Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

Az öt éve önálló település hosszú távrí alakítanak ki. A későbbiek­ben a főtéren faluházat sze­retne építtetni a képviselő- testület. A polgármester arról is be­számolt, hogy a gázhálózat elkészülte után a szennyvíz- hálózat bővítése szerepel a tervek között. Fontos terv az aszfaltburkolatú úthálózat ki­építése, mert jelenleg az utak 60 százaléka még földút a te­lepülésen. Az üdülőhelyre ér­kező vendégek és a helyiek jobb kiszolgálását biztosítaná a későbbiekben egy kábelhá­lózat kialakítása és további intézményi fejlesztések. Az első gazdaságilag önálló éve Berekfürdő életében 1993 volt, amikor sikerült Karcaggal megegyezniük a belterületi ingatlanvagyon- ban, s 5 millió forint értékben fejleszteni is tudtak. A követ­kező év a stabilizáció jegyé­ben telt, s jelentős fejleszté­sek (járdaépítés, útalap készí­tés ) is voltak. 1995. a terve­zésjegyében telt, hiszen az új képviselő-testület felülvizs­gálta a tíz évvel azelőtt ké­szült általános rendezési ter­vet, s megfogalmazták a fej­lesztési irányokat: így a főtér rendezési terve, a gázellátás folytatása, ravatalozó készí­tése, a fürdő rekonstrukciós tervének elkészíttetése lett a következő évek programja. A tervezések mellett bővült a villany- és úthálózat, megtör­tént az önkormányzati köz­épületek külső, belső felújítá­sa, s az ideérkező vendégek kulturált szórakoztatása érde­kében kialakították a falu ál­landó műsorait : fürdőnyitás A település múltjában jelentős állomás volt a redemptió, amikor ki­alakult a jellegzetes tanyavilág, mely az 1896-ban megépülő Karcag, Tiszafüred vasútvonalon ( akkor még Bereksziget) Tatárülés néven állomást kapott. Az igazi fejlődése 1926-28-ban kezdődött, amikor Pávai Vájná Ferenc Hajdúszoboszló után itt is gyógyforráskutat fúrt. A gyógyvízzel feltörő földgázra Veress Zoltán vegyészmérnök 1938- ban üveggyárat alapított. A község Karcagtól való leválásának gon­dolata többször felvetődött, de erre csak az 1991. szeptember 11-ei népszavazás után lett lehetőség. A köztársasági elnök 1992. július 1- el nyilvánította önálló településsé Berekfürdőt. Az eltelt öt évről dr. Kenyeres Imre polgármestert kérdeztük. május else­jén ingye­nes belépő­vel, július 1-hez kap­csolódó a Bereki na­pok, nya­ranta Nemzetközi Nagykun Művésztelepet tartanak. Augusztusban az Életet az éveknek Nyugdíjasszövetség találkozóját rendezik meg, s 20-án utcabállal ünnepelnek. Szeptemberben szüreti bál várja a vendégeket, akik a strandon minden hét végén szórakoztató műsort is hall­gathatnak. Berekfürdő életében 1996. több szempontból is jelentős év volt, hiszen a tervezések, pályázatok meghozták a fo­rintban is kifejezhető eredmé­nyeket. A több mint 11 millió forintos támogatásnak kö­szönhetően jubileumi emlék­parkot alakítottak ki, iszapta- lanították a közkedvelt hor­gásztavat, a fürdő rekonstruk­ciós tervét elkészíttették, a gázhálózat fejlesztését is megindíthatták. A tavalyi strandnyitásra elkészült a mozgássérültek részére külön bejárattal kialakított központi kommunális létesítmény. Bér­be vették a Touring Hotelt. Megoldódott a korábban sok gondot jelentő szemétszállítás kérdése is, amelyet most egy magánvállalkozó végez. Új telefonközpont is létesült, ami lehetővé tette a teljes lakossá­gi telefonigény kielégítését. Dr. Kenyeres Imre polgármester A legjelentősebb esemény a millecentenáriumhoz kapcso­lódva a jubileumi emlékpark kialakítása, a kopjafa avatása volt. Az előző évek tervszerű munkái lehetővé tették, hogy a községben 1997-ben mint­egy 32 millió forintos fejlesz­tést hajtsanak végre. Ebből 15 millió forintot a gázháló­zat fejlesztésére fordítottak, két elárusító pavilon és szau­na készült a strandon, új ke­__ rítést és egy d omborművet kapott az isko­la, a horgásztó iszaptalanítását tovább folytat­ták, s nemesített útpadkával lát­ták el a főutat. A pénz biztosí­tott még a rava­talozó alapjára, kempingfaház vásárlására és útkátyúzásra. Az önállóság ötödik évfordu­lójának egyik legjelentősebb rendezvénye az iskola névadó ünnepsége, s a Bereki napok. Az év végéig még folytatják a jubileumi emlékpark bővítését, mely­hez 1 millió forintot nyertek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. így az ABC mögötti részen parkírozót, piacteret, rendezvényteret Orvosi rendelő Felújított mozi \l tahi nos iskola

Next

/
Thumbnails
Contents