nótaéne­kesek, művészeti csoportok szó­rakoztatták a karcagiakat. Áron népművész asztalánál pe­dig használati és dísztárgyakat láthattak az érdeklődők. Látvá­nyosságszámba ment, ahogyan egy budapesti lószőr-ékszerké- szítő keze nyomán formálódtak a nyakláncok, fülbevalók. A Tisza-parki nagyszínpad programjai között meghatározó volt az igényes népzene. Nagy sikere volt a Tisza táncegyüttes­nek, csakúgy, mint a bijanszki Forrás néptáncegyüttesnek, és az érdeklődők ízelítőt kaphattak az indonéz folklórból is. Az ünnep befejezésének is ha­gyománya van már Szolnokon. Este az ünnepi köszöntőt a nagy­színpadon Várhegyi Attila pol­gármester mondta, majd követ­kezett a nap fénypontja, a tűzijá­ték. P.É. Faluünnep címeravatóval A tiszaszemtimrei képviselő- testület elhatározta: nemzeti ünnepünkön címer- és zász- lóavatóval tiszteli meg a tele­pülés lakosságát. A program orgonahangverseny- nyel kezdődött a református templomban. Az ünnepi isten- tisztelet alkalmából szentelték meg a község címerét és zászla­ját. Ezután dr. Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum fő­osztályvezetője tartott előadást a község több száz éves történeté­ből. Tiszaszentimre jelképének avatását megtisztelte Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés el­nöke, aki a főtéren ünnepi beszé­dével méltatta a zászló- és címe­ravatás jelentőségét. A község rangos sportrendez­vénnyel is készült a falusi ün­nepre, hiszen a helyi megyei II. osztályú labdarúgócsapat ven­dége volt a BVSC Zugló NB I-es csapata, annak köszönhetően is, hogy dr. Mezei György, aki a magyar labdarúgás szakavatott képviselője, ebben a kis faluban vásárolt telket. A kisújszállási Nagy István tárogató-játékában is gyönyörködhettek az érdeklő­dők, majd gálaműsor koronázta meg Szentimrén az ünnepet. Az újratelepítésről is megemlékeztek Kisújszálláson augusztus 20- án nemcsak államalapító ki­rályunkról, Szent Istvánról, hanem a város újratelepíté­sének 280. évfordulójáról is megemlékeztek. A megemlékezésen dr. Ducza Lajos polgármester felidézte Ist­ván király rendelkezéseit, tetteit. Mint elhangzott, ezek ezer év után is elismerésre méltóak és követendők. Eszméje a sokszor létében fenyegetett magyar nem­zetet segítette át a kríziseken.- Az emlékezés ma egy másik évforduló kapcsán is kötelező - mondta a polgármester -, hiszen a rakamazi- táborba menekített őseink 1717. augusztus 17-én kapták meg Orczy István főkapi­tány kezéből a szabadalmi leve­lüket, melynek birtokában vissza­térhettek őseik földjére. A testvérvárosi küldöttségek is szót kaptak. Először Kalol Mit- rik, Igló polgármestere köszön­tötte a kisújiakat, őt dr. Varga Imre, Pacsér polgármestere kö­vette. Ezután dr. Ducza Lajos díszpolgári címet adott át Zsol­dos István nyugalmazott gimná­ziumi tanárnak, Pro Űrbe díjat Ö. Tóth Lajosné nyugalmazott könyvtárigazgatónak, Veres Já­nosnak, a Nagykun Mezőgazda- sági Szövetkezet elnökének, Nagykunságért díjat dr. Tóth Al­bert főiskolai docensnek. Pro Communitate Urbis emlékérmet Árvái Erzsébet védőnő, dr. Gyergyói Lászlóné középiskolai tanár, Sóki Antalné MÁV nyug­díjas és dr. Szabó Mihály nyu­galmazott állatorvos kapott, de Hősök parkja együttes erőből Templomszentelés Cserkén A magyarság érdeke ne sérüljön A zeneiskola tanárainak hang- D. E. Hagyomány és népművészet Egyre inkább a hagyományok és a népművészet jelenléte jel­lemzi a szolnoki augusztus 20-i ünnepeket. Ez az arculat a mos­tani Szent István-napra tisztán kialakult. Jubileumi emlékezés forró hangulatban Az eseményjáték egyik jelenete: a török kor Régen látott, ritkán tapasztalható, forró hangulatú estén idézte múlt­ját Zagyvarékas, a 650 éves fenn­állását ünneplő alföldi település. Történelmi eseményjátékban elevenítette meg históriáját a tö­rök időktől kezdve a kuruc kor­szakon és a ’48-as szabadsághar­con át egészen napjainkig - szí­nes képekben, sok dallal, tánccal a templom előtti téren. A temp­lomkertet, a játék „nézőterét” zsúfolásig töltötték meg a falu la­kói, az ideérkező vendégek, haza­látogató elszármazottak. Példás összefogással született ez a pom­pás múltidézés: ötlete Deme Ti­boré, megírása - Át az időn - a rékasi születésű József Attila-dí- jas költőé, Serfőző Simoné, a színpadi megvalósításban pedig rendezőként Csikós Sándor színművész, dramaturgként pe­dig Várhalmi Ilona vett részt, mindketten Debrecenből. Mozgalmas képek, jóízű hu­mor, erőtől duzzadó játék! S minden szerepet - egy kivételé­vel, a régészét ugyanis Virág Kis Ferenc játssza, színész, aki szin­tén idegyökeredzik - maguk a falu lakói alakítanak, fiatalok és idősebbek, s az elhangzottak, és a látottak igazi belső vissz­hangra lelnek a nézőtéren: sűrűn csattan a taps, fakad a derű. Az „idevalósi” tudat erősíté­sét célzó játékos gesztus valósá­gos népi mulatsággá válik. Igazi faluünnep ez, s ahogy a szándék ígérte, a megvalósulás is iga­zolja: lélekben kerülnek közel az emberek. Ám a két háború tra­gikus emlékeit felidéző pillana­tokban könny is szökik egy-egy néző szemébe. Együtt lélegez­nek itt azok, akik játszanak, s akik nézik őket, az élményre szomjas nézősereg. S az együtt- lét boldog örömét csak növeli a záró sziporkázó tűzijáték, mely­hez hasonlóra nem volt még al­kalom a település történetében. Az alkotmány ünnepén, más­nap szentmisén is emlékeztek a falu lakói. Az istentiszteletet a váci püspök mutatta be, s fel­szentelték a község új „gólyás” címerét valamint zászlaját. Em­lékművet is avattak a jubileum tiszteletére. Az ünnepi, emelke­dett hangulatú beszédet Bíró Boldizsár, a Népjóléti Miniszté­rium kabinetfőnöke mondta, aki ugyancsak a szülőfaluhoz kötődő vendég. Ez a két nap, e kivételes jubileum méltán kerül majd be a település históriai aranykönyvébe - Agócs Gyula polgármesjersé- gének fejezetébe. - vm ­Kenyérszentelés és utcabál Túrkevén István intelmei érvényesek- Szent István két törvénykönyvében lefektetett normák többsége máig érvényes - mondotta Németh István polgár- mester a túrkevei ünnepségen. - Neveljünk optimista, a jö­vőben bízó fiatalokat, mert fejlődésünknek ez a záloga. Az ünnepi megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött Túrkevén. Az új kenyér megszentelése után a strandfürdőben, a Himnusz hangjaival tisztelegtek a nagy előd emléke előtt. A Szíjjártóné Kun Zsuzsa vezényelte Chorda kórus elő­adását követően első kirá­lyunk intelmeit hallgathatták meg a polgárok, melyeket fi­ához, Imre herceghez intézett. A ma is aktuális gondolatokat Nánási Anikó tolmácsolta. Nagy Mariann országos mi­nősítésű népdalénekes három erdélyi népdallal emelte az ünnep hangulatát.- Szent István előtt tisztel­günk, akinek legnagyobb ér­deme, hogy megalapította or­szágunkat - emelte ki ünnepi beszédében Németh István polgármester. - Történel­münkre visszatekintve büsz­kék lehetünk eredménye­inkre - hangsúlyozta. Túrke­vén főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar fejleszté­sére van szükség, ám az ipar is fontos tényező lehet. A központi rendezvényt „István a király” című rock­opera dallamaival zárták. Este a Korda mozi előtt utca­bálon táncolhattak a keviek. Az Egressy Béni Zeneisko­lában a Túrkevéért Alapít­vány barokk koncertjét hall-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents